Népújság, 2016. május (68. évfolyam, 101-124. szám)

2016-05-03 / 101. szám

2016. május 3., kedd HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Húsz százalékkal nőtt a minimálbér Májustól csaknem 20 százalékkal nő a minimálbér. A szakszerveze­tek és a kormány egyik korábbi megállapodása értelmében az ed­dig 1­050 lejes bruttó minimálbér értéke május 1-jétől 200 lejjel, 1250 lejre emelkedik. A kormány még tavaly decemberben döntött erről. Akkor a minimálbér emelését májusra halasztották, hiszen a tavaly ősszel leköszönt Victor Ponta ve­zette szociáldemokrata kormány már ja­nuártól 1 200 lejes minimálbért tervezett. A helyébe lépett, Dacian Cioloș mi­niszterelnök vezette szakértői kormány azonban májusra tolta ki az intézkedést, mert attól tartott, hogy Románia állam­­háztartási hiánya túllépi a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. A kormány és a szakszervezetek elfogadták kompro­misszumként, hogy a halasztás következ­tében ne 1200 lejre, hanem 1250 lejre emelkedjen májustól a minimálbér. A növekedés 1,131 millió személyt érint, akiknek zöme a versenyszférá­ban dolgozik. Elemzők szerint főleg azok a vállalatok kényszerülnek bér­emelésre, amelyek szakképzetlen mun­kaerőt foglalkoztatnak, így az építő­iparban, a mezőgazdaságban és a kon­fekcióiparban tevékenykedők. Emellett azon alkalmazottak száma is nőni fog, akik minimálbérért dolgoz­nak majd, ugyanis az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a vállalatok nem fogják emelni automatikusan azoknak a bérét, akiket eddig is bruttó 1250 lejért alkal­maztak. Januárban 1943 lej volt a nettó átlagbér és 930 lej az átlagnyugdíj. Pert nyert a Siculitas az adóhatóság ellen A marosvásárhelyi bíróság első fo­kon érvénytelenítette azt a jegy­zőkönyvet, amellyel az adóhivatal (ANAF) csalás elleni főosztálya a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) háttérszervezeteként működő Siculitas Egyesületre rótt ki tízezer lejes bírságot Székelyföld határai­nak tavaly októberi kivilágítása után. A bírósági ítélet kivonatát Izsák Ba­lázs, a Székely Nemzeti Tanács és a Siculitas egyesület elnöke tette közzé szombat este egy közösségi portálon. Amint Izsák Balázs megemlítette, az „álindokokra” való hivatkozással „törvénysértő módon kiszabott” bírsá­got az egyesületnek nem kell kifizet­nie, és a pereskedés költségei is az adóhatóságot terhelik. A Nagyszebenből kivezényelt adóel­lenőrök tavaly októberben, négy nap­pal azután, hogy a Székelyföld határait őrtüzekkel és reflektorokkal kivilágí­tották, ellenőrizték azt a két civil szer­vezetet, amelyek a jogi bejegyzéssel nem rendelkező Székely Nemzeti Ta­nács nevében a tiltakozó akció engedé­lyezéséért folyamodtak a hatóságok­hoz. A Siculitas Egyesületet 10 ezer lejre büntették, a Sepsireform Egyesü­let gazdálkodásában nem találtak hi­bát. A Transindex portál figyelt fel arra, hogy a pénzügy ellenőrök a pénzmo­sásnak és a terrorizmus finanszírozásá­nak a megelőzését és büntetését szabá­lyozó 2002/656-os törvényre hivatkoz­tak. Az ellenőrök azt kifogásolták, hogy a Siculitas egyesület nem jelen­tett egy nagyobb összegű támogatást, amelyet a magyar Miniszterelnökség­től kapott, és emiatt fennállt a pénzmo­sás vagy terrorizmus finanszírozásának gyanúja. Izsák Balázs az MTI-nek elmondta, nyilvánvaló volt a hatósági túlkapás, hiszen nem a számlatulajdonos, hanem a számlavezető bank kötelessége jelen­teni a gyanúsnak vélt összegek beérke­zését. Törvénymódosítás az újságírók nyugdíj-kiegészítéséről Kihirdette Klaus Johannis államfő pénteken azt a parlament által né­hány hete megszavazott, de a kor­mány által bírált törvénymódosí­tást, amely 50 százalékos nyugdíj­kiegészítést vezet be az újságírók egy része számára. A nyugdíjba vonult újságírók ezen­túl öregségi járandóságuk felével egyenlő pluszjuttatást igényelhetnek a nyugdíjpénztártól, ha legalább öt évig tagjai voltak egy hivatalosan bejegy­zett romániai „alkotói szövetségnek” és legalább 15 évig a sajtóban dolgoz­tak. A törvénymódosítás az alkotó- és előadóművészek nyugdíj-kiegészí­téséről szóló, 2007 óta hatályos tör­vényhez fűz értelmező kiegészítést, amely szerint „alkotói szövetség” alatt a zeneszerzés, előadóművészet, film­gyártás, irodalom, műépítészet, szín­ház és újságírás területén tevékenyke­dő, közhasznúként elismert nonprofit egyesület értendő. Dan Suciu kormányszóvivő koráb­ban jelezte: a szakértői kormány elvből nem támogatja a költségvetést terhelő extra nyugdíjakat. A szóvivő megje­gyezte: nem sok erkölcsi alapjuk ma­rad az újságíróknak ezek után, hogy a törvényhozókat bírálják, amiért extra nyugdíjat szavaztak meg maguknak, vagy más kivételezetteknek. A törvénymósítás megosztotta a ro­mániai újságíró-társadalmat. A Mediafax hírügynökség szerint egyet­len közhasznúként elismert újságíró­egyesület létezik Romániában, mégpe­dig a Romániai Hivatásos Újságírók Szövetsége (UZPR), amelynek mind­össze 900 tagja van. Az UZPR pénteki közleménye az egyesület négyéves „kitartó erőfeszítésének gyümölcse­ként” üdvözölte a jogszabályt, amely alkotói tevékenységként ismeri el az újságírást. Az Adevárul című lap sze­rint a törvénymódosítás leginkább a „sajtóveteránoknak” kedvez, hiszen a fiatalabb korosztályok nem tömörültek egyesületekbe. Romániában számos újságíró-szövetséget jegyeztek már be, de egyik sem igazán reprezentatív - ál­lítja az Adevarul szerzője. A jobboldali sajtó jelentős része egyenesen az „újságírók megvesztegetéseként” érté­kelte a szociáldemokrata politikusok által kezdeményezett, de a többi frak­ció által is megszavazott törvénykez­deményezést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MURE) a törvénymódosí­tás elfogadásakor közölte: becslése szerint mintegy 150 idős pályatárs lesz jogosult a nyugdíjpótlékra, ha pedig a magyar szakmai egyesület is közhasz­núvá válik, akkor a pluszjuttatást mint­egy 60 MURE-tag is megkaphatja. Több országban is feszült volt a hangulat a munka ünnepén Világszerte felvonulások, helyen­ként tüntetések, vízágyú, könny­gáz és füttykoncert kísérte az 1886-ban Chicagóban született munka ünnepe alkalmából tartott idei rendezvényeket vasárnap. Könnygázos, vízágyús összecsapás­ba torkollott tüntetők és rendőrök kö­zött a május elsejei felvonulás Isztam­bulban, és haláleset is történt: egy em­bert elgázolt egy vízágyús jármű. A felvonulás békésen kezdődött az arra engedélyezett külvárosi területen, ám tüntetők egy csoportja megpróbált eljutni a város központjában lévő Takszim térre, ezt pedig a rendőrség könnygázgránátokkal és vízágyúkkal akadályozta meg. Ekkor történt a halá­los baleset. A Takszim tér jelképes erejű emlék­hely, tüntetések hagyományos tere, ahol 1977. május elsején 34 demonst­ráló vesztette életét. Isztambul kor­mányzója igyekezett felkészülni az idei ünnepnapra: 24 ezer 500 biztonsá­gi embert parancsolt szolgálatba, akik 207 embert vettek őrizetbe. Ankarában a rendőrség lefogott négy férfit azzal a gyanúval, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista terror­szervezet tagjai, és állítólag merénylet­re készültek május elsejei felvonulók, tüntetők ellen. Gaziantepben inkább nem tartották meg a felvonulást, mert reggel autóba rejtett pokolgép robbant a város rend­őr-főkapitánysága előtt. Egy rendőr meghalt, 13-an megsebesültek, közü­lük kilencen rendőrök. Izmirben néhány tüntető levetkőzött, tiltakozásul a rendőrségi motozás el­len. A túlzottnak tartott hatósági ellen­őrzés olyan téren történt, amelyre a la­kosság megkapta a gyülekezési enge­délyt. Franciaországban is feszült hangu­latban telt a munka ünnepe, a szakszer­vezetek hét év után először egységesen vonultak fel a munka törvényköny­vének tervezett módosítása ellen tilta­kozva Párizsban. A szakszervezetek menete több ezer ember részvételével délután fél három­kor kezdődött erőteljes rendőri fel­ügyelet mellett. A szakszervezetek 70 ezer résztvevőről beszéltek, a rendőr­ség viszont 16 ezerre tette a párizsi megmozdulás résztvevőinek számát. Nem sokkal a kezdet után a menete­lés eldurvult: esődzsekis, sisakos fiata­lok kukákból szedett dobozokkal, üve­gekkel támadtak rá a rend őreire „mindenki utálja a rendőröket” felkiál­tással. A felvonulók nagy része ugyan­akkor higgadtan vett részt az ünnepen. Vasárnap délelőtt több francia nagy­városban volt felvonulás, amelyek szintén nagyobb rendbontás nélkül zaj­lottak. Kifütyülték és lemondásra buzdítot­ták az elnökválasztás első fordulójában elszenvedett kínos vereség miatt Werner Faymann osztrák kancellárt pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) május 1-jei bécsi gyűlésén. „Törvényekre és a rendet biztosító eszközökre van szükségünk” - bizony­gatta a kancellár a városháza előtt ösz­szegyűlt mintegy 80 ezer embernek a kormány egyre keményebb bevándor­lási politikáját igazolva. Faymann bírálói a gyűlés során „Mondj le!” és „Pártgyűlést azonnal!” táblákat tartottak a magasba. Az SPÖ- n belül sok kritikus előrehozott párt­gyűlésen váltaná le a magas rangú, ám nekik nem tetsző tisztségviselőket. A tömeg kifütyülte és lehurrogta a pódiumon megjelenő kancellárt, és erős nemtetszésének akkor is hangot adott, mikor csak megemlítették a ne­vét. „Az embernek bírnia kell a kritikát, és komolyan is kell vennie, de a politi­kai irányvonalunk helyes” - hangsú­lyozta a kancellár az APA osztrák hír­­ügynökségnek és az ORF tévécsator­nának adott vasárnapi interjújában. Faymann jelezte: nem mond le. Mintegy százezer ember vett részt vasárnap Moszkvában a független szakszervezetek Vörös téri május else­jei megmozdulásán. A felvonuláson ott voltak a pártok, így a kormányzó Egy­séges Oroszország, továbbá az orosz népfront aktivistái is. A megmozdulás résztvevői a bérek emelését követelő és a nyugdíj korha­tárának várható emelése elleni tiltako­zó jelszavakat skandáltak. Sokan olyan táblákat vittek magukkal, amelyeken munkát és megfizethető lakásokat kö­veteltek a fiataloknak. Az ifjúsági szervezetek képviselői az Oroszországban 2017-ben tartandó Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozó jelképei­vel vonultak fel. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Mától sárga viharriadó Sárga figyelmeztetést bocsátottak ki a meteoroló­gusok vihar és jelentős mennyiségű eső, a hegy­vidéken pedig hó miatt. A figyelmeztetés május 3., 9 óra és május 4., 21 óra között az ország leg­több megyéjére, közöttük Maros megye keleti ré­szére is érvényes. Emellett az ország középső és délkeleti részén az évszakra jellemző átlagnál hi­degebb időre kell számítani. A többség szeretné a húsvét közös megünneplését Az IRES közvélemény-kutató intézet által április­ban készített felmérés értelmében a romániai la­kosság 68 százaléka szeretné, ha a nyugati és a keleti kereszténység egy napon ünnepelné a hús­­vétot. A közös ünneplést támogatók körében a többség elmúlt már 65 éves, városi lakos, és Er­délyben vagy a Bánságban él, ahol számos ve­gyes házasság van. A felmérésben részt vevők közül az elsöprő többség, 94 százalék mondta magát ortodoxnak. A számukra legfontosabb hús­véti hagyományok között a válaszadók a locsolást (12 százalék), a templomba járást (9 százalék), a gyerekek körében népszerű tojáskeresést (8 szá­zalék), a temető felkeresését (7 százalék), az ételszentelést (6 százalék), illetve a tojásfestést (6 százalék) említették. Megkezdődött a Colectiv-tragédia pere A bukaresti negyedik kerületi bíróságon megkez­dődött pénteken annak a hat vádlottnak a tárgya­lása, akiket a legfőbb ügyészség vétkesnek tart a 64 emberéletet követelő tavaly októberi bukaresti tűzvészért. A vádhatóság a tragédiába torkollott rockkoncert helyszínéül szolgáló Colectiv klub há­rom tulajdonosa és a helyiséget lángra lobbantó tűzijátékot rendező pirotechnikai cég három kép­viselője ellen emelt vádat egyebek mellett gondat­lanságból elkövetett emberölésért. A klub műkö­dési engedélyét kiadó kerületi polgármester és a szórakozóhely tűzrendészeti alkalmasságának ellenőrzését elmulasztó katasztrófavédelmi fel­ügyelőség két alkalmazottja ellen a korrupcióelle­nes ügyészség (DNA) külön bűnvádi eljárást indí­tott, de ez a vizsgálat még nem jutott a vádeme­lés szakaszába. Újabb pokolgépes támadás Törökországban Vasárnap késő este ismét autóba rejtett pokol­géppel követtek el merényletet a délkelet­törökországi Diyarbakir tartomány Diele váro­sában a csendőrség helyi parancsnoksága előtt, a támadásban egy katona meghalt - jelentette hétfőn az Iklas török hírügynökség a török vezér­kar közlésére hivatkozva. Az incidensben huszonhatan megsebesültek, köztük több civil, a biztonsági erők tagjainak hozzátartozói. A táma­dást a hírügynökségi jelentések szerint a szaka­­dár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet követte el, a merénylethez mintegy két tonna rob­banószert használtak fel. Az erősítésként a közeli Hani városából a helyszínre vezényelt katonákra is tüzet nyitottak a PKK fegyveresei, az összecsa­pásban hárman megsebesültek. Törökország dél­keleti részében két és fél évi fegyvernyugvás után tavaly júliusban újultak fel a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket. Emelés, mélyebbre (Folytatás az 1. oldalról) De nyoma sem volt itt sem az utóbbi időkben, sem a rend­szerváltás óta eltelt negyedszázadban olyan gazdaságpoli­tikának, ami lehetővé tette volna a versenyszféra termelé­kenységének a minimálbérét legalább távolról megközelít­hető növekedését. Ezért van az, hogy minden egyes mini­málbér-emelésnél a privát szféra egyre több alkalmazottja találja magát a bérrács alján vagy ha a munkaadójának átcsap a fején az állami béremelési hullám, akkor a fekete­­gazdaságban, vagy a munkanélkülisegély-hivatal ajtajá­ban­­ és egyre szűkebb a legkisebb és az átlagbér közti sáv. Jelenleg az egész gazdaságra számolt nettó átlagbérhez képest a minimálbér 60%-on áll, a tisztességes életszínvo­nalú nyugati országokban viszont az átlagfizetésnek alig harmadát teszi ki a minimálbér. Ha minden ígéretet betar­tottak volna a politikusok az utóbbi negyedszázadban, ami­óta megint szabadon választunk parlamentet, és legalább megközelítettük volna a nyugati életszínvonalat, az átlagos és a legalacsonyabb keresetek között nálunk is sokkal na­gyobb szakadéknak kellene lennie. Ehelyett a bérek vásár­lóerejét tekintve - amiről ugyancsak most készült egy friss felmérés, de ezzel persze egyetlen balkániai szavazatvadász sem verte a mellét, és nem is fogja minimum a télig - stabi­lan utolsók vagyunk az uniós mezőnyben, egy szinten a bal­káni országokkal, amelyek be sem léptek az európai közös­ségbe. És ez a vásárlóerő csak romlani fog, mert a béreme­lés híre a pénzünkre áhítozó összes gazdasági szektor tag­jainak beindítja a fantáziáját.

Next