Népújság, 2016. január (68. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-04 / 1. szám
2016. január 4., hétfő HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK A közömbösség ellen emelt szót békeüzenetében Ferenc pápa Győzd le a közömbösséget és szerezd meg a békét! címmel tette közzé Ferenc pápa pénteken újévi, egyben békevilágnapi üzenetét. Január 1. a béke világnapja a katolikus egyházban, 1968 óta tartják VI. Pál pápa kezdeményezésére. Pápasága harmadik békevilágnapi üzenetében az egyházfő rámutatott: a korunk csapásai iránti közöny a béke hiányának egyik alapvető oka. Ma a közöny gyakran összekapcsolódik az individualizmus különböző formáival. Az információ növekedése önmagában nem jelenti a figyelem növekedését is a problémák iránt, ha nem követi a szolidaritáson alapuló lelkiismereti nyitottság. Ezért tehát alapvetően fontos az a hozzájárulás, amelyet a család mellett a nevelők, a tanárok, a kultúra képviselői, a médiaszakemberek, az értelmiségiek és a művészek adhatnak - fogalmazott a katolikus egyház vezetője . A híveknek és minden jóakaratú embernek küldött üzenetben Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy Isten nem közömbös, nem hagyja magára az embert. „Az új év kezdetén ezzel a mély meggyőződésemmel kívánok bőséges áldást és békét a remény jegyében minden férfi és nő, a világ minden családja, népe és nemzete számára, az államfőknek, kormányfőknek és a vallási vezetőknek. Ne veszítsük el a reményt, hogy a 2016-os esztendőben mindnyájan eltökélten és bizakodva dolgozunk majd, ki-ki a maga szintjén, az igazságosság és a béke megvalósításán” — hangzott az üzenet. Ferenc pápa úgy értékelte, hogy az elmúlt évet a háborúk és a terrorista cselekmények, és ezek tragikus következményei, emberrablások, személyek etnikai vagy vallási okból történő üldözése, mindenféle jogsértés jellemezte. Mindez - mint rámutatott - fájdalmat hozott a világ számos táján és már-már olyan jelleget öltött, hogy „a harmadik világháború darabjainak” nevezhetjük. „Ám az elmúlt évek és a most lezárult esztendő egyes eseményei mégis arra indítanak, hogy az új év elé tekintve ismét arra buzdítsak: ne veszítsük el a reményt az ember képességében, hogy Isten kegyelmével túl tud lépni a gonoszságon és nem törődik bele közömbösen ebbe a helyzetbe. Azok az események, amelyekre itt hivatkozom, megmutatják, hogy az emberiség képes szolidárisan cselekedni, és kritikus helyzetekben túl tud lendülni az egyéni érdekeken, a beletörődésen és a közönyön.” Ezek között említette az egyházfő azt az erőfeszítést, amelyet a világ vezetői tettek a párizsi klímacsúcson, hogy új kiutakat találjanak az éghajlatváltozás ügyében és „megmentsék a Föld, közös otthonunk jó egészségét”. Ez pedig visszautal másik két világszintű eseményre: az egyik az addisz-abebai csúcstalálkozó volt, ahol gyűjtést folytattak a világ fenntartható fejlődése érdekében, míg a másik az ENSZ részéről elfogadott, Agenda 2030 című dokumentum, amelynek célja, hogy a címében szereplő évszámig mindenki számára méltóbb életkörülményeket biztosítson, különös tekintettel a bolygó legszegényebb népeire. Ferenc pápa a békeüzenetben utalt arra, hogy a másik emberrel szembeni közömbösségnek sok formája létezik. Bizonyos, hogy a közömbösség magatartása azé az emberé, aki bezárja a szívét, hogy ne kelljen odafigyelnie másokra, behunyja szemét, hogy ne kelljen észrevennie azt, ami körülveszi - fejtette ki. Utalt az Istennel szemben megnyilvánuló közönyre is, hangoztatva, hogy ebből származik a felebaráttal és a teremtett világgal szembeni közöny. Más esetekben - mint rámutatott - a közömbösség a minket körülvevő, főként a távolabb eső valóságra történő odafigyelés hiányában nyilvánul meg. A globális közömbösség a békét fenyegeti - hangsúlyozta az egyházfő, rámutatva: „Az a feladatunk, hogy a szeretet, az együttérzés, az irgalmasság, a szolidaritás valódi életprogramunkká, magatartásunk stílusává váljon az egymáshoz fűződő kapcsolatainkban. A szolidaritás és az irgalmasság kultúrájának előmozdításával küzdjük le a közömbösséget.” Az egyházfő kiemelte a család szerepét. Leszögezte, hogy ez az első hely, amelyben az ember megéli és továbbadja a szeretet és a testvériség, az együttélés és az osztozás, valamint az egymásról történő gondoskodás értékeit. Hangsúlyozta, hogy a kultúra és a tömegkommunikációs eszközök területén dolgozóknak is van felelősségük a nevelésben és az oktatásban, főként a mai társadalmakban, ahol mind szélesebb a hozzáférés az információs és kommunikációs eszközökhöz. Az ő feladatuk az, hogy elsősorban az igazság és ne pedig részérdekek szolgálatában álljanak. „A kultúra és a média területén dolgozóknak arra is ügyelniük kellene, hogy az a mód, ahogy az információt megszerzik és terjesztik, mindig jogilag és erkölcsileg helyes legyen” - hangsúlyozta. Az egyházfő kiemelte, hogy számos, kormányoktól független szervezet és karitatív csoport létezik az egyházon belül és azon kívül is, amelyeknek tagjai a járványok, természeti csapások vagy háborúk idején fáradságot és veszélyeket vállalva gondoskodnak a sebesültekről és a betegekről, vagy temetik a halottakat. Külön említette azokat a személyeket és egyesületeket, amelyek a migránsoknak nyújtanak segítséget, amikor ezek sivatagokon és tengereken kelnek keresztül, jobb életkörülményeket keresve. Ezek az irgalmasság testi és lelki cselekedetei, amelyek alapján egykor majd életünk végén megítélnek bennünket - hangsúlyozta Ferenc pápa. Nehéz, de sikeres évet tudhat maga mögött a kárpátaljai magyarság A kelet-ukrajnai háborús helyzet és az országot sújtó gazdasági válság ellenére viszonylag sikeres múlt évet tudhat maga mögött a kárpátaljai magyarság, mindenekelőtt az anyaország hathatós támogatásának köszönhetően. A százötvenezerre becsült kárpátaljai magyar közösség 2015-ben a legnehezebb időszakát élte át a - számára a teljes férfilakosság deportálásával és ezrek pusztulásával zárult - második világháború után. A 2014-ben kirobbant kiterjedt kelet-ukrajnai harcoknak véget vető második minszki megállapodás 2015. februári megkötéséig a hadköteles kárpátaljai férfiakat és családjaikat - más nemzetiségű társaikhoz hasonlóan - elsősorban az foglalkoztatta, hogyan kerülhetnék el a két szláv nemzet gyilkos küzdelmében való részvételt. Nagyon sok kárpátaljai férfi, köztük sok magyar külföldön keresett menedéket az ukrán hadseregbe történő behívás elől. Az ukrán nemzeti valuta februári-márciusi hatalmas mértékű leértékelődése következtében sok kárpátaljai magyar munkavállaló a családjával együtt áttelepült az anyaországba. Jellemző, hogy az 1990-es évek első fele óta először fordult elő tanárhiány a magyar tannyelvű kárpátaljai iskolákban. A magyar kormány és az anyaország igen szerteágazó támogatásának és szolidaritásának köszönhető, hogy 2015-ben nem vált kritikussá a kárpátaljai magyar közösség helyzete. A magyar kormány, a civil és segélyszervezetek, egyházak, önkormányzatok rendszeressé vált támogatása nagyban elősegítette, hogy az év második felére konszolidálódott a kárpátaljai magyarság állapota. Ugyancsak jelentős segítséget jelentett a közösség megmaradása szempontjából fontos kárpátaljai magyar iskolai, óvodai, szakiskolai pedagógusoknak, lelkészeknek, hitoktatóknak, magyarul beszélő orvosoknak, egészségügyi szakembereknek nyújtott fizetés-kiegészítő magyar kormánytámogatás. Humanitárius szempontból az év egyik legjelentősebb eseménye volt, hogy háromezer kárpátaljai magyar iskolás nyaralhatott az anyaországban a magyar kormány támogatásával, az Erzsébet-program keretében. Ukrajnában párját ritkítja az a támogatás, amelyet az Európai Unió Keleti Partnerség Programja keretében a magyar Külügyminisztérium nyújt a kárpátaljai magyar oktatási és művelődési intézmények épületeinek korszerűsítéséhez. Az eurómilliós projektnek köszönhetően tavaly is több tucat magyar iskola, óvoda és közintézmény újult meg, vált komfortosabbá. A magyar állam kárpátaljai magyarság melletti kiállását mutatja, hogy sok kormányzati tisztségviselő látogatott tavaly a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megyébe. Januárban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter járt Ungváron és Beregszászon, jelezve: a magyar kormány figyelemmel kíséri az Ukrajnában akkoriban elrendelt katonai sorozás menetét, és azt, hogy a magyarok összlakosságon belüli arányánál nagyobb mértékű behívás ne történhessen meg. Rajta kívül sok miniszter, államtitkár és más magas rangú kormánytisztviselő kereste fel a múlt esztendőben Kárpátalját. A múlt év országos és nemzetközi visszhangot keltett ulyajnai eseménye volt a Jobboldali Szektor (PSZ) szélsőséges szervezet fegyveresei és egy ellenzéki kárpátaljai parlamenti képviselő emberei között július 11-én Munkácson - feltételezések szerint a csempészpiac felosztása miatt - kirobbant, több halálos áldozatot követelő fegyveres konfliktus. Ennek következményeként az ukrán elnök Hennagyij Moszkal rendőrtábornokot nevezte ki Kárpátalja - ugyanezen tisztséget korábban már betöltő - kormányzójává azzal a megbízással, hogy szorítsa vissza a térségben évtizedek óta folyó csempészetet, és - ezt nem kinyilatkoztatva - korlátozza a régió legbefolyásosabb oligarcha politikusának, a munkácsi illetőségű Viktor Balogénak a hatalmát. Mind magyar, mind ukrán szempontból az elmúlt két évtized legnagyobb feltűnést keltő politikai eseményének számít a kárpátaljai magyar közösség sikere az október 25-i ukrajnai helyhatósági választásokon. Az egymással több mint másfél évtizede viaskodó két magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) szeptemberben kötött választási megállapodásának köszönhetően a kárpátaljai magyarság meghatározó választási eredményeket ért el mind települési, mind járási, mind pedig megyei önkormányzati szinteken, és ezáltal megkerülhetetlen döntéshozatali tényezővé vált. A meghatározó szerephez jutott kárpátaljai magyar szervezetek hivatalosan is bejelentették másfél évtizeddel ezelőtt megfogalmazott igényüket egy - az ukrán alkotmánnyal és törvényekkel teljes összhangban lévő - eddig is létező, de a jövőben a tömbmagyarság valamennyi települését magában foglaló magyar többségű járás és egy önálló, a hatályos ukrán törvényeknek megfelelően működő magyar tankerület létrehozására. A kárpátaljai magyarság óvatosan megfogalmazott, az Ukrajnában napirenden lévő közigazgatási reformok és decentralizáció elveinek legmesszebbmenő módon eleget tévő önkormányzatiság-igénye negatív visszhangot váltott ki az ukrán médiában. Választási sikerei miatt a kárpátaljai magyarságot a kijevi ukrán médiumok minden alap nélkül azzal gyanúsítják, hogy szeparatista álmokat dédelget. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Döntött a minimálbér megemeléséről a kormány A kormány szerdai ülésén elfogadta, hogy májustól 1250 lejre emelkedjen a minimálbér - jelentette be a kormányszóvivő. Dan Suciu kiemelte, hogy a kabinet mind a munkaadók, mind a szakszervezetek képviselőivel megegyezett a béremelésről. Hozzátette: a kormány által lefolytatott egyeztetések által gyakorlatilag újraindult a társadalmi párbeszéd Romániában. A szóvivő szerint a minimálbér emelkedése 1,131 millió alkalmazottat érint, akik közül több mint egymillióan a magánszektorban dolgoznak. A minimálbér emelését Victor Ponta kormánya ígérte meg 2015 elején. A Ponta-kabinet ígérete szerint a minimálbérnek 2016. január elsejétől kellett volna a jelenlegi 1050 lejről 1200 lejre emelkednie. A novemberben beiktatott technokrata Cioloș-kormány azonban úgy ítélte meg, hogy a béremeléssel Románia azt kockáztatná, hogy 2016-ban három százalék fölé emelkedik a költségvetési hiány. Robbanás a Szojuz földgázvezeték kárpátaljai szakaszán Felrobbant a Szojuz földgázvezeték egy szakasza pénteken a kárpátaljai Huszt közelében. Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata (DSZNSZ) kárpátaljai részlegének ügyeletére kijevi idő szerint reggel 10 órakor érkezett a bejelentés, hogy szivárog a gáz a földgázvezetékből a huszti járási Horodilovo falu közelében. A föld alatti vezetékből kiömlött gáz 12 órakor berobbant, és a detonáció következtében 50 méter magasra csaptak fel a lángok - adták hírül kárpátaljai hírportálok. A DSZNSZ sajtószolgálatának közlése szerint a hegyes terepen történt gázrobbanásnak nincsenek sérültjei, a vezetéket lezárták. A huszti polgármesteri hivatalban műveleti törzset hoztak létre. A jelentés szerint a robbanás nem érinti a környező települések földgázellátását. A Szojuz csővezetéket, amely Oroszországból az Európai Unióba szállítja a földgázt, az 1980-as évek végén helyezték üzembe. Az 1,42 méter átmérőjű vezeték éves kapacitása 26 milliárd köbméter, a hossza Ukrajna területén 1567 kilométer. Kiutasítás dzsihadista propaganda miatt A Bukaresti Táblabíróság egy jordániai állampolgár Romániából történő kiutasításáról döntött kedden - jelentette a Mediafax hírügynökség. Az 1991 óta Romániában élő 52 éves vállalkozó dzsihadista propagandát fejtett ki. A táblabíróság 15 évre tiltotta ki Romániából a Konstancán élő férfit. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közleményben tudatta, hogy 2014 óta tartja megfigyelés alatt a jordániai állampolgárságú palesztin férfit, akinek a romániai tartózkodását nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak ítélte. A SRI közleménye szerint a férfi a virtuális térben radikalizálódott, és az Iszlám Állam melletti propagandát fejtett ki. A közlemény szerint a férfi a párizsi terrorcselekményeket is megpróbálta legitim aktusként bemutatni. „Az Iszlám Álam tevékenységének a kinyilvánított feltétlen pártolásához tartozik az a készség is, hogy (a kiutasított személy) Románia elleni cselekedetekben vállaljon szerepet” - áll a SRI közleményében. „Drága" gyermekek (Folytatás az 1. oldalról) terhesgondozás anyagi feltételei sem biztosítottak, különösen, ha a szerény jövedelmű és a városoktól távol eső vidéki települések lakóira gondolunk. Az állami járóbetegellátókban közel sem dolgozik annyi nőgyógyász szakorvos, hogy folyamatosan fogadni tudnák a terhes nők többségét. Akik ily módon a rendelőláncolatokban vagy a magánrendelőkben dolgozó nőgyógyászokhoz fordulnak, ahol összehasonlítatlanul jobb a felszerelés, gondosan elküldik minden szükséges (és esetenként nem szükséges) vizsgálatra a kismamákat, de mindezért fizetni kell. Sokat. Nagyon sokat. A rendszeres ellenőrzéssel együtt havonta 100-tól akár 400 lejig terjedő összeget is, attól függően, hogy a rendszeres ellenőrző vizsgálatok mellett milyen különleges laboratóriumi vizsgálatot kér a kiválasztott szülészorvos és a belgyógyász, akiknél a terhes nő megfordul. Ha az áldott állapotot (egy általában csak harmadszorra sikeres) mesterséges megtermékenyítés előzi meg, a szülés pedig a leendő anyuka kérésére császármetszéssel történik, akkor igencsak megugranak a költségek. Akinek nincs pénze, lehetősége, kellő tájékozottsága, hogy mit kell tennie a terhesség alatt, akár úgy is járhat, mint az a Konstanca környéki nő, aki sziámi koraszülötteknek adott életet, miután soha nem járt ellenőrzésre. Hogy kismama-, gyermek- és családbarát év lesz-e 2016 Romániában, ahol folyamatosan fogy a lakosság? Nos, a negatív folyamat megállításához szükséges változásoknak a jelei még nem mutatkoznak. A honatyák és honanyák egyelőre a saját nyugdíjuk s a közelgő választási évre gondolva néhány szektorban a bérek emelésén fáradoznak. Kérdés, hogy amikor ennyire fogy a gyermekek száma, a megszületők pedig ennyire „drágák”, ki fogja majd az emelt nyugdíjakat és béreket kitermelni?