Népújság, 2016. március (68. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-01 / 50. szám
2016. március 1., kedd HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK NÉPÚJSÁG 3 Megkezdődött a calais-i menekülttábor felszámolása Jelentős rendőri készültség mellett megkezdődött hétfőn az észak-franciaországi Calais-ban illegálisan kialakult, de a hatóságok által eddig megtűrt sátortábor déli részének felszámolása, amire múlt héten adott engedélyt a lille-i bíróság. A francia állam egy magáncéget bízott meg, hogy elsőként mintegy húsz sátrat távolítson el egy 100-szor 100 méteres területről. A buldózeres kiürítés megkezdését száz rohamrendőr biztosította. A tábor előtt eközben mintegy harminc rendőrautó és két rendőrségi kamion ügyelt a rendre. Néhány migráns, akik mellé szociális munkásokat is küldtek a hatóságok, hogy segítsenek a táborlakókat a felkínált szállásokra terelni, összeszedhette személyes holmijait a felszámolásra ítélt övezetben. A helyszíni tudósítások szerint a migránsok egy része a „dzsungel” más részeire költözött át. A határok felszámolását célul kitűző No Border nevű anarchista szervezet egyik brit tagját előállították, miután ellenállt a rendőröknek. A rendőrség tájékoztatása szerint a dzsungel egy részének felszámolása egész nap folytatódik. Az illetékes francia bíróság múlt csütörtökön engedélyezte a calais-i menekülttábor déli részének felszámolását. A kormányzat szerint azon a részen megközelítőleg ezren, a segítők szerint legalább háromszor ennyien élnek alkalmi viskóban. A prefektúra három hét alatt tervezi felszámolni a területet, nem kíván erőt alkalmazni. Korábban számos segélyszervezet próbálta megakadályozni a tábor kiürítését, mert állításuk szerint a migránsoknak a hatóságok nem ajánlottak fel megfelelő számú szálláshelyet, s a nyomortelep megszüntetése csak növelni fogja a feszültséget, és még kiszolgáltatottabbá teszi a migránsokat, akik elfogadhatatlan körülmények között várnak egy olyan lehetőségre, amikor megpróbálhatnak törvénytelen módon átjutni Nagy- Britanniába. A Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán található kikötőváros egykori szeméttelepén tavaly tavasszal illegálisan kialakult, de a hatóságok által megtűrt sátortábor mellett január elején állítottak fel 125 fűtött lakókonténert, amelyekben 1500 embernek tudnak szállást biztosítani, de eddig csak a konténerek fele telt meg. A hatóságok ide akarják beterelni az elsősorban Szíriából, Afganisztánból, Szudánból és Eritreából érkezett migránsokat, vagy pedig az ország távolabbi részein található mintegy száz befogadóközpontban ajánlanak fel nekik szállást, abban az esetben, ha a migránsok lemondanak arról, hogy átjussanak Nagy-Britanniába, és menekültkérelmet nyújtanak be Franciaországban. Háborús bűnök elkövetésével gyanúsítottak is voltak a migránsok között A holland hatóságok megállapítása szerint az országban menekültstátusért folyamodók között tavaly 30 olyan bevándorló is volt, akiket háborús bűnök elkövetésével gyanúsítanak - közölte hétfőn Amszterdamban, egy parlamenti vitán Klaas Dijkhoff, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia menekültügyekben illetékes államtitkára. A migrációs krízisről folytatott parlamenti vitán elhangzott kérdésre válaszolva elmondta, hogy a 30 közül tízen szíriaiak voltak, a többiek Eritreából, Szudánból, Nigériából, Grúziából és más országokból érkeztek. Tavaly összesen 59 ezren nyújtottak be menedékkérelmet Hollandiában. A hágai parlamentben azok után került sor az egyre hevesebb indulatokat kiváltó migrációról szóló vitára, hogy a képviselők egy része felszólította a kormányt: kezdje meg azoknak a bevándorlóknak a visszaküldését, akik erőszakkal gyanúsíthatók, vagy nem tartják be a holland törvényeket. Dijkhoff emlékeztetett, hogy a szíriaiak visszaküldése nem lehetséges, mert a nemzetközi szerződések nem teszik lehetővé a kitoloncolást olyan országba, ahol fegyveres konfliktus zajlik. Felmérések szerint a migrációt egyre nagyobb mértékben elutasító közhangulat megnövelte az ellenzékben politizáló, bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) támogatottságát, amely komoly kihívója lehet a kormányzó koalíciónak. Ha az atombiztonsági hatóság hozzájárul Meghosszabbítják a francia atomerőművek üzemidejét Ségolene Royal francia környezetvédelmi és energiaügyi miniszter jelezte, hogy kész meghosszabbítani tíz évvel a francia atomerőművek üzemidejét a jelenlegi negyvenről ötven évre. „Igen, kész vagyok zöld utat adni, amennyiben az atombiztonsági hatóság is hozzájárul” - mondta vasárnap a tárcavezető a France3 közszolgálati televízióban. Hozzátette, hogy miután amortizált atomerőművekről van szó, azok „olcsóbban állítanak elő áramot”. A miniszter emlékeztetett arra, hogy ez nem változat azon a döntésen, miszerint a lakossági energiaellátásban a nukleáris energia arányának a jelenlegei 75-ről 50 százalékra kell csökkennie a megújuló energiák arányának növelésével, ahogy azt a tavaly elfogadott törvény előírja. Jean-Bernard Levy, a francia állami áramszolgáltató, az EDF elnöke már február közepén jelezte, hogy „az állam hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlegi nukleáris parkot úgy modernizáljuk, hogy a 40 évre tervezett üzemidőt 50- 60-ra növeljük az atombiztonság garantálása mellett”. Az energetikai átmenetről tavaly elfogadott törvény kimondja, hogy Franciaország energiaellátásában a nukleáris energiának 50 százalékra kell csökkennie 2025-ig, és a jelenlegi 63,2 gigawattban maximalizálja az ország nukleáris energiatermelését. Ez utóbbi megkötés arra kötelezi az atomerőműveket működtető EDF- et, hogy két reaktort bezárjon, mégpedig az elzászi Fessenheimben, ahol a legrégebbi atomerőmű működik, miután 2018 végén áll üzembe az európai nyomottvizes reaktor (EPR) Flamanville-ben. Jean-Bernard Levy szerint a következő tíz évben további erőmű bezárása nem várható. Franciaországban a legjelentősebb, mintegy 75 százalékos a nukleáris energia aránya a lakossági energiaellátásban. Az ország energiafüggetlenségét 19 atomerőmű biztosítja. A második világháború óta érvényben lévő energiastratégia azonban a diverzifikáció és a megújuló energiák felé való átmenet jegyében fokozatosan módosul. A francia kormány a közeljövőben mutatja be több évre szóló energetikai programját, amelyben a különböző energiatípusok (nukleáris, gáz, megújuló energiák) termelésének változását fogják részletezni. Az Oscar is megvan! Oscar-díjat nyert Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában, a díjátadót közép-európai idő szerint hétfőn hajnalban tartották Los Angelesben. A holokausztdráma az első magyar alkotás, amely 1982 óta elnyerte az amerikai filmakadémia elismerését, 34 évvel ezelőtt Szabó István Mephisto című műve nyert. A díjat átvéve Nemes Jeles László a több mint háromezer fős közönség előtt köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet. „Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film ” - fogalmazott. Sipos Gábor, a Saul fia egyik producere elmondta, hogy hatalmas örömmel fogadták az alkotók az Oscar-díjat. „Elmondhatatlan érzés volt, továbbra sem találjuk a szavakat. Az elmúlt egy év minden értelme benne volt abban a pillanatban, amikor kinyílt a boríték ” - idézte fel a producer. Rajna Gábor, a film másik producere úgy fogalmazott: meg vannak hatódva: „ Valóban egy álomban vagyunk, amiből még nem ébredtünk fel, talán majd holnap reggel. Nagy kő esett le a szívünkről, nagyon boldogok vagyunk ” - mondta. A Saul fia, amelyet hollywoodi szakírók a legfontosabb holokausztfilmek közé soroltak, többtucatnyi díjat, köztük a Golden Globe-ot is elnyerte az idei díjszezonban, az alkotás a Laokoon Filmgroup gyártásában készült. ORSZÁG - VILÁG Az erdélyi magyarság identitáserősítő programjairól Fontos, hogy az idei romániai választásokat kísérő belpolitikai csatározásokból az erdélyi magyarság megerősödve kerüljön ki, és ez az önkormányzati és parlamenti képviseletben is megmutatkozzon - hangzott el Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfői megbeszélésén, Budapesten az Országházban. Kelemen Hunor bemutatta a magyar miniszterelnöknek azokat a kiemelt fejlesztési programtervezeteket, amelyek az erdélyi magyarok identitásának megőrzését és a kulturális élet fellendítését szolgálják. Ki kell dolgozni egy iskolai etikai kódexet Adrian Curaj oktatási miniszter úgy látja, eljött az ideje egy iskolai etikai kódex kidolgozásának, ami egyaránt vonatkozna az iskola területére, a pedagógusra és a diákra, illetve a családtagokra is. Egy hasonló kódex kidolgozása néhány éve elkezdődött, azonban a tervezet szintjén leállt a munka. Közös kulturális programok Az aradi Teatrul Clasic színház március 5-i pécsi vendégszereplésével veszi kezdetét Pécs és testvérvárosa, Arad idei közös kulturális programsorozata. Az aradiaktól Ioan Slavici Még közel hozzád című előadását láthatja a pécsi közönség március 5-én. Április 8-án az aradi fotóművészek alkotásaiból nyílik kiállítás Pécsett. Augusztus 18- án az Aradi Napok keretében tartják Pécs napját. Nemeszsukon és Balázsfalván terjeszkedik a Bosch A helyi gyártói, forgalmazói és szolgáltatói piacon mintegy 3000 alkalmazottat foglalkoztató német Bosch csoport 55 millió eurós beruházási programot indított, elsősorban a járművekhez járó kiegészítők gyártásának fejlesztésére. A Bosch Kolozs megyei, nemeszsuki és Fehér megyei, balázsfalvi gyáraiban új projektekkel egészítette ki romániai tevékenységét. Tiltakozással fenyegetőznek a postások A Román Posta szakszervezeti tagjai tiltakozó akciókkal fenyegetőznek, mivel nem tudnak pihenőszabadságra menni. A munkatörvénykönyv módosítását kérik, hogy lehetővé váljon a postások meghatározott időre történő helyettesítése. A Román Posta szakszervezeti tagjai kidolgozták már a tiltakozások menetrendjét is. Ennek keretében politikusokkal találkoznak, tiltakozásokat szerveznek a prefektúrák, posták székhelye előtt, majd egy nagyszabású megmozdulásra is sor kerül Bukarestben a távközlési minisztérium előtt. Négyévente születésnapoznak A belügyi tárca által közölt adatok szerint 12.622 olyan személy él ma Romániában, aki február 29- én, tehát szökőévben született, így csak minden negyedik esztendőben van születésnapja. A 12.622 polgárból 6.412 nő és 6.210 férfi - mutat rá a belügyminisztérium. Közülük legtöbben, öszszesen 1142-en Bukarestben élnek, majd Jászvásár következik 533 személlyel. „Hassanak oda...” (Folytatás az 1. oldalról) esőben, hogy eljussanak az iskolába. Sokuknak pedig az a pohár tej és kifli a napi eledele, amit az iskolában kapnak. Az is hidegen hagyja a tisztségviselőket, hogy a különböző szolgáltatók hogyan verik át a védtelen, tehetetlen idős embereket, akik nem tudják, nem képesek az igazukat keresni. Ezekről sokat és sokan írtak (kellőképpen zavarja is azokat, akik két kézzel szavaznak meg maguknak kiváltságokat, például speciális nyugdíjakat). Legutóbb arról szóltak a sajtóhírek, hogy egy Neamț megyei eldugott faluban olyan emberek, akiknek a házában egyetlen villanykörte világít, esetleg egy tévé van, de mosógépről, porszívóról, hűtőszekrényről nem is hallottak, hatalmas villanyszámlákat kaptak, amire legszörnyűbb rémálmaikban sem számítottak volna. Ezek az idős emberek szégyentelenül kevés nyugdíjból, netán rokkantsegélyből tengődnek, és amellett, hogy nincs is fogyasztásuk — egyszerűen nincs amiből kifizetniük atöbbezres számlákat. A hír hallatán a közösségi oldalakon kezdtek gyűjtésbe sokan, hogy segítsenek a bajbajutottakon. Ami szép gesztus, de nem oldja meg a problémát. Másik, ugyancsak friss abszurd eset, hogy a galaci tűzoltókat számlázzák a tűzoltáshoz használt víz miatt, ahogy az átlagos fogyasztókat. Felmerült a kérdés: ki fizeti a számlát? Ugyanis van egy törvény, amelynek értelmében az önkormányzat fizeti a számlákat, de létezik egy kormányhatározat is, amely kimondja, hogy a tűzoltásra használt víz díjtalan. Galacon azonban hiába van elég víz, hiszen ott van a Duna, a Prut, a Szeret, a tűzoltókat is számlázzák. Vízórákat szereltek fel oda is, ahonnan a tűzoltókocsikat töltik meg bevetés idején. Amellett, hogy teljesen abszurd, veszélyes is, mert a tűzoltók azt mondják, kétszer is meggondolják, mielőtt megtöltenék a tűzoltókocsik tartályait. Igaza van Böjte Csabának, olyan törvényekre lenne szükség, amelyek mindannyiunk javát (is) szolgálják. Jó lenne, ha a törvény- és döntéshozók azokra figyelnének, akiknek a szavazatával tisztségekbe jutottak.