Népújság, 2017. november (69. évfolyam, 250-274. szám)
2017-11-01 / 250. szám
2017. november 1., szerda HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Elfogadta a szenátus a prevenciós törvényt (Folytatás az 1. oldalról) a vállalkozásokra vonatkozik. A szenátus első házként, 98 támogató szavazattal fogadta el a tervezetet. A döntő fórum a képviselőház lesz ebben a kérdésben. Cseke Attila: a prevenciós intézkedések a vállalkozókat segítik .Az RMDSZ 2016-ban elsőként dolgozta ki és terjesztette a parlament elé az adóügyi kihágásokat visszaszorító és megelőző intézkedéseket előíró törvénytervezetet, amelynek egy részét a kormány idén júniusban egy erről szóló tervezetbe emelte be. A szenátus első házként szavazott a törvénytervezetről, a szövetség szenátusi frakciója támogatta azt, hiszen - ahogyan már a saját jogszabálytervezetünkben is megfogalmaztuk - azt kértük, az adóhatóságok ne büntessék az első szabálysértésnél a cégeket, inkább olyan cselekvési tervet készítsenek elő, amely alapján az adott vállalkozó rendbe hozhatja a hiányosságokat vagy az esetleges kihágásokat” — mutatott rá Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a plénumi szavazást követően. A Bihar megyei törvényhozó úgy értékelte, hogy az államnak meg kell teremtenie azt a törvényes keretet, amellyel serkenti a gazdasági tevékenységeket, nem pedig ellehetetleníti azokat: „amennyiben egy jól kidolgozott törvényes keret van érvényben, amely nem büntetésközpontú, hanem prevenciós jellegű, akkor egy vállalkozóbarát környezetet teremtünk, amely mindenkinek jövedelmező. Ehhez azonban az szükséges, hogy a törvényes előírások az adóhatóságokat egy olyan tanácsadási hatáskörrel ruházzák fel, amely által lehetőség adódik arra, hogy a hiányosságokat vagy az esetleges szabálytalanságokat az adóhatóságok által kidolgozott prevenciós cselekvési tervvel a vállalat rendbe hozhassa”. Cseke Attila továbbá kifejtette, hogy erre a prevenciós intézkedésre azért is szükség van, mert Romániában jelenleg egyik napról a másikra változnak a törvényes előírások, és sok cég képtelen lépést tartani ezekkel. Ugyanakkor gyakoriak az olyan esetek is, amikor a rendelkezések ellentmondanak egymásnak, vagy éppen értelmezésük több szempontból is kétséges, így pontosításra szorulnak. (hírösszefoglaló) Megszavazták a közszolgálati hírügynökség parlamenti felügyeletének erősítését Az érintett közmédium vezetője és több civil szervezet tiltakozása ellenére elfogadta a szenátus hétfőn azt a törvénytervezetet, amely leválthatóvá tenné az Agerpres közszolgálati hírügynökség jelenleg elmozdíthatatlan vezérigazgatóját. Az öt szociáldemokrata párti (PSD) törvényhozó által kezdeményezett tervezet indoklása szerint a közszolgálati hírügynökség működését szabályozó törvény leszögezi ugyan, hogy a szerkesztőségileg független intézmény a parlament felügyelete alatt áll, ám a törvényhozásnak - a vezérigazgatónak a miniszterelnök javaslatára történő kinevezésétől eltekintve — nincs semmilyen eszköze ennek a felügyeletnek az érvényesítésére, ha elégedetlen a menedzsment hatékonyságával, így arra sem, hogy a vezérigazgatót elmozdítsa ötéves mandátuma lejárta előtt. A tervezet törvényerőre emelése esetén a hírügynökség éves jelentésének parlamenti elutasítása a vezérigazgató leváltását eredményezné. A közszolgálati televízió és rádió működését szabályozó törvény tartalmaz már ilyen rendelkezést, amelynek alapján a parlamenti többség többször le is váltotta az illető médiumok vezetőit. Alexandra Gibor, az Agerpres vezérigazgatója szerint a törvénymódosítás elfogadása a hírügynökség függetlenségének elvesztését, az intézmény politikai felügyelet alá helyezését jelentené, és a mindenkori parlamenti többség sajtóirodájává tenné a közmédiumot. A vezérigazgató tiltakozását a Románia nyugati szövetségeseinek bukaresti külképviseleteihez, a nemzetközi médiaszervezetekhez és politikai intézményekhez is eljuttatta. Giboi azt hangoztatta, hogy nem önös érdekből, hanem a közmédium függetlensége védelmében emelt szót, mandátuma ugyanis hamarosan lejár. Alexandra Giboit - a PSD sajtóirodájának volt főnökét - 2013 februárjában nevezte ki a parlament az Agerpres élére Victor Ponta akkori miniszterelnök javaslatára. Az Agerpres szerint az EBESZ és több nemzetközi újságíró-szervezet is tiltakozott a törvényjavaslat ellen, amelyet az Európa Tanács is a „szólásszabadságot fenyegető veszélyek” között kísér figyelemmel. A médiaszervezetek állásfoglalása szerint nem az Agerprest kellene „politizálni” a rádió és televízió mintájára, hanem az elektronikus közmédiát is ki kellene vonni a politikai befolyás alól. A szenátusi vita során a kezdeményezők nevében Lucian Romascanu kulturális miniszter azt mondta: a hírügynökség vezérigazgatóját politikusok (a törvényhozók) nevezik ki, tehát természetes, hogy politikusoknak lehetőségük legyen leváltani őt, ha elégedetlenek azzal, ahogyan a közmédia számára kijelölt szakpolitikákat érvényesíti. A jobbközép ellenzék a tervezet ellen nem emelt kifogást, csak azt kérte (eredménytelenül), hogy az igazgató leváltását kössék számszerűsíthető, tehát objektív célkitűzések meg nem valósulásához. Az ügyben a képviselőházé a végső döntés. (MTI) Iktatták az igazságügyi törvényeket módosító tervezetcsomagot Iktatták a parlamentben az igazságügyi törvényeket módosító tervezetcsomagot. A Szociáldemokrata Párt és a képviselőház elnöke, Liviu Dragnea ennek kapcsán úgy nyilatkozott, felkéri képviselő kollégáit, tartsák szem előtt az ügyészségek vezetőinek kinevezésével kapcsolatban megfogalmazott álláspontját, amelynek értelmében nem kell kizárni az államfőt ebből az eljárásból. Az eredeti tervezeten végzett módosításokról nem kívánt részletekkel szolgálni Dragnea. „Még csak most terjesztették a különbizottság elé. Úgy értettem, hogy a testület tagjai összeállítottak közösen egy tervezetet, és azt fogják most megvitatni” - nyilatkozta Dragnea. Arra a kérdésre, hogy a bizottság elnöke, Florin Iordache tájékoztatta-e őt arról, hogy mit tartalmaz a tervezet, Dragnea így válaszolt: „Én mondtam neki, tartsa szem előtt a főügyészek kinevezésével kapcsolatban megfogalmazott álláspontomat. (...) Nem látok olyan érveket, amelyek alapján indokolt lenne változtatni a jelenlegi eljáráson”. Dragnea ugyanakkor azon meggyőződésének is hangot adott, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyeletnek autonóm intézménnyé kell válnia. „Nem lenne jó, ha az igazságügyi minisztérium alárendeltségébe kerülne, és úgy tűnik, hogy a jelenlegi felállás sem megfelelő. Egy olyan rendszert, mechanizmust, struktúrát kell találni, amelyben autonóm intézményként működhet a felügyelet. Azt hiszem, mindenki ezt akarja” - fogalmazott Dragnea. (Agerpres) Az MPP szerint a katalán függetlenség kinyilvánítása az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozathoz hasonlít A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői szerint a katalán függetlenségi nyilatkozat a románok által lakott területek Magyarországtól való elszakadását egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozathoz hasonlít. Erről Salamon Zoltán, a párt ügyvezető elnöke és Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az MPP háromszéki szervezetének elnöke beszélt egy hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. Kijelentéseiket a Maszol.ro portál idézte. Salamon Zoltán kijelentette: van párhuzam Katalónia és Székelyföld között, de nem ott, ahol ezt Bukarestben látják. „Bukarest elítéli a katalán függetlenségi nyilatkozatot, miközben a románok 1918-ban, Gyulafehérváron hasonló egyoldalú nyilatkozat révén szakították el Erdélyt Magyarországtól és csatolták Romániához” - idézte a politikust a portál. Az MPP Hargita megyei szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikus szerint Európa általában támogatja az autonómiát, amelyből több is van a területén, és nem támogatja az elszakadást. „Nem tervezünk területi revíziót, hanem országhatáron belüli területi autonómiát szeretnénk” - egyértelműsítette Salamon Zoltán, aki szerint „az autonómia legitim és biztonságpolitikai stabilitást eredményez, az elszakadás pedig illegitim és biztonságpolitikai instabilitást okoz”. Kulcsár Terza József hozzátette: a román hatalom és a bukaresti média szándékosan félrevezeti a közvéleményt, és összemossa a katalán függetlenedési szándékot Székelyföld területi autonómiájának követelésével, holott nyilvánvalóan két különböző fogalomról van szó. Kulcsár Terza József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által vasárnap este szervezett őrtűzgyújtás akcióra is kitért. Szerinte a rossz idő ellenére összegyűltek anynyian, hogy fel tudják mutatni az autonómia iránti igényt, és lélekben sokan velük voltak. A polgári párti politikus méltányolta az egyházi méltóságok támogatását, akik a különböző helyszíneken imát mondtak Székelyföld autonómiájáért. (MTI) Ország - világ Megszavazta a szenátus a megosztott héafizetést Első házként elfogadta kedden a szenátus a megosztott héafizetésről szóló, 2017/23-as sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet. A plénum elfogadta a költségvetési és pénzügyi szakbizottság módosító javaslatát is, amelynek értelmében a megosztott bérfizetés csak a fizetésképtelen vagy csődbe jutott vállalatok számára lesz kötelező, illetve azon cégek esetében, amelyek 2017 végéig nem rendezik bértartozásukat. A tervezetet 54 szenátor támogatta, 45-en ellene voksoltak. Az ügyben a képviselőház hozza meg a végső döntést. (Agerpres) Egyszerű indítvány a pénzügyminiszter ellen Egyszerű indítványt nyújtottak be a PNL, a PMP és az USA szenátorai kedden Jnus Mi§a pénzügyminiszter ellen. Mi§a miniszter pénzügynyelve - rossz film a csődről, ingyenes belépéssel címmel. Az egyszerű indítványt a három alakulat 39 szenátora írta alá. „Az egyszerű indítvány megfelel a formai elvárásoknak, és be fogja járni alkotmányos, törvényes és szabályos útját” - mondta Claudiu Manda, a keddi plenáris ülés vezetője. Mint elmondta, az indítványt jövő hétfőn 16 órától vitatják majd. Ludovic Orbán, a PNL elnöke még pénteken jelentette be, hogy pártja egyszerű indítványt nyújt be Jom Mica pénzügyminiszter ellen. Arra a kérdésre, hogy még mindig szándékában áll-e bizalmatlansági indítványt is benyújtani a kormány ellen, a PNL elnöke azt válaszolta, ez „biztosan" meg fog történni. (Mediafax) Érdemösztöndíj a nemzetközi tantárgyversenyek díjazottjainak Döntő házként, ellenszavazat nélkül fogadta el a képviselőház plénuma kedden azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében érdemösztöndíjban fognak részesülni a nemzetközi tantárgyversenyek díjazott tanulói. Az ösztöndíj azoknak is jár, akik dicséretet kaptak valamely nemzetközi tantárgyversenyen. A kedden jóváhagyott érdemösztöndíj azoknak a tanulóknak és diákoknak jár, akik díjat vagy dicséretet kaptak valamely nemzetközi tantárgyversenyen, összege pedig meg fog egyezni a garantált minimálbér összegével. Az ösztöndíj nem kizárólagos jellegű, mellette a diák más ösztöndíjakat is kaphat. Az összeget a tanügyminisztérium költségvetéséből utalják ki. A tervezet szerint a nemzetközi tantárgyversenyeken induló diákokat felkészítő tanárok is pénzjutalomban részesülhetnek, ezt szintén a tanügyminisztérium keretéből biztosítják. (Agerpres) Első fokon felmentették Vasile Blagát Első fokon a bukaresti törvényszék felmentette Vasile Blagát, a PNL volt társelnökét egy korrupciós perben, amelyben azzal vádolták, hogy pártja számára 700 ezer euró illegális finanszírozást fogadott el egy üzletembertől. A hétfőn meghozott ítélet ellen fellebbezhet a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Blaga 2016 szeptemberében mondott le a pártban betöltött tisztségeiről azt követően, hogy a vádhatóság befolyással való üzérkedéssel gyanúsította meg és büntetőjogi eljárást indított ellene. A hétfői ítélethirdetés előtti utolsó tárgyaláson a vádhatóság letöltendő börtönbüntetést kért a politikus ellen, valamint azt, hogy tiltsák el a köztisztségek betöltésétől. A bíróság azonban felmentette a vád alól. (MTI) NÉPÚJSÁG 3 Prevenciós kérdőjelek (Folytatás az 1. oldalról) lehúzzák a rolót, vagy beleszürkülnek az adócsalók tengerébe, esetleg kitelepítik a vállalkozásukat az országból. Az alkalmazottaiknak pedig marad a munkanélküli-hivatal vagy a vándorbot. És ha majd egyszer alkalmazható jogszabály lesz ebből a tervezetből, akkor alighanem világszintű premiert írunk vele. Mert lesz nálunk egy törvény, amely a törvény szigorától védi meg a tisztességes adófizetőt. Ha működő jogállamban élnénk - amilyenhez itt talán még egy centenárium sem lesz elég -, az állam és adófizetője viszonyát a kölcsönös tisztelet és bizalom kellene szabályozza. Jobb helyeken nem kell külön törvénnyel pórázt tenni az állam ellenőrző apparátusának nyakára, mert az állami hivatalnok tudja, hogy ő is az adófizető pénzéből kap bért, és ezért tiszteli a vállalkozó polgárt, utóbbi pedig nem reszkető gyomorral várja a hivatalnok ellenőrzését, mert jóhiszeműen befizeti az adót, aminek ellentételeképpen korrekt szolgáltatást kap az államtól. Nálunk viszont az adófizető nyúzni való jobbágy az állam szemében, és egyelőre marad is, amin ez a törvény sem fog magától sokat változtatni. Mert ahhoz jóhiszeműen kellene alkalmazni is, és ezen a ponton bukott el sok, papíron jó jogszabály ebben az igen sajátos román demokráciában. De legalább adott a lehetőség ebben a törvényben is egy szemléletváltásra, ha lesz aki jobb szemlélettel kezdje irányítani az országot, egyszer tényleg elindulhatunk nyugatnak.