Népújság, 2015. március (67. évfolyam, 49-74. szám)

2015-03-02 / 49. szám

2015. március 2., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT A tavalyinál több támogatást kaptak idén a romániai kisebbségi szervezetek A tavalyi támogatásnál 6,7 százalékkal több pénzt kaptak idén a parlamenti képviselettel rendelkező romániai kisebbségi szerveze­tek - tájékoztatta az MTI-t pénteken Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője. A 91,4 millió lejes keretösszegből a legnagyobb támogatást - 19,7 millió lejt - az RMDSZ-nek utalta ki a múlt héten elfogadott határozatában a kor­mány. A Pro-Európa Roma Párt 12,8 millió, a Romániai Németek Demokrata Fóruma 7,1 millió lejt kapott. A kor­mányhatározattal összesen 19 kisebbségi szervezetnek juttattak kisebb-nagyobb támogatást. Az államtitkár rámutatott: Romániában a szokásjog alapján különítenek el a költ­ségvetési törvényben évről évre bizonyos összeget a Kisebbségi Tanács tagszerve­zetei számára. Erre az RMDSZ által ki­dolgozott kisebbségi kerettörvény bizto­síthatna kiszámítható törvényes keretet, de a tíz éve beterjesztett tervezetet mind­máig nem fogadta el a parlament. Az MTI kérdésre, hogy miért éppen ezek a szervezetek kapnak támogatást, Laczikó Enikő elmondta: a két évtizede konzulta­tív testületként alakult Kisebbségi Ta­nácsnak azok a szervezetek a tagjai, ame­lyek egy-egy adott kisebbség nevében - könnyített eljárással - képviselethez ju­tottak a parlament alsóházában. A költ­ségvetési támogatás a Kisebbségi Tanács tagjainak jár, a testület pedig maga dönt a keret szétosztásáról, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala csak adminisztratív szerepet tölt be a folyamatban. Arra a kérdésre, hogy előírják-e, mire költhető a költségvetési pénz, az államtit­kár elmondta: a támogatás a kisebbségi közösségek fennmaradását hivatott segí­teni, de az egyes szervezeteknek szabad kezük van abban, hogyan használják fel a rájuk bízott pénzt. A kormányhatározat­ból kiderül, hogy a források jelentős ré­szét a kisebbségi szervezetek saját műkö­désükre fordítják. Az MTI érdeklődésére Laczikó Enikő elmondta: nincs tudomása arról, hogy az RMDSZ-en kívül volna más kisebbségi szervezet is, amely pá­lyáztatással teszi hozzáférhetővé a közös­ség tagjai számára a rendelkezésére bo­csátott pénz egy részét. Az RMDSZ tavaly a magyar kisebb­ségnek járó 18,5 millió lejes romániai költségvetési támogatás mintegy 20 szá­zalékát osztotta ki - az általa létrehozott Communitas Alapítvány közreműködé­sével - nyílt pályázati rendszeren keresz­tül. A megítélt támogatás egyik elszámo­lási feltétele az volt, hogy a nyertes pá­lyázó kiadványában vagy népszerűsítő anyagain támogatóként az RMDSZ-t és a Communitas Alapítványt tüntesse fel. Johannis Berlinben: Romániában nincs „magyarkérdés Romániát nem fenyegeti a Magyarországon a határon túli magya­rokkal kapcsolatban megmutatkozó érdeklődés, és Romániában nincs „magyarkérdés" - mondta Klaus Johannis államfő csütörtö­kön Berlinben a német kancellárral folytatott megbeszélése után. Angela Merkellel közösen tartott sajtó­­tájékoztatóján a román államfő arra a kérdésre, hogy tart-e feszültségek megje­lenésétől a magyar kisebbséggel kapcso­latban, tekintve a határon túli magyarok védelmére és érdekeinek képviseletére irányuló magyarországi törekvéseket, azt mondta, hogy „szokatlanul nagy” érdek­lődés tapasztalható magyar részről a hatá­ron túli magyar kisebbségekkel kapcso­latban, de Romániában nem érzik úgy, hogy ez „fenyegetettséget” jelent. A magyar kisebbségnek vannak politi­kai képviseletei, és „ők a mi tárgyalópart­nereink” - mondta Klaus Johannis, hang­súlyozva, hogy „Romániában nincs ma­gyarkérdés”. A tavaly decemberben hivatalba lépett, szász - erdélyi német­­ nemzetiségű ro­mán államfő bemutatkozó látogatást tett csütörtökön a német fővárosban, ahol találkozott Joachim Gauck német szövet­ségi elnökkel is. Egy, a látogatást beharangozó német rádióinterjúban kifejtette, hogy az ukrán válság miatt a NATO erősebb romániai jelenlétére van szükség. Ezzel kapcsolat­ban Angela Merkel a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Románia a földrajzi fekvése miatt „kiemelt helyzetben” van, de egyelőre a NATO tavalyi walesi csúcstalálkozóján hozott határozatok végrehajtására kell törekedni, és csak ezután lehet tárgyalni a román felvetésről. Románia 2011 óta húzódó schengeni csatlakozásával kapcsolatban Klaus Johannis elmondta, hogy országa teljesí­tette a csatlakozás technikai feltételeit, készen áll arra, hogy hatékonyan biztosít­sa a közösség külső határát, és Bukarest számít Németország támogatására. Merkel azt mondta,, jogos igény” román részről a csatlakozás a belső határellenőr­zés nélküli uniós övezethez, és az Euró­pai Bizottság kedvező fejleményekről számolt be legutóbbi jelentésében, de egyelőre nem lehet megmondani, hogy sikerül-e még az idén lezárni a csatlako­zási folyamatot. A munkavállalási korlátozások 2014. január 1-jével történt megszűnése révén Romániából Németországba irányuló vándorlási hullámmal kapcsolatban Merkel és Johannis is azt emelte ki, hogy tévedés csupán úgynevezett szegénysé­gi - a szociális juttatások megszerzését célzó — bevándorlásként felfogni a jelen­séget, hiszen nagy számban érkeznek jól képzett munkavállalók, akik hamar elhe­lyezkednek a német gazdaságban. A ro­mán államfő hangsúlyozta, hogy szemé­lyesen is több száz embert ismert, akik ki­vándoroltak Németországba és „tökéletesen integrálódtak”. A kivándorlók túlnyomó többsége remekül képzett szakember, akik­nek elvesztése „komoly kihívás” Románia számára - mondta Johannis. N­ Megölték Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust Lelőtték szombatra virradóra Moszkva központjában Borisz Nyemcov vezető orosz ellenzéki politikust és parlamenti képvise­lőt, volt miniszterelnök-helyettest. Nyemcov Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legszigorúbb bírálója volt. Az ellenzéki politikus egy ukrán nővel sétált a Kreml tövénél kezdődő Bolsoj Zamoszkvoreckij-hídon (Nagy Moszkva­­folyó-híd), amikor az ismeretlen támadó egy fehér gépkocsiból tüzet nyitott rá, és 7-9 golyót eresztett belé. A nőnek nem esett baja, a nyomozóhatóságok kihall­gatták. A rendőrség hajtóvadászatot indí­tott a tettesek kézre kerítésére, lezárta a belváros egy részét. Vlagyimir Putyin arra utasította az orosz nyomozóbizottság, a belügyminisz­térium és a szövetségi biztonsági szolgá­lat (FSZB) vezetőit, hogy hozzanak létre külön csoportot a gyilkosság felderítésé­re, és személyesen irányítsák a munkát. Az orosz elnök leszögezte, hogy Borisz Nyemcov megölése „minden jellemzőjé­ben bérgyilkosság, és kizárólag provoka­tív jellegű volt”. Az államfő részvéttáviratot küldött Dina Kidmannak, Nyemcov édesanyjá­nak -jelentette Kegyes Csilla, az MTI moszkvai tudósítója. A Kreml honlap­ján megjelentetett közleményében az elnök kifejtette, hogy a meggyilkolt politikus „nyomot hagyott Oroszor­szág történelmében, politikai és társa­dalmi életében”. Nyemcov az ország nehéz átmeneti időszakában jelentős posztokon dolgozott, és mindig becsü­lettel képviselte álláspontját - olvasha­tó a táviratban, amelyben Putyin ígére­tet tett arra: a hatalom mindent meg­tesz annak érdekében, hogy az „aljas és cinikus gyilkosság szervezői és vég­rehajtói megkapják méltó büntetésü­ket”. Borisz Nyemcov 55 éves volt, az RPR­­Pamasz párt társelnöke, az orosz ellenzék koordinációs tanácsának tagja. A kilenc­venes években Nyizsegorodi megye első kormányzója, később tagja az orosz kor­mánynak, 1997-98 között pedig minisz­terelnök-helyettes. Fiatal kora ellenére egyesek az első szabadon megválasztott orosz elnök, Borisz Jelcin lehetséges utódjaként tekintettek rá. Többször meg­választották parlamenti képviselőnek. Ő volt a Szolidaritás ellenzéki mozgalom egyik megalapítója. Miután 2000-ben Vlagyimir Putyint választották államfővé. Nyemcov az egyik legszigorúbb bírálója lett, támadta kormányát amiatt, mert nem tartotta haté­konynak, korrupcióval vádolta, és utcai tüntetéseket szervezett ellene. Egyike volt azon kevés moszkvai politikusoknak, akik nem értettek egyet Moszkva Ukraj­­na-politikájával és a Krím annektálásá­­val, és ennek nyíltan hangot is adott. Több külföldi vezető politikus - köztük Barack Obama amerikai elnök - és jog­védő szervezet elítélte a gyilkosságot, és követelte annak pártatlan és átlátható ki­vizsgálását, a tettesek bíróság elé állítását. Orosz ellenzékiek és jogvédők meg­rendelt politikai gyilkosságnak, míg a hatalom képviselői olyan provokációnak tartják Nyemcov megölését, amelynek célja a belpolitikai helyzet elbizonytalaní­tása. A Majdan helyett a Donyec-medence érkezett el Oroszországba - állapította meg a Novaja Gazeta orosz ellenzéki újság kommentátora. Kirill Martinov arra utalt, hogy az ukrajnai hatalomátvételt eredményező kijevi tüntetések orosz má­sa helyett - amelytől a Kreml olyannyira tart — a délkelet-ukrajnai fegyveres har­cok, az erőszak jelent meg az országban. Martinov szerint Borisz Nyemcov meg­ölése olyan pont, ahonnan már nincs visszatérés, az orosz belpolitikai helyzet radikálisan destabilizálódni fog, és ennek a következményeit nem lehet megjósolni. Mihail Gorbacsov, a Novaja Gazetát támogató volt szovjet pártfőtitkár viszont úgy vélte, hogy Borisz Nyemcov meg­ölése „Oroszország belpolitikai stabilitá­sának megingatására, a szembenállás erősítésére tett kísérlet”. Az Interfax orosz hírügynökség kérdésére nem zárta ki, hogy a „külföldi oroszellenes erők” a helyzetet kihasználnák arra, hogy n megszabaduljanak” az orosz államfőtől. Úgy vélte, hogy Nyemcov gyilkosai ép­pen erre számítottak. Féltékenység is állhat Nyemcov meg­ölésének hátterében - jelentette a hata­lomhoz közeli egyik orosz kereskedelmi hírtelevízió, a LifeNews. A tévé szerint Anna Durickaja modellről van szó, aki a politikussal sétált, így az egyetlen tanú. A Kreml-párti tévé részletes beszámolót közölt Nyemcov magánéletéről. Eszerint többször volt nős, és négy gyermeket hagyott maga után. A nyomozók azt is vizsgálják - közölte az Ukrajnával szemben ellenségesnek tartott tévé -, hogy a neves ellenzékit anyagi okokból ölték-e meg. _ NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Bemutatta kormányprogramját az új PNL Bemutatta kormányprogramját szombaton az ellen­zéki jobbközép erők fúziója nyomán létrejött új Nem­zeti Liberális Párt (PNL), amelynek éléről november­ben Klaus Iohannist államfővé választották. Kor­mányra kerülése esetén a PNL az oktatás, az egész­ségügy és a kultúra támogatását tekinti fő feladatá­nak, amihez a gazdaságélénkítő programmal akar költségvetési fedezetet teremteni - mondta a progra­mot ismertető Catalin Predoiu, a PNL miniszterelnök­jelöltje. Alina Gorghiu és Vasile Blaga, a PNL két társelnöke közölte: a közvitára bocsátott program alapján tárgyalásokat kezdenek minden parlamenti párttal Victor Ponta miniszterelnök Szociáldemokrata Pártjának (PSD) kivételével, hogy új többséget hoz­zanak létre, amely még a jövőre esedékes törvény­hozási választások előtt leválthatja a Ponta­­kabinetet. Eltörölte az Alkotmánybíróság a pártalapítást nehezítő megkötéseket Eltörölte az Alkotmánybíróság csütörtökön a párttör­vény azon rendelkezését, amely szerint új politikai alakulat bejegyzéséhez legalább 25 ezer támogató aláírás szükséges. Az alkotmánysértőnek minősített cikkely arról is rendelkezett, hogy az aláírásoknak az ország 41 megyéje közül legalább 18-ból és a fővá­rosból kell származniuk és megyénként legalább 700 támogatóra van szükség. Az alkotmányossági óvást az úgynevezett Romániai Kalózpárt alapítói intézték a taláros testülethez. Az Alkotmánybíróság szavazat­­többséggel döntött úgy, hogy a pártalapítást nehezítő rendelkezések sértik az alaptörvény 40. szakaszá­ban szabályozott egyesülési jogot. Székelyföldi vízi erőművet vásárolt az MVM Megvásárolta az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) a székelyföldi Úz völgyében működő 7,48 megawattos vízi erőművet - közölte pénteki számá­ban a Krónika című napilap. Az MVM tavaly októberi közgyűlésén döntött arról, hogy­­ regionális és fenn­tartható stratégiai irányelveihez illeszkedően - 90 százalékos részesedést vásárol az Úz-völgyi vízi erőművet tulajdonló és üzemeltető romániai vállalko­zásban, a tranzakcióval „tovább erősítve megújuló termelői portfolióját”. A Krónika értesülése szerint a magyar állam tulajdonában lévő energetikai társaság romániai leányvállalata, az MVM Partner Románia idén január elején kötötte meg az adásvételi szerző­dést, amelynek értéke mintegy 30 millió euró volt. A vízi erőmű kisebbségi tulajdonosa a romániai ma­gyar református egyház nyugdíjpénztára maradt. A székelyföldi akvizíció az MVM első romániai beruhá­zásának számít. Az erőmű kapacitása 7,48 megawattóra, hét gázból és 15 turbinából áll. A Dal: Csemer Boglárka megy Bécsbe Csemer Boglárka Boggie és a Wars For Nothing cí­mű dal képviseli Magyarországot a májusi bécsi 60. Eurovíziós Dalfesztiválon. A Dal című magyar válo­gatóverseny szombati döntőjében, az M1-en és a Duna World csatornán élőben sugárzott showműsorban a nyolc finalista mezőnyét a zsűri szűkítette négyre, közülük a tévénézőktől Csemer Boglárka Boggie és a Wars For Nothing kapta a leg­több szavazatot. A dal szerzői: Csemer Boglárka, Sebestyén Áron és Bori Sára Heléne. Az idei Euroví­ziós Dalfesztivált május 19. és 23. között rendezik Bécsben. A magyarkérdés (Folytatás az 1. oldalról) Tor­da központjában például akkorát állítottak, hogy tö­megszerencsétlenséget okozna, ha egy vihar kidöntené, Kolozsváron pedig négy ágon lobognak minden villany­­oszlopon. De méginkább van magyarkérdés, amikor Sepsiszent­­györgyön visszaállamosítják a református egyház volt is­koláját, az ortodoxoknak pedig tálcán kínálják az állami pénzből épített szállodákat, hajdanán a vásárhelyi Park Szállót is ők kapták jutalomképpen. Igenis van magyarkér­dés, amikor betiltják ünnepi rendezvényeinket, felvonulá­sainkat, egyes köztisztviselők pedig csúfot űzhetnek a nem többségi ügyféllel. És hogyne lenne magyarkérdés, ha arra gondolunk, hogy az igazság(?)szolgáltatást nemzetiszín szerint csűrik-csavarják, s a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusára nem kötelező a tör­vény. Ahogy a kormányfő és miniszterei jelenlétében aláírt egyezség is hazug porhintés volt csupán. Az egyetem több­ségi vezetőinek pedig joguk van már-már diabolikusan ki­eszelt forgatókönyvet írni a magyar karok önállósulása el­len. Valójában már ez sem magyarkérdés. A többségében magyarok lakta közösségek szétszakítását kilátásba helye­ző régiósítás viszont mindenképpen az. Az erdélyi magyar­ság naiv jóhiszeműséggel és várakozással szavazott Klaus Johannisra. Kétségtelen, hogy a román szavazók voksa volt a döntő, tehát a többség vágyainak, céljainak a telje­sítése az első. De nem kellene elfelejteni, hogy az ő nyu­galmuk garanciája a mi­­ nemzetközi, európai normák szerint rendezett­­ békességünk. Egyébként ki tudja, med­dig mélyül, fertőződik, s milyen következményekkel jár a szőnyeg alá söpört romániai magyarkérdés.

Next