Népújság, 2015. július (67. évfolyam, 146-172. szám)
2015-07-01 / 146. szám
2015. július 1., szerda HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Fél év a házi őrizet felső határa A kormány sürgősségi rendelettel 30 napban szabta meg a bűnvádi eljárás idején elrendelhető házi őrizet felső határát, amelyet indokolt esetben többször meghosszabbíthatnak, de összesített időtartama nem haladhatja meg a 180 napot. A kormány keddi ülésén hozott, azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletét azzal indokolta, hogy május elején az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette és felfüggesztette a büntető eljárás házi őrizetre vonatkozó cikkelyét, mert az nem szabott meg felső határt a gyanúsítottak szabadságjogait korlátozó bizonyos bírósági intézkedésekre. Ezzel a joghézaggal magyarázható, hogy a nagy sajtóvisszhangot kiváltó korrupciós ügyekben azokat a gyanúsítottakat, akiknél a bíróság nem látta indokoltnak az előzetes letartóztatást, az utóbbi két hónapban többnyire bírósági felügyelet alá helyezték. Ilyen körülmények között szüntették meg a házi őrizetet például a korrupcióval gyanúsított Elena Udrea volt turisztikai miniszter, Mircea Basescu, a volt államfő testvére vagy Ráduly Róbert volt Csíkszeredái polgármester esetében. A büntető törvénykönyv, illetve az eljárásjog módosítása kényes politikai kérdésnek számít az országban. A kormányzó szociáldemokraták tucatnyi törvénymódosító javaslatot terjesztettek be a parlamentben, amellyel a korrupcióellenes ügyészség (DNA) körüli „bilincscsörgésnek”, az esetleges hatósági visszaéléseknek próbáltak gátat szabni, ezeket a próbálkozásokat azonban Klaus Johannis államfő, az ellenzék és az ország nyugati szövetségesei a korrupció elleni harc megfékezésére tett kísérletként értékelték és élesen elítélték. A házi őrizetre vonatkozó eljárásjogi cikkely kiiktatása azonban a DNA „eszköztárát” szűkítette: ebben az esetben az ellenzék azért bírálta a parlamenti többséget, mert nem javította ki idejében, vagyis a nyári szünet előtt a törvényszöveget. „Európának jó lenne, ha Ciprasz veszítene a népszavazáson” A spanyol miniszterelnök szerint „jó lenne", ha az igenek győznének, és Alekszisz Ciprasz veszítene a vasárnapi görögországi népszavazáson, mert egy új görög kormánnyal Európa tárgyalhatna - Mariano Rajoy ezt a Cadena Cope nevű rádióadónak adott interjújában mondta kedden Madridban. A kormányfő beszélt arról, hogy az előző görög kormány, a spanyolokhoz hasonlóan, reformokkal igyekezett javítani az ország helyzetét, amelynek már látszottak a jelei, amikor a választások után Ciprasz került hatalomra. A politikus a kialakult helyzetet „igazi drámaként” jellemezte. „Ha a nemek lesznek többségben, Görögországnak nem lesz más alternatívája, mint hogy kilépjen az eurózónából” - fogalmazott a spanyol kormányfő, aki ismét hangsúlyozta: továbbra is bízik abban, hogy a görögök az euróövezet tagjai maradnak, mert a távozásuk negatív hatással lenne Görögországra és Európára egyaránt. Mariano Rajoy szerint a görögök kilépése az eurózónából azt az üzenetet közvetítené, hogy a közös pénznem használata nem visszafordíthatatlan, és ez akár később más országok távozásához vezethet. Hangsúlyozta, hogy Spanyolország nagyon eltérő helyzetben van Görögországhoz képest, de ennek az ára „kemény, nehéz és kellemetlen” reformok bevezetése volt. Spanyolországban a Podemos nevű radikális baloldali párt, amely jelenleg a harmadik erő, kiállt a görög kormány mellett. Ők is élesen elítélik a nemzetközi hitelezők által előírt megszorításokat, és azok eltörlését ígérték a választóknak. A Podemost a spanyol Szirizaként is szokták emlegetni. Mariano Rajoy ezzel kapcsolatban azt mondta: számára a Podemos elképzelése nem tűnik a legjobbnak abban a világban, amelyben élünk. Ugyanakkor bírálta a spanyol szocialista pártot (PSOE), amiért a helyhatósági választások után együttműködési megállapodásokat kötött a Podemosszal, hogy megszerezzék az irányítást olyan városokban és régiókban, ahol a konzervatív Néppárt csak kis különbséggel végzett az élen. A spanyol miniszterelnök szerint felelőtlenség a szocialisták részéről, hogy a szélsőbaloldal felé nyitnak, és egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy az év végi parlamenti választásokon ez megismétlődik. Az utolsó civil is elhagyta Sirokinét Nem enyhül a feszültség Kelet-Ukrajnában Egyetlen civil lakos sem maradt az Azovi-tenger partján, Mariupol kikötőváros mellett fekvő, rommá lőtt Sirokine faluban - erősítették meg kedden közzétett jelentésükben az EBESZ A településnek a 2001-es utolsó hivatalos népszámlálás szerint csaknem másfél ezer lakosa volt, de sajtóhírek szerint a március elejétől folyamatosan tartó harcok miatt júniusra már csak alig húsz lakó maradt a faluban. A települést a szakadár erők azután kezdték ostromolni, hogy elfoglalták a két, harcok sújtotta megye székhelye között fekvő, kulcsfontosságú közlekedési csomópontnak számító Debalceve városát a minszki egyezmény nyomán február 15-én életbe léptetett tűzszünet után. Kijevi jelentések szerint a szakadár erők keletről benyomultak Sirokinébe, a falu nyugati részét viszont továbbra is az ukrán hadsereg tartja ellenőrzése alatt. A településen a szakadár erők rendszeresen indítanak tüzérségi támadásokat az ukrán katonai állások ellen. Az EBESZ kelet-ukrajnai megfigyelői missziója legfrissebb jelentésében kiemelte, hogy az utóbbi időben a szakadárok egyre hevesebben támadják a fegyveres erők állásait, a tűzharcok következtében pedig a falu lakóházainak 80 százaléka romba dőlt. A kijevi hadműveleti parancsnokság keddi jelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt egy nap alatt 83-szor nyitottak tüzet a szakadárok a frontvonal mentén lévő katonai állásokra, illetve civil településekre. Tüzérségi csapásokat hajtottak végre a front teljes hosszán, a Luhanszktól északra, illetve nyugatra fekvő térségben, továbbá Artemivszk és Donyeck városok környékén, valamint Donyeck megye déli részén egyaránt. Több ízben vetettek be a minszki egyezmény által tiltott 120 milliméter kaliberű aknavetőket, illetve 122 milliméteres tarackágyúkat és rakétasorozatvetőket. Anton Mironovics, a Kijev által terrorellenesnek nevezett kelet-ukrajnai hadművelet parancsnokságának egyik szóvivője egy tévéinterjúban kijelentette: nem kizárt, hogy a Luhanszk megyei Zolote település elleni éjjeli támadásban a Gradnál erősebb nehézfegyvert, Uragan rakétasorozatvetőt vetettek be a szakadárok. Andrij Liszenko, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője szokásos kijevi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a katonák közül hárman sebesültek meg a harcok övezetében az elmúlt 24 órában, haláleset nem történt. Közben a szakadárok is a tűzszünet megsértésével vádolják az ukrán fegyveres erőket. A Donyecktől északra fekvő Horlivkában a helyi szakadár vezetés közlése szerint a kormányerők tüzérségi támadása következtében egy civil életét vesztette. Eduard Baszurin szakadár vezető kedden közölte, hogy a donyecki „népköztársaság” felderítői állítólag hat ukrán Grad rakéta-sorozatvetőt észleltek Donyecktől 24 kilométerre északnyugatra. megfigyelői. Omladozik a brit királyi palota Költözésre kényszerülhet omladozó londoni rezidenciájából a brit uralkodó. Az udvar által múlt héten közzétett éves gazdálkodási beszámoló szerint a Buckingham-palota felújítására legalább 150 millió fontot kellene költeni, és a renoválás a leggyorsabban úgy terme megoldható, ha II. Erzsébet királynő addig nem használná a londoni lakhelyéül és hivatalául szolgáló hatalmas épületet. A Buckingham-palota legutóbb 63 éve, 1952-ben esett át alapos - de akkor sem teljes körű - tatarozáson, abban az évben, amikor a most 89 esztendős uralkodó trónra lépett. Szakértői vizsgálatok szerint egyebek mellett cserére szorulna az épületegyüttes villany- és vízvezetékrendszere, a tető több helyütt beázik, a külső vakolaton pedig már a turisták által is jól látható, egyre szélesedő repedések mutatkoznak II. Erzsébet királynő már most sem tartózkodik folyamatosan a London közepén emelkedő, 1703-ban épült, hatalmas ősparkkal körülvett, 775 szobás palotában. Ideje jelentős részét a főváros nyugati határában fekvő Windsorban, a világ legrégebbi, ma is királyi rezidenciaként működő kastélyában tölti, de hivatali teendői hetente legalább két-három napra a Buckingham-palotába szólítják és rendszerint itt fogadja hazai és külföldi vendégeit is. A királyi család által használt ingatlanok fenntartási és felújítási költségei kényes kérdésnek számítanak, különösen a pénzügyi válság óta, amelynek következményeit a brit kormány hosszú évek óta tartó, és várhatóan még további évekre elhúzódó költségvetési szigorral igyekszik felszámolni. Visszatetszést keltett például, hogy Vilmos herceg, a királynő unokája, az Egyesült Királyság majdani uralkodója és hitvese, Katalin cambridge-i hercegnő londoni lakosztályára - amelyet a Kensington-palotában alakítottak ki — 4,5 millió fontot fordítottak költségvetési forrásokból. A monarchia mindazonáltal összességében pénzügyi hasznot hajt a brit államháztartásnak A Crown Estate — a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő, 8 milliárd font összértékű portfoliót felügyelő holding - éves beszámolója szerint tavaly 285,1 millió font nettó eredményt ért el, 6,7 százalékkal többet, mint az előző pénzügyi évben. Az éves eredményt a Crown Estate teljes egészében befizeti a brit költségvetésnek amely ezután visszaosztja a monarchiának az uralkodói ellátmányra szánt 15 százalékot. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Mihai Rázván Ungureanu ismét a Külföldi Hírszerző Szolgálat élén Miután nagy vihart kavart Johannis elnök, Mihai Rázván Ungureanu volt SIE-igazgatót, volt PDL-s miniszterelnököt javasolva a több hónapja üres SIE-igazgatói tisztségre, tegnap együttes ülésen szavazott a parlament ez ügyben. Előzőleg a PSD már azzal próbálta bojkottálni Ungureanu kinevezését, hogy távol maradtak a parlamenti szakbizottsági tagjai, nem sikerült a jelölt meghallgatása, így egyenesen a parlament elé került döntés végett. A PNL, az UNPR, az RMDSZ és a Nemzeti Kisebbségek igen szavazatával Ungureanu megszerezte a kötelező többségi voksot, és a hűségesküt is letette a honatyák előtt. Erdőőrségek alakulnak Erdőőrség megalakításáról hozott sürgősségi rendeletet keddi ülésén a kormány, amely így próbál gátat szabni az évi 8,8 millió köbméter fára becsülhető illegális erdőirtásnak. Az évente kivágott 26,7 millió köbméter fa csaknem harmadát termelik ki törvénytelenül, hiszen a legálisan kivágott rönkáru csak 17,9 millió köbmétert tesz ki. Az új hatóságot az eddigi erdészeti és vadászati felügyelőségek átszervezésével, illetve személyi állományuk kibővítésével hozzák létre. Elismerték Magyarország nehéz helyzetét Az Európai Bizottság támogatja Magyarországot, az ország már nincs egyedül, Európa mellette áll és együttműködik vele, hogy a szolidaritás szellemében megoldhassák az illegális bevándorlás jelentette nehéz helyzetet, mondta Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos kedden Budapesten. Az EU szakértőket küld, akik segítenek a bevándorlók azonosításában, regisztrálásában és a menedékkérelmek elbírálásában. Közölte azt is, hogy Magyarország csaknem 8 millió euró támogatást kap. Négynyelvű statisztikai kiadvány A statisztikát ma már nem lehet nemzeti keretek között űzni, mert azon társadalmi, gazdasági jelenségek nagy része, amelyekkel a statisztika foglalkozik, átnyúlik a nemzeti és államhatárokon - jelentette ki Németh Zsolt. Szegeden kedden bemutatták Az agrárgazdaság jellemzői a magyar-román-szerb határ menti régiókban címmel megjelent legújabb négynyelvű - magyar, román, szerb, angol kötetet, amelyet a magyarországi Dél-Alföld, a Vajdaság és a romániai Nyugat régió statisztikai hivatala együttes munkával állított össze. Az adatokból egyebek mellett kiderül például, hogy lakosságszámra vetítve a Vajdaságban van a legtöbb szarvasmarha, azaz 8 lakosra jut egy állat, a Dél-Alföldön 9, míg a Nyugat régióban 13-ra jut egy szarvasmarha. Sertésből szintén a Vajdaságban tartják a legtöbbet, ott egy főre jut egy sertés, a Dél-Alföldön két főre, míg a Nyugat régióban három főre jut egy állat. Egyre „zöldebbé” váló városvezetés (Folytatás az 1. oldalról) városvezető, úgy látszik, megfeledkezik arról, hogy a szaktárca és a polgármesteri hivatal közötti per nyomán született ítélet eljárásbeli vétség miatt lett kedvező az önkormányzat számára, ami nem zárja ki a hiba kijavításának lehetőségét. Ezzel pedig élt is a szaktárca, illetve a megyei környezetvédelmi ügynökség, amikor legutóbb megszervezte a közvitát az ügy összes szereplőjének részvételével. A polgármesteri javaslat cinikus alternatívát ajánl a környezetvédelemnek: nyilvánítsák védetté az Azomures területét, gondoskodjanak a város körüli erdők tisztaságáról, és akadályozzák meg a - főleg építkezési - hulladék szétdobálását a Maros-parton, a bodoni és jeddi erdőkben. Mondja ezt az a városvezető, aki sem prefektusként, sem politikusként nem javasolta eddig, hogy a sajtó érdeklődje meg a tüdőgyógyászati klinikán a tüdőrák előfordulási arányának növekedését, aki korábbi mandátumai alatt nem foglalt ily vehemensen állást a kombinátos környezetszennyezés ellen, aki tudni véli, hogy az Azomures gazdát cserél, még mielőtt a 200 millió euró értékű beruházásokra megszabott határidő lejár, aki - mindegy, hogy milyen oknál fogva - jelenleg nem tud alternatívát nyújtani nemhogy a megye, de Marosvásárhely hulladékának elszállítására és tárolására sem, ez pedig közelebbről a lakossági köztisztasági díjszabás újabb emelését vonhatja maga után. Hibásokat természetesen mindig lehet találni, akik „ különböző minisztériumokba beplántálva embereiket" éveken át kitartóan akadályozták, ellehetetlenítették a város nagy projektjeit, de el kellene már jutni oda, hogy választottaink ne mindig azt magyarázzák meg, mit miért nem lehetett megtenni. Az egyszerű adófizető polgárt ugyanis nem az érdekli, hogy milyen kommunikációs nehézségek, politikai csaták, érdekütközések miatt nem oldódnak meg egyes városgazdálkodási ügyek, hanem azt várja el, hogy a választottak, kinevezettek konszenzusra jussanak a közösség számára fontos ügyekben.