Népújság, 2016. január (68. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-04 / 1. szám

2016. január 4., hétfő HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK A közömbösség ellen emelt szót békeüzenetében Ferenc pápa Győzd le a közömbösséget és sze­rezd meg a békét! címmel tette közzé Ferenc pápa pénteken újévi, egyben békevilágnapi üzenetét. Január 1. a béke világnapja a ka­tolikus egyházban, 1968 óta tart­ják VI. Pál pápa kezdeményezésé­re. Pápasága harmadik békevilágnapi üzenetében az egyházfő rámutatott: a korunk csapásai iránti közöny a béke hiányának egyik alapvető oka. Ma a közöny gyakran összekapcsolódik az individualizmus különböző formáival. Az információ növekedése önmagában nem jelenti a figyelem növekedését is a problémák iránt, ha nem követi a szolidaritáson alapuló lelkiismereti nyitottság. Ezért tehát alapvetően fon­tos az a hozzájárulás, amelyet a család mellett a nevelők, a tanárok, a kultúra képviselői, a médiaszakemberek, az értelm­iségiek és a művészek adhat­nak - fogalmazott a katolikus egyház vezetője . A híveknek és minden jóakaratú em­bernek küldött üzenetben Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy Isten nem közöm­bös, nem hagyja magára az embert. „Az új év kezdetén ezzel a mély meg­győződésemmel kívánok bőséges ál­dást és békét a remény jegyében min­den férfi és nő, a világ minden család­ja, népe és nemzete számára, az állam­főknek, kormányfőknek és a vallási vezetőknek. Ne veszítsük el a reményt, hogy a 2016-os esztendőben mindnyá­jan eltökélten és bizakodva dolgozunk majd, ki-ki a maga szintjén, az igazsá­gosság és a béke megvalósításán” — hangzott az üzenet. Ferenc pápa úgy értékelte, hogy az elmúlt évet a háborúk és a terrorista cselekmények, és ezek tragikus követ­kezményei, emberrablások, személyek etnikai vagy vallási okból történő ül­dözése, mindenféle jogsértés jellemez­te. Mindez - mint rámutatott - fájdal­mat hozott a világ számos táján és már-már olyan jelleget öltött, hogy „a harmadik világháború darabjainak” nevezhetjük. „Ám az elmúlt évek és a most lezárult esztendő egyes esemé­nyei mégis arra indítanak, hogy az új év elé tekintve ismét arra buzdítsak: ne veszítsük el a reményt az ember képes­ségében, hogy Isten kegyelmével túl tud lépni a gonoszságon és nem törő­dik bele közömbösen ebbe a helyzetbe. Azok az események, amelyekre itt hi­vatkozom, megmutatják, hogy az em­beriség képes szolidárisan cselekedni, és kritikus helyzetekben túl tud lendül­ni az egyéni érdekeken, a beletörődé­sen és a közönyön.” Ezek között emlí­tette az egyházfő azt az erőfeszítést, amelyet a világ vezetői tettek a párizsi klímacsúcson, hogy új kiutakat találja­nak az éghajlatváltozás ügyében és „megmentsék a Föld, közös otthonunk jó egészségét”. Ez pedig visszautal másik két világszintű eseményre: az egyik az addisz-abebai csúcstalálkozó volt, ahol gyűjtést folytattak a világ fenntartható fejlődése érdekében, míg a másik az ENSZ részéről elfogadott, Agenda 2030 című dokumentum, amelynek célja, hogy a címében sze­replő évszámig mindenki számára mél­tóbb életkörülményeket biztosítson, különös tekintettel a bolygó legszegé­nyebb népeire. Ferenc pápa a békeüzenetben utalt arra, hogy a másik emberrel szembeni közömbösségnek sok formája létezik. Bizonyos, hogy a közömbösség maga­tartása azé az emberé, aki bezárja a szívét, hogy ne kelljen odafigyelnie másokra, behunyja szemét, hogy ne kelljen észrevennie azt, ami körülve­szi - fejtette ki. Utalt az Istennel szem­ben megnyilvánuló közönyre is, han­goztatva, hogy ebből származik a fele­baráttal és a teremtett világgal szembe­ni közöny. Más esetekben - mint rá­mutatott - a közömbösség a minket körülvevő, főként a távolabb eső való­ságra történő odafigyelés hiányában nyilvánul meg. A globális közömbös­ség a békét fenyegeti - hangsúlyozta az egyházfő, rámutatva: „Az a felada­tunk, hogy a szeretet, az együttérzés, az irgalmasság, a szolidaritás valódi életprogramunkká, magatartásunk stí­lusává váljon az egymáshoz fűződő kapcsolatainkban. A szolidaritás és az irgalmasság kultúrájának előmozdítá­sával küzdjük le a közömbösséget.” Az egyházfő kiemelte a család szere­pét. Leszögezte, hogy ez az első hely, amelyben az ember megéli és tovább­adja a szeretet és a testvériség, az együttélés és az osztozás, valamint az egymásról történő gondoskodás érté­keit. Hangsúlyozta, hogy a kultúra és a tömegkommunikációs eszközök terüle­tén dolgozóknak is van felelősségük a nevelésben és az oktatásban, főként a mai társadalmakban, ahol mind széle­sebb a hozzáférés az információs és kommunikációs eszközökhöz. Az ő feladatuk az, hogy elsősorban az igaz­ság és ne pedig részérdekek szolgálatá­ban álljanak. „A kultúra és a média területén dolgozóknak arra is ügyelni­ük kellene, hogy az a mód, ahogy az információt megszerzik és terjesztik, mindig jogilag és erkölcsileg helyes legyen” - hangsúlyozta. Az egyházfő kiemelte, hogy számos, kormányoktól független szervezet és karitatív csoport létezik az egyházon belül és azon kívül is, amelyeknek tag­jai a járványok, természeti csapások vagy háborúk idején fáradságot és ve­szélyeket vállalva gondoskodnak a se­besültekről és a betegekről, vagy teme­tik a halottakat. Külön említette azokat a személyeket és egyesületeket, ame­lyek a migránsoknak nyújtanak segít­séget, amikor ezek sivatagokon és ten­gereken kelnek keresztül, jobb életkö­rülményeket keresve. Ezek az irgal­masság testi és lelki cselekedetei, ame­lyek alapján egykor majd életünk vé­gén megítélnek bennünket - hangsú­lyozta Ferenc pápa. Nehéz, de sikeres évet tudhat maga mögött a kárpátaljai magyarság A kelet-ukrajnai háborús helyzet és az országot sújtó gazdasági válság ellenére viszonylag sikeres múlt évet tudhat maga mögött a kárpátaljai magyarság, mindenek­előtt az anyaország hathatós tá­mogatásának köszönhetően. A százötvenezerre becsült kárpátal­jai magyar közösség 2015-ben a legne­hezebb időszakát élte át a - számára a teljes férfilakosság deportálásával és ezrek pusztulásával zárult - második világháború után. A 2014-ben kirob­bant kiterjedt kelet-ukrajnai harcoknak véget vető második minszki megálla­podás 2015. februári megkötéséig a hadköteles kárpátaljai férfiakat és csa­ládjaikat - más nemzetiségű társaikhoz hasonlóan - elsősorban az foglalkoz­tatta, hogyan kerülhetnék el a két szláv nemzet gyilkos küzdelmében való részvételt. Nagyon sok kárpátaljai férfi, köztük sok magyar külföldön keresett mene­déket az ukrán hadseregbe történő be­hívás elől. Az ukrán nemzeti valuta februári-márciusi hatalmas mértékű leértékelődése következtében sok kár­pátaljai magyar munkavállaló a család­jával együtt áttelepült az anyaország­ba. Jellemző, hogy az 1990-es évek első fele óta először fordult elő tanár­hiány a magyar tannyelvű kárpátaljai iskolákban. A magyar kormány és az anyaország igen szerteágazó támogatásának és szolidaritásának köszönhető, hogy 2015-ben nem vált kritikussá a kárpát­aljai magyar közösség helyzete. A ma­gyar kormány, a civil és segélyszerve­zetek, egyházak, önkormányzatok rendszeressé vált támogatása nagyban elősegítette, hogy az év második felére konszolidálódott a kárpátaljai magyar­ság állapota. Ugyancsak jelentős segít­séget jelentett a közösség megmaradá­sa szempontjából fontos kárpátaljai magyar iskolai, óvodai, szakiskolai pedagógusoknak, lelkészeknek, hitok­tatóknak, magyarul beszélő orvosok­nak, egészségügyi szakembereknek nyújtott fizetés-kiegészítő magyar kor­mánytámogatás. Humanitárius szem­pontból az év egyik legjelentősebb eseménye volt, hogy háromezer kár­pátaljai magyar iskolás nyaralhatott az anyaországban a magyar kormány tá­mogatásával, az Erzsébet-program ke­retében. Ukrajnában párját ritkítja az a támo­gatás, amelyet az Európai Unió Keleti Partnerség Programja keretében a ma­gyar Külügyminisztérium nyújt a kár­pátaljai magyar oktatási és művelődési intézmények épületeinek korszerűsíté­séhez. Az eurómilliós projektnek kö­szönhetően tavaly is több tucat magyar iskola, óvoda és közintézmény újult meg, vált komfortosabbá. A magyar állam kárpátaljai magyar­ság melletti kiállását mutatja, hogy sok kormányzati tisztségviselő látogatott tavaly a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megyébe. Januárban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter járt Ungváron és Beregszászon, jelez­ve: a magyar kormány figyelemmel kíséri az Ukrajnában akkoriban elren­delt katonai sorozás menetét, és azt, hogy a magyarok összlakosságon belü­li arányánál nagyobb mértékű behívás ne történhessen meg. Rajta kívül sok miniszter, államtitkár és más magas rangú kormánytisztviselő kereste fel a múlt esztendőben Kárpátalját. A múlt év országos és nemzetközi visszhangot keltett uly­ajnai eseménye volt a Jobboldali Szektor (PSZ) szélső­séges szervezet fegyveresei és egy el­lenzéki kárpátaljai parlamenti képvise­lő emberei között július 11-én Munká­cson - feltételezések szerint a csem­pészpiac felosztása miatt - kirobbant, több halálos áldozatot követelő fegy­veres konfliktus. Ennek következmé­nyeként az ukrán elnök Hennagyij Moszkal rendőrtábornokot nevezte ki Kárpátalja - ugyanezen tisztséget ko­rábban már betöltő - kormányzójává azzal a megbízással, hogy szorítsa vissza a térségben évtizedek óta folyó csempészetet, és - ezt nem kinyilat­koztatva - korlátozza a régió legbefo­lyásosabb oligarcha politikusának, a munkácsi illetőségű Viktor Balogénak a hatalmát. Mind magyar, mind ukrán szem­pontból az elmúlt két évtized legna­gyobb feltűnést keltő politikai esemé­nyének számít a kárpátaljai magyar közösség sikere az október 25-i ukraj­nai helyhatósági választásokon. Az egymással több mint másfél évtizede viaskodó két magyar szervezet, a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar De­mokrata Szövetség (UMDSZ) szep­temberben kötött választási megállapo­dásának köszönhetően a kárpátaljai magyarság meghatározó választási eredményeket ért el mind települési, mind járási, mind pedig megyei önkor­mányzati szinteken, és ezáltal megke­rülhetetlen döntéshozatali tényezővé vált. A meghatározó szerephez jutott kárpátaljai magyar szervezetek hivata­losan is bejelentették másfél évtizeddel ezelőtt megfogalmazott igényüket egy - az ukrán alkotmánnyal és törvé­nyekkel teljes összhangban lévő - ed­dig is létező, de a jövőben a tömbma­gyarság valamennyi települését magá­ban foglaló magyar többségű járás és egy önálló, a­ hatályos ukrán törvé­nyeknek megfelelően működő magyar tankerület létrehozására. A kárpátaljai magyarság óvatosan megfogalmazott, az Ukrajnában napi­renden lévő közigazgatási reformok és decentralizáció elveinek legmesszebb­menő módon eleget tévő önkormány­zatiság-igénye negatív visszhangot váltott ki az ukrán médiában. Választá­si sikerei miatt a kárpátaljai magyarsá­got a kijevi ukrán médiumok minden alap nélkül azzal gyanúsítják, hogy szeparatista álmokat dédelget. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Döntött a minimálbér megemeléséről a kormány A kormány szerdai ülésén elfogadta, hogy májustól 1250 lejre emelkedjen a minimálbér - jelentette be a kormányszóvivő. Dan Suciu kiemelte, hogy a kabinet mind a munkaadók, mind a szakszervezetek képvi­selőivel megegyezett a béremelésről. Hozzátette: a kormány által lefolytatott egyeztetések által gyakorla­tilag újraindult a társadalmi párbeszéd Romániában. A szóvivő szerint a minimálbér emelkedése 1,131 millió alkalmazottat érint, akik közül több mint egymillióan a magánszektorban dolgoznak. A mini­málbér emelését Victor Ponta kormánya ígérte meg 2015 elején. A Ponta-kabinet ígérete szerint a mini­málbérnek 2016. január elsejétől kellett volna a jelen­legi 1050 lejről 1200 lejre emelkednie. A november­ben beiktatott technokrata Cioloș-kormány azonban úgy ítélte meg, hogy a béremeléssel Románia azt kockáztatná, hogy 2016-ban három százalék fölé emelkedik a költségvetési hiány. Robbanás a Szojuz földgázvezeték kárpátaljai szakaszán Felrobbant a Szojuz földgázvezeték egy szakasza pénteken a kárpátaljai Huszt közelében. Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata (DSZNSZ) kár­pátaljai részlegének ügyeletére kijevi idő szerint reg­gel 10 órakor érkezett a bejelentés, hogy szivárog a gáz a földgázvezetékből a huszti járási Horodilovo falu közelében. A föld alatti vezetékből kiömlött gáz 12 órakor berobbant, és a detonáció következtében 50 méter magasra csaptak fel a lángok - adták hírül kárpátaljai hírportálok. A DSZNSZ sajtószolgálatának közlése szerint a hegyes terepen történt gázrobba­násnak nincsenek sérültjei, a vezetéket lezárták. A huszti polgármesteri hivatalban műveleti törzset hoz­tak létre. A jelentés szerint a robbanás nem érinti a környező települések földgázellátását. A Szojuz cső­vezetéket, amely Oroszországból az Európai Unióba szállítja a földgázt, az 1980-as évek végén helyezték üzembe. Az 1,42 méter átmérőjű vezeték éves kapa­citása 26 milliárd köbméter, a hossza Ukrajna terüle­tén 1567 kilométer. Kiutasítás dzsihadista propaganda miatt A Bukaresti Táblabíróság egy jordániai állampolgár Romániából történő kiutasításáról döntött kedden - jelentette a Mediafax hírügynökség. Az 1991 óta Ro­mániában élő 52 éves vállalkozó dzsihadista propa­gandát fejtett ki. A táblabíróság 15 évre tiltotta ki Ro­mániából a Konstancán élő férfit. A Román Hírszer­ző Szolgálat (SRI) közleményben tudatta, hogy 2014 óta tartja megfigyelés alatt a jordániai állampolgársá­gú palesztin férfit, akinek a romániai tartózkodását nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak ítélte. A SRI közleménye szerint a férfi a virtuális térben ra­­dikalizálódott, és az Iszlám Állam melletti propagan­dát fejtett ki. A közlemény szerint a férfi a párizsi ter­rorcselekményeket is megpróbálta legitim aktusként bemutatni. „Az Iszlám Álam tevékenységének a ki­nyilvánított feltétlen pártolásához tartozik az a kész­ség is, hogy (a kiutasított személy) Románia elleni cselekedetekben vállaljon szerepet” - áll a SRI köz­leményében. „Drága" gyermekek (Folytatás az 1. oldalról) terhesgondozás anyagi feltételei sem biztosítottak, különö­sen, ha a szerény jövedelmű és a városoktól távol eső vidé­ki települések lakóira gondolunk. Az állami járóbeteg­ellátókban közel sem dolgozik annyi nőgyógyász szakor­vos, hogy folyamatosan fogadni tudnák a terhes nők több­ségét. Akik ily módon a rendelőláncolatokban vagy a ma­gánrendelőkben dolgozó nőgyógyászokhoz fordulnak, ahol összehasonlítatlanu­l jobb a felszerelés, gondosan elküldik minden szükséges (és esetenként nem szükséges) vizsgálat­ra a kismamákat, de mindezért fizetni kell. Sokat. Nagyon sokat. A rendszeres ellenőrzéssel együtt havonta 100-tól akár 400 lejig terjedő összeget is, attól függően, hogy a rendszeres ellenőrző vizsgálatok mellett milyen különleges laboratóriumi vizsgálatot kér a kiválasztott szülészorvos és a belgyógyász, akiknél a terhes nő megfordul. Ha az áldott állapotot (egy általában csak harmadszor­ra sikeres) mesterséges megtermékenyítés előzi meg, a szülés pedig a leendő anyuka kérésére császármetszéssel történik, akkor igencsak megugranak a költségek. Akinek nincs pénze, lehetősége, kellő tájékozottsága, hogy mit kell tennie a terhesség alatt, akár úgy is járhat, mint az a Konstanca környéki nő, aki sziámi koraszülötteknek adott életet, miután soha nem járt ellenőrzésre. Hogy kismama-, gyermek- és családbarát év lesz-e 2016 Romániában, ahol folyamatosan fogy a lakosság? Nos, a negatív folyamat megállításához szükséges változásoknak a jelei még nem mutatkoznak. A honatyák és honanyák egyelőre a saját nyugdíjuk s a közelgő választási évre gon­dolva néhány szektorban a bérek emelésén fáradoznak. Kérdés, hogy amikor ennyire fogy a gyermekek száma, a megszületők pedig ennyire „drágák”, ki fogja majd az emelt nyugdíjakat és béreket kitermelni?

Next