Népújság, 2015. március (67. évfolyam, 49-74. szám)

2015-03-02 / 49. szám

Maros megye legolvasottabb napilapja! 4. oldal Az IRES elnöke egy tanulmányt is bemutatott, amely szerint miközben a román-magyar kapcsolatokban a kölcsönös tolerancia jelei mutatkoznak, hatalmas elő­relépés történt az egymás kölcsönös megítélésében, ad­dig szinte teljesen elveszett az embereknek a politikai megoldásokba, a politikusokba vetett bizalma. [Magyarok és románok) Márciuskák és virágok a főtéren Tudósításunk a 6. oldalon Fotó: Nagy Tibor Kertésznap Nyárádszeredában Szombaton igencsak megnőtt a forgalom, s vele együtt a népsűrűség is Nyárádszereda központjában. A parkoló tele volt gépkocsikkal, a tér emberekkel, akik csemetékkel, virá­gokkal, boros- és pálinkásüvegekkel, mézzel a kezükben sü­­rögtek-forogtak. Kertésznap volt, amit tizenharmadik alka­lommal szerveztek meg, s ami nemcsak kiállításról, termék­­bemutatóról, hanem vásárról, magbörzéről is szólt. A ren­dezvénynek, melynek főszervezője a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Nyárádszeredai Ta­gozata, akárcsak az előző alkalmakkor, a művelődési ház adott otthont. A kiállítók többnyire a kertészeti egyetem végzettjei Ahogy az előcsarnokba lépünk, jószerével még fel sem térképez­tük a kiállítókat, a kertésznap fő­szervezőjével, dr. Jakab Sámuellel találkoztunk. S ha összefutottunk, máris felelt kérdéseinkre.­­ Örömömre szolgál, hogy a Corvinus Egyetem Kertészettudo­mányi Kara nyárádszeredai távok­tatási tagozatának végzettjei közül nagyon sokan vesznek részt: kör­nyékbeliek, Hargita, Kovászna és Fehér megyéből. Különösen ör­vendünk annak, hogy végzettje­inknek mintegy 75 százaléka dol­gozik mezőgazdaságban, főleg kertészetben, vagy azzal kapcsola­tos tevékenységet végez. A kerté­szek többnyire virág-, zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkoz­nak. Legtöbben mégis a virág- és dísznövénytermesztést választot­ták. Jelentős részüknek a kertépíté­szet a szakterülete, hiszen a kert­építészetre nagyon nagy igény van. Sokan intézményeknek dol­goznak, de az úgynevezett újgaz­dagok kertjeiket, udvaraikat szak­emberek segítségével telepítik be és rendezik - mondta dr. Jakab Sámuel. Mezey Sarolta (Folytatás a 2. oldalon) 5. oldal Az ember útja a boldog időtlen­ség állapotából az óra diktatú­rájának a jármába vezetettig. A jó minőségű természetes fény feltalálásával megloptuk, gyar­matosítottuk az éjszakát is. (Az idő igájában) m­uurumi­: naponta: 8-16 óra között, szombat: zárva, vasárnap: 10.30-14.30 óra között. Telefon: 0265/268­ 854. 4­4 na m­idi S MsMf _______________O­pcySpife A magyarkérdés Angela Merkel német kancellárral közösen tar­tott sajtótájékoztatóján Klaus Johannis romániai államfő sommás megjegyzéssel zárta a gondolat­sort: magyar részről valóban nagy az érdeklődés a határon túli kisebbségek iránt. Ezt azonban nem érzik fenyegetettségnek, hiszen tárgyalnak a kisebbség politikai képviseletével — mondta, majd leszögezte, hogy Romániában nincs magyarkér­dés. Igazat kell adnunk neki, ha a közhivatalok biz­tos fizetést ígérő személyzetére gondolunk. Pénz­ügyi intézményekben, kórházakban, az igazság­szolgáltatásban, a közigazgatásban, a vasútnál, a szolgáltatóknál stb. vegyes lakosságú települése­ken nagyítóval kell keresni a magyar alkalmazot­takat. Az átkosban elkezdett kiszorításunk sikere­sen folytatódott, s kisebbségi fiataljainknak eze­ken a munkahelyeken nem vagy alig terem babér. Van viszont magyarkérdés, ha az erdélyi ma­gyarság önrendelkezése jön szóba. Politikusok, sajtosok szájából ilyenkor bugyogni kezd a gyű­löletbeszéd, ami alól a liberális párt képviselői sem jelentettek kivételt. Az államfőnek viszont tudnia kell, hogy az Európában jól működő ki­sebbségi autonómiák kivívásában éppen a tiroli németek járnak az élen. Olaszország német több­ségű régiójában minden olyan kérdést példásan megoldottak, amit az erdélyi magyarok szájából az ördög művének tartanak. És nagyon is van magyarkérdés, amikor a megyei kormányhivata­lok vezetői betiltják nemzeti, székely szimbólumok használatát, s táblabírák rendelik el az eltünteté­süket. Holott szinte zászlóerdőben élünk. Bodolai Gyöngyi (Folytatás a 3. oldalon) Fantomlétesítmény Marosvásárhelyen Tudósításunk a 4. oldalon Fotó: Vajda György

Next