Népújság, 2015. július (67. évfolyam, 146-172. szám)

2015-07-01 / 146. szám

2015. július 1., szerda HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Fél év a házi őrizet felső határa A kormány sürgősségi rendelettel 30 napban szabta meg a bűnvádi eljárás idején elrendelhető házi őrizet felső határát, amelyet indokolt eset­ben többször meghosszabbíthatnak, de összesí­tett időtartama nem haladhatja meg a 180 napot. A kormány keddi ülésén hozott, azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletét azzal indokolta, hogy május elején az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette és felfüggesztette a büntető eljárás házi őrizetre vonatkozó cikkelyét, mert az nem szabott meg felső határt a gyanúsí­tottak szabadságjogait korlátozó bizonyos bírósági intézke­désekre. Ezzel a joghézaggal magyarázható, hogy a nagy sajtó­­visszhangot kiváltó korrupciós ügyekben azokat a gyanúsí­tottakat, akiknél a bíróság nem látta indokoltnak az előzetes letartóztatást, az utóbbi két hónapban többnyire bírósági felügyelet alá helyezték. Ilyen körülmények között szüntet­ték meg a házi őrizetet például a korrupcióval gyanúsított Elena Udrea volt turisztikai miniszter, Mircea Basescu, a volt államfő testvére vagy Ráduly Róbert volt Csíkszeredái polgármester esetében. A büntető törvénykönyv, illetve az eljárásjog módosítása kényes politikai kérdésnek számít az országban. A kor­mányzó szociáldemokraták tucatnyi törvénymódosító ja­vaslatot terjesztettek be a parlamentben, amellyel a korrup­cióellenes ügyészség (DNA) körüli „bilincscsörgésnek”, az esetleges hatósági visszaéléseknek próbáltak gátat szabni, ezeket a próbálkozásokat azonban Klaus Johannis államfő, az ellenzék és az ország nyugati szövetségesei a korrupció elleni harc megfékezésére tett kísérletként értékelték és éle­sen elítélték. A házi őrizetre vonatkozó eljárásjogi cikkely kiiktatása azonban a DNA „eszköztárát” szűkítette: ebben az esetben az ellenzék azért bírálta a parlamenti többséget, mert nem javította ki idejében, vagyis a nyári szünet előtt a törvény­­szöveget. „Európának jó lenne, ha Ciprasz veszítene a népszavazáson” A spanyol miniszterelnök szerint „jó lenne", ha az igenek győznének, és Alekszisz Ciprasz veszítene a vasárnapi görögországi népszavazáson, mert egy új görög kormánnyal Európa tárgyalhatna - Mariano Rajoy ezt a Cadena Cope nevű rádióadó­nak adott interjújában mondta kedden Madrid­ban. A kormányfő beszélt arról, hogy az előző görög kor­mány, a spanyolokhoz hasonlóan, reformokkal igyekezett javítani az ország helyzetét, amelynek már látszottak a je­lei, amikor a választások után Ciprasz került hatalomra. A politikus a kialakult helyzetet „igazi drámaként” jellemezte. „Ha a nemek lesznek többségben, Görögországnak nem lesz más alternatívája, mint hogy kilépjen az eurózónából” - fogalmazott a spanyol kormányfő, aki ismét hangsúlyozta: továbbra is bízik abban, hogy a görögök az euróövezet tagjai maradnak, mert a távozásuk negatív ha­tással lenne Görögországra és Európára egyaránt. Mariano Rajoy szerint a görögök kilépése az eurózónából azt az üzenetet közvetítené, hogy a közös pénznem haszná­lata nem visszafordíthatatlan, és ez akár később más orszá­gok távozásához vezethet. Hangsúlyozta, hogy Spanyolország nagyon eltérő helyzetben van Görögországhoz képest, de ennek az ára „kemény, nehéz és kellemetlen” reformok bevezeté­se volt. Spanyolországban a Podemos nevű radikális baloldali párt, amely jelenleg a harmadik erő, kiállt a görög kormány mellett. Ők is élesen elítélik a nemzetközi hitelezők által előírt megszorításokat, és azok eltörlését ígérték a válasz­tóknak. A Podemost a spanyol Szirizaként is szokták emle­getni. Mariano Rajoy ezzel kapcsolatban azt mondta: számára a Podemos elképzelése nem tűnik a legjobbnak abban a vi­lágban, amelyben élünk. Ugyanakkor bírálta a spanyol szo­cialista pártot (PSOE), amiért a helyhatósági választások után együttműködési megállapodásokat kötött a Podemosszal, hogy megszerezzék az irányítást olyan váro­sokban és régiókban, ahol a konzervatív Néppárt csak kis különbséggel végzett az élen. A spanyol miniszterelnök szerint felelőtlenség a szocia­listák részéről, hogy a szélsőbaloldal felé nyitnak, és egyál­talán nem tartja kizártnak, hogy az év végi parlamenti vá­lasztásokon ez megismétlődik. Az utolsó civil is elhagyta Sirokinét Nem enyhül a feszültség Kelet-Ukrajnában Egyetlen civil lakos sem maradt az Azovi-tenger partján, Mariupol kikötőváros mellett fekvő, rom­má lőtt Sirokine faluban - erősítették meg ked­den közzétett jelentésükben az EBESZ A településnek a 2001-es utolsó hivatalos népszámlálás szerint csaknem másfél ezer lakosa volt, de sajtóhírek sze­rint a március elejétől folyamatosan tartó harcok miatt júni­usra már csak alig húsz lakó maradt a faluban. A települést a szakadár erők azután kezdték ostromolni, hogy elfoglal­ták a két, harcok sújtotta megye székhelye között fekvő, kulcsfontosságú közlekedési csomópontnak számító Debalceve városát a minszki egyezmény nyomán február 15-én életbe léptetett tűzszünet után. Kijevi jelentések szerint a szakadár erők keletről benyo­multak Sirokinébe, a falu nyugati részét viszont továbbra is az ukrán hadsereg tartja ellenőrzése alatt. A településen a szakadár erők rendszeresen indítanak tüzérségi támadásokat az ukrán katonai állások ellen. Az EBESZ kelet-ukrajnai megfigyelői missziója legfrissebb jelentésében kiemelte, hogy az utóbbi időben a szakadárok egyre hevesebben tá­madják a fegyveres erők állásait, a tűzharcok következté­ben pedig a falu lakóházainak 80 százaléka romba dőlt. A kijevi hadműveleti parancsnokság keddi jelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt egy nap alatt 83-szor nyi­tottak tüzet a szakadárok a frontvonal mentén lévő katonai állásokra, illetve civil településekre. Tüzérségi csapásokat hajtottak végre a front teljes hosszán, a Luhanszktól észak­ra, illetve nyugatra fekvő térségben, továbbá Artemivszk és Donyeck városok környékén, valamint Donyeck megye déli részén egyaránt. Több ízben vetettek be a minszki egyezmény által tiltott 120 milliméter kaliberű aknavetőket, illetve 122 milliméteres tarackágyúkat és rakéta­­sorozatvetőket. Anton Mironovics, a Kijev által terrorellenesnek nevezett kelet-ukrajnai hadművelet parancsnokságának egyik szóvi­vője egy tévéinterjúban kijelentette: nem kizárt, hogy a Luhanszk megyei Zolote település elleni éjjeli támadásban a Gradnál erősebb nehézfegyvert, Uragan rakéta­­sorozatvetőt vetettek be a szakadárok. Andrij Liszenko, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője szokásos kijevi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a katonák közül hárman sebesültek meg a harcok övezetében az elmúlt 24 órában, haláleset nem történt. Közben a szakadárok is a tűzszünet megsértésével vádol­ják az ukrán fegyveres erőket. A Donyecktől északra fekvő Horlivkában a helyi szakadár vezetés közlése szerint a kor­mányerők tüzérségi támadása következtében egy civil életét vesztette. Eduard Baszurin szakadár vezető kedden közölte, hogy a donyecki „népköztársaság” felderítői állítólag hat ukrán Grad rakéta-sorozatvetőt észleltek Donyecktől 24 kilométerre északnyugatra. megfigyelői. Omladozik a brit királyi palota Költözésre kényszerülhet omladozó londoni rezidenciájá­ból a brit uralkodó. Az udvar által múlt héten közzétett éves gazdálkodási beszámoló szerint a Buckingham-palota felújí­tására legalább 150 millió fontot kellene költeni, és a renová­lás a leggyorsabban úgy terme megoldható, ha II. Erzsébet királynő addig nem használná a londoni lakhelyéül és hivata­lául szolgáló hatalmas épületet. A Buckingham-palota legutóbb 63 éve, 1952-ben esett át alapos - de akkor sem teljes körű - tatarozáson, abban az évben, amikor a most 89 esztendős uralkodó trónra lépett. Szakértői vizsgálatok szerint egyebek mellett cserére szorulna az épületegyüttes villany- és vízvezetékrendszere, a tető több helyütt beázik, a külső vakolaton pedig már a turisták által is jól látható, egyre szélesedő repedések mutatkoznak II. Erzsébet királynő már most sem tartózkodik folyamato­san a London közepén emelkedő, 1703-ban épült, hatalmas ősparkkal körülvett, 775 szobás palotában. Ideje jelentős ré­szét a főváros nyugati határában fekvő Windsorban, a világ legrégebbi, ma is királyi rezidenciaként működő kastélyában tölti, de hivatali teendői hetente legalább két-három napra a Buckingham-palotába szólítják és rendszerint itt fogadja hazai és külföldi vendégeit is. A királyi család által használt ingatlanok fenntartási és felújítási költségei kényes kérdésnek számítanak, különösen a pénzügyi válság óta, amelynek kö­vetkezményeit a brit kormány hosszú évek óta tartó, és várha­tóan még további évekre elhúzódó költségvetési szigorral igyekszik felszámolni. Visszatetszést keltett például, hogy Vilmos herceg, a király­nő unokája, az Egyesült Királyság majdani uralkodója és hitvese, Katalin cambridge-i hercegnő londoni lakosztá­lyára - amelyet a Kensington-palotában alakítottak ki — 4,5 millió fontot fordítottak költségvetési forrásokból. A monarchia mindazonáltal összességében pénzügyi hasz­not hajt a brit államháztartásnak A Crown Estate — a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő, 8 milliárd font összértékű portfoliót felügyelő hol­ding - éves beszámolója szerint tavaly 285,1 millió font nettó eredményt ért el, 6,7 százalékkal többet, mint az előző pénz­ügyi évben. Az éves eredményt a Crown Estate teljes egészé­ben befizeti a brit költségvetésnek amely ezután visszaosztja a monarchiának az uralkodói ellátmányra szánt 15 szá­zalékot. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Mihai Rázván Ungureanu ismét a Külföldi Hírszerző Szolgálat élén Miután nagy vihart kavart Johannis elnök, Mihai Rázván Ungureanu volt SIE-igazgatót, volt PDL-s miniszterelnököt javasolva a több hónapja üres SIE-igazgatói tisztségre, tegnap együttes ülésen szavazott a parlament ez ügyben. Előzőleg a PSD már azzal próbálta bojkottálni Ungureanu ki­nevezését, hogy távol maradtak a parlamenti szakbizottsági tagjai, nem sikerült a jelölt meg­hallgatása, így egyenesen a parlament elé került döntés végett. A PNL, az UNPR, az RMDSZ és a Nemzeti Kisebbségek igen szavazatával Ungureanu megszerezte a kötelező többségi vok­­sot, és a hűségesküt is letette a honatyák előtt. Erdőőrségek alakulnak Erdőőrség megalakításáról hozott sürgősségi ren­deletet keddi ülésén a kormány, amely így próbál gátat szabni az évi 8,8 millió köbméter fára be­csülhető illegális erdőirtásnak. Az évente kivágott 26,7 millió köbméter fa csaknem harmadát terme­lik ki törvénytelenül, hiszen a legálisan kivágott rönkáru csak 17,9 millió köbmétert tesz ki. Az új hatóságot az eddigi erdészeti és vadászati fel­ügyelőségek átszervezésével, illetve személyi ál­lományuk kibővítésével hozzák létre. Elismerték Magyarország nehéz helyzetét Az Európai Bizottság támogatja Magyarországot, az ország már nincs egyedül, Európa mellette áll és együttműködik vele, hogy a szolidaritás szelle­mében megoldhassák az illegális bevándorlás je­lentette nehéz helyzetet, mondta Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügye­­kért és uniós polgárságért felelős biztos kedden Budapesten. Az EU szakértőket küld, akik segíte­nek a bevándorlók azonosításában, regisztrálásá­ban és a menedékkérelmek elbírálásában. Közöl­te azt is, hogy Magyarország csaknem 8 millió euró támogatást kap. Négynyelvű statisztikai kiadvány A statisztikát ma már nem lehet nemzeti keretek között űzni, mert azon társadalmi, gazdasági je­lenségek nagy része, amelyekkel a statisztika foglalkozik, átnyúlik a nemzeti és államhatá­rokon - jelentette ki Németh Zsolt. Szegeden kedden bemutatták Az agrárgazdaság jellemzői a magyar-román-szerb határ menti régiókban cím­mel megjelent legújabb négynyelvű - magyar, ro­mán, szerb, angol­­ kötetet, amelyet a magyaror­szági Dél-Alföld, a Vajdaság és a romániai Nyugat régió statisztikai hivatala együttes munkával állított össze. Az adatokból egyebek mellett kiderül például, hogy lakosságszámra vetítve a Vajdaságban van a legtöbb szarvasmarha, azaz 8 lakosra jut egy állat, a D­él-Alföldön 9, míg a Nyugat régióban 13-ra jut egy szarvasmarha. Sertésből szintén a Vajdaság­ban tartják a legtöbbet, ott egy főre jut egy sertés, a Dél-Alföldön két főre, míg a Nyugat régióban három főre jut egy állat. Egyre „zöldebbé” váló városvezetés (Folytatás az 1. oldalról) városvezető, úgy látszik, megfeledkezik arról, hogy a szak­tárca és a polgármesteri hivatal közötti per nyomán szüle­tett ítélet eljárásbeli vétség miatt lett kedvező az önkor­mányzat számára, ami nem zárja ki a hiba kijavításának lehetőségét. Ezzel pedig élt is a szaktárca, illetve a megyei környezetvédelmi ügynökség, amikor legutóbb megszervez­te a közvitát az ügy összes szereplőjének részvételével. A polgármesteri javaslat cinikus alternatívát ajánl a környe­zetvédelemnek: nyilvánítsák védetté az Azomures területét, gondoskodjanak a város körüli erdők tisztaságáról, és aka­dályozzák meg a - főleg építkezési - hulladék szétdobálását a Maros-parton, a bodoni és jeddi erdőkben. Mondja ezt az a városvezető, aki sem prefektusként, sem politikusként nem javasolta eddig, hogy a sajtó érdeklődje meg a tüdő­­gyógyászati klinikán a tüdőrák előfordulási arányának nö­vekedését, aki korábbi mandátumai alatt nem foglalt ily vehemensen állást a kombinátos környezetszennyezés ellen, aki tudni véli, hogy az Azomures gazdát cserél, még mielőtt a 200 millió euró értékű beruházásokra megszabott határ­idő lejár, aki - mindegy, hogy milyen oknál fogva - jelen­leg nem tud alternatívát nyújtani nemhogy a megye, de Ma­rosvásárhely hulladékának elszállítására és tárolására sem, ez pedig közelebbről a lakossági köztisztasági díjsza­bás újabb emelését vonhatja maga után. Hibásokat termé­szetesen mindig lehet találni, akik „ különböző minisztériu­mokba beplántálva embereiket" éveken át kitartóan akadá­lyozták, ellehetetlenítették a város nagy projektjeit, de el kellene már jutni oda, hogy választottaink ne mindig azt magyarázzák meg, mit miért nem lehetett megtenni. Az egy­szerű adófizető polgárt ugyanis nem az érdekli, hogy mi­lyen kommunikációs nehézségek, politikai csaták, érdeküt­közések miatt nem oldódnak meg egyes városgazdálkodási ügyek, hanem azt várja el, hogy a választottak, kinevezettek konszenzusra jussanak a közösség számára fontos ügyek­ben.

Next