Népújság, 2016. augusztus (68. évfolyam, 176-201. szám)

2016-08-01 / 176. szám

2016. augusztus 1., hétfő HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK NÉPÚJSÁG 3 Putyin Szlovéniában Az orosz-szlovén kapcsolatok Szlovénia és Oroszország kapcsolatai mellett az EU és Oroszország közötti viszony is szóba került Vla­gyimir Putyin szlovéniai látogatásán. Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt csökkent a gazdasági együttműködés az Európai Unióval - mondta az orosz elnök szombaton a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, Borut Pahor szlovén államfővel tartott közös megbeszélése előtt újságíróknak. Hozzátette: emiatt hálás az alkalomért, hogy új lehetőségekről és új projektekről tárgyalhat a szlovén államfővel a gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében. „Sajnos azt látjuk, hogy Szlovénia és Oroszország árufor­galma 45 százalékkal esett vissza, amióta az EU kereske­delmi szankciókat vezetett be Moszkvával szemben az uk­rajnai válság miatt” - mondta Putyin, megjegyezve, hogy az embargó legnagyobb terhét ugyanakkor épp az EU viseli. Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kereske­delem elérte a 28 milliárd dollárt, míg az EU és Oroszor­szág közötti forgalom korábban 400 milliárd dollár volt, most pedig 224 milliárd dollárra esett vissza - ismertette. Putyin elmondta, hogy a szlovén elnökkel való másfél órás közös utazása során tájékoztatta Pahort a különböző globális biztonsági problémákról, de erről részleteket nem közölt. Borat Pahor arról beszélt, hogy öt évvel ezelőtt ugyanitt, amikor még ő és Putyin is miniszterelnök volt, mindketten optimistán tekintettek a jövőbe a gazdasági, biztonsági és bilaterális kérdéseket illetően. „Öt év után, miután véget ért a gazdasági válság, más problémák jöttek” - m­aipid­ úgy vélte, Szlovénia mint EU- és NATO-tag eltávo­lodott Oroszországtól, ám mint fogalmazott, azt szeretné, ha az akadályok mielőbb elgör­dülnének a további párbeszéd útjából. „Szlovéniának szük­sége van barátokra, minél több van, annál jobb” - szögezte le. A feszültségek ellenére a szlovén államfő elégedettségé­nek adott hangot, hogy Putyin elfogadta a meghívást. Sze­rinte a „szabadságszerető világnak szüksége van az együtt­működésre”. Török puccskísérlet Fenyegetve érzik magukat török ellenzékiek Hollandiában Halálos fenyegetések miatt ve­szélyben érzik magukat a török hatóságok által a közelmúltbeli puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen hitszónok Hollan­diában élő támogatói - közölte a közösség szóvivője pénteken. Saniye Calkin elmondta, a sikertelen török hatalomátvételi kísérletet köve­tően mintegy tizenkét alkalommal kap­tak halálos fenyegetést a török kor­mány ellenzékének tekintett, egyesült államokbeli száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok hollandiai hívei. A Hizmet közösség tagjai arról szá­moltak be, hogy több holland városban is gyújtogatással, rongálással és fizi­kai támadásokkal fenyegették meg őket, majd rendőrségi feljelentést tettek - mondta a szóvivő. Hozzátet­te, hogy az Európa legnagyobb török közösségét befogadó, szomszédos Németországból is hasonló eseteket jelentettek. A török kormány elkötelezett hívei a szabadságot és biztonságot is veszé­lyeztető „boszorkányüldözést” folytat­nak, amely komoly feszültséget okoz a hollandiai törökök között - tette hozzá. Hollandiában mintegy 500 ezer tö­rök bevándorló él, akik nagy része munkavállalóként 1960 és 1970 között érkezett a német­alföldi országba. Köztük ezerre tehető Gülen támogatói­nak száma, akik iskolákat, kulturális és segélyszervezeteket tartanak fenn. A török vezetés Fethullah Gülent teszi felelőssé a puccskísérletért, aki viszont cáfolja, hogy köze lenne a tör­téntekhez. A puccskísérlet után több mint száz tábornokot vettek őrizetbe és 48 tábor­nokot nyugdíjaztak. 1700 embert sze­reltek le megrovással a hadseregtől, többek között a tábornoki kar mintegy negyven százalékát. A török hadseregben, a közigazga­tásban, a rendőrségnél, az igazságszol­gáltatásban és az oktatásban emberek tízezreit bocsátották el, függesztették fel vagy vonták eljárás alá arra hivat­kozva, hogy közük van Gülen mozgal­mához. Pénteken a munkaügyi minisztérium bejelentette: a tárca 1300 dolgozója ellen indult vizsgálat a puccskísérlettel összefüggésben. Az európai uniós ügyekért felelős minisztériumban 16 embert füg­gesztettek fel állásából, hat másikat pedig elbocsátottak. Izmirben az ügyészség több mint kétszáz rendőr ellen adott ki elfogatóparancsot. Bíróság elé állítottak 21 újságírót azok közül, akik ellen hétfőn adtak ki elfogatóparancsot. Erkan Ala török belügyminiszter pénteki tájékoztatása szerint a július 15-i török puccskísérlet óta összesen 18 ezer embert vettek őrizetbe, közü­lük 9677 ember előzetes letartóztatását rendelte el az igazságszolgáltatás és csaknem ötvenezer ember útlevelét vonták be. Brüsszel újabb 1,4 milliárd eurót hagyott jóvá a törökországi menekültek ellátására Az Európai Bizottság újabb 1,4 milliárd eurót hagyott jóvá csütörtökön a Törökország területén tartózkodó szíriai menekültek ellátására és az őket befogadó közösségek támogatására. A brüsszeli testület tájékoztatása szerint ezt az összeget egyebek mellett oktatási, egészségügyi és infrastruktúra­fejlesztési projektekre fogják fordítani tíz törökországi tar­tományban. A bizottság ezzel együtt már közel 2,2 milliárd eurót különített el az idei és a következő évre Törökországnak felajánlott 3 milliárdból. Ebből az összegből ugyanak­kor még csak 105 millió eurót utaltak át eddig ténylege­sen. Maja Kocijancic bizottsági szóvivő csütörtöki sajtótájé­koztatóján kiemelte, hogy aggodalomra adnak okot a török­­országi fejlemények, és a jogállamiság, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására szólította fel a török hatóságokat. Recep Tayyip Erdogan török államfő arról beszélt egy televíziós interjúban, hogy az unió nem tartja magát a már­ciusban kötött migrációs megállapodáshoz és nem folyósít­ja a menekültek ellátásához megígért támogatásokat. Azt mondta, hogy Törökország eddig mindössze 1-2 millió eu­rót kapott meg a beígért támogatásból. Ezt az állítást más­nap Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szó­vivője cáfolta. A március 18-án kötött EU-török megállapo­dás értelmében Törökország visszafogadja a területéről Gö­rögországba érkező menekülteket, cserébe első körben 3 milliárd euró hozzájárulást kap a menekültek ellátásához, és az unió befogad ugyanannyi szíriai menekültet, amennyi a megállapodás életbe lépésétől számítva illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon. Terrorizmus : Egyre több német vásárol gázfegyvert Németországban egyre többen vásárolnak gázpisztolyt és váltják ki a fegyver tartásához szükséges engedélyt, és erő­södik a félelem a terrortámadásoktól. A Welt am Sonntag című vasárnapi lap a szövetségi bel­ügyminisztérium kimutatása alapján azt írta, hogy az idei első fél évben 49 százalékkal emelkedett a gáz- vagy riasz­tófegyver tartásához szükséges engedélyek száma (Kleiner Waffenschein, KWS), június végén 402.301 ilyen enge­délyt tartottak nyilván, szemben az egy évvel korábbi 269.889-cel. A települési bontású adatok is jelzik az önvédelem felé fordulás trendjét, így Kölnben és a szomszédos Leverkusenben július végéig 3273 KWS-t váltottak ki, ami csaknem hatszoros növekedés a tavaly egész évben regiszt­rált 547-hez képest. Az idei engedélyek nagyjából felét ja­nuárban igényelték, a nők ellen szilveszterkor elkövetett szexuális támadások és rablások után, azóta a kérelmek szá­ma nagyjából a tavalyi duplájának felel meg. A tavaly novemberi párizsi merényletsorozat óta a terror­­támadásoktól való félelem is erősödik Németországban, és az aggodalom az utóbbi napok hazai támadásai révén még inkább jellemző a lakosságra. A YouGov közvéle­mény-kutató intézet vasárnapi lapokban ismertetett kutatása szerint a németek 75 százaléka tart attól, hogy halálos áldo­zattal járó iszlamista terrorcselekmény történhet az ország­ban. Azonban a többség nem akar változtatni életvitelén, mindössze 14 százalék számolt be arról, hogy az utóbbi három hónapban legalább egyszer azért nem szállt buszra vagy vonatra, mert terrortámadástól tartott, és ugyancsak 14 százalék mondta, hogy a terrorveszély miatt nem megy koncertre vagy más tömegrendezvényre. ORSZÁGO, VILÁG Közvitára kerül a kórházi ügyeleteket szabályozó rendelet Közvitára bocsátanak egy, a kórházi ügyeletek és túlórák kifizetéséről szóló új miniszteri rendeletet, a kötelező ügyeletért pedig éjszakára pótlékot kapnak az orvosok - jelentette be csütörtök este Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter, miután újra tár­gyalt az egészségügyi szakszervezetek képviselőivel és Dragos Pâslaru munkaügyi miniszterrel. A tárgya­lások hétfőn tovább folytatódnak. Újdonságnak szá­mít egyebek közt, hogy a kötelező ügyeletért éjsza­kára pótlékot kapnak majd az orvosok. Perel a műtőben áramütést szenvedett orvos Bíróságon támadja meg a bukaresti Coltea kórház vezetőségét Marian Stamate orvos, akit egy rezi­denssel és egy beteggel együtt csapott meg az áram csütörtökön, a műtőszobában. Az orvos azt mondja, nem ez az első eset, hogy ilyesmi történik a kórházban. A sebész szerint egy hasonló esetre májusban is volt már példa, ezt Dana Alexandra Chirila rezidens or­vos is megerősítette. Az intézmény szóvivője azt mond­ta, a kórház vezetősége mindmáig nem jutott semmilyen következtetésre a csütörtöki incidens kapcsán. Rendelettel szigorítják a falopásért járó büntetéseket Cristiana Pasca Palmer környezetvédelmi miniszter pénteken bejelentette, sürgősségi kormányrendeletet készít elő, amelyet akár már augusztus végén elfo­gadhatnak, és amelynek révén szigorodnak az erdé­szeti kihágásokért járó büntetések. „Sajnos többszöri kérésünk ellenére a parlamentben nem került szava­zásra. Időközben az erdészeti főosztályon dolgozó kollégáimmal kidolgoztunk egy sürgősségi rendele­tet, amelyet reményeim szerint most azonnal, au­gusztus végéig elfogadunk, hogy haladhassunk, és szigoríthassuk ezeket a szankciókat” - fogalmazott a miniszter. Cristina Palmer azt is elmondta, a bírságok nem túl nagyok, a tárca szándéka pedig az, hogy két-háromszorosára növelje őket. Lemondott Kiss Sándor Pénteken személyes okokra hivatkozva lemondott tisztségéről Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke. A tisztújító közgyűlést au­gusztus 31-én tartják. Kiss Sándort tavaly júniusban őrizetbe vette a korrupcióellenes ügyészség, majd még ugyanabban a hónapban vádat emelt ellene. A Bihar megyei önkormányzat volt alelnökét négyrend­beli pénzmosással, hivatali visszaéléssel, csúszó­pénz elfogadásával és befolyással való üzérkedéssel vádolják. A vádhatóság szerint a politikus több válla­lattól kenőpénzt fogadott el, amelyek a megveszte­getés fejében kedvező elbírálásban részesültek kü­lönböző közbeszerzési pályázatokon. Ha mindenki a helyén lenne (Folytatás az 1. oldalról) hangsúlyozta. Egy olyan iskolarendszerre van szükség, amely a gyermekekért van, és ahol a tanárnak nincs joga megalázni egyetlen diákot sem. Ezt az elképzelést belefog­lalták a kormány által kidolgozott korrupcióellenes straté­giába - ígérte az oktatásügy vezetője. Amire a rendes (tituláris) tanári állások betöltésére meghirdetett versenyvizsga eredményei alapján már gyűl­nek is a megjegyzések. Sokan teszik fel a kérdést, hogy ki­vel fog a miniszter új, gyermekbarát iskolarendszert felépí­teni, hiszen az adjisten is csak olyan, mint a fogadjisten. Azok ugyanis, akik megrótták a diákokat a nyolcadik osz­tályt záró vizsgán és az érettségin elért (összességében gyenge) eredményekért, többen közülük hasonló teljesít­ményre képesek csak. Országos viszonylatban a 20.196 jelentkezőből a puskázás és egyéb rendellenességek miatt kizárt 71 pedagógus kivételével 8.941-en értek el hetesen fölüli átlagot (44,43 százalék), ami feljogosítja őket arra, hogy több évre szóló álláshoz jussanak. Ideiglenes állást az a 6.971 személy választhat, akit ötösön felüli jeggyel osztályoztak. Beszédes tény, hogy 4.213-an (20,93 száza­lék) nem kaptak átmenő jegyet, ebből 18-at egyessel osztá­lyoztak. Megyei viszonylatban a jelentkezők 42 százaléka ért el hetesen felüli jegyet. Ez egy kicsivel gyengébb az országos átlagnál, ami az idén Hargita megyében volt a legmagasabb (58,06). Mivel a meghatározatlan időre szó­ló állások nagyobb része félreeső vidéki településeken van, néhányat az idén sem töltenek be. Miközben az egyetemek ontják a pedagógusokat, a rendszerben alig ürül már ál­lás, amit a fogyó gyermeklétszám miatt nem kell leépíteni. Ha valaki azt hinné, hogy ezzel a minőség felé tolódik el a hangsúly, tévednie kell. Meneszteni egy „ tituláris ” peda­gógust, akivel szinte mindenki elégedetlen, lehetetlen vagy rendkívül nehéz vállalkozás. A túlbonyolított ellenőrzési rendszer eredményei pedig arra jók, hogy rávilágítsanak: sem a diákok, sem a peda­gógusok képzése nem áll a helyzet magaslatán. Sokan van­nak közöttük, akiknek korántsem a középiskolában és az egyetemen lenne a helyük ahhoz, hogy stresszmentesen, jókedvűen és a kölcsönös tisztelet jegyében vegyenek részt a képességeiknek megfelelő képzésben.

Next