Népújság, 2017. november (69. évfolyam, 250-274. szám)

2017-11-01 / 250. szám

2017. november 1., szerda HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Elfogadta a szenátus a prevenciós törvényt (Folytatás az 1. oldalról) a vállalkozásokra vonatkozik. A szená­tus első házként, 98 támogató szavazat­tal fogadta el a tervezetet. A döntő fórum a képviselőház lesz ebben a kér­désben. Cseke Attila: a prevenciós intézkedések a vállalkozókat segítik .Az RMDSZ 2016-ban elsőként dol­gozta ki és terjesztette a parlament elé az adóügyi kihágásokat visszaszorító és megelőző intézkedéseket előíró törvény­­tervezetet, amelynek egy részét a kor­mány idén júniusban egy erről szóló tervezetbe emelte be. A szenátus első házként szavazott a törvénytervezetről, a szövetség szenátusi frakciója támogatta azt, hiszen - ahogyan már a saját jogsza­bálytervezetünkben is megfogalmaztuk - azt kértük, az adóhatóságok ne büntes­sék az első szabálysértésnél a cégeket, inkább olyan cselekvési tervet készítse­nek elő, amely alapján az adott vállal­kozó rendbe hozhatja a hiányosságokat vagy az esetleges kihágásokat” — muta­tott rá Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a plénumi szava­zást követően. A Bihar megyei törvényhozó úgy ér­tékelte, hogy az államnak meg kell te­remtenie azt a törvényes keretet, amellyel serkenti a gazdasági tevékeny­ségeket, nem pedig ellehetetleníti azo­kat: „amennyiben egy jól kidolgozott törvényes keret van érvényben, amely nem büntetésközpontú, hanem pre­venciós jellegű, akkor egy vállalkozó­­barát környezetet teremtünk, amely mindenkinek jövedelmező. Ehhez azonban az szükséges, hogy a törvé­nyes előírások az adóhatóságokat egy olyan tanácsadási hatáskörrel ruház­zák fel, amely által lehetőség adódik arra, hogy a hiányosságokat vagy az esetleges szabálytalanságokat az adó­hatóságok által kidolgozott prevenciós cselekvési tervvel a vállalat rendbe hozhassa”. Cseke Attila továbbá kifejtette, hogy erre a prevenciós intézkedésre azért is szükség van, mert Romániában jelenleg egyik napról a másikra változnak a tör­vényes előírások, és sok cég képtelen lé­pést tartani ezekkel. Ugyanakkor gyakoriak az olyan esetek is, amikor a rendelkezések ellentmondanak egymás­nak, vagy éppen értelmezésük több szempontból is kétséges, így pontosí­tásra szorulnak. (hírösszefoglaló) Megszavazták a közszolgálati hírügynökség parlamenti felügyeletének erősítését Az érintett közmédium vezetője és több civil szervezet tiltakozása ellenére elfogadta a szenátus hét­főn azt a törvénytervezetet, amely leválthatóvá tenné az Agerpres közszolgálati hírügynökség jelenleg elmozdíthatatlan vezér­­igazgatóját. Az öt szociáldemokrata párti (PSD) törvényhozó által kezdeményezett terve­zet indoklása szerint a közszolgálati hír­­ügynökség működését szabályozó törvény leszögezi ugyan, hogy a szer­­kesztőségileg független intézmény a par­lament felügyelete alatt áll, ám a törvényhozásnak - a vezérigazgatónak a miniszterelnök javaslatára történő kine­vezésétől eltekintve — nincs semmilyen eszköze ennek a felügyeletnek az érvé­nyesítésére, ha elégedetlen a mene­dzsment hatékonyságával, így arra sem, hogy a vezérigazgatót elmozdítsa ötéves mandátuma lejárta előtt. A tervezet törvényerőre emelése ese­tén a hírügynökség éves jelentésének parlamenti elutasítása a vezérigazgató le­váltását eredményezné. A közszolgálati televízió és rádió működését szabályozó törvény tartalmaz már ilyen rendelke­zést, amelynek alapján a parlamenti többség többször le is váltotta az illető médiumok vezetőit. Alexandra Gibor, az Agerpres vezér­­igazgatója szerint a törvénymódosítás el­fogadása a hírügynökség függetlenségének elvesztését, az intéz­mény politikai felügyelet alá helyezését jelentené, és a mindenkori parlamenti többség sajtóirodájává tenné a közmédi­umot. A vezérigazgató tiltakozását a Ro­mánia nyugati szövetségeseinek bukaresti külképviseleteihez, a nemzet­közi médiaszervezetekhez és politikai in­tézményekhez is eljuttatta. Giboi azt hangoztatta, hogy nem önös érdekből, hanem a közmédium függet­lensége védelmében emelt szót, mandá­tuma ugyanis hamarosan lejár. Alexandra Giboit - a PSD sajtóirodájá­nak volt főnökét - 2013 februárjában ne­vezte ki a parlament az Agerpres élére Victor Ponta akkori miniszterelnök ja­vaslatára. Az Agerpres szerint az EBESZ és több nemzetközi újságíró-szervezet is tiltako­zott a törvényjavaslat ellen, amelyet az Európa Tanács is a „szólásszabadságot fenyegető veszélyek” között kísér figye­lemmel. A médiaszervezetek állásfogla­lása szerint nem az Agerprest kellene „politizálni” a rádió és televízió mintá­jára, hanem az elektronikus közmédiát is ki kellene vonni a politikai befolyás alól. A szenátusi vita során a kezdeménye­zők nevében Lucian Romascanu kultu­rális miniszter azt mondta: a hírügynökség vezérigazgatóját politiku­sok (a törvényhozók) nevezik ki, tehát természetes, hogy politikusoknak lehe­tőségük legyen leváltani őt, ha elégedet­lenek azzal, ahogyan a közmédia számára kijelölt szakpolitikákat érvénye­síti. A jobbközép ellenzék a tervezet ellen nem emelt kifogást, csak azt kérte (ered­ménytelenül), hogy az igazgató leváltá­sát kössék számszerűsíthető, tehát objektív célkitűzések meg nem valósu­­lásához. Az ügyben a képviselőházé a végső döntés. (MTI) Iktatták az igazságügyi törvényeket módosító tervezetcsomagot Iktatták a parlamentben az igazságügyi törvényeket módosító tervezetcsomagot. A Szociáldemokrata Párt és a képviselőház elnöke, Liviu Dragnea ennek kapcsán úgy nyilatkozott, felkéri képviselő kollégáit, tartsák szem előtt az ügyészségek vezetőinek kine­vezésével kapcsolatban megfogalmazott álláspont­ját, amelynek értelmében nem kell kizárni az államfőt ebből az eljárásból. Az eredeti tervezeten végzett módosításokról nem kívánt részletekkel szolgálni Dragnea. „Még csak most terjesztették a különbizottság elé. Úgy ér­tettem, hogy a testület tagjai összeállítottak közösen egy ter­vezetet, és azt fogják most megvitatni” - nyilatkozta Dragnea. Arra a kérdésre, hogy a bizottság elnöke, Florin Iordache tájékoztatta-e őt arról, hogy mit tartalmaz a tervezet, Dragnea így válaszolt: „Én mondtam neki, tartsa szem előtt a főügyé­szek kinevezésével kapcsolatban megfogalmazott állásponto­mat. (...) Nem látok olyan érveket, amelyek alapján indokolt lenne változtatni a jelenlegi eljáráson”. Dragnea ugyanakkor azon meggyőződésének is hangot adott, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyeletnek autonóm in­tézménnyé kell válnia. „Nem lenne jó, ha az igazságügyi minisztérium alárendelt­ségébe kerülne, és úgy tűnik, hogy a jelenlegi felállás sem megfelelő. Egy olyan rendszert, mechanizmust, struktúrát kell találni, amelyben autonóm intézményként működhet a fel­ügyelet. Azt hiszem, mindenki ezt akarja” - fogalmazott Drag­nea. (Agerpres) Az MPP szerint a katalán függetlenség kinyilvánítása az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozathoz hasonlít A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői szerint a kata­lán függetlenségi nyilatkozat a románok által lakott területek Magyarországtól való elszakadását egyol­dalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatko­zathoz hasonlít. Erről Salamon Zoltán, a párt ügyvezető elnöke és Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az MPP háromszéki szer­vezetének elnöke beszélt egy hétfői sepsiszentgyörgyi sajtó­­tájékoztatón. Kijelentéseiket a Maszol.ro portál idézte. Salamon Zoltán kijelentette: van párhuzam Katalónia és Székelyföld között, de nem ott, ahol ezt Bukarestben látják. „Bukarest elítéli a katalán függetlenségi nyilatkozatot, miköz­ben a románok 1918-ban, Gyulafehérváron hasonló egyoldalú nyilatkozat révén szakították el Erdélyt Magyarországtól és csatolták Romániához” - idézte a politikust a portál. Az MPP Hargita megyei szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikus szerint Európa általában támogatja az auto­nómiát, amelyből több is van a területén, és nem támogatja az elszakadást. „Nem tervezünk területi revíziót, hanem ország­határon belüli területi autonómiát szeretnénk” - egyértelmű­sítette Salamon Zoltán, aki szerint „az autonómia legitim és biztonságpolitikai stabilitást eredményez, az elszakadás pedig illegitim és biztonságpolitikai instabilitást okoz”. Kulcsár Terza József hozzátette: a román hatalom és a buka­resti média szándékosan félrevezeti a közvéleményt, és össze­mossa a katalán függetlenedési szándékot Székelyföld területi autonómiájának követelésével, holott nyilvánvalóan két külön­böző fogalomról van szó. Kulcsár Terza József a Székely Nem­zeti Tanács (SZNT) által vasárnap este szervezett őrtűzgyújtás akcióra is kitért. Szerinte a rossz idő ellenére összegyűltek any­­nyian, hogy fel tudják mutatni az autonómia iránti igényt, és lé­lekben sokan velük voltak. A polgári párti politikus méltányolta az egyházi méltóságok támogatását, akik a különböző helyszí­neken imát mondtak Székelyföld autonómiájáért. (MTI) Ország - világ Megszavazta a szenátus a megosztott héafizetést Első házként elfogadta kedden a szenátus a meg­osztott héafizetésről szóló, 2017/23-as sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet. A plénum elfogadta a költségvetési és pénzügyi szak­­bizottság módosító javaslatát is, amelynek értelmé­ben a megosztott bérfizetés csak a fizetésképtelen vagy csődbe jutott vállalatok számára lesz kötelező, illetve azon cégek esetében, amelyek 2017 végéig nem rendezik bértartozásukat. A tervezetet 54 sze­nátor támogatta, 45-en ellene voksoltak. Az ügyben a képviselőház hozza meg a végső döntést. (Agerpres) Egyszerű indítvány a pénzügyminiszter ellen Egyszerű indítványt nyújtottak be a PNL, a PMP és az USA szenátorai kedden J­nus Mi§a pénzügymi­niszter ellen. Mi§a miniszter pénzügynyelve - rossz film a csődről, ingyenes belépéssel címmel. Az egy­szerű indítványt a három alakulat 39 szenátora írta alá. „Az egyszerű indítvány megfelel a formai elvá­rásoknak, és be fogja járni alkotmányos, törvényes és szabályos útját” - mondta Claudiu Manda, a keddi plenáris ülés vezetője. Mint elmondta, az in­dítványt jövő hétfőn 16 órától vitatják majd. Ludovic Orbán, a PNL elnöke még pénteken jelentette be, hogy pártja egyszerű indítványt nyújt be Jom­­ Mica pénzügyminiszter ellen. Arra a kérdésre, hogy még mindig szándékában áll-e bizalmatlansági indítványt is benyújtani a kormány ellen, a PNL elnöke azt vá­laszolta, ez „biztosan" meg fog történni. (Mediafax) Érdemösztöndíj a nemzetközi tantárgyversenyek díjazottjainak Döntő házként, ellenszavazat nélkül fogadta el a képviselőház plénuma kedden azt a törvényterveze­tet, amelynek értelmében érdemösztöndíjban fognak részesülni a nemzetközi tantárgyversenyek díjazott tanulói. Az ösztöndíj azoknak is jár, akik dicséretet kaptak valamely nemzetközi tantárgyversenyen. A kedden jóváhagyott érdemösztöndíj azoknak a tanu­lóknak és diákoknak jár, akik díjat vagy dicséretet kaptak valamely nemzetközi tantárgyversenyen, összege pedig meg fog egyezni a garantált minimál­bér összegével. Az ösztöndíj nem kizárólagos jel­legű, mellette a diák más ösztöndíjakat is kaphat. Az összeget a tanügyminisztérium költségvetéséből utalják ki. A tervezet szerint a nemzetközi tantárgy­versenyeken induló diákokat felkészítő tanárok is pénzjutalomban részesülhetnek, ezt szintén a tan­ügyminisztérium keretéből biztosítják. (Agerpres) Első fokon felmentették Vasile Blagát Első fokon a bukaresti törvényszék felmentette Va­sile Blagát, a PNL volt társelnökét egy korrupciós perben, amelyben azzal vádolták, hogy pártja szá­mára 700 ezer euró illegális finanszírozást fogadott el egy üzletembertől. A hétfőn meghozott ítélet ellen fellebbezhet a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Blaga 2016 szeptemberében mondott le a pártban betöltött tisztségeiről azt követően, hogy a vádható­ság befolyással való üzérkedéssel gyanúsította meg és büntetőjogi eljárást indított ellene. A hétfői ítélet­­hirdetés előtti utolsó tárgyaláson a vádhatóság letöl­tendő börtönbüntetést kért a politikus ellen, valamint azt, hogy tiltsák el a köztisztségek betöltésétől. A bí­róság azonban felmentette a vád alól. (MTI) NÉPÚJSÁG 3 Prevenciós kérdőjelek (Folytatás az 1. oldalról) lehúzzák a rolót, vagy beleszürkülnek az adócsalók ten­gerébe, esetleg kitelepítik a vállalkozásukat az ország­ból. Az alkalmazottaiknak pedig marad a munkanélküli-hivatal vagy a vándorbot. És ha majd egyszer alkalmazható jogszabály lesz ebből a tervezetből, akkor alighanem világszintű pre­miert írunk vele. Mert lesz nálunk egy törvény, amely a törvény szigorától védi meg a tisztességes adófizetőt. Ha működő jogállamban élnénk - amilyenhez itt talán még egy centenárium sem lesz elég -, az állam és adó­fizetője viszonyát a kölcsönös tisztelet és bizalom kel­lene szabályozza. Jobb helyeken nem kell külön törvénnyel pórázt tenni az állam ellenőrző apparátusá­nak nyakára, mert az állami hivatalnok tudja, hogy ő is az adófizető pénzéből kap bért, és ezért tiszteli a vállal­kozó polgárt, utóbbi pedig nem reszkető gyomorral várja a hivatalnok ellenőrzését, mert jóhiszeműen befi­zeti az adót, aminek ellentételeképpen korrekt szolgál­tatást kap az államtól. Nálunk viszont az adófizető nyúzni való jobbágy az állam szemében, és egyelőre marad is, amin ez a törvény sem fog magától sokat vál­toztatni. Mert ahhoz jóhiszeműen kellene alkalmazni is, és ezen a ponton bukott el sok, papíron jó jogszabály ebben az igen sajátos román demokráciában. De leg­alább adott a lehetőség ebben a törvényben is egy szem­léletváltásra, ha lesz aki jobb szemlélettel kezdje irányítani az országot, egyszer tényleg elindulhatunk nyugatnak.

Next