Népújság, 2016. május (68. évfolyam, 101-124. szám)
2016-05-03 / 101. szám
2016. május 3., kedd HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Húsz százalékkal nőtt a minimálbér Májustól csaknem 20 százalékkal nő a minimálbér. A szakszervezetek és a kormány egyik korábbi megállapodása értelmében az eddig 1050 lejes bruttó minimálbér értéke május 1-jétől 200 lejjel, 1250 lejre emelkedik. A kormány még tavaly decemberben döntött erről. Akkor a minimálbér emelését májusra halasztották, hiszen a tavaly ősszel leköszönt Victor Ponta vezette szociáldemokrata kormány már januártól 1 200 lejes minimálbért tervezett. A helyébe lépett, Dacian Cioloș miniszterelnök vezette szakértői kormány azonban májusra tolta ki az intézkedést, mert attól tartott, hogy Románia államháztartási hiánya túllépi a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. A kormány és a szakszervezetek elfogadták kompromisszumként, hogy a halasztás következtében ne 1200 lejre, hanem 1250 lejre emelkedjen májustól a minimálbér. A növekedés 1,131 millió személyt érint, akiknek zöme a versenyszférában dolgozik. Elemzők szerint főleg azok a vállalatok kényszerülnek béremelésre, amelyek szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatnak, így az építőiparban, a mezőgazdaságban és a konfekcióiparban tevékenykedők. Emellett azon alkalmazottak száma is nőni fog, akik minimálbérért dolgoznak majd, ugyanis az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a vállalatok nem fogják emelni automatikusan azoknak a bérét, akiket eddig is bruttó 1250 lejért alkalmaztak. Januárban 1943 lej volt a nettó átlagbér és 930 lej az átlagnyugdíj. Pert nyert a Siculitas az adóhatóság ellen A marosvásárhelyi bíróság első fokon érvénytelenítette azt a jegyzőkönyvet, amellyel az adóhivatal (ANAF) csalás elleni főosztálya a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) háttérszervezeteként működő Siculitas Egyesületre rótt ki tízezer lejes bírságot Székelyföld határainak tavaly októberi kivilágítása után. A bírósági ítélet kivonatát Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács és a Siculitas egyesület elnöke tette közzé szombat este egy közösségi portálon. Amint Izsák Balázs megemlítette, az „álindokokra” való hivatkozással „törvénysértő módon kiszabott” bírságot az egyesületnek nem kell kifizetnie, és a pereskedés költségei is az adóhatóságot terhelik. A Nagyszebenből kivezényelt adóellenőrök tavaly októberben, négy nappal azután, hogy a Székelyföld határait őrtüzekkel és reflektorokkal kivilágították, ellenőrizték azt a két civil szervezetet, amelyek a jogi bejegyzéssel nem rendelkező Székely Nemzeti Tanács nevében a tiltakozó akció engedélyezéséért folyamodtak a hatóságokhoz. A Siculitas Egyesületet 10 ezer lejre büntették, a Sepsireform Egyesület gazdálkodásában nem találtak hibát. A Transindex portál figyelt fel arra, hogy a pénzügy ellenőrök a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának a megelőzését és büntetését szabályozó 2002/656-os törvényre hivatkoztak. Az ellenőrök azt kifogásolták, hogy a Siculitas egyesület nem jelentett egy nagyobb összegű támogatást, amelyet a magyar Miniszterelnökségtől kapott, és emiatt fennállt a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásának gyanúja. Izsák Balázs az MTI-nek elmondta, nyilvánvaló volt a hatósági túlkapás, hiszen nem a számlatulajdonos, hanem a számlavezető bank kötelessége jelenteni a gyanúsnak vélt összegek beérkezését. Törvénymódosítás az újságírók nyugdíj-kiegészítéséről Kihirdette Klaus Johannis államfő pénteken azt a parlament által néhány hete megszavazott, de a kormány által bírált törvénymódosítást, amely 50 százalékos nyugdíjkiegészítést vezet be az újságírók egy része számára. A nyugdíjba vonult újságírók ezentúl öregségi járandóságuk felével egyenlő pluszjuttatást igényelhetnek a nyugdíjpénztártól, ha legalább öt évig tagjai voltak egy hivatalosan bejegyzett romániai „alkotói szövetségnek” és legalább 15 évig a sajtóban dolgoztak. A törvénymódosítás az alkotó- és előadóművészek nyugdíj-kiegészítéséről szóló, 2007 óta hatályos törvényhez fűz értelmező kiegészítést, amely szerint „alkotói szövetség” alatt a zeneszerzés, előadóművészet, filmgyártás, irodalom, műépítészet, színház és újságírás területén tevékenykedő, közhasznúként elismert nonprofit egyesület értendő. Dan Suciu kormányszóvivő korábban jelezte: a szakértői kormány elvből nem támogatja a költségvetést terhelő extra nyugdíjakat. A szóvivő megjegyezte: nem sok erkölcsi alapjuk marad az újságíróknak ezek után, hogy a törvényhozókat bírálják, amiért extra nyugdíjat szavaztak meg maguknak, vagy más kivételezetteknek. A törvénymósítás megosztotta a romániai újságíró-társadalmat. A Mediafax hírügynökség szerint egyetlen közhasznúként elismert újságíróegyesület létezik Romániában, mégpedig a Romániai Hivatásos Újságírók Szövetsége (UZPR), amelynek mindössze 900 tagja van. Az UZPR pénteki közleménye az egyesület négyéves „kitartó erőfeszítésének gyümölcseként” üdvözölte a jogszabályt, amely alkotói tevékenységként ismeri el az újságírást. Az Adevárul című lap szerint a törvénymódosítás leginkább a „sajtóveteránoknak” kedvez, hiszen a fiatalabb korosztályok nem tömörültek egyesületekbe. Romániában számos újságíró-szövetséget jegyeztek már be, de egyik sem igazán reprezentatív - állítja az Adevarul szerzője. A jobboldali sajtó jelentős része egyenesen az „újságírók megvesztegetéseként” értékelte a szociáldemokrata politikusok által kezdeményezett, de a többi frakció által is megszavazott törvénykezdeményezést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MURE) a törvénymódosítás elfogadásakor közölte: becslése szerint mintegy 150 idős pályatárs lesz jogosult a nyugdíjpótlékra, ha pedig a magyar szakmai egyesület is közhasznúvá válik, akkor a pluszjuttatást mintegy 60 MURE-tag is megkaphatja. Több országban is feszült volt a hangulat a munka ünnepén Világszerte felvonulások, helyenként tüntetések, vízágyú, könnygáz és füttykoncert kísérte az 1886-ban Chicagóban született munka ünnepe alkalmából tartott idei rendezvényeket vasárnap. Könnygázos, vízágyús összecsapásba torkollott tüntetők és rendőrök között a május elsejei felvonulás Isztambulban, és haláleset is történt: egy embert elgázolt egy vízágyús jármű. A felvonulás békésen kezdődött az arra engedélyezett külvárosi területen, ám tüntetők egy csoportja megpróbált eljutni a város központjában lévő Takszim térre, ezt pedig a rendőrség könnygázgránátokkal és vízágyúkkal akadályozta meg. Ekkor történt a halálos baleset. A Takszim tér jelképes erejű emlékhely, tüntetések hagyományos tere, ahol 1977. május elsején 34 demonstráló vesztette életét. Isztambul kormányzója igyekezett felkészülni az idei ünnepnapra: 24 ezer 500 biztonsági embert parancsolt szolgálatba, akik 207 embert vettek őrizetbe. Ankarában a rendőrség lefogott négy férfit azzal a gyanúval, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet tagjai, és állítólag merényletre készültek május elsejei felvonulók, tüntetők ellen. Gaziantepben inkább nem tartották meg a felvonulást, mert reggel autóba rejtett pokolgép robbant a város rendőr-főkapitánysága előtt. Egy rendőr meghalt, 13-an megsebesültek, közülük kilencen rendőrök. Izmirben néhány tüntető levetkőzött, tiltakozásul a rendőrségi motozás ellen. A túlzottnak tartott hatósági ellenőrzés olyan téren történt, amelyre a lakosság megkapta a gyülekezési engedélyt. Franciaországban is feszült hangulatban telt a munka ünnepe, a szakszervezetek hét év után először egységesen vonultak fel a munka törvénykönyvének tervezett módosítása ellen tiltakozva Párizsban. A szakszervezetek menete több ezer ember részvételével délután fél háromkor kezdődött erőteljes rendőri felügyelet mellett. A szakszervezetek 70 ezer résztvevőről beszéltek, a rendőrség viszont 16 ezerre tette a párizsi megmozdulás résztvevőinek számát. Nem sokkal a kezdet után a menetelés eldurvult: esődzsekis, sisakos fiatalok kukákból szedett dobozokkal, üvegekkel támadtak rá a rend őreire „mindenki utálja a rendőröket” felkiáltással. A felvonulók nagy része ugyanakkor higgadtan vett részt az ünnepen. Vasárnap délelőtt több francia nagyvárosban volt felvonulás, amelyek szintén nagyobb rendbontás nélkül zajlottak. Kifütyülték és lemondásra buzdították az elnökválasztás első fordulójában elszenvedett kínos vereség miatt Werner Faymann osztrák kancellárt pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) május 1-jei bécsi gyűlésén. „Törvényekre és a rendet biztosító eszközökre van szükségünk” - bizonygatta a kancellár a városháza előtt öszszegyűlt mintegy 80 ezer embernek a kormány egyre keményebb bevándorlási politikáját igazolva. Faymann bírálói a gyűlés során „Mondj le!” és „Pártgyűlést azonnal!” táblákat tartottak a magasba. Az SPÖ- n belül sok kritikus előrehozott pártgyűlésen váltaná le a magas rangú, ám nekik nem tetsző tisztségviselőket. A tömeg kifütyülte és lehurrogta a pódiumon megjelenő kancellárt, és erős nemtetszésének akkor is hangot adott, mikor csak megemlítették a nevét. „Az embernek bírnia kell a kritikát, és komolyan is kell vennie, de a politikai irányvonalunk helyes” - hangsúlyozta a kancellár az APA osztrák hírügynökségnek és az ORF tévécsatornának adott vasárnapi interjújában. Faymann jelezte: nem mond le. Mintegy százezer ember vett részt vasárnap Moszkvában a független szakszervezetek Vörös téri május elsejei megmozdulásán. A felvonuláson ott voltak a pártok, így a kormányzó Egységes Oroszország, továbbá az orosz népfront aktivistái is. A megmozdulás résztvevői a bérek emelését követelő és a nyugdíj korhatárának várható emelése elleni tiltakozó jelszavakat skandáltak. Sokan olyan táblákat vittek magukkal, amelyeken munkát és megfizethető lakásokat követeltek a fiataloknak. Az ifjúsági szervezetek képviselői az Oroszországban 2017-ben tartandó Világifjúsági és Diáktalálkozó jelképeivel vonultak fel. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Mától sárga viharriadó Sárga figyelmeztetést bocsátottak ki a meteorológusok vihar és jelentős mennyiségű eső, a hegyvidéken pedig hó miatt. A figyelmeztetés május 3., 9 óra és május 4., 21 óra között az ország legtöbb megyéjére, közöttük Maros megye keleti részére is érvényes. Emellett az ország középső és délkeleti részén az évszakra jellemző átlagnál hidegebb időre kell számítani. A többség szeretné a húsvét közös megünneplését Az IRES közvélemény-kutató intézet által áprilisban készített felmérés értelmében a romániai lakosság 68 százaléka szeretné, ha a nyugati és a keleti kereszténység egy napon ünnepelné a húsvétot. A közös ünneplést támogatók körében a többség elmúlt már 65 éves, városi lakos, és Erdélyben vagy a Bánságban él, ahol számos vegyes házasság van. A felmérésben részt vevők közül az elsöprő többség, 94 százalék mondta magát ortodoxnak. A számukra legfontosabb húsvéti hagyományok között a válaszadók a locsolást (12 százalék), a templomba járást (9 százalék), a gyerekek körében népszerű tojáskeresést (8 százalék), a temető felkeresését (7 százalék), az ételszentelést (6 százalék), illetve a tojásfestést (6 százalék) említették. Megkezdődött a Colectiv-tragédia pere A bukaresti negyedik kerületi bíróságon megkezdődött pénteken annak a hat vádlottnak a tárgyalása, akiket a legfőbb ügyészség vétkesnek tart a 64 emberéletet követelő tavaly októberi bukaresti tűzvészért. A vádhatóság a tragédiába torkollott rockkoncert helyszínéül szolgáló Colectiv klub három tulajdonosa és a helyiséget lángra lobbantó tűzijátékot rendező pirotechnikai cég három képviselője ellen emelt vádat egyebek mellett gondatlanságból elkövetett emberölésért. A klub működési engedélyét kiadó kerületi polgármester és a szórakozóhely tűzrendészeti alkalmasságának ellenőrzését elmulasztó katasztrófavédelmi felügyelőség két alkalmazottja ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) külön bűnvádi eljárást indított, de ez a vizsgálat még nem jutott a vádemelés szakaszába. Újabb pokolgépes támadás Törökországban Vasárnap késő este ismét autóba rejtett pokolgéppel követtek el merényletet a délkelettörökországi Diyarbakir tartomány Diele városában a csendőrség helyi parancsnoksága előtt, a támadásban egy katona meghalt - jelentette hétfőn az Iklas török hírügynökség a török vezérkar közlésére hivatkozva. Az incidensben huszonhatan megsebesültek, köztük több civil, a biztonsági erők tagjainak hozzátartozói. A támadást a hírügynökségi jelentések szerint a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet követte el, a merénylethez mintegy két tonna robbanószert használtak fel. Az erősítésként a közeli Hani városából a helyszínre vezényelt katonákra is tüzet nyitottak a PKK fegyveresei, az összecsapásban hárman megsebesültek. Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyvernyugvás után tavaly júliusban újultak fel a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket. Emelés, mélyebbre (Folytatás az 1. oldalról) De nyoma sem volt itt sem az utóbbi időkben, sem a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban olyan gazdaságpolitikának, ami lehetővé tette volna a versenyszféra termelékenységének a minimálbérét legalább távolról megközelíthető növekedését. Ezért van az, hogy minden egyes minimálbér-emelésnél a privát szféra egyre több alkalmazottja találja magát a bérrács alján vagy ha a munkaadójának átcsap a fején az állami béremelési hullám, akkor a feketegazdaságban, vagy a munkanélkülisegély-hivatal ajtajában és egyre szűkebb a legkisebb és az átlagbér közti sáv. Jelenleg az egész gazdaságra számolt nettó átlagbérhez képest a minimálbér 60%-on áll, a tisztességes életszínvonalú nyugati országokban viszont az átlagfizetésnek alig harmadát teszi ki a minimálbér. Ha minden ígéretet betartottak volna a politikusok az utóbbi negyedszázadban, amióta megint szabadon választunk parlamentet, és legalább megközelítettük volna a nyugati életszínvonalat, az átlagos és a legalacsonyabb keresetek között nálunk is sokkal nagyobb szakadéknak kellene lennie. Ehelyett a bérek vásárlóerejét tekintve - amiről ugyancsak most készült egy friss felmérés, de ezzel persze egyetlen balkániai szavazatvadász sem verte a mellét, és nem is fogja minimum a télig - stabilan utolsók vagyunk az uniós mezőnyben, egy szinten a balkáni országokkal, amelyek be sem léptek az európai közösségbe. És ez a vásárlóerő csak romlani fog, mert a béremelés híre a pénzünkre áhítozó összes gazdasági szektor tagjainak beindítja a fantáziáját.