Népújság, 2016. augusztus (68. évfolyam, 176-201. szám)
2016-08-01 / 176. szám
2016. augusztus 1., hétfő HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK NÉPÚJSÁG 3 Putyin Szlovéniában Az orosz-szlovén kapcsolatok Szlovénia és Oroszország kapcsolatai mellett az EU és Oroszország közötti viszony is szóba került Vlagyimir Putyin szlovéniai látogatásán. Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt csökkent a gazdasági együttműködés az Európai Unióval - mondta az orosz elnök szombaton a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, Borut Pahor szlovén államfővel tartott közös megbeszélése előtt újságíróknak. Hozzátette: emiatt hálás az alkalomért, hogy új lehetőségekről és új projektekről tárgyalhat a szlovén államfővel a gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében. „Sajnos azt látjuk, hogy Szlovénia és Oroszország áruforgalma 45 százalékkal esett vissza, amióta az EU kereskedelmi szankciókat vezetett be Moszkvával szemben az ukrajnai válság miatt” - mondta Putyin, megjegyezve, hogy az embargó legnagyobb terhét ugyanakkor épp az EU viseli. Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kereskedelem elérte a 28 milliárd dollárt, míg az EU és Oroszország közötti forgalom korábban 400 milliárd dollár volt, most pedig 224 milliárd dollárra esett vissza - ismertette. Putyin elmondta, hogy a szlovén elnökkel való másfél órás közös utazása során tájékoztatta Pahort a különböző globális biztonsági problémákról, de erről részleteket nem közölt. Borat Pahor arról beszélt, hogy öt évvel ezelőtt ugyanitt, amikor még ő és Putyin is miniszterelnök volt, mindketten optimistán tekintettek a jövőbe a gazdasági, biztonsági és bilaterális kérdéseket illetően. „Öt év után, miután véget ért a gazdasági válság, más problémák jöttek” - maipid úgy vélte, Szlovénia mint EU- és NATO-tag eltávolodott Oroszországtól, ám mint fogalmazott, azt szeretné, ha az akadályok mielőbb elgördülnének a további párbeszéd útjából. „Szlovéniának szüksége van barátokra, minél több van, annál jobb” - szögezte le. A feszültségek ellenére a szlovén államfő elégedettségének adott hangot, hogy Putyin elfogadta a meghívást. Szerinte a „szabadságszerető világnak szüksége van az együttműködésre”. Török puccskísérlet Fenyegetve érzik magukat török ellenzékiek Hollandiában Halálos fenyegetések miatt veszélyben érzik magukat a török hatóságok által a közelmúltbeli puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen hitszónok Hollandiában élő támogatói - közölte a közösség szóvivője pénteken. Saniye Calkin elmondta, a sikertelen török hatalomátvételi kísérletet követően mintegy tizenkét alkalommal kaptak halálos fenyegetést a török kormány ellenzékének tekintett, egyesült államokbeli száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok hollandiai hívei. A Hizmet közösség tagjai arról számoltak be, hogy több holland városban is gyújtogatással, rongálással és fizikai támadásokkal fenyegették meg őket, majd rendőrségi feljelentést tettek - mondta a szóvivő. Hozzátette, hogy az Európa legnagyobb török közösségét befogadó, szomszédos Németországból is hasonló eseteket jelentettek. A török kormány elkötelezett hívei a szabadságot és biztonságot is veszélyeztető „boszorkányüldözést” folytatnak, amely komoly feszültséget okoz a hollandiai törökök között - tette hozzá. Hollandiában mintegy 500 ezer török bevándorló él, akik nagy része munkavállalóként 1960 és 1970 között érkezett a németalföldi országba. Köztük ezerre tehető Gülen támogatóinak száma, akik iskolákat, kulturális és segélyszervezeteket tartanak fenn. A török vezetés Fethullah Gülent teszi felelőssé a puccskísérletért, aki viszont cáfolja, hogy köze lenne a történtekhez. A puccskísérlet után több mint száz tábornokot vettek őrizetbe és 48 tábornokot nyugdíjaztak. 1700 embert szereltek le megrovással a hadseregtől, többek között a tábornoki kar mintegy negyven százalékát. A török hadseregben, a közigazgatásban, a rendőrségnél, az igazságszolgáltatásban és az oktatásban emberek tízezreit bocsátották el, függesztették fel vagy vonták eljárás alá arra hivatkozva, hogy közük van Gülen mozgalmához. Pénteken a munkaügyi minisztérium bejelentette: a tárca 1300 dolgozója ellen indult vizsgálat a puccskísérlettel összefüggésben. Az európai uniós ügyekért felelős minisztériumban 16 embert függesztettek fel állásából, hat másikat pedig elbocsátottak. Izmirben az ügyészség több mint kétszáz rendőr ellen adott ki elfogatóparancsot. Bíróság elé állítottak 21 újságírót azok közül, akik ellen hétfőn adtak ki elfogatóparancsot. Erkan Ala török belügyminiszter pénteki tájékoztatása szerint a július 15-i török puccskísérlet óta összesen 18 ezer embert vettek őrizetbe, közülük 9677 ember előzetes letartóztatását rendelte el az igazságszolgáltatás és csaknem ötvenezer ember útlevelét vonták be. Brüsszel újabb 1,4 milliárd eurót hagyott jóvá a törökországi menekültek ellátására Az Európai Bizottság újabb 1,4 milliárd eurót hagyott jóvá csütörtökön a Törökország területén tartózkodó szíriai menekültek ellátására és az őket befogadó közösségek támogatására. A brüsszeli testület tájékoztatása szerint ezt az összeget egyebek mellett oktatási, egészségügyi és infrastruktúrafejlesztési projektekre fogják fordítani tíz törökországi tartományban. A bizottság ezzel együtt már közel 2,2 milliárd eurót különített el az idei és a következő évre Törökországnak felajánlott 3 milliárdból. Ebből az összegből ugyanakkor még csak 105 millió eurót utaltak át eddig ténylegesen. Maja Kocijancic bizottsági szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy aggodalomra adnak okot a törökországi fejlemények, és a jogállamiság, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására szólította fel a török hatóságokat. Recep Tayyip Erdogan török államfő arról beszélt egy televíziós interjúban, hogy az unió nem tartja magát a márciusban kötött migrációs megállapodáshoz és nem folyósítja a menekültek ellátásához megígért támogatásokat. Azt mondta, hogy Törökország eddig mindössze 1-2 millió eurót kapott meg a beígért támogatásból. Ezt az állítást másnap Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője cáfolta. A március 18-án kötött EU-török megállapodás értelmében Törökország visszafogadja a területéről Görögországba érkező menekülteket, cserébe első körben 3 milliárd euró hozzájárulást kap a menekültek ellátásához, és az unió befogad ugyanannyi szíriai menekültet, amennyi a megállapodás életbe lépésétől számítva illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon. Terrorizmus : Egyre több német vásárol gázfegyvert Németországban egyre többen vásárolnak gázpisztolyt és váltják ki a fegyver tartásához szükséges engedélyt, és erősödik a félelem a terrortámadásoktól. A Welt am Sonntag című vasárnapi lap a szövetségi belügyminisztérium kimutatása alapján azt írta, hogy az idei első fél évben 49 százalékkal emelkedett a gáz- vagy riasztófegyver tartásához szükséges engedélyek száma (Kleiner Waffenschein, KWS), június végén 402.301 ilyen engedélyt tartottak nyilván, szemben az egy évvel korábbi 269.889-cel. A települési bontású adatok is jelzik az önvédelem felé fordulás trendjét, így Kölnben és a szomszédos Leverkusenben július végéig 3273 KWS-t váltottak ki, ami csaknem hatszoros növekedés a tavaly egész évben regisztrált 547-hez képest. Az idei engedélyek nagyjából felét januárban igényelték, a nők ellen szilveszterkor elkövetett szexuális támadások és rablások után, azóta a kérelmek száma nagyjából a tavalyi duplájának felel meg. A tavaly novemberi párizsi merényletsorozat óta a terrortámadásoktól való félelem is erősödik Németországban, és az aggodalom az utóbbi napok hazai támadásai révén még inkább jellemző a lakosságra. A YouGov közvélemény-kutató intézet vasárnapi lapokban ismertetett kutatása szerint a németek 75 százaléka tart attól, hogy halálos áldozattal járó iszlamista terrorcselekmény történhet az országban. Azonban a többség nem akar változtatni életvitelén, mindössze 14 százalék számolt be arról, hogy az utóbbi három hónapban legalább egyszer azért nem szállt buszra vagy vonatra, mert terrortámadástól tartott, és ugyancsak 14 százalék mondta, hogy a terrorveszély miatt nem megy koncertre vagy más tömegrendezvényre. ORSZÁGO, VILÁG Közvitára kerül a kórházi ügyeleteket szabályozó rendelet Közvitára bocsátanak egy, a kórházi ügyeletek és túlórák kifizetéséről szóló új miniszteri rendeletet, a kötelező ügyeletért pedig éjszakára pótlékot kapnak az orvosok - jelentette be csütörtök este Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter, miután újra tárgyalt az egészségügyi szakszervezetek képviselőivel és Dragos Pâslaru munkaügyi miniszterrel. A tárgyalások hétfőn tovább folytatódnak. Újdonságnak számít egyebek közt, hogy a kötelező ügyeletért éjszakára pótlékot kapnak majd az orvosok. Perel a műtőben áramütést szenvedett orvos Bíróságon támadja meg a bukaresti Coltea kórház vezetőségét Marian Stamate orvos, akit egy rezidenssel és egy beteggel együtt csapott meg az áram csütörtökön, a műtőszobában. Az orvos azt mondja, nem ez az első eset, hogy ilyesmi történik a kórházban. A sebész szerint egy hasonló esetre májusban is volt már példa, ezt Dana Alexandra Chirila rezidens orvos is megerősítette. Az intézmény szóvivője azt mondta, a kórház vezetősége mindmáig nem jutott semmilyen következtetésre a csütörtöki incidens kapcsán. Rendelettel szigorítják a falopásért járó büntetéseket Cristiana Pasca Palmer környezetvédelmi miniszter pénteken bejelentette, sürgősségi kormányrendeletet készít elő, amelyet akár már augusztus végén elfogadhatnak, és amelynek révén szigorodnak az erdészeti kihágásokért járó büntetések. „Sajnos többszöri kérésünk ellenére a parlamentben nem került szavazásra. Időközben az erdészeti főosztályon dolgozó kollégáimmal kidolgoztunk egy sürgősségi rendeletet, amelyet reményeim szerint most azonnal, augusztus végéig elfogadunk, hogy haladhassunk, és szigoríthassuk ezeket a szankciókat” - fogalmazott a miniszter. Cristina Palmer azt is elmondta, a bírságok nem túl nagyok, a tárca szándéka pedig az, hogy két-háromszorosára növelje őket. Lemondott Kiss Sándor Pénteken személyes okokra hivatkozva lemondott tisztségéről Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke. A tisztújító közgyűlést augusztus 31-én tartják. Kiss Sándort tavaly júniusban őrizetbe vette a korrupcióellenes ügyészség, majd még ugyanabban a hónapban vádat emelt ellene. A Bihar megyei önkormányzat volt alelnökét négyrendbeli pénzmosással, hivatali visszaéléssel, csúszópénz elfogadásával és befolyással való üzérkedéssel vádolják. A vádhatóság szerint a politikus több vállalattól kenőpénzt fogadott el, amelyek a megvesztegetés fejében kedvező elbírálásban részesültek különböző közbeszerzési pályázatokon. Ha mindenki a helyén lenne (Folytatás az 1. oldalról) hangsúlyozta. Egy olyan iskolarendszerre van szükség, amely a gyermekekért van, és ahol a tanárnak nincs joga megalázni egyetlen diákot sem. Ezt az elképzelést belefoglalták a kormány által kidolgozott korrupcióellenes stratégiába - ígérte az oktatásügy vezetője. Amire a rendes (tituláris) tanári állások betöltésére meghirdetett versenyvizsga eredményei alapján már gyűlnek is a megjegyzések. Sokan teszik fel a kérdést, hogy kivel fog a miniszter új, gyermekbarát iskolarendszert felépíteni, hiszen az adjisten is csak olyan, mint a fogadjisten. Azok ugyanis, akik megrótták a diákokat a nyolcadik osztályt záró vizsgán és az érettségin elért (összességében gyenge) eredményekért, többen közülük hasonló teljesítményre képesek csak. Országos viszonylatban a 20.196 jelentkezőből a puskázás és egyéb rendellenességek miatt kizárt 71 pedagógus kivételével 8.941-en értek el hetesen fölüli átlagot (44,43 százalék), ami feljogosítja őket arra, hogy több évre szóló álláshoz jussanak. Ideiglenes állást az a 6.971 személy választhat, akit ötösön felüli jeggyel osztályoztak. Beszédes tény, hogy 4.213-an (20,93 százalék) nem kaptak átmenő jegyet, ebből 18-at egyessel osztályoztak. Megyei viszonylatban a jelentkezők 42 százaléka ért el hetesen felüli jegyet. Ez egy kicsivel gyengébb az országos átlagnál, ami az idén Hargita megyében volt a legmagasabb (58,06). Mivel a meghatározatlan időre szóló állások nagyobb része félreeső vidéki településeken van, néhányat az idén sem töltenek be. Miközben az egyetemek ontják a pedagógusokat, a rendszerben alig ürül már állás, amit a fogyó gyermeklétszám miatt nem kell leépíteni. Ha valaki azt hinné, hogy ezzel a minőség felé tolódik el a hangsúly, tévednie kell. Meneszteni egy „ tituláris ” pedagógust, akivel szinte mindenki elégedetlen, lehetetlen vagy rendkívül nehéz vállalkozás. A túlbonyolított ellenőrzési rendszer eredményei pedig arra jók, hogy rávilágítsanak: sem a diákok, sem a pedagógusok képzése nem áll a helyzet magaslatán. Sokan vannak közöttük, akiknek korántsem a középiskolában és az egyetemen lenne a helyük ahhoz, hogy stresszmentesen, jókedvűen és a kölcsönös tisztelet jegyében vegyenek részt a képességeiknek megfelelő képzésben.