Népújság, 2017. május (69. évfolyam, 99-123. szám)
2017-05-03 / 99. szám
2017. május 3., szerda HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Helyben kell megoldani (Folytatás az I. oldalról) A katolikus iskola ügyében kért szót Novák Zoltán RMDSZ-szenátor, Vass Levente parlamenti képviselő, Peti András városi tanácsos, Kovács Levente, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. A Szabad Emberek Pártját képviselő Hermann Mark Christian városi tanácsos hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy adminisztratív kérdésről van szó, majd érdeklődésünkre elmondta, hogy tegnap be is nyújtott három határozattervezetet, hogy május 4-i ülésén a marosvásárhelyi tanács visszatérjen korábbi kifogásolt határozataira és módosítsa olyan módon, hogy világos legyen: jóváhagyja és nem csak javasolja a Római Katolikus Teológiai Líceum működését. Egyértelmű véleményként körvonalazódott, hogy a történtek büntetőjogi részét külön kell választani, és az esetleges adminisztratív hibát korrigálni kell és lehet. A miniszter és államtitkárának határozott véleménye is megegyezett abban, hogy amíg nincs az ügyben végleges és visszavonhatatlan bírói ítélet, addig sem az előkészítő osztályba való beiratkozást, sem a kilencedik osztályok indítását nem lehet felfüggeszteni, és az iskolát sem lehet a megyei hálózatból törölni - nyilatkozták a tanácskozás résztvevői. Dr. Tamási Zsolt József iskolaigazgató hatósági felügyeletét sajnos meghosszabbította a Korrupcióellenes Ügyészség helyi szervezete. (bodolai) Év végéig megállapodhatnak a Patriotokról Reméli, hogy év végéig aláírja a román állam a Patriot légvédelmi rakéták vásárlásáról szóló megállapodást - nyilatkozta kedden Hans Klemm, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete. A Nemzeti Könyvtárban tartott kiállításmegnyitón jelen lévő nagykövet „nagyon örvendetes hírnek” nevezte, hogy a román állam légvédelmi rakéták beszerzésére készül. Az amerikai diplomata ugyanakkor azt mondta: hálás azért a szívélyes fogadtatásért, amellyel Grindeanu miniszterelnök és kormánya márciusban fogadta az Amerikai-Román Üzleti Tanácsot (AMRO). Ősszel újabb találkozóra kerül sor, amelynek keretében száz amerikai vállalatot várnak Romániába - tette hozzá Klemm. A nagykövet úgy fogalmazott, az USA „nagyon hálás Romániának azért a döntésért, hogy bruttó nemzeti termékének 2%-át védelemre fordítja, a NATO-előírásoknak megfelelően.” Gabriel Lee védelmi miniszter vasárnap este a közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott: fontolgatják a Patriot légvédelmi rakéták beszerzését, mert „harcban kipróbált” rendszer, és az ára is méltányos. Hozzátette ugyanakkor, hogy még nem született döntés ebben a kérdésben. (Agerpres) Az oroszok csaknem kétharmada támogatja Putyin újabb elnökségét Az oroszok 64 százaléka azt szeretné, ha Vlagyimir Putyint jövőre még egy ciklusra elnökké választanák, és csak 22 százalékuk tartaná üdvösnek a vezetőváltást - derült ki a Levadaközpontnak az orosz média által kedden ismertetett felméréséből. Egy másik, szintén a Jurij Levada Független Elemzőközpont által elvégzett friss közvélemény-kutatás szerint az összlakosság körében 48 százalék voksolna Putyinra, ám azon megkérdezettek esetében, akik szavazni szándékoznak, 84 százalékos a támogatottsága. Alekszej Navalnij ellenzéki elnökjelölt esetében ez az arány 1, illetve 2 százalék. Ugyanekkora a támogatottsága Szergej Sojgu orosz védelmi miniszternek. Dmitrij Medvegyev kormányfőre szintén 1 százalék adná a voksát. Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokraták vezére az összlakosságnál 3, az aktív szavazóknál pedig 5 százalékon áll, Gennagyij Zjuganov, a kommunisták vezetője pedig ugyanezekben a kategóriákban 3, illetve 4 százalékon. A felmérés statisztikai hibahatára 3,4 százalékpont. Az orosz választópolgárok 42 százaléka még nem döntötte el, hogy 2008-ban elmenjen-e szavazni, és kire voksoljon. Putyin újraválasztásának támogatottsága az összlakosság körében két évvel korábban még 62 százalék, a bizonytalanok aránya pedig csak 25 százalék volt. A változást a szociológusok a „krími hatás” múlásával magyarázzák. Ugyanakkor, mint az a számokból kiderült, az oroszok nem látnak Putyinnal szembeni alternatívát. Az állami VCIOM közvélemény-kutató intézet március végi adatai szerint az oroszok 70 százaléka hajlik rá, hogy részt vegyen az elnökválasztáson, de csak 52,5 százalék biztos benne, hogy ezt meg is teszi. Ily módon, jelenleg nem tűnik biztosítottnak, hogy a Kreml teljesítse a sajtó által megszellőztetett, úgynevezett 70/70 tervét, vagyis azt, hogy Putyin 70 százalékos részvételi arány mellett megkapja a szavazatok 70 százalékát. A hatalmon lévő orosz elnök négyévi kihagyás után - amikor is a kormányfői hivatalt látta el - 2012-ben kezdte meg harmadik ciklusát. A következő elnökválasztást jövőre tartják Oroszországban, valószínűleg március 18-án, a Krím-félsziget elcsatolásának negyedik évfordulóján. (MTI) Lemond a cseh kormány A kormánykoalíción belüli ellentétekre hivatkozva Bohuslav Sobotka szociáldemokrata cseh miniszterelnök kedden bejelentette, hogy még a héten benyújtja kormánya lemondását. Döntését Sobotka azzal indokolta, hogy nem tudja tovább vállalni kormányában Andrej Babis kormányfőhelyettest, pénzügyminisztert, a koalíciós partnerpárt ANO elnökét, akit adócsalással vádolnak, és Sobotka szerint a gyanút mindeddig nem tudta eloszlatni.A legegyszerűbb megoldás, a miniszter menesztése azért nem lenne jó megoldás, mert ez lehetővé tenné Babis számára, hogy a mártír szerepében tetszelegjen, ami fél évvel a parlamenti választás előtt árthatna a többi pártnak - magyarázta Sobotka, aki egyben a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke is. Babis megmaradása a kormányfőhelyettesi és pénzügyminiszteri tisztségében azonban számomra elfogadhatatlan. Miután a pénzügyminiszter vagyoni ügyeit a neki alárendelt adóhivatal vizsgálja, nincs semmi biztosíték arra, hogy objektív eredmény szülessen - tette hozzá. - Kész vagyok benyújtani a köztársasági elnöknek lemondásomat, feltételezem, hogy még e héten. Szeretnék ezzel szabad kezet adni a koalíciós pártoknak, hogy tárgyalhassanak a kialakult helyzet megoldásáról - jelentette ki Bohuslav Sobotka, aki három éve áll a hárompárti cseh koalíciós kormány élén. Úgy vélte: amennyiben a CSSD, az ANO és a kereszténydemokraták (KDU-CSL) megegyeznének a kormánykoalíció folytatásában, meg kellene oldani a pénzügyminiszter személyének kérdését. Andrej Babis hivatalban maradása ellentétben van az összeférhetetlenségi törvénnyel - mutatott rá a kormányfő. Sobotka előrehozott parlamenti választást sem tart kizártnak. Milos Zeman cseh államfő október 20-21-re írta ki a képviselőházi választást. A felmérések szerint a választás nagy esélyese az ANO, amelynek támogatottsága meghaladja a 30 százalékot, míg a szociáldemokratáké tartósan tíz százalékkal alacsonyabb. (MTI) Szóljon a május az erdélyi csodákról! Elindult az Erdély 7 csodája Erdély 7 csodája címmel új kezdeményezést indított május elején a Transindex internetes portál és a goTransylvania applikációt fejlesztő Lynx Solutions. A kezdeményezés során 34 jelöltből választanak ki a szavazók hét erdélyi csodát - helyszínt, hagyományt, műemléket, épületet. De a hangsúly nem is a hét kiválasztotton van, hanem a jelölteken, azok népszerűsítésén, bemutatásán. A kezdeményezők célja nem egy verseny kiélezése, hanem az értékek érdek nélküli bemutatása. Az, hogy felhívják a figyelmet Erdély csodáira, ezért igyekeznek minőségi környezetet és felületet biztosítani arra, hogy akár az itt lakók, akár az idelátogatók hiteles képet kapjanak azokról a szépségekről, amikről sok fáma szól, de amelyek mégsem kaphatnak helyet az országos imázsban. Az Erdély 7 csodája kezdeményezés által szeretnék széles körben felhívni a figyelmet az erdélyi tájakra, szokásokra, művészetre, történelemre és az épített örökségre. A 34 csoda listáját, amelyet szakértők és szakmai szervezetek, közéleti személyiségek (Gyarmati Zsolt, Keszeg Vilmos, Hartel Tibor, Kisgyörgy Zoltán, Szabó Róbert Csaba, Ungvári-Zrínyi Imre, az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Milvus Csoport, az Élő Erdély Egyesület, a Zöld Székelyföld Egyesület, a PONT Csoport) ajánlásai alapján állítottak össze, elsősorban gondolatébresztőnek szánják. „Tisztában vagyunk vele, hogy ez a lista korántsem teljes, számos nyilvánvaló és kevésbé nyilvánvaló, ám ugyanannyira fantasztikus csoda nem került most be a válogatásba (hiszen minden általunk felkért személy és szervezet a számára legkedvesebb csodákat javasolta), ezért előre is elnézést kérünk. Ugyanakkor mi ebben elsősorban egy lehetőséget látunk a kezdeményezés folytatására és bővítésére, hiszen bőven vannak még csodáink, amik megérdemlik, hogy bemutassuk őket” - írják az Erdély 7 csodája honlapján. A verseny a kezdeményezés honlapján (https://erdelyicsodak.transindex.ro/), illetve Android és iOS készülékeken futó mobilapplikáción (a goTransylvania útikalauz alkalmazás keretében) zajlik, a közönségnek regisztráció után heti hét szavazata lesz, egészen május 28-ig, amikor lezárul a szavazás. Az Erdély 7 csodája médiapartnerei: Marosvásárhelyi Rádió, Kolozsvári Rádió, Erdély FM, Sepsi Rádió, Háromszék, Népújság, Hargita Népe, Szabadság, Szatmári Friss Újság, Székely Hírmondó, Reggeli Újság, (közlemény) ___ NÉPÚJSÁG 3 Ország - világ __ Érkezik az oltóanyag Florian Bodog egészségügyi miniszter azt nyilatkozta kedden, hogy még ezen a héten elkezdik az első 10.000 adag kanyaró elleni oltóanyag szétosztását az országban, elsősorban abban a tíz megyében, ahonnan kifogytak a készletek. „A többi 110 ezer dózist a jövő héten kapják meg a megyei egészségügyi igazgatóságok. Ezt az első 10.000 adagot elsősorban abba a tíz megyébe visszük, ahol kifogyott a készlet” - mondta a miniszter az ifjúság napja alkalmával szervezett vitán. A miniszter szerint továbbra is vannak megyék, aholalacsony a beoltottsági arány’. A miniszter elmondta, hogy egy április 28-án meghalt kislány esetében felmerült a kanyaró gyanúja, ám ezt még nem erősítette meg a Cantacuzino Intézet. (Agerpres) Véleményezésen az egységes bértörvény A szenátus házbizottsága kedden a kormányhoz, a gazdasági tanácshoz, a törvényhozási tanácshoz és más intézményekhez is elküldte véleményezésre az egységes bértörvény tervezetét. A szenátus házbizottságának keddi ülése után Claudiu Manda felsőházi alelnök úgy nyilatkozott: általában 30 nap a véleményezési határidő, de ezúttal kérték az illetékes intézményektől, hogy 7 napon belül fogalmazzák meg észrevételeiket. Ezt követően a tervezet a szenátus szakbizottságaihoz kerül. Az egységes bértörvény tervezetét 205 szociáldemokrata és liberális-demokrata parlamenti képviselő írta alá, és múlt hét elején iktatta - első házként - a szenátus. (Agerpres) Klemm nem tud Trump érkezéséről Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete bevallása szerint nem kapott arra vonatkozó értesítést, hogy ebben a hónapban Romániába látogatna Donald Trump elnök. „Engem Washington nem tájékoztatott arról, hogy Trump elnök látogatást tenne Romániában ebben a hónapban" - fogalmazott kedden Hans Klemm, hozzátéve, hogy az amerikai elnök részt vesz a májusi, brüsszeli NATO-csúcstalálkozón. „Nincs tudomásom arról, hogy Romániába is tervez jönni, de természetesen bármikor szívesen látjuk” - mondta a nagykövet, miután részt vett egy, a bukaresti Nemzeti Könyvtárban tartott kiállításmegnyitón. (Agerpres) Kirabolták a Hunyadiak várát Egyelőre ismeretlen tettesek kirabolták a vajdahunyadi vár jegypénztárát; az első, nem hivatalos becslések szerint több mint 170.000 lejt vittek el, a hosszú hétvége teljes bevételét. Az egyik őr jelentette az esetet a rendőrségnek kedd reggel, amikor észrevette, hogy betörték a jegypénztár ablakát. Minősített lopás gyanújával indult nyomozás az ügyben, a rendőrség nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a tettes az előző napi zárás után a vár területén maradt. (Agerpres) Lehetne komolyságból több? (Folytatás az 1. oldalról) számára az, hogy az adókulcsra lehet alkudozni, mint hagymára a piacon. Aki meg már eddig is rájött, hogy ez az egész adótörténet egy alaptalan kártyavár, csak derül az újabb hozzászólásokon. De a nagyobbik kormánypárt felső köreiben nem biztos, hogy felhőtlen volt az öröm a liberális-demokrata partner ama ötletétől, hogy a munkaerőhiány mérséklése érdekében el kellene törölni a garantált minimális jövedelmet. Vagyis a törvényben szavatolt szociális segélyt, amit a századelőn a szocdemek vezettek be, és még a legválságosabb időkben is kiálltak mellette. A megszüntetése akkora presztízs- és szavazatveszteséget jelentene a nagyobbik kormánypártnak, hogy a bárók inkább összekaparják rá a keretet otthonról, semmint veszni hagynák ezt a sok helyen választások biztos megnyerését garantáló eszközt. A viccen túl a szociális segély megszüntetése egyáltalán nem biztos, hogy mérsékelné a munkaerőhiányt, mert az a negyedmilliós réteg, amely a jelenlegi adatok szerint ebből részesül, nem valószínű, hogy lakhely szerint pont ott és annak a képzettségnek meg munkakedvnek a birtokában él, ahol a munkaerőhiányban szenvedő vállalkozók cégei találhatók. A munkaerőhiányról nem a túl nagyvonalú segélyezés tehet, hanem az elmúlt időszak kormányainak - különösen a jó gazdasági kontextusban kormányzó volt liberális kabinet — fejetlen gazdaság- és egyéb szakterületi politikája vezetett oda, hogy milliók vettek a kezükbe vándorbotot. Akiknek jelentős része itthon biztosan boldogabban dolgozna azért a pénzért, amit külföldön megkeres. Ha az országot vezetők a maguk és klientúrájuk megtollasítása mellett ugyanakkora buzgalommal dolgoztak volna az ország felemelésén is az utóbbi szűk három évtizedben.