Népújság, 2016. július (68. évfolyam, 150-175. szám)

2016-07-01 / 150. szám

2016. július 1., péntek HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Isztambuli reptéri merénylet Azonosították mind a három elkövetőt Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszer­vezet egy orosz állampolgárságú dagesztáni tagja volt az egyik elkövetője az isztambuli Atatürk repülőtéren végrehajtott hár­mas öngyilkos merényletnek - írta a Dogan török napilap csü­törtökön az internetes oldalán. Az értesülést hivatalosan még nem erősítették meg. Korábban több napi­lap is arról számolt be, hogy az orosz állampolgár csecsen származású volt. A Dogan szerint a két társelkövető egy üzbég és egy kirgiz személy volt. Mindhárman az IÁ „fővárosából”, a szíriai Rakkából érkeztek május végén orosz útlevelekkel Törökországba. Isz­tambulban az európai oldalon fekvő Fatih kerületben béreltek lakást, a szerződést egy évre írták alá. Az ingat­lan két ajtaja közül az egyik vasból ké­szült, a helyiségből többször gázszag szivárgott, a terroristák az ablakot so­sem nyitották ki, és függönnyel gátol­ták az utca felőli belátást - mondta az egyik egykori szomszéd. Az orosz útlevél figyelemre méltó részlet annak fényében, hogy Vlagyi­mir Putyin orosz elnök szerdán Recep Tayyip Erdogan török államfővel foly­tatott telefonos megbeszélése során a terrorellenes harcban folytatott nem­zetközi együttműködés fokozásának szükségességét hangsúlyozta. A terrorcselekménnyel kapcsolatban a rendőrség Isztambul 16 pontján tar­tott házkutatásokat. 13 embert őrizetbe vettek, köztük három közép-ázsiai or­szágokból származó személyt. Az Anadolu állami hírügynökség csütörtökön azt közölte, hogy a török biztonsági erők múlt szombaton, na­pokkal az isztambuli reptéri merénylet előtt lelőtték az IÁ két szíriai tagját, amikor azok a határon megpróbáltak illegálisan belépni Törökországba. A titkosszolgálat beszámolója alapján az egyik terrorista öngyilkos merényletre készült vagy Ankara, vagy Adana vá­rosában. A június 28-i isztambuli merénylet­sorozatban a legfrissebb közlés szerint 43-an haltak meg. A sebesültek száma 238, közülük 94 ember továbbra is kórházi ellátásra szorul - tudatta csü­törtökön Isztambul tartomány kor­mányzósága. A török médiában megelégedéssel fogadták, hogy a világ több városában a látványosságok a török nemzeti zász­lót idéző megvilágítást kaptak az áldo­zatok emlékére. A többi között New Yorkban az Empire State Building, Párizsban az Eiffel-torony, Berlinben a Brandenburgi kapu, Mostarban az Öreg híd öltözött piros-fehérbe a Tö­rökországgal való szolidaritás jegyé­ben. Oroszország megerősíti nyugati katonai körzetét Oroszország nyugati katonai körzetének megerő­sítéséről tett bejelentést szerdán Kubinkában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, a NATO- nak az ország határainál folytatott fokozott tevé­kenységére hivatkozva. Sojgu a tárca vezetésének kihelyezett ülésén közölte, hogy a nyugati katonai körzetbe az idén több mint 2 ezer egységnyi új és felújított haditechnikát vezényelnek, és hogy szerződéses katonai szolgálatra több mint 10 ezer em­bert választottak ki. Ezenkívül 10 helyőrségi lakótelepet építettek vagy újítottak fel itt katonáknak és családtagjaik­nak. Szavai szerint a körzetben a téli időszakban csaknem 300 operatív és harci felkészítési gyakorlatot végeztek az orosz légierő Szíriában szerzett tapasztalataira tá­maszkodva. Az intézkedések indoklásaként a miniszter azt állítot­ta, hogy a NATO katonai aktivitásának növekedése alá­aknázza az európai katonai stabilitást, ami ellenintézke­désekre kényszeríti Oroszországot. Szerinte a nyugati kato­nai körzetben a potenciális fenyegetés semlegesítése érde­kében a stratégiai feltartóztatást szolgáló lépések történnek. Sojgu kijelentette, hogy a NATO több mint duplájára nö­velte katonai felkészülésének intenzitását az orosz határok közvetlen közelében. A miniszter nem pontosította, hogy mely időszakról szólt, de az irányítása alatt álló tárca tavaly nyáron közölte, hogy az észak-atlanti szövetség évi 150 hadgyakorlatot hajtott végre a határoknál, szemben a 2012- ben és 2013-ban végrehajtott 90-95 hasonló művelettel. Sojgu szerint a NATO katonai aktivitása fokozódhat a szövetség július 8-9-én megtartandó varsói csúcstalálkozó­ja után. A tárcavezető kitért arra, hogy az Egyesült Álla­moknak és a szövetség más tagállamainak a hadihajói rend­szeresen felbukkannak a Fekete- és a Balti-tengeren. A tárcavezető felsorolása értelmében a NATO mintegy 1200 egységnyi haditechnikát, köztük 30 harci repülőgépet és több mint ezer katonát vezényelt Kelet-Európába az Egyesült Államokból és Nyugat-Európából. Mint mondta, modernizáltak és a szövetség szab­vány szintjére emeltek egy sor katonai objektumot Lengyelország, Románia, Bul­gária és a balti országok területén. Megismételhetik az osztrák elnökválasztást Az elnökválasztás második for­dulójának megismétlésével szá­mol az osztrák kormány - írta az Österreich című lap csütörtökön, koalíciós körökből származó ér­tesülésekre hivatkozva. A hétköznap ingyenes osztrák újság már azt is tudni véli, hogy szeptember 25-én vagy október 2-án tarthatják meg az új választást. Az értesülést hi­vatalos közlés nem erősítette meg. Az osztrák államfőválasztás május 22-i második fordulójában szoros küz­delemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független ál­­lamfőjelölt 50,35 százalékkal nyert az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjé­vel, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert. Jelenleg az alkotmánybíróság vizs­gálja az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) június elején benyújtott, szavazási visszaélésekre vonatkozó keresetét. A panasz szerint előfordult, hogy a megengedettnél előbb kezdték meg a levélben leadott szavazatok számlálá­sát, esetleg nem az előírt módon cso­portosították a voksokat, s olykor mindezt nem arra jogosult személy vé­gezte. Néhány választókörzetben to­vábbá nem a megfelelő színű borítékot küldték ki a levélben szavazó választó­­polgároknak, így az a voks érvényte­lennek vagy semmisnek számított. A bejelentés szerint a szabálytalanságok 570 ezer szavazatot érintenek. Az FPÖ panaszában olyan szabálytalanságokra is utalt, hogy nem osztrák állampol­gárok és 16 év alattiak is leadhatták szavazatukat. Az Österreich című lap szakértőkre hivatkozva „valószínűnek” nevezi, hogy megismétlik a szavazást. A cikk megemlíti ugyanakkor, hogy politikai döntés is születhet, ugyanis a szociál­demokrata párthoz kötődik a 14 alkot­mánybíróból nyolc, ők pedig megálla­píthatják, hogy a választási panasz nem bizonyítható. Az újság indoklása szerint a szociáldemokrata és néppárti kormánykoalíciónak ugyanis nem ér­deke az új választás, amelynek ered­ményeképpen akár a szabadságpárti Norbert Hofer is győztes lehet. Az alkotmánybíróság a múlt héten a választási bizottságok munkatársait idézte be, a héten a bizottságok pártde­legáltjait hallgatja meg. Az eddigi ta­númeghallgatások során az derült ki, hogy számos esetben a kelleténél ko­rábban és nem az illetékesek jelenlé­tében bontották fel a levélszavazatok többségét. Párizs szerint az ELI nem járulhat hozzá országok széteséséhez Jean-Marc Ayrault francia kül­ügyminiszter csütörtökön meg­erősítette, hogy Párizs nem sze­retné, ha a brit uniós kilépést el­lenző skót kormány és az Euró­pai Unió között tárgyalások kez­dődnének arról, hogyan marad­hatna Skócia a közösség tagja. „Európa semmi esetre sem járulhat hozzá a nemzetek széteséséhez, tisztelet­ben kell tartania a nemzeteket, azok dön­tenek a jövőjükről, a sorsukról” - mondta a francia diplomácia vezetője a France2 közszolgálati televízióban. „Ez rendkívül fontos, különben nincs európai egység” - tette hozzá. Az Egyesült Királyság uniós tagságá­nak feladását eredményező, június 23-án tartott referendumon az országos ered­ménnyel ellentétben a skót szavazók 62 százaléka támogatta az ország bennmara­dását, míg 38 százalék voksolt a kilépés­re. Szerdán Brüsszelbe látogatott Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, aki Martin Schulz európai parlamenti elnökkel és Jean-Claude Junckerrel, az uniós bizott­ság elnökével tárgyalt. A megbeszélése­ket követően a skót kormányfő kijelen­tette: Skócia szándéka az, hogy az Euró­pai Unió tagja maradjon. Megismételte azon kijelentését, hogy a skót nép akaratá­val ellentétes lenne, ha az Egyesült Király­ság kilépésével együtt Skóciát is „eltávolítanák” az európai közösségből. A megbeszélés után a miniszterelnök biztató­nak nevezte a találkozót, jóllehet elismerte, hogy nem lesz „könnyű útja” Skóciának. Mariano Rajoy spanyol kormányfő vi­szont azonnal jelezte, hogy Spanyolor­szág teljes mértékben ellenez bármifé­le tárgyalást a lehetséges EU-tagságról az Európai Unió és Skócia között. Madrid régóta vehemensen ellenzi a skótok függetlenedését, mert attól tart, hogy ez precedenst teremtene a Spanyolországban - különösen Katalóniában - aktív szakadár mozgal­mak számára. Francois Hollande francia államfő pe­dig azt mondta, hogy nem kezdődhetnek külön tárgyalások „az Egyesült Királyság részével”. „A (Londonnal folytatott) tár­gyalás függvényében lehet majd előreve­títeni azokat a helyzeteket, megoldáso­kat, amelyek Skóciát érintik” - fogalma­zott a francia elnök. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Csökken a földgáz lakossági ára Átlagosan 3 százalékkal csökken júliustól a földgáz ára a lakossági fogyasztók számára - tájékoztat az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) legfrissebb közleményében. A döntést az ANRE sza­bályozó testülete hozta meg, amely a belföldön kiter­melt földgáz árának 60 lej/MWh-s szinten tartását is jóváhagyta. A csökkenés engedélyezésekor a testü­let figyelembe vette a belföldön kitermelt energiahor­dozó árának szinten tartását, azt, hogy a lakossági fogyasztóknak szánt gázmennyiséget kizárólag a belföldön kitermelt mennyiségből biztosítsák, de azt is, hogy csökkentek a szállítási díjak. Folytatódhat a Torda-Szászsebes autópálya építése Folytatódhat a Torda és Szászsebes településeket összekötő autópálya két szakaszának építése, miu­tán a közlekedési miniszter aláírta az ehhez szüksé­ges miniszteri rendeletet. Catalin Drula, a miniszterel­nök infrastrukturális ügyekért felelős tanácsadója egy közösségi oldalon jelentette be, hogy elkezdődhet a 26 kilométer hosszúságú szakaszokon az építkezés. Az összesen 70 kilométeres Torda-Szászsebes au­tópálya az észak-erdélyi autópálya részét képező Gyalu és Aranyosgyéres közötti A3-as jelzésű autó­pályát köti össze a IV. európai közlekedési folyosó nyomvonalán haladó dél-erdélyi autópályával. Az út megépítését 2013-ban határozta el a kormány, és 2017-re tervezik átadni a forgalomnak. Eljárás indult a pályán elhunyt labdarúgó ügyében Bűnvádi eljárás indult egy mentőorvos ellen, akit az­zal gyanúsítanak, hogy nem részesítette megfelelő elsősegélynyújtásban Patrick Ekeng kameruni labda­rúgót, aki május elején egy román bajnoki mérkőzé­sen lett rosszul, majd elhunyt. Az ügyészek szerint a mentőorvos nem tartotta be az ilyen esetekre előírt eljárást, és nem kezdte el már a pályán a játékos új­raélesztését. A vádhatóság szerint a mentőorvos mulasztása miatt nem volt esélye a kameruni labda­rúgónak a túlélésre. Az orvos a tragédia után azt állí­totta, a játékosnak még volt pulzusa, amikor rosszul lett, ezért nem végzett rajta újraélesztést a pályán. Az EB előterjesztette a jövő évi uniós költségvetés tervezetét Az Európai Bizottság csütörtökön előterjesztette a jövő évi uniós költségvetés tervezetét. A brüsszeli bizottság tájékoztatása szerint a büdzsé tervezeté­nek megalkotásakor két fontos célt tartottak szem előtt: a gazdasági fellendülést, valamint a környező térségek biztonsági és humanitárius kihívásainak ke­zelését. A testület 2017-ben többet szánna a gazda­sági növekedés elősegítésére, a munkahelyterem­tésre és a versenyképesség fokozására, illetve az unió külső határainak vélelmére, az EU-n belüli és kívüli biztonsági intézkedésekre, a menekültek befogadására és integrációjára, valamint a migráció kiváltó okainak ke­zelésére a származási és tranzitországokban. Két jelölt a brit miniszterelnöki székre Bejelentette indulását a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségéért - és így a miniszterelnöki posztért - Michael Gove igazságügyi miniszter csü­törtökön, szembefordulva eddigi első számú szövet­ségesével, Boris Johnson volt londoni polgármester­rel. Ugyancsak bejelentette indulását Theresa May belügyminiszter. May indulása várható volt, Gove be­jelentése viszont meglepetés, mivel ő korábban azt mondta, hogy nem kívánja átvenni a miniszterelnöki tisztséget az ősszel távozó David Camerontól. Néppárti tisztogatás (Folytatás az 1. oldalról) tisztújítási színjáték volt. Egy fiatal csapattal elhitették, hogy átvehetik a süllyesztő szélén egyensúlyozó pártot, amelyből egy élet- és tárgyalóképes jobboldali alakulatot építhetnek fel. Az álom akkor foszlott szét, amikor, a sajtó­nyilvánosságot száműzve, zárt ajtók mögött, antidemokra­tikus módon a bukott tandemet - kis helycserével - vissza­ültették a nyeregbe. Természetesen a csalódott fiatalok között ott voltak Portik Vilmosék is, akik megszállottan hittek a magyarok közötti összefogás szükségességében. Tettek is ezért, nem keveset. Az árulás vádja pedig azért nem illeti meg Portikot, mert visszautasította, hogy meg­egyezés nélkül idegen pártlistán induljon. Gergely Ba­lázs — aki a Kolozsvári Magyar Napok lelke és motorja — esete még cifrább. Ő a történelmi magyar egyházak felké­résére és a néppárt tudomásával fogadta el az RMDSZ- listán való indulást. Lépését követendő példaként emleget­te a Kárpát-medencei magyar sajtó. Nem hiába. Az utóbbi két évtized tanúsága szerint a többségi nemzetekkel szem­ben csak összefogva lehet a magyar közösség érdekeit ér­vényesíteni. Számtalan jó és rossz példa van erre a Vajda­ságtól Kárpátaljáig, Erdélytől Felvidékig. Érthetetlen, hogy a közel negyedszázada a politikába csöppent Szi­­lágyi-Toró páros miért nem fogadja ezt el. Talán nem a megmaradás az érdekük?

Next