Népújság, 2016. február (68. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-01 / 25. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja• Kibédi fiatalok farsangi lakodalma Szépek, csúfak mulatoztak Ostorcsattogtatásra ébredtek szombaton a kibédi utcák. A helyi iskola udvarán színes, díszes társaság gyülekezett, fátyolos, szende (fiú)menyasszony, mellette a fehér csipkébe öltözött vőlegény, körülöttük a vidám, zajos „násznép" - a térségben egyedinek számító ifjúsági farsangi játék szereplői. Nagy Székely Ildikó Míg más vidékeken ebben az időszakban jelképesen temetik, elégetik a telet, Kibéden sok évtizede a lakodalom szimbólumrendszeréhez kapcsolódik a tavaszvárás ünnepe. A hagyományos farsangi lakodalmat mindig a 14 és 20 év közötti helybéli fiúk szervezik meg és játsszák el. A fiatalokat jó pár éve Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes vezetője irányítja, segíti a felkészülésben és a játék bemutatásában. Kibédi születésűként magáénak érzi a rituálét, amelynek múltjáról és jelenéről is szívesen mesélt. A farsangi lakodalom már a huszadik század első felében létezett Kibéden, sőt, az iskolai levéltárban talált 19. század végi feljegyzés szerint még korábbi időkből származik ez a hagyomány. A játékban húsz évnél nem idősebb, katonakorhoz közel álló fiúk vesznek részt, a rituálé így a legénykorból a felnőttlétbe való átmenetet is szimbolizálja. A szereplők szépekre és csúfakra oszlanak. Előbbiek közé tartozik a fehér bojér, azaz a vőlegény és párja, aztán a piros befér a párjával, a huszár, az úrfi, a kisasszony, a két vőfély - ők a bekérők - és a két lovas. A szépekhez tartoznak a pénzszedők is, akik nem öltöznek be, civilben kísérik a menetet. A csúfak között szerepel a két koldus, akik ételt kéregetnek (Folytatás a 6. oldalon) Fotó: Nagy Tibor Román-magyar külügyminiszteri találkozó Új lendületet kell adni az együttműködésnek Új lendületet kell adni a magyarromán együttműködésnek, hogy az az egymás tiszteletén alapuljon, erőforrásként tekintsen a nemzeti közösségekre, és kiaknázza a gazdasági lehetőségeket - jelentette ki Szijjártó Péter pénteken Bukarestben, miután román kollégájával, Lazar Comanescuval találkozott. A külgazdasági és külügyminiszter a bevándorlási válságra utalva arra figyelmeztetett: a védtelenség, az európai tehetetlenség újabb „kölnöket" fog szülni. Szijjártó Péter rámutatott: Magyarország stratégiai partnerként tekint Romániára. Felidézte, a korábbi román kormányzat méltatlan vádakkal illette Magyarországot, amelyre a magyar fél keményen reagált. F hangsúlyozta, hogy ez a hangulat teljesen megváltozott a jelenlegi román kormány hivatalba lépésével, ezért köszönetet mondott Comanescunak a „baráti fogadtatásért és a konstruktív hangnemért”. Szijjártó Péter szerint vannak olyan ügyek a kézes közös sikertörténetek ahhoz, hogy a vidaló kapcsolatokban például a kisebb- más kérdésekre is választ tudjanak találni régi kérdés, amelyeken „sokat kell a felek, még dolgozni”, de úgy vélte: kellenek (Folytatás a 3. oldalon) Fotó: MTI 2016. február 1., hétfő LXVIII. évfolyam 25. (19213.) sz. Ára: 1,50 lej (előfizetőknek 0,88 lej) Quo vadis, székely nép? Ez a cím visszautal arra, hogy a Magyarok Világszövetsége hívta életre a Székely Nemzeti Tanácsot, egy nagyon jól elgondolt és jól kidolgozott stratégia mentén. _________________. Hasznos forrásmunka A rendszerváltást követően közel egy évtizeddel sikerült feloldani ezt a görcsösséget, s így lehetővé vált, hogy a román és a magyar levéltárosok hozzáférhessenek mindkét ország közös fondjához. _________________5. Maros KK: Biztossá vált a felsőházi szereplés Fontos siker a szombat esti, mert egyrészt sikerült feledtetni a Steaua CSM elleni, hazai pályás kudarcot, másrészt, mert a csapat biztosan ott lesz a rájátszásban, és a bajnokság második szakaszában a felsőházban folytathatja. _________________. Forró nyarak Az utóbbi 30 év nyarai voltak valószínűleg a legforróbbak az elmúlt több mint két évezredben - állapították meg tudósok egy újonnan megjelent tanulmányban. __________________________10. _________________________(Q&cjSQC) Migránsadó Karácsonyi Zsigmond Újabb illetékkel növelnék az üzemanyagok árát. Bár ez nem a bukaresti dézsmaszedők találmánya, hanem a német pénzügyminiszter zseniális ötlete, amelyet gyorsan felkarolt egy magas rangú brüsszeli hivatalnok is. A javaslat lényege, hogy a bevándorlók költségvetési terheit az európai állampolgárokkal fizettessék meg. Nem mintha eddig is közvetve nem így történt volna, bár a terheket eddig a migránsáradat útjába eső államok és helyi közösségek viselték. Most egy közös migránskasszába folynának a pénzek. Első látásra méltányosnak tűnhetne a javaslat, de van némi furfang a dologban. Kezdve azzal, hogy Németországban a minimális órabér 8,5 euró, ami hétszer magasabb a nálunk alkalmazottnál, ugyanakkor a töltőállomásokon forgalmazott üzemanyagok ára hasonló sávokban mozog. Tehát mi hétszer többet kell dolgozzunk egy liter benzinért vagy gázolajért, mint a németek. Az sem mellékes, hogy az üzemanyagok kiskereskedelmi árának 60 százalékát az adók és illetékek képezik. Tehát hiába esett történelmi mélypontra a nyersolaj ára, ez kisebb mértékben tükröződik a benzinkutaknál. Talán arról sem kellene megfeledkezni, hogy az energiahordozók árrobbanása a (Folytatás a 3. oldalon)