Népújság, 2015. március (67. évfolyam, 49-74. szám)
2015-03-02 / 49. szám
2015. március 2., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT A tavalyinál több támogatást kaptak idén a romániai kisebbségi szervezetek A tavalyi támogatásnál 6,7 százalékkal több pénzt kaptak idén a parlamenti képviselettel rendelkező romániai kisebbségi szervezetek - tájékoztatta az MTI-t pénteken Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője. A 91,4 millió lejes keretösszegből a legnagyobb támogatást - 19,7 millió lejt - az RMDSZ-nek utalta ki a múlt héten elfogadott határozatában a kormány. A Pro-Európa Roma Párt 12,8 millió, a Romániai Németek Demokrata Fóruma 7,1 millió lejt kapott. A kormányhatározattal összesen 19 kisebbségi szervezetnek juttattak kisebb-nagyobb támogatást. Az államtitkár rámutatott: Romániában a szokásjog alapján különítenek el a költségvetési törvényben évről évre bizonyos összeget a Kisebbségi Tanács tagszervezetei számára. Erre az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi kerettörvény biztosíthatna kiszámítható törvényes keretet, de a tíz éve beterjesztett tervezetet mindmáig nem fogadta el a parlament. Az MTI kérdésre, hogy miért éppen ezek a szervezetek kapnak támogatást, Laczikó Enikő elmondta: a két évtizede konzultatív testületként alakult Kisebbségi Tanácsnak azok a szervezetek a tagjai, amelyek egy-egy adott kisebbség nevében - könnyített eljárással - képviselethez jutottak a parlament alsóházában. A költségvetési támogatás a Kisebbségi Tanács tagjainak jár, a testület pedig maga dönt a keret szétosztásáról, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala csak adminisztratív szerepet tölt be a folyamatban. Arra a kérdésre, hogy előírják-e, mire költhető a költségvetési pénz, az államtitkár elmondta: a támogatás a kisebbségi közösségek fennmaradását hivatott segíteni, de az egyes szervezeteknek szabad kezük van abban, hogyan használják fel a rájuk bízott pénzt. A kormányhatározatból kiderül, hogy a források jelentős részét a kisebbségi szervezetek saját működésükre fordítják. Az MTI érdeklődésére Laczikó Enikő elmondta: nincs tudomása arról, hogy az RMDSZ-en kívül volna más kisebbségi szervezet is, amely pályáztatással teszi hozzáférhetővé a közösség tagjai számára a rendelkezésére bocsátott pénz egy részét. Az RMDSZ tavaly a magyar kisebbségnek járó 18,5 millió lejes romániai költségvetési támogatás mintegy 20 százalékát osztotta ki - az általa létrehozott Communitas Alapítvány közreműködésével - nyílt pályázati rendszeren keresztül. A megítélt támogatás egyik elszámolási feltétele az volt, hogy a nyertes pályázó kiadványában vagy népszerűsítő anyagain támogatóként az RMDSZ-t és a Communitas Alapítványt tüntesse fel. Johannis Berlinben: Romániában nincs „magyarkérdés Romániát nem fenyegeti a Magyarországon a határon túli magyarokkal kapcsolatban megmutatkozó érdeklődés, és Romániában nincs „magyarkérdés" - mondta Klaus Johannis államfő csütörtökön Berlinben a német kancellárral folytatott megbeszélése után. Angela Merkellel közösen tartott sajtótájékoztatóján a román államfő arra a kérdésre, hogy tart-e feszültségek megjelenésétől a magyar kisebbséggel kapcsolatban, tekintve a határon túli magyarok védelmére és érdekeinek képviseletére irányuló magyarországi törekvéseket, azt mondta, hogy „szokatlanul nagy” érdeklődés tapasztalható magyar részről a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban, de Romániában nem érzik úgy, hogy ez „fenyegetettséget” jelent. A magyar kisebbségnek vannak politikai képviseletei, és „ők a mi tárgyalópartnereink” - mondta Klaus Johannis, hangsúlyozva, hogy „Romániában nincs magyarkérdés”. A tavaly decemberben hivatalba lépett, szász - erdélyi német nemzetiségű román államfő bemutatkozó látogatást tett csütörtökön a német fővárosban, ahol találkozott Joachim Gauck német szövetségi elnökkel is. Egy, a látogatást beharangozó német rádióinterjúban kifejtette, hogy az ukrán válság miatt a NATO erősebb romániai jelenlétére van szükség. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Románia a földrajzi fekvése miatt „kiemelt helyzetben” van, de egyelőre a NATO tavalyi walesi csúcstalálkozóján hozott határozatok végrehajtására kell törekedni, és csak ezután lehet tárgyalni a román felvetésről. Románia 2011 óta húzódó schengeni csatlakozásával kapcsolatban Klaus Johannis elmondta, hogy országa teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit, készen áll arra, hogy hatékonyan biztosítsa a közösség külső határát, és Bukarest számít Németország támogatására. Merkel azt mondta,, jogos igény” román részről a csatlakozás a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez, és az Európai Bizottság kedvező fejleményekről számolt be legutóbbi jelentésében, de egyelőre nem lehet megmondani, hogy sikerül-e még az idén lezárni a csatlakozási folyamatot. A munkavállalási korlátozások 2014. január 1-jével történt megszűnése révén Romániából Németországba irányuló vándorlási hullámmal kapcsolatban Merkel és Johannis is azt emelte ki, hogy tévedés csupán úgynevezett szegénységi - a szociális juttatások megszerzését célzó — bevándorlásként felfogni a jelenséget, hiszen nagy számban érkeznek jól képzett munkavállalók, akik hamar elhelyezkednek a német gazdaságban. A román államfő hangsúlyozta, hogy személyesen is több száz embert ismert, akik kivándoroltak Németországba és „tökéletesen integrálódtak”. A kivándorlók túlnyomó többsége remekül képzett szakember, akiknek elvesztése „komoly kihívás” Románia számára - mondta Johannis. N Megölték Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust Lelőtték szombatra virradóra Moszkva központjában Borisz Nyemcov vezető orosz ellenzéki politikust és parlamenti képviselőt, volt miniszterelnök-helyettest. Nyemcov Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legszigorúbb bírálója volt. Az ellenzéki politikus egy ukrán nővel sétált a Kreml tövénél kezdődő Bolsoj Zamoszkvoreckij-hídon (Nagy Moszkvafolyó-híd), amikor az ismeretlen támadó egy fehér gépkocsiból tüzet nyitott rá, és 7-9 golyót eresztett belé. A nőnek nem esett baja, a nyomozóhatóságok kihallgatták. A rendőrség hajtóvadászatot indított a tettesek kézre kerítésére, lezárta a belváros egy részét. Vlagyimir Putyin arra utasította az orosz nyomozóbizottság, a belügyminisztérium és a szövetségi biztonsági szolgálat (FSZB) vezetőit, hogy hozzanak létre külön csoportot a gyilkosság felderítésére, és személyesen irányítsák a munkát. Az orosz elnök leszögezte, hogy Borisz Nyemcov megölése „minden jellemzőjében bérgyilkosság, és kizárólag provokatív jellegű volt”. Az államfő részvéttáviratot küldött Dina Kidmannak, Nyemcov édesanyjának -jelentette Kegyes Csilla, az MTI moszkvai tudósítója. A Kreml honlapján megjelentetett közleményében az elnök kifejtette, hogy a meggyilkolt politikus „nyomot hagyott Oroszország történelmében, politikai és társadalmi életében”. Nyemcov az ország nehéz átmeneti időszakában jelentős posztokon dolgozott, és mindig becsülettel képviselte álláspontját - olvasható a táviratban, amelyben Putyin ígéretet tett arra: a hatalom mindent megtesz annak érdekében, hogy az „aljas és cinikus gyilkosság szervezői és végrehajtói megkapják méltó büntetésüket”. Borisz Nyemcov 55 éves volt, az RPRPamasz párt társelnöke, az orosz ellenzék koordinációs tanácsának tagja. A kilencvenes években Nyizsegorodi megye első kormányzója, később tagja az orosz kormánynak, 1997-98 között pedig miniszterelnök-helyettes. Fiatal kora ellenére egyesek az első szabadon megválasztott orosz elnök, Borisz Jelcin lehetséges utódjaként tekintettek rá. Többször megválasztották parlamenti képviselőnek. Ő volt a Szolidaritás ellenzéki mozgalom egyik megalapítója. Miután 2000-ben Vlagyimir Putyint választották államfővé. Nyemcov az egyik legszigorúbb bírálója lett, támadta kormányát amiatt, mert nem tartotta hatékonynak, korrupcióval vádolta, és utcai tüntetéseket szervezett ellene. Egyike volt azon kevés moszkvai politikusoknak, akik nem értettek egyet Moszkva Ukrajna-politikájával és a Krím annektálásával, és ennek nyíltan hangot is adott. Több külföldi vezető politikus - köztük Barack Obama amerikai elnök - és jogvédő szervezet elítélte a gyilkosságot, és követelte annak pártatlan és átlátható kivizsgálását, a tettesek bíróság elé állítását. Orosz ellenzékiek és jogvédők megrendelt politikai gyilkosságnak, míg a hatalom képviselői olyan provokációnak tartják Nyemcov megölését, amelynek célja a belpolitikai helyzet elbizonytalanítása. A Majdan helyett a Donyec-medence érkezett el Oroszországba - állapította meg a Novaja Gazeta orosz ellenzéki újság kommentátora. Kirill Martinov arra utalt, hogy az ukrajnai hatalomátvételt eredményező kijevi tüntetések orosz mása helyett - amelytől a Kreml olyannyira tart — a délkelet-ukrajnai fegyveres harcok, az erőszak jelent meg az országban. Martinov szerint Borisz Nyemcov megölése olyan pont, ahonnan már nincs visszatérés, az orosz belpolitikai helyzet radikálisan destabilizálódni fog, és ennek a következményeit nem lehet megjósolni. Mihail Gorbacsov, a Novaja Gazetát támogató volt szovjet pártfőtitkár viszont úgy vélte, hogy Borisz Nyemcov megölése „Oroszország belpolitikai stabilitásának megingatására, a szembenállás erősítésére tett kísérlet”. Az Interfax orosz hírügynökség kérdésére nem zárta ki, hogy a „külföldi oroszellenes erők” a helyzetet kihasználnák arra, hogy n megszabaduljanak” az orosz államfőtől. Úgy vélte, hogy Nyemcov gyilkosai éppen erre számítottak. Féltékenység is állhat Nyemcov megölésének hátterében - jelentette a hatalomhoz közeli egyik orosz kereskedelmi hírtelevízió, a LifeNews. A tévé szerint Anna Durickaja modellről van szó, aki a politikussal sétált, így az egyetlen tanú. A Kreml-párti tévé részletes beszámolót közölt Nyemcov magánéletéről. Eszerint többször volt nős, és négy gyermeket hagyott maga után. A nyomozók azt is vizsgálják - közölte az Ukrajnával szemben ellenségesnek tartott tévé -, hogy a neves ellenzékit anyagi okokból ölték-e meg. _ NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Bemutatta kormányprogramját az új PNL Bemutatta kormányprogramját szombaton az ellenzéki jobbközép erők fúziója nyomán létrejött új Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek éléről novemberben Klaus Iohannist államfővé választották. Kormányra kerülése esetén a PNL az oktatás, az egészségügy és a kultúra támogatását tekinti fő feladatának, amihez a gazdaságélénkítő programmal akar költségvetési fedezetet teremteni - mondta a programot ismertető Catalin Predoiu, a PNL miniszterelnökjelöltje. Alina Gorghiu és Vasile Blaga, a PNL két társelnöke közölte: a közvitára bocsátott program alapján tárgyalásokat kezdenek minden parlamenti párttal Victor Ponta miniszterelnök Szociáldemokrata Pártjának (PSD) kivételével, hogy új többséget hozzanak létre, amely még a jövőre esedékes törvényhozási választások előtt leválthatja a Pontakabinetet. Eltörölte az Alkotmánybíróság a pártalapítást nehezítő megkötéseket Eltörölte az Alkotmánybíróság csütörtökön a párttörvény azon rendelkezését, amely szerint új politikai alakulat bejegyzéséhez legalább 25 ezer támogató aláírás szükséges. Az alkotmánysértőnek minősített cikkely arról is rendelkezett, hogy az aláírásoknak az ország 41 megyéje közül legalább 18-ból és a fővárosból kell származniuk és megyénként legalább 700 támogatóra van szükség. Az alkotmányossági óvást az úgynevezett Romániai Kalózpárt alapítói intézték a taláros testülethez. Az Alkotmánybíróság szavazattöbbséggel döntött úgy, hogy a pártalapítást nehezítő rendelkezések sértik az alaptörvény 40. szakaszában szabályozott egyesülési jogot. Székelyföldi vízi erőművet vásárolt az MVM Megvásárolta az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) a székelyföldi Úz völgyében működő 7,48 megawattos vízi erőművet - közölte pénteki számában a Krónika című napilap. Az MVM tavaly októberi közgyűlésén döntött arról, hogy regionális és fenntartható stratégiai irányelveihez illeszkedően - 90 százalékos részesedést vásárol az Úz-völgyi vízi erőművet tulajdonló és üzemeltető romániai vállalkozásban, a tranzakcióval „tovább erősítve megújuló termelői portfolióját”. A Krónika értesülése szerint a magyar állam tulajdonában lévő energetikai társaság romániai leányvállalata, az MVM Partner Románia idén január elején kötötte meg az adásvételi szerződést, amelynek értéke mintegy 30 millió euró volt. A vízi erőmű kisebbségi tulajdonosa a romániai magyar református egyház nyugdíjpénztára maradt. A székelyföldi akvizíció az MVM első romániai beruházásának számít. Az erőmű kapacitása 7,48 megawattóra, hét gázból és 15 turbinából áll. A Dal: Csemer Boglárka megy Bécsbe Csemer Boglárka Boggie és a Wars For Nothing című dal képviseli Magyarországot a májusi bécsi 60. Eurovíziós Dalfesztiválon. A Dal című magyar válogatóverseny szombati döntőjében, az M1-en és a Duna World csatornán élőben sugárzott showműsorban a nyolc finalista mezőnyét a zsűri szűkítette négyre, közülük a tévénézőktől Csemer Boglárka Boggie és a Wars For Nothing kapta a legtöbb szavazatot. A dal szerzői: Csemer Boglárka, Sebestyén Áron és Bori Sára Heléne. Az idei Eurovíziós Dalfesztivált május 19. és 23. között rendezik Bécsben. A magyarkérdés (Folytatás az 1. oldalról) Torda központjában például akkorát állítottak, hogy tömegszerencsétlenséget okozna, ha egy vihar kidöntené, Kolozsváron pedig négy ágon lobognak minden villanyoszlopon. De méginkább van magyarkérdés, amikor Sepsiszentgyörgyön visszaállamosítják a református egyház volt iskoláját, az ortodoxoknak pedig tálcán kínálják az állami pénzből épített szállodákat, hajdanán a vásárhelyi Park Szállót is ők kapták jutalomképpen. Igenis van magyarkérdés, amikor betiltják ünnepi rendezvényeinket, felvonulásainkat, egyes köztisztviselők pedig csúfot űzhetnek a nem többségi ügyféllel. És hogyne lenne magyarkérdés, ha arra gondolunk, hogy az igazság(?)szolgáltatást nemzetiszín szerint csűrik-csavarják, s a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusára nem kötelező a törvény. Ahogy a kormányfő és miniszterei jelenlétében aláírt egyezség is hazug porhintés volt csupán. Az egyetem többségi vezetőinek pedig joguk van már-már diabolikusan kieszelt forgatókönyvet írni a magyar karok önállósulása ellen. Valójában már ez sem magyarkérdés. A többségében magyarok lakta közösségek szétszakítását kilátásba helyező régiósítás viszont mindenképpen az. Az erdélyi magyarság naiv jóhiszeműséggel és várakozással szavazott Klaus Johannisra. Kétségtelen, hogy a román szavazók voksa volt a döntő, tehát a többség vágyainak, céljainak a teljesítése az első. De nem kellene elfelejteni, hogy az ő nyugalmuk garanciája a mi nemzetközi, európai normák szerint rendezett békességünk. Egyébként ki tudja, meddig mélyül, fertőződik, s milyen következményekkel jár a szőnyeg alá söpört romániai magyarkérdés.