Népújság, 2016. november (68. évfolyam, 254-278. szám)

2016-11-01 / 254. szám

2016. november 1., kedd HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK A Román Posta vezetőségének leváltását kérik dologtól Több órán át várták tegnap a kolozsvári tüntetésen részt vevő postások az Agrártudományi és Állator­vosi Egyetem előtt Dacian Ciolos miniszterelnököt, akitől a Román Posta vezetőségének leváltását kér­ték, választ azonban nem kaptak. A Kolozs megyei posta több mint száz alkalmazottja gyűlt össze az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem előtt, ahol Dacian Cioloș miniszterelnök egy kutatóintézet átadásán vett részt. A tüntetők három órán át várták a kormányfőt, aki az egyetemről való távozásakor megállt és szóba elegyedett velük. A postások azt kérték a miniszterelnöktől, menessze a Román Posta vezetőségét. Sinka Károly, a megyei postásszakszervezet elnöke azt mondta, három napja, mióta a postások megkezdték a mun­kabeszüntetést, egyetlen hatóság sem állt szóba velük. „A posta tevékenysége a mostani körülmények között nem folytatódhat. Kérem, menessze a Román Posta vezetőségét, hogy a helyzet megoldódjon” - mondta a szakszervezeti ve­zető a miniszterelnöknek. Ciol­ș válaszképpen azt mondta, korábban tárgyalt a táv­közlési miniszterrel, aki tájékoztatta, hogy a szakszervezetek­kel folynak az egyeztetések, ő pedig ezeknek az eredményét várja. Amennyiben szükséges, a kormány is közbeavatkozik. „Van egy igazgatótanács, amelynek szerződése van, és vál­lal bizonyos kötelezettségeket. Én nem tudok ma önöknek vá­laszt adni” - felelte Cioloș. A kormányfő távozása után a tüntetők azt mondták, elége­detlenek a beszélgetés lefolyásával, mert nem kaptak konkrét üzenetet a problémáik kapcsán. A kolozsvári postások pénteki tüntetésükön felgyújtották a Román Posta vezetőségének bérajánlatát, a vezetőség lemon­dását követelték, és általános sztrájkkal fenyegettek. Országos szinten mintegy 15 000 postai alkalmazott tilta­kozik. (Mediafax) Fellobbantak az autonómia fényei Október 30-án Székelyföldön több mint 200 helyszínen, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban több tucat helyen lob­bantak fel az autonómia fényei. Őrtüzek, fáklyák, mécsesek, gyertyák tízezrei hirdették az autonómia gondolatát. Elhang­zott a rendezvény kiáltványa, amely ismételten leszögezte, hogy „élni akarunk az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követeljük Székelyföld államon belüli önkormányzását!” Dél­előtt a magyar történelmi egyházak templomainak többségé­ben a hívek Székelyföld autonómiájáért imádkoztak. „A résztvevők egyénileg, de közösségbe kovácsolódva is bizonyították, hogy él bennük az autonómia iránti igény, leg­fontosabb nemzetpolitikai törekvésünkért áldozatokra is ké­pesek. Köszönettel tartozunk a sajtónak is, amely előzetesen, de beszámolókban is mindenkihez eljuttatta a nap üzenetét. A kétkedők, a távol maradók számára pedig hadd álljon itt a fel­hívásban megfogalmazott gondolat: „Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy az autonómiáért folytatott küzdelem hosszú lesz, és próbára teszi magának az érintett közösségnek a kitartását, elkötelezettségét. Ezért nem lehet ez a küzdelem pusztán néhány ezer ember felelőssége. Szükség van arra, hogy legyen - túl a népszavazáson kinyilvánított népakaraton - a székely autonómiaküzdelemnek egy szilárd alapja, egé­szen az autonómia megvalósításáig” - mondott köszönetet a kezdeményező Székely Nemzeti Tanács nevében Izsák Ba­lázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke mindazoknak, akik va­lamilyen formában szervezőmunkát végeztek, részt vettek a széles körű figyelemfelkeltő akcióban Székelyföld autonómi­ájának napján. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményé­ben hangsúlyozta, bíznak benne, hogy sikerült hagyományteremtő kezdeményezéssel mozgósítani Székely­föld lakóit, és az eljövendő években október utolsó vasárnap­ján, Székelyföld autonómiájának napján a székely közösség ki fog állni saját jövőjéért, megerősíti, hogy saját törvényei szerint akar élni. Az egészségügyi alkalmazottak bérezési méltánytalanságait rendezni kell Össze kell hangolni az egészségügyben dolgozók fi­zetését, mert aránytalanul nagy eltéréseket ered­ményez a mai rendszer - adott hangot felháborodásának Cseke Attila parlamenti képviselő, volt egészségügyi miniszter tegnap annak kapcsán, hogy országos szintű általános sztrájkot hirdetett a Sanitas egészségügyi szakszervezet. Tegnap reggel 7 órától a kórházakban, közegészségügyi igazgatóságoknál, tanintézményeknél és a szociális ellátórend­szerben dolgozó egészségügyi személyzet meghatározatlan ideig felfüggesztette munkáját, mindössze a sürgősségi esete­ket látja el. Annak kapcsán, hogy az egészségügyi alkalmazottak a bé­rezéssel kapcsolatos méltánytalanságok miatt tiltakoznak, az RMDSZ Bihar megyei szenátorjelöltje kiemelte, jogos a fel­háborodás, hiszen az egészségügyi dolgozók bérkiegyenlíté­séről szóló rendelet nem vonatkozik a rendszerben dolgozó összes munkatársra, így az adminisztratív személyzetre, a szo­ciális ellátásban dolgozókra, a közegészségügyi igazgatósá­goknál dolgozó alkalmazottakra sem. „Meg kell tudni oldani a kisegítő személyzet bérezési problémáit is. Túl nagy a bérszakadék, amely kisegítő személyzet, illetve kórházigaz­gató és kisegítő személyzet között merül fel, és ez nagyon sok­szor az ellátás minőségének rovására megy” - tette hozzá a volt egészségügyi miniszter. Cseke Attila megemlítette, hogy az RMDSZ tavaly egy olyan többpárti egyezményt javasolt, amely szakaszosan, évente növelte volna a nemzeti össztermékből juttatott száza­lékos összeget az egészségügyben. „Mi akkor azt mondtuk, hogy ez a növekedés fokozatos kell legyen mindaddig, amíg elérjük a hat százalékot, ezzel párhuzamosan pedig meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a területek, ahová ezek a több­letforrások kerülhetnek” - számolt be. „Amikor a minisztériumot vezettem, 2010-ben kiemelt je­lentőségű infrastrukturális beruházásokat kezdeményeztünk a négy határ menti megye esetében. Szatmár, Bihar, Arad és Temes kiemelt infrastrukturális finanszírozásban részesült abban a két évben, pontosan azért, mert ezekből a megyékből sokkal több beteg megy át Magyarországra, miközben a be­tegnek és a román egészségügynek is az első számú érdeke, hogy amit lehet, itthon oldjon meg. Sajnos, az a program leállt, amikor az RMDSZ kikerült a kormányból, utódaim már nem tartották szükségesnek a további fejlesztéseket” - fejezte ki sajnálatát Cseke Attila. Szerinte az RMDSZ akkori kormány­zásának idején a hangsúly a megfelelő infrastruktúra kiépíté­sén volt, a vidék felzárkóztatásán. Összegzésként kiemelte, a minisztérium az elmúlt pár évben elvesztette a koordinációs készségét, úgy látja, hogy nem a szaktárca vezeti a rendszert. A szenátorjelölt úgy gon­dolja, hogy ez nincs rendjén, hiszen a szaktárcának a feladata az egészségügy szakmai irányítása. Újabb 50 rendőrt küld a szerb-bolgár határra a Frontex További ötven rendőrt küld a szerb-bolgár határra az Európai Unió határvédelmi ügynöksége (Fron­tex), hogy segítse az illegális határátlépések meg­előzését - közölte Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter tegnap. Egy hete húsz magyar rendőr is Szerbiába érkezett, hogy a szerb-bolgár határ védelmét segítse. A tárcavezető azt is elmondta, hogy jelenleg mintegy héte­zer migráns tartózkodik Szerbiában, január és október között pedig mintegy 108 ezer illegális bevándorlót lepleztek le. A miniszter adatai szerint a legtöbb Szerbiában menedéket kérő ember nem szándékozik az országban maradni, hanem Nyugat-Európa felé akarja folytatni az útját. Nebojsa Stefano­vic üdvözölte az Európai Unió és Törökország közötti megál­lapodást, amely szerinte hatással volt arra, hogy jelenleg kevesebb migráns érkezik Szerbiába, megjegyezte azonban, hogy kevesebben is hagyják el az országot. Itt említette meg, hogy Magyarország továbbra is csak napi 30 bevándorló me­nedékkérelmét fogadja, illetve bírálja el. Rámutatott, hogy a migráció teljes megállítása lehetetlen, azonban eddig 23 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a hatóságok, és a migránsválság kitörése óta több mint kétezer vádemelés történt embercsempészet miatt. Felhívta a figyel­met arra is, hogy az embercsempész-hálózatok valódi vezetői nem Szerbiában vannak, ezért az EU országaival azon dolgoz­nak, hogy azonosítsák a főszervezőket. Szerbia júliusban szigorított a határvédelmén, és a rendőrök, valamint a katonák közös járőrözésbe kezdtek a Bulgáriával és a Macedóniával közös határszakaszon. Azóta több mint 13 ezer belépési kísérletet akadályoztak meg, és 73 embercsem­pészt fogtak el. Az elmúlt egy évben több mint egymillió illegális beván­dorló érkezett Nyugat-Európába az ellenőrizetlen migránsára­­dattal. Márciusban azonban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útle­véllel és vízummal rendelkeznek, vagy ott akarnak menedéket kérni. (MTI) Ország - világ Folytatódik a sztrájk Az Egészségügyi Minisztérium képviselővel folytatott eddigi megbeszélések eredmény nélkül végződtek, úgyhogy folytatódik a hétfőn elkezdett általános sztrájk - nyilatkozta Leonard Barascu, a Sanitas szakszervezet országos elnöke. Hozzátette: a mi­nisztériumnak elfogytak a jogi eszközei, hogy meg­oldja a helyzetet, és nem lehet további sürgősségi kormányrendeletet kiadni az egészségügyi dolgozók bérezésére vonatkozóan. A szakszervezet abban bízik, hogy a honatyák módosítják a 2016/20-as kor­mányrendeletet, amely a palament keddi plenáris ülé­sének napirendjén szerepel. (Agerpres) 4,1 fokos földrengés volt Vráncsában A Richter-skála szerinti 4,1 fokos földrengés volt teg­nap 13 óra 59 perckor Vráncsában - tájékoztatott az Országos Földfizikai Intézet (INFP). A rengés köz­pontja 100 kilométerrel volt a földfelszín alatt. Szep­tember 24-én hajnalban ugyancsak ebben a térségben egy Richter-skála szerinti 5,3 fokos föld­rengés volt. Az INFP adatai szerint az utóbbi évek legintenzívebb földmozgását 2014. november 22-én mérték, ez a Richter-skála szerint 5,7 fokos volt, és Bukarestben is érezni lehetett. (Agerpres) Nőtt az infláció az euróövezetben Erősödött a fogyasztói árak növekedésének üteme októberben az euróövezet 19 tagállamában - mutat­ják az Eurostat adatai. Az Európai Unió statisztikai hi­vatala tegnap közölte, hogy előzetes gyorsbecslése szerint az euróövezeti infláció októberben éves szin­ten 0,5 százalékra emelkedett a szeptemberi 0,4 szá­zalékról. Ez a legmagasabb érték 2014 júniusa óta. Az infláció felgyorsulásának fő oka az volt, hogy az energiaárak októberben csak 0,9 százalékkal csök­kentek, míg szeptemberben még 3 százalékkal ma­radtak el az egy évvel korábbi szinttől. Az adat egybevág az elemzői várakozásokkal. (MTI) Szíriai határsértők Nyolc 18 és 24 év közötti szír állampolgárt fogtak el a dettai határrendészek vasárnapról hétfőre virradó éjjel. A határsértőknél nem voltak személyes iratok, és gyalogosan próbáltak Szerbiából Romániába jutni. A férfiak azt nyilatkozták, hogy illegálisan lépték át a szerb-román határt, hogy aztán Nyugat-Európa vala­melyik államába jussanak. Mind a nyolcuk ellen ál­lamhatár illegális átlépése miatt indult eljárás. (Mediafax) Közöny (Folytatás az 1. oldalról) mondta, várja az illetékes tárca döntését, majd elment. Világos, a választási kampány foglalja le, bár nem indul a parlamentbe. Viszont a választások utáni új kormány­nak is ő szeretne a vezetője lenni. És akkor is meg kell(ene) oldania a problémákat... A többi politikust egyáltalán nem érdekli az ügy, még kevésbé az írott sajtó. Bizonyára még örülnek is egy kis „megleckéztetésnek”. Minden idejüket és energiájukat a választási kampány köti le. Egyébként furcsa kampánynak vagyunk tanúi. A po­litikusok választási szlogeneket találnak ki vagy lopkod­nak egymástól, a politikai ellenfelek vicsorognak, acsarkodnak, vannak szövetségesek, akik saját bevallá­suk szerint is csak összeszorított fogakkal képesek elvi­selni egymást. De van más furcsasága is a kampánynak. Az elnök például arra hívta fel a pártok figyelmét, hogy „ tiszta ” jelölteket akar látni a listákon, miközben köztudott, ő maga sem éppen a liliom földi megtestesítője. Egy másik furcsaság, hogy vannak jelöltek, akik miközben egy olyan csoportosulás tagságával hivalkodnak közös­ségi oldalakon, amely azt hirdeti, hogy miért nem kell egy bizonyos alakulatra szavazni, vidáman indulnak az illető szervezet listáján a parlamenti helyekért. Vagy éppen a kampánystáb tagjaként akarják meggyőzni a választókat. Vajon miről? Hogy miért szavazzanak, netán miért NE szavazzanak az illető pártra? Cirkusz ez tehát a javából. Ezek után szinte felesleges leírni ezeket a sorokat, hi­szen a posta holnap reggel sem kézbesíti az újságot, és az elmúlt napokhoz hasonlóan tehetetlenül hallgathat­juk a jogos reklamációkat. Aztán arra gondoltunk, tör­ténjék bármi, nekünk kötelességünk megírni az újságot. Akkor is, ha sztrájkol a posta, akkor is, ha a kormány és az illetékesek teljes közönnyel nézik, mi történik az országban. ______ NÉPÚJSÁG 3

Next