Népújság, 2017. május (69. évfolyam, 99-123. szám)

2017-05-03 / 99. szám

2017. május 3., szerda HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Helyben kell megoldani (Folytatás az I. oldalról) A katolikus iskola ügyében kért szót Novák Zoltán RMDSZ-szenátor, Vass Levente parlamenti képviselő, Peti András városi tanácsos, Kovács Levente, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. A Szabad Emberek Pártját képviselő Her­mann Mark Christian városi tanácsos hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy adminisztratív kérdésről van szó, majd ér­deklődésünkre elmondta, hogy tegnap be is nyújtott három ha­tározattervezetet, hogy május 4-i ülésén a marosvásárhelyi tanács visszatérjen korábbi kifogásolt határozataira és módo­sítsa olyan módon, hogy világos legyen: jóváhagyja és nem csak javasolja a Római Katolikus Teológiai Líceum működését. Egyértelmű véleményként körvonalazódott, hogy a történ­tek büntetőjogi részét külön kell választani, és az esetleges ad­minisztratív hibát korrigálni kell és lehet. A miniszter és államtitkárának határozott véleménye is megegyezett abban, hogy amíg nincs az ügyben végleges és visszavonhatatlan bírói ítélet, addig sem az előkészítő osztályba való beiratko­zást, sem a kilencedik osztályok indítását nem lehet felfüg­geszteni, és az iskolát sem lehet a megyei hálózatból törölni - nyilatkozták a tanácskozás résztvevői. Dr. Tamási Zsolt József iskolaigazgató hatósági felügyeletét sajnos meghosszabbította a Korrupcióellenes Ügyészség helyi szervezete. (bodolai) Év végéig megállapodhatnak a Patriotokról Reméli, hogy év végéig aláírja a román állam a Patriot lég­védelmi rakéták vásárlásáról szóló megállapodást - nyilat­kozta kedden Hans Klemm, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete. A Nemzeti Könyvtárban tartott kiállí­tásmegnyitón jelen lévő nagykövet „nagyon örvendetes hír­nek” nevezte, hogy a román állam légvédelmi rakéták beszerzésére készül. Az amerikai diplomata ugyanakkor azt mondta: hálás azért a szívélyes fogadtatásért, amellyel Grin­­deanu miniszterelnök és kormánya márciusban fogadta az Amerikai-Román Üzleti Tanácsot (AMRO). Ősszel újabb ta­lálkozóra kerül sor, amelynek keretében száz amerikai válla­latot várnak Romániába - tette hozzá Klemm. A nagykövet úgy fogalmazott, az USA „nagyon hálás Romániának azért a döntésért, hogy bruttó nemzeti termékének 2%-át védelemre fordítja, a NATO-előírásoknak megfelelően.” Gabriel Lee vé­delmi miniszter vasárnap este a közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott: fontolgatják a Patriot légvédelmi rakéták beszer­zését, mert „harcban kipróbált” rendszer, és az ára is méltá­nyos. Hozzátette ugyanakkor, hogy még nem született döntés ebben a kérdésben. (Agerpres) Az oroszok csaknem kétharmada támogatja Putyin újabb elnökségét Az oroszok 64 százaléka azt szeretné, ha Vlagyimir Putyint jövőre még egy ciklusra elnökké választanák, és csak 22 szá­zalékuk tartaná üdvösnek a vezetőváltást - derült ki a Levada­­központnak az orosz média által kedden ismertetett felméréséből. Egy másik, szintén a Jurij Levada Független Elemzőköz­pont által elvégzett friss közvélemény-kutatás szerint az össz­lakosság körében 48 százalék voksolna Putyinra, ám azon megkérdezettek esetében, akik szavazni szándékoznak, 84 százalékos a támogatottsága. Alekszej Navalnij ellenzéki el­nökjelölt esetében ez az arány 1, illetve 2 százalék. Ugyanek­kora a támogatottsága Szergej Sojgu orosz védelmi miniszternek. Dmitrij Medvegyev kormányfőre szintén 1 szá­zalék adná a voksát. Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális de­mokraták vezére az összlakosságnál 3, az aktív szavazóknál pedig 5 százalékon áll, Gennagyij Zjuganov, a kommunisták vezetője pedig ugyanezekben a kategóriákban 3, illetve 4 szá­zalékon. A felmérés statisztikai hibahatára 3,4 százalékpont. Az orosz választópolgárok 42 százaléka még nem döntötte el, hogy 2008-ban elmenjen-e szavazni, és kire voksoljon. Putyin újraválasztásának támogatottsága az összlakosság körében két évvel korábban még 62 százalék, a bizonytalanok aránya pedig csak 25 százalék volt. A változást a szociológusok a „krími hatás” múlásával magyarázzák. Ugyanakkor, mint az a számokból kiderült, az oroszok nem látnak Putyinnal szem­beni alternatívát. Az állami VCIOM közvélemény-kutató in­tézet március végi adatai szerint az oroszok 70 százaléka hajlik rá, hogy részt vegyen az elnökválasztáson, de csak 52,5 szá­zalék biztos benne, hogy ezt meg is teszi. Ily módon, jelenleg nem tűnik biztosítottnak, hogy a Kreml teljesítse a sajtó által megszellőztetett, úgynevezett 70/70 tervét, vagyis azt, hogy Putyin 70 százalékos részvételi arány mellett megkapja a sza­vazatok 70 százalékát. A hatalmon lévő orosz elnök négyévi kihagyás után - amikor is a kormányfői hivatalt látta el - 2012-ben kezdte meg harmadik ciklusát. A következő elnök­­választást jövőre tartják Oroszországban, valószínűleg már­cius 18-án, a Krím-félsziget elcsatolásának negyedik évfordulóján. (MTI) Lemond a cseh kormány A kormánykoalíción belüli ellentétekre hivatkozva Bohus­­lav Sobotka szociáldemokrata cseh miniszterelnök kedden be­jelentette, hogy még a héten benyújtja kormánya lemondását. Döntését Sobotka azzal indokolta, hogy nem tudja tovább vál­lalni kormányában Andrej Babis kormányfőhelyettest, pénz­ügyminisztert, a koalíciós partnerpárt ANO elnökét, akit adócsalással vádolnak, és Sobotka szerint a gyanút mindeddig nem tudta eloszlatni.­­A legegyszerűbb megoldás, a miniszter menesztése azért nem lenne jó megoldás, mert ez lehetővé tenné Babis számára, hogy a mártír szerepében tetszelegjen, ami fél évvel a parla­menti választás előtt árthatna a többi pártnak - magyarázta So­botka, aki egyben a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke is. Babis megmaradása a kormányfőhelyettesi és pénz­ügyminiszteri tisztségében azonban számomra elfogadhatat­lan. Miután a pénzügyminiszter vagyoni ügyeit a neki alárendelt adóhivatal vizsgálja, nincs semmi biztosíték arra, hogy objektív eredmény szülessen - tette hozzá. - Kész va­gyok benyújtani a köztársasági elnöknek lemondásomat, fel­tételezem, hogy még e héten. Szeretnék ezzel szabad kezet adni a koalíciós pártoknak, hogy tárgyalhassanak a kialakult helyzet megoldásáról - jelentette ki Bohuslav Sobotka, aki három éve áll a hárompárti cseh koalíciós kormány élén. Úgy vélte: amennyiben a CSSD, az ANO és a kereszténydemokra­ták (KDU-CSL) megegyeznének a kormánykoalíció folytatá­sában, meg kellene oldani a pénzügyminiszter személyének kérdését. Andrej Babis hivatalban maradása ellentétben van az összeférhetetlenségi törvénnyel - mutatott rá a kormányfő. Sobotka előrehozott parlamenti választást sem tart kizártnak. Milos Zeman cseh államfő október 20-21-re írta ki a képvise­lőházi választást. A felmérések szerint a választás nagy esé­lyese az ANO, amelynek támogatottsága meghaladja a 30 százalékot, míg a szociáldemokratáké tartósan tíz százalékkal alacsonyabb. (MTI) Szóljon a május az erdélyi csodákról! Elindult az Erdély 7 csodája Erdély 7 csodája címmel új kezdeményezést indított május elején a Transindex internetes portál és a goTransylvania app­likációt fejlesztő Lynx Solutions. A kezdeményezés során 34 jelöltből választanak ki a szavazók hét erdélyi csodát - hely­színt, hagyományt, műemléket, épületet. De a hangsúly nem is a hét kiválasztotton van, hanem a jelölteken, azok népsze­rűsítésén, bemutatásán. A kezdeményezők célja nem egy verseny kiélezése, hanem az értékek érdek nélküli bemutatása. Az, hogy felhívják a fi­gyelmet Erdély csodáira, ezért igyekeznek minőségi környe­zetet és felületet biztosítani arra, hogy akár az itt lakók, akár az idelátogatók hiteles képet kapjanak azokról a szépségekről, amikről sok fáma szól, de amelyek mégsem kaphatnak helyet az országos imázsban. Az Erdély 7 csodája kezdeményezés által szeretnék széles körben felhívni a figyelmet az erdélyi tájakra, szokásokra, mű­vészetre, történelemre és az épített örökségre. A 34 csoda listáját, amelyet szakértők és szakmai szerve­zetek, közéleti személyiségek (Gyarmati Zsolt, Keszeg Vil­mos, Hartel Tibor, Kisgyörgy Zoltán, Szabó Róbert Csaba, Ungvári-Zrínyi Imre, az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Milvus Csoport, az Élő Erdély Egyesület, a Zöld Székelyföld Egye­sület, a PONT Csoport) ajánlásai alapján állítottak össze, el­sősorban gondolatébresztőnek szánják. „Tisztában vagyunk vele, hogy ez a lista korántsem teljes, számos nyilvánvaló és kevésbé nyilvánvaló, ám ugyanannyira fantasztikus csoda nem került most be a válogatásba (hiszen minden általunk felkért személy és szervezet a számára leg­kedvesebb csodákat javasolta), ezért előre is elnézést kérünk. Ugyanakkor mi ebben elsősorban egy lehetőséget látunk a kezdeményezés folytatására és bővítésére, hiszen bőven van­nak még csodáink, amik megérdemlik, hogy bemutassuk őket” - írják az Erdély 7 csodája honlapján. A verseny a kezdeményezés honlapján (https://erdelyicso­­dak.transindex.ro/), illetve Android és iOS készülékeken futó mobilapplikáción (a goTransylvania útikalauz alkalmazás ke­retében) zajlik, a közönségnek regisztráció után heti hét sza­vazata lesz, egészen május 28-ig, amikor lezárul a szavazás. Az Erdély 7 csodája médiapartnerei: Marosvásárhelyi Rádió, Kolozsvári Rádió, Erdély FM, Sepsi Rádió, Három­szék, Népújság, Hargita Népe, Szabadság, Szatmári Friss Újság, Székely Hírmondó, Reggeli Újság, (közlemény) ___ NÉPÚJSÁG 3 Ország - világ __ Érkezik az oltóanyag Florian Bodog egészségügyi miniszter azt nyilat­kozta kedden, hogy még ezen a héten elkezdik az első 10.000 adag kanyaró elleni oltóanyag szétosz­tását az országban, elsősorban abban a tíz megyé­ben, ahonnan kifogytak a készletek. „A többi 110 ezer dózist a jövő héten kapják meg a megyei egészségügyi igazgatóságok. Ezt az első 10.000 adagot elsősorban abba a tíz megyébe visszük, ahol kifogyott a készlet” - mondta a miniszter az ifjúság napja alkalmával szervezett vitán. A miniszter szerint továbbra is vannak megyék, ahol­­alacsony a beol­­tottsági arány’. A miniszter elmondta, hogy egy áp­rilis 28-án meghalt kislány esetében felmerült a kanyaró gyanúja, ám ezt még nem erősítette meg a Cantacuzino Intézet. (Agerpres) Véleményezésen az egységes bértörvény A szenátus házbizottsága kedden a kormányhoz, a gazdasági tanácshoz, a törvényhozási tanácshoz és más intézményekhez is elküldte véleményezésre az egységes bértörvény tervezetét. A szenátus házbi­zottságának keddi ülése után Claudiu Manda felső­házi alelnök úgy nyilatkozott: általában 30 nap a véleményezési határidő, de ezúttal kérték az illetékes intézményektől, hogy 7 napon belül fogalmazzák meg észrevételeiket. Ezt követően a tervezet a szenátus szakbizottságaihoz kerül. Az egységes bértörvény ter­vezetét 205 szociáldemokrata és liberális-demokrata parlamenti képviselő írta alá, és múlt hét elején ik­tatta - első házként - a szenátus. (Agerpres) Klemm nem tud Trump érkezéséről Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete bevallása szerint nem kapott arra vonatkozó értesí­tést, hogy ebben a hónapban Romániába látogatna Donald Trump elnök. „Engem Washington nem tá­jékoztatott arról, hogy Trump elnök látogatást tenne Romániában ebben a hónapban" - fogalmazott ked­den Hans Klemm, hozzátéve, hogy az amerikai elnök részt vesz a májusi, brüsszeli NATO-csúcsta­­lálkozón. „Nincs tudomásom arról, hogy Romániába is tervez jönni, de természetesen bármikor szívesen látjuk” - mondta a nagykövet, miután részt vett egy, a bukaresti Nemzeti Könyvtárban tartott kiállítás­megnyitón. (Agerpres) Kirabolták a Hunyadiak várát Egyelőre ismeretlen tettesek kirabolták a vajdahu­nyadi vár jegypénztárát; az első, nem hivatalos becslések szerint több mint 170.000 lejt vittek el, a hosszú hétvége teljes bevételét. Az egyik őr jelen­tette az esetet a rendőrségnek kedd reggel, amikor észrevette, hogy betörték a jegypénztár ablakát. Mi­nősített lopás gyanújával indult nyomozás az ügyben, a rendőrség nem zárja ki annak a lehető­ségét, hogy a tettes az előző napi zárás után a vár területén maradt. (Agerpres) Lehetne komolyságból több? (Folytatás az 1. oldalról) számára az, hogy az adókulcsra lehet alkudozni, mint hagymára a piacon. Aki meg már eddig is rájött, hogy ez az egész adótörténet egy alaptalan kártyavár, csak derül az újabb hozzászólásokon. De a nagyobbik kormánypárt felső köreiben nem biz­tos, hogy felhőtlen volt az öröm a liberális-demokrata partner ama ötletétől, hogy a munkaerőhiány mérsék­lése érdekében el kellene törölni a garantált minimális jövedelmet. Vagyis a törvényben szavatolt szociális se­gélyt, amit a századelőn a szocdemek vezettek be, és még a legválságosabb időkben is kiálltak mellette. A megszüntetése akkora presztízs- és szavazatveszteséget jelentene a nagyobbik kormánypártnak, hogy a bárók inkább összekaparják rá a keretet otthonról, semmint veszni hagynák ezt a sok helyen választások biztos meg­nyerését garantáló eszközt. A viccen túl a szociális segély megszüntetése egyál­talán nem biztos, hogy mérsékelné a munkaerőhiányt, mert az a negyedmilliós réteg, amely a jelenlegi adatok szerint ebből részesül, nem valószínű, hogy lakhely sze­rint pont ott és annak a képzettségnek meg munkakedv­nek a birtokában él, ahol a munkaerőhiányban szenvedő vállalkozók cégei találhatók. A munkaerőhi­ányról nem a túl nagyvonalú segélyezés tehet, hanem az elmúlt időszak kormányainak - különösen a jó gaz­dasági kontextusban kormányzó volt liberális kabinet — fejetlen gazdaság- és egyéb szakterületi politikája ve­zetett oda, hogy milliók vettek a kezükbe vándorbotot. Akiknek jelentős része itthon biztosan boldogabban dol­gozna azért a pénzért, amit külföldön megkeres. Ha az országot vezetők a maguk és klientúrájuk megtollasítása mellett ugyanakkora buzgalommal dolgoztak volna az ország felemelésén is az utóbbi szűk három évtizedben.

Next