Népújság, 2016. szeptember (68. évfolyam, 202-227. szám)

2016-09-01 / 202. szám

2016. szeptember 1., csütörtök Szabályt sértett, megbüntették Florea 60 napig nem vezethet autót A közúti közlekedés szabályainak megsértése miatt hatvan napra hajtási jogosítvány nélkül maradt Ma­rosvásárhely polgármestere. Dorin Floreának 750 tejes büntetést is kell fizetnie, ha ezt 48 órán belül törleszti, a büntetés felére csökken - erősítette meg Andreea Pop, a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség szó­vivője az interneten nagy port kavart hírt. A polgármester Facebook-oldalán elismerte, hogy augusz­tus 30-án valóban megbüntették a forgalmi rendőrök. Az in­cidens a Tudor Vladimirescu és az Arató utca kereszteződésénél történt. A polgármester szerint ezen a he­lyen rosszul voltak elhelyezve az útjelző táblák - ami melles­leg a hivatal közterületkezelő osztályának számlájára lenne írható -, és amíg a jegyzőkönyv kiállítására várt, látta, hogy még több tíz vásárhelyi sofőrt is megbírságoltak a rendőrök. Florea arra is kitért, hogy a hivatal illetékes osztálya azonnal intézkedett az útkereszteződést megfelelően jelző táblák el­helyezéséről, ugyanakkor arra hívta fel a szóban forgó város­részen megbírságolt sofőrök figyelmét, hogy a közterületkezelő osztály vállalja a felelősséget a mulasztásért. Két héttel korábban az Arató utcai híd beszakadt, és a Maros megyei vízügyi hatóság hídon levő munkagépe a Pok­­los-patakba zuhant. A baleset folytán a járda és az út fele is leszakadt, így a hídon csak egy sávon közlekedhettek az autók. Ezt követően új figyelemfelkeltő táblákat helyeztek el az útkereszteződésnél. (nszi) Brexit Kizárta az EU-tagságról szóló újabb népszavazás lehetősé­gét Theresa May brit miniszterelnök. May szerdán, még az őszi politikai évad hivatalos kezdete előtt informális tanácskozásra hívta össze kabinetjét Che­­quersbe, a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciájára. A ta­lálkozón a Downing Street tájékoztatása szerint a kormányfő megismételte eddig is többször hangoztatott véleményét arról, hogy „a Brexit Brexitet jelent”, és nincs mód a kilépést párto­lók győzelmével végződött júniusi népszavazás megismétlé­sére. A brit kormányfő szerint nem szabad kísérletet tenni arra sem, hogy Nagy-Britannia a referendum eredményének elle­nében „valahogy mégis” az Európai Unió tagja maradjon. Theresa May megerősítette azt a korábbi kötelezettségválla­lását is, hogy a brit kormány „sikert kovácsol a Brexitből”. May szerint a szerdai kabinetülés összehívásának célja az volt, hogy a kormány tagjai áttekinthessék a népszavazás ered­ményéből következő „további lépéseket”. A brit miniszterelnök azonban most sem tett utalást arra, hogy London mikor aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cik­kelyét, amely az EU-tagság megszűnésének folyamatát sza­bályozza. Nem tett említést arról sem, hogy a cikkely aktiválásához szükségnek tart-e parlamenti jóváhagyást, ahogy azt több jogi szakértő korábban szorgalmazta. Theresa May korábbi nyilatkozataiban is csákánnyá közölt, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési mechanizmus leírását tartalmazó cikkelyt, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A brit kor­mányfő azt azonban nem titkolja, hogy London az 50. cikkelyt az idei év vége előtt nem kívánja aktiválni. A brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazáson a választók 51,9 százaléka voksolt arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. A referendum után David Ca­meron akkori brit miniszterelnök távozott a kormányfői tiszt­ségről, és a kormányzó Konzervatív Párt az addigi belügyminisztert, Theresa Mayt választotta utódjául. May a népszavazás kampányában a további brit EU-tagsá­­got pártolta, de a referendum után - és főleg miniszterelnökké választása óta - rendre azt a véleményét hangoztatja, hogy a választók többségének döntését maradéktalanul végre kell hajtani. Már a miniszterelnök-választás kampányában elmon­dott programadó beszédében is kijelentette: nem szabad kí­sérleteket tenni arra, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy „a hátsó ajtón keresztül” visz­­szatérjen az unióba, és nincs lehetőség újabb népszavazásra sem. May: nem lesz új EU-népszavazás HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Markó Béla visszavonulni készül az aktív politizálástól Visszavonulni készül az aktív politizálástól Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnöke - közölte szerdán a Maszol.ro hírportál. A portál azzal kapcsolatban kérdezte a szenátort, hogy a szövetség alapszabálya befutó helyet biztosít számára a par­lamenti jelöltlistán. Markó Béla kijelentette: valószínűleg nem fog élni ezzel a lehetőséggel, és az elkövetkező időszakban hi­vatásának, az irodalomnak szenteli idejét. „Most folynak a jelölések, de ebben a pillanatban úgy látom, van mód arra, hogy sokszínű, erős frakciónk legyen. Ebben a pillanatban nem látok okot arra, hogy megváltoztas­sam az eredeti döntésemet” - nyilatkozta Markó Béla, hozzá­téve, csak akkor vállalna újabb parlamenti mandátumot, ha úgy látná, hogy feltétlenül szükség van rá a parlamenti frak­cióban.­­ A költő-politikus emlékeztetett arra, hogy már 2011-ben a fokozatos visszavonulásról döntött. Hangsúlyozta azonban, hogy a közéletből nem akar visszavonulni, a politikáról ezen­túl is véleményt kíván mondani. Markó Béla 1993 és 2011 között töltötte be az RMDSZ el­nöki tisztségét. Románia az év végén tartandó parlamenti választásokon visszatér a megyei pártlistás választási rendszerhez. Az RMDSZ szeptember 26-ig véglegesíti megyei jelöltlistáit. Ke­lemen Hunor, a szövetség elnöke korábban úgy vélte, hogy a választások után mintegy felerészben megújulnak az RMDSZ frakciói a parlament mindkét házában. A szövetség politikusai közül Markó Béla, Verestóy Attila, Márton Árpád és Kerekes Károly tagjai 1990 óta a román par­lamentnek. Közülük eddig csak Verestóy Attila szenátor je­lezte, hogy újabb mandátumra készül. Fórum az Európai Unió jövőjéről A közép- és kelet-európai parlamentek hozzanak létre közös, csúcsszintű fórumot, ahol az Európai Unió jövőjéről egyeztetnek - javasolta Marek Kuch­­cinski, a lengyel szejm elnöke tegnap annak a varsói konferenciának a megnyitóján, amelyen a házigaz­dák mellett a kelet- és délkelet-európai térség 12 parlamenti házelnöke vesz részt. A lengyel parlament által kezdeményezett varsói találkozón az Európai Unió (EU) keleti partnerségi programjának hat tag­országa (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország, Ukrajna), valamint az EU-tagságra pályázó Bosznia-F­ercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország házelnökei, illetve házelnök-helyettesei vesznek részt. A szerda délelőtt megnyitott, Szolidaritás és szuverenitás címmel rendezett konferencián a parlamenti vezetők Európa jövőjéről értekeznek, keresik a kelet- és közép-európai álla­mok lehetséges, az EU-tagságon túlmutató együttműködési formáit. A lengyel parlamenti többség szerint „ártalmas, ha Európát az EU-ra korlátozzuk” - szögezte le nyitóbeszédében Marek Kuchcinski lengyel házelnök. Úgy vélte: az EU jelenleg „a rohamosan növekvő nemzetközi feszültséggel járó, létreho­zása óta talán legnagyobb válsággal szembesül”, többek kö­zött a Brexit, a migrációs válság, a terrorveszély és az euróövezeti válság miatt. Ezért az EU megerősítése, megújí­tása szükséges, és ennek érdekében ki kellene dolgozni a kelet-közép-európai államok közös állásfoglalását - fejtette ki. Úgy értékelte, hogy az EU-ban jelenleg sokszor megszegik a szervezet alapelveit, a szolidaritás és a szubszidiaritás elvét, ezért elmélyülnek az EU formáját és további bővítését illető véleménykülönbségek. Egyben rámutatott azokra a választó­­vonalakra, amelyek a föderalizációt szorgalmazó, a bővítést elutasító nyugat-európai tagállamok, az új tagállamok, vala­mint az EU-n kívül maradó európai országok között rajzolód­nak ki. „Megerősödnek az olyan tendenciák is, hogy az unió leg­fontosabb problémáiról az államok különféle, a nagyhatalmak nem éppen dicsőséges emlékezetű »koncertjére« hasonlító ál­lamcsoportok döntenek” — értékelte a lengyel házelnök, szor­galmazva ezzel szemben „a szolidáris államok Európáját”, amely azon az alapfeltevésen is állna, hogy az EU biztonsága nem őrizhető meg az egész kontinens biztonsága nélkül. Aláhúzta: a lengyelek többsége ártalmasnak tartja Európá­nak az EU-ra való korlátozását, s Lengyelország támogatja az uniós tagságra pályázó kelet-európai államok törekvéseit. Ryszard Terlecki, a lengyel szejm elnökhelyettese kedden bejelentette: a varsói konferencia résztvevői szakértői mun­kacsoportot hoznak létre, amely két hónapon belül javas­latot készít a térség és az EU közötti együttműködés megoldásaira. ____ NÉPÚJSÁG 3 Ország - világ Partiumi Magyar Napok - 70 ezer résztvevő A szervezők szerint közel 70 ezren vettek részt a Szatmárnémetiben immár 15. alkalommal megtartott Partiumi Magyar Napokon. Stier Péter főszervező el­mondta, a múlt héten véget ért tíznapos rendezvény­­sorozat 150 programot kínált az érdeklődőknek. Szőcs Péter, a szervező Identitás Alapítvány elnöke szerint a legnagyobb érdeklődés ezúttal is a nagy­koncertek (az István, a király rockopera, valamint az R-Go és a Magna Cum Laude koncertje) iránt mu­tatkozott, de jelentősen nőtt a színházi előadások és komolyzenei koncertek nézettsége is. Kereskényi Gábor polgármester közölte, a legtöbb negatív visz­­szajelzés azzal kapcsolatban érkezett, hogy tízna­posra nyúlt a rendezvénysorozat, ezért jövőre valószínűleg rövidebb lesz. Több pénz az Első otthon programra Szeptemberben nő az Első otthon programra elő­irányzott keret, októberben pedig elkészül a program ötéves stratégiája - jelentette be Anca Dragu pénz­ügyminiszter. Az Első otthon program népszerűsége jelentősen megugrott az úgynevezett hitelcseretör­vény körüli vita során, és jelenleg is sok az érdek­lődő. A programra idén 1,6 milliárd lej értékű állami garanciát irányoztak elő, a keretet májusban 500 millió lejjel növelték. Könyvírásért 20 nappal csökkenhet a börtönbüntetés Tegnap lépett hatályba az a június 28-án elfogadott sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében egy letöltendő szabadságvesztésre ítélt személy legtöbb 20 nappal csökkentheti büntetését, ameny­­nyiben tudományos dolgozatot közöl vagy talál­mányt jegyeztet be, függetlenül attól, hány alkotásról van szó. A rendelet szerint a fogvatartottak dolgoza­tainak tudományos jellegét az Országos Tudomá­nyos Kutatási Tanácsnak kell megállapítania, a találmányokat pedig az Állami Találmányi és Véd­jegyhivatalnál kell bejegyeztetni. Mind a könyveken, mind a találmányokon csak a munkaügyi törvények­ben előírt munkaidő alatt lehet dolgozni. Több alkotó közös munkája esetén a büntetéscsökkentés napjait a befektetett munka arányában elosztják a társszer­zők között. Míg 2006-ban egyetlen könyvet sem írtak a börtönökben, 2015-ben 337 könyv látott nap­világot. Kisiklott egy személyvonat Zernyest és Brassó között Tegnap leállt a vasúti forgalom Zernyest és Brassó között amiatt, hogy reggel kisiklott egy személyvo­nat. A balesetben senki sem sérült meg. A 203-as jelzésű, Brassót Zernyesttel összekötő vasúti mel­lékvonalon a forgalom a keresztényfalvi állomás be­járatánál állt le, miután az 14703-as számú személyvonat elütött egy felügyelet nélkül hagyott szarvasmarhát, és kisiklott. Az utasokat más közle­kedési eszközök felé irányították. Moldáv dilemma (Folytatás az 1. oldalról) különleges státusa van. Ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A mi szempontunkból sem mellékes, ho­gyan változhat meg egy esetleges egyesülés nyomán a lakosság összetétele, a magyarság számaránya. Helyi szinten jól látható, hogy a szélsőséges nacionalista média magyarellenes retorikáját már évek óta össze­kapcsolta az unionista propagandával, és így szinteti­zálja a huszonegyedik századi román élettérfoglalós ideológiát. Természetesen ennek megvan az állami tá­mogatottsága is. Egyebet ne említsünk, mint a hét végén megtartott első világháborús centenáriumi megemléke­zést. Pontosabban a román hadsereg demonstratív át­kelését a Kárpátok hágóin, hogy elfoglalják Erdélyt. Ennél siralmasabb fegyvercsörtetést el sem lehetett volna képzelni. És ez még csak a kezdet. Mi lesz két év múlva, az 1918-as egyesülés centenáriumi évében? Egy biztos, hogy nem a gyulafehérvári kiáltvány ránk vonat­kozó, önrendelkezést garantáló cikkelyeinek életbe ül­tetését fogjuk megélni. Mert a véresszájú nacionalisták mindig kettős mércével mérnek. Csak nekik van joguk önrendelkezésről beszélni Moldova kapcsán, a széke­lyek autonómiatörekvése már vörös posztó a szemük­ben. (Sőt még a katalánok elszakadási kísérlete is irritálja őket, mert rossz példa lehet számunkra.) Az orosz-amerikai hatalmi acsarkodás közepette előfor­dulhat, hogy a bukaresti egyesüléspártiak lesznek a nye­rők, akár a moldáv többségi akarat ellenében is.

Next