Népújság, 2014. szeptember (66. évfolyam, 199-224. szám)

2014-09-01 / 199. szám

2 NÉPÚJSÁG (Folytatás az 1. oldalról) „A lengyelek 80 százaléka hisz Európában és abban, hogy az Euró­pai Uniónak nincs alternatívája. Ma­gam is hiszem, hogy az EU-nak nincs alternatívája” - jelentette ki a lengyel miniszterelnök. Tusk, aki az eurótagállamok veze­tőinek csúcstalálkozóján is elnököl majd, világossá tette, hogy úgy véli, nincs ellentmondás a költségvetési fegyelem és a gazdasági növekedés között. „Nekünk is sikerült” - mond­ta. Mogherini felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniót válsággócok veszik körül, mint mondta, az ukrán válság európai területen zajlik, de kiemelte Irakot, Szíriát és Líbiát is. „Világos és határozott szándékom az, hogy munkámat az Európai Unió minden egyes tagállamának és min­den egyes állampolgárának az érde­kében fogom végezni, együttműköd­ve az Európai Tanáccsal és az Euró­pai Parlamenttel” - mondta az EU következő külügyi főképviselője. A tapasztalatlansága és az Orosz­országgal szembeni békülékenysége miatt őt ért bírálatokra azt mondta: 41 éves, de 20 éve foglalkozik euró­pai és nemzetközi ügyekkel, az olasz miniszterelnök és az Európai Tanács több tagja is fiatalabb nála, továbbá a politikai pályán és a civil szférában szerzett tapasztalatot is értékesnek tekinti. Elmondta, hogy az olasz el­nökség kezdete óta az első útja Ki­­jevbe, majd onnan Moszkvába veze­tett, célja pedig az volt, hogy elő­mozdítsa a párbeszédet. Úgy fogal­mazott, hogy a szankciós politika mellett a diplomáciai csatornákat is nyitva kell tartani. Bízni kell abban, hogy ez eredményre vezet, bár egy­előre nem ez a helyzet - hangoztatta az olasz politikus. „Európa béketervként indult, és ezt sosem szabad elfelejteni, legfő­képpen mind­amiatt, ami körülöttünk történik” - nyomatékosította Mogherini. Donald Tusk is beszélt az ukrajnai helyzetről, mint mondta, a konflik­tusra az EU-nak egységes választ kell adnia. „Az EU csak akkor bukik el, ha megosztottá válik - húzta alá. - A célunk az, hogy béke legyen.” Tuskot amiatt érték bírálatok több oldalról is, mert sem az ango­l, sem a francia nyelvet nem beszéli folyéko­nyan. Mikor egy újságíró szembesí­tette ezekkel a kritikákkal, Tusk azt ígérte, hogy mikorra hivatalba lép, decemberre, 100 százalékosan felké­szül angolból. A lengyel kormány jövőjét firtató kérdéseket Tusk azzal hárította el, hogy arról majd a jövő héten Varsó­ban fog nyilatkozni. Átt&áR&I Ma EGYED, EGON, holnap , r.f„ REBEKA, DORINA napja. 1., nettó EGYED: latin közvetítéssel hozzánk A Nnn Upi érkezett görög eredetű név, jelentése: 6 óra 43 perckor,­­ • lenvuwík EGON: több germán név becézése­ 19 óraimkor. , Az év 244 napja REBEKA: héber eredetű név görö­hátravan 121 nap. 80S alakjat jelentése: megigéző, meg­babonázótól táplált. ___________________________________________________ jjfer 4,29,22,41.27 +9 Napos idő 248623 Hen^Ue.: jM/ 39,26,87.22^ max. 28 °C 40 SU ISBN0801 259576 min. 12 °C l|to 40,33,29,27,13,39 * NOROC 2978080 A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT I ri HU y y LI y II11 íVv III QwmICII f­v/1 vl I Jelképesen és valóságosan is sokan voltak jelen az egykori helikoni találkozók színhelyén, Marosvécsen. A Helikon- Kemény János Alapítvány szervezte újabb emlékünnepség pénteken és szombaton talán minden eddiginél tartalma­sabb, változatosabb, színvonalasabb rendezvénysorozattal idézte meg a két világháború közötti erdélyi magyar kultúra és szellemi lét nagyjait, méltatta halhatatlan írói hagyatéku­kat. A Bánffy-év jegyében idén a helikoni íróközösség sokol­dalú vezéregyénisége, gróf Bánffy Miklós állt a megemléke­zések középpontjában. Augusztus 29-én délután jeles műfordítók, irodalomtörténészek érdekes eszmecseréjén tudott meg műhelytitkokat az író főművéről, az Erdélyi történet című regénytri­lógiáról a marosvécsi művelődési házban egybegyűlt közönség. A magyar művek külföldi megismer­tetésében jeleskedő „mindenes”, Károlyi Dóra, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa ve­zette beszélgetésen Dávid Gyula, a Bánffy-életmű fáradhatatlan elem­zője, Hermann Rebeka, a trilógia holland, Oplatka András, a mű né­met és Marius Tabacu, az első kö­tet román nyelvű tolmácsolója kö­zölt sok fontos tudnivalót és fordí­tói kuriózumot a regényről. Aznap filmet is vetítettek Bánffy Miklós­ról. Este a pécsi Pódium ifjú elő­adói, Szász Kolumbán Olga tanár­nő drámai kurzusának hallgatói verssel, lírával örvendeztették meg a hallgatóságot. Műsorukból szom­bat délutánra is jutott. Az alapítvány által meghonosí­tott szokás szerint a szombati prog­ram a kastélyparkban kezdődött. A helybeliek mellett számos távo­labbról érkezett vendég vett részt a bensőséges hangulatú összejövete­len. Marosvásárhely, Szászrégen, a Maros mente, a Székelyföld több települése képviseltette magát, az Erdélyi Helikon - Marosvécsi Ke­mény Alapítvány most is elhozta autóbusznyi csapatát a rendez­vényre, és köztük az anyaországiak mellett a felvidéki, amerikai ma­gyarság képviselői is jelen voltak az évszázados fák alatti tisztáson a nagy mecénás, Kemény János és szerettei sírjánál, a Wass Albert­­emlékműnél, a Kuncz Aladár em­lékére elhelyzett, Kós Károly ter­vezte asztalnál s a pár esztendeje ott álló kopjafánál. A Helikon - Kemény János Alapítvány alelnö­­ke, Nagy Miklós Kund által mode­rált megemlékezés helyi vonatko­zásait Ördög Ferenc polgármester emelte ki. A vécsi református egy­ház lelkipásztora, Benkő Mihály az egykori házigazda és kiváló írótár­sai, Kemény Jánosék, valamint az évforduló alkalmából gyakran fel­elevenített Bánffy Miklós mához szóló üzenetét is kihangsúlyozta igehirdetésében. Átfogóbb keretbe helyezve, Bánffyra koncentrálva, a teljes helikoni közösségre is hivat­kozva részletezte az elődök érde­meit, munkásságuk napjainkban is hasznosítható példázatát a rendez­vény főszónoka, Markó Béla költő, szenátor, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke. A koszorúzást követően a műve­lődési házban a Bánffy Miklós és felesége, Várady Aranka valamint lányuk, Bánffy Katalin levelezése és naplói felhasználásával készült irodalmi összeállítás, a Szétszórtan nyújtott megrendítő élményt a kö­zönségnek. Kilyén Ilka, Ritzin Ilka­ Krisztina és Kilyén László színmű­vészek hatványozottan kiérdemel­ték a vastapsot. A Bánfiy­­kollokvium folytatásaként Markó Béla a politikus Bánffyra fóku­szált. Párhuzamba állította az erdé­lyi magyarság két világháború kö­zötti és az 1989-es rendszerváltás óta eltelt időszakot, felmutatta azo­kat a dilemmákat, amelyek akkor és most is nehezen abszolválható kihívásokként merülnek fel a veze­tő politikusok előtt. A műsorba új színeket vitt a marosvécsi ifjúsági tánccsoportok jókedvű, forgatagos előadása. A népes táncos, dalos gyerekcsapat optimizmust sugárzott a terembe, ahol igazi összművészeti megnyil­vánulásnak lehettek tanúi a jelenle­vők. Kemény János Zoltán unoká­ja, aki oroszlánrészt vállal a Ke­mény Miklós által 2000-ben létre­hozott alapítvány munkájában, né­hány napos alkotótábort működte­tett Vécsen. Öt fiatal, pályakezdő művészt hívott meg. A táborban született képeikből rögtönzött tár­latot nyitottak. Máthé László (Kézdivásárhely), Adriana Budoi (Nagydisznód), Réthi Botond (Gyergyószentmiklós), Magyari Annamária (Gyergyóalfalu) és Ka­tona Ervin­ László (Marosvécs) festményeiről, grafikáiról Nagy Miklós Kund beszélt. Ő hívta fel a figyelmet a Pallas-Akadémia Könyvkiadó újdonságaira is, ame­lyekkel külön standon ismerkedhe­­­­tett a közönség. A Csíkszeredai könyvműhely életmű- sorozatot szentelt Kemény Jánosnak. A Rákóc Kis Mihály, a Kutyakomé­dia és a Víziboszorkány után leg­frissebben a Kakukkfiókák látott napvilágot. Ez utóbbi az író önélet­írása, Kemény János gyermek- és ifjúkora kel életre a hiánypótló ki­adványban. Szombat délután H. Szabó Gyula, az alapítvány elnöke a helikoni írók leszármazottait is köszöntötte. Tizenkettedszer szólították Vécsre őket, ezúttal is volt mondanivaló­juk elődeikről, a velük kapcsolatos emlékekről. Akárcsak a megemlé­kezések, az ő nyár végi találkozóik is évről évre folytatódnak. Társren­dezvényként immár ezek is szerve­sen kapcsolódhatnak a Vásárhelyi Forgatag eseményeihez. (nk) Szarvasmarhaszemle Nagysármáson A mezőségi Nagysármáson hagyománya van az augusztus 30-i nagyvásár­nak. A városnapok keretében szombaton délelőtt ennek szellemében szer­vezték meg a XII. szarvasmarhaszemlét a helyi tanács és a polgármesteri hivatal, a megyei mezőgazdasági kamara és a megyei tanács közreműködé­sével. A rendezvényt Mocean b­an, a város­nál­ évente egyre kevesebben vesznek részt eze­­gármestere nyitotta meg. A kiállításon 39 ken a rendezvényeken, ami tükrözi az állat­gazda 44 jószággal képviselte Nagysármás állomány csökkenését is ezen a vidéken, és és környéke állattartóit. Mint elhangzott, nem csak itt, hiszen megyeszerte a kisgazda­ságokban egyre kevesebben foglalkoznak állattartással. Moanca Aurel mérnök évek óta a rendezvény fő mentora, hiszen ő szer­vezi be a gazdákat, irányítja a kiállítás me­netét. Minden évben oroszlánrészt vállal a szervezésben, és munkája eredményeként a szemlén bemutatott egyedek Valér Sioian mérnök szerint a követelményeknek eleget tettek, és megállnák a helyüket bármilyen ál­latbemutatón. Ezért nem volt könnyű Takács Ferenc, Farkas Mária és Péterfi Lajos állatte­nyésztési mérnököknek, a tenyészállat-bíráló bizottság tagjainak dönteni, hogy ki vigye el a pálmát. A kiállítás szakkommentátorai, Valér Sioian állattenyésztési mérnök, a SEMTEST BVN Muzes igazgatója és Maria Fola állatte­nyésztési mérnök, a Maros Megyei Állatneme­­sítési és Szaporodásbiológiai Hivatal igazgatója a legújabb törvényeket, kiírásokat és az állat­tartással kapcsolatos újdonságokat ismertet­ték a résztvevőkkel. Az igazgató külön ki­tért a gazdákat mostanság igen foglalkozta­tó problémára, az ország több megyéjében is elterjedt betegségre, a kéknyelvűségre. Me­gyénkben még nem jeleztek megbetegedést, de ha a kór továbbterjed, lehetséges, hogy az állatpiacokat, kiállításokat, és ami a leglé­nyegesebb, a szarvasmarhaexportot betiltják. Ez országszerte igen érzékenyen érintené az állattartókat, hiszen Románia az egyetlen EU-tagállam, ahonnan Kínába exportálnak marhahúst. A kiállításon minden részt vevő gaz­dát állatonként 40 lejjel jutalmaztak. A nagydíjat Tóth Alin (Kissármás), a legszebb tőgyű tehén díját gazdája, Otel Joan (Csehtelke) kapta. A legidősebb állattartót, Hulpe Valériát (Nagysármás) és a legfiata­­labbat, Vacaru Ovidiut (Kissármás) is díjaz­ták. A többször ellett teheneknél az első díjat Varga László (Nagysármás), az első borjas teheneknél Tóth Alin (Nagysármás), a vem­hes üszőknél Szilágyi Mariana (Nagysármás) vehette át, a tenyészüszők első helyezettje pedig a Dudea Iulian (Csehtelke) tulajdonában lévő egyed lett. Valér Sirian, a SEMTEST BVN igazgató­ja az első helyezést elért állatok gazdáinak a cég részéről egy-egy 150 lej értékű utalványt adott át, amit megtermékenyítéshez szüksé­ges kellékek (M.S.C.) vásárlására fordíthat­nak. Szombaton, a szarvasmarha-szemle után a régi sportterem felújított kétszintes épüle­tében felavatták Nagysármás első élelmi­szer- és mezőgazdasági termékeket árusító csarnokát. A létesítmény költségeit teljesen a helyi tanács költségvetéséből fedezték. Itt a szalagvágás után egy rendkívüli szárnyas­­(tyúk és galamb), valamint nyúlkiállítást tekinthettek meg a jelenlévők. Mocean Ioan polgármester a részt vevő legszebb egyedek gazdáit jutalmazta és további sok sikert kí­vánt a kisállattenyésztőknek. Az idei nyár utolsó vasárnapján a ragyogó napsütés kedvezett a nagysármásiaknak, ugyanis a városnapok jó hangulatú rendez­vényei késő estébe nyúlva folytatódtak. (i.a.) Varga László átveszi a díjat Mocean Ioan polgármestertől Fotó: Iszlai Anna 2014. szeptember 1., hétfő

Next