Népújság, 2018. január (70. évfolyam, 1-24. szám)

2018-01-04 / 1. szám

2018. január 4., csütörtök HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Klaus Johannis kihirdette a 2018-as költségvetési törvényt „Sok helyen sebezhető” Kihirdette szerdán Klaus Johannis államfő a 2018- as évi állami és társadalombiztosítási költségvetés­ről szóló törvényeket. Felhívta azonban a figyelmet, hogy e jogszabályoknak több sebezhető pontjuk is van, köztük a hiánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatti szinten tartása. Az államelnöki hivatal szerdai közleménye rámutat, Johan­nis szerint Romániának hiteles és kiegyensúlyozott költség­­vetésre van szüksége, ami tartja magát a makrogazdasági stabilitáshoz, kiszámíthatósághoz és a pénzügyi-költségvetési egyensúlyhoz szükséges célkitűzésekhez. „Romániának el kell kerülnie a nem fenntartható gazdasági növekedés csapdáját, ami a fogyasztáson, költségvetési hiányon és az állami adós­ság felhalmozásán alapszik” - közölte az államelnöki hivatal. Mint rámutatnak, gondot jelent, hogy a költségvetés nem tartja szem előtt az Európai Bizottságnak a deficittel kapcso­latos ajánlásait. „Románia elnöke aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ugyan az országban rekordot döntött a gazdasági növe­kedés, bizonytalan a költségvetési hiánynak a GDP 3 száza­léka alatti szinten tartása. Az elkövetkező években Romániának komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érde­kében, hogy visszatérjen a költségvetési-adóügyi fegyelem út­jára. A 2018-as költségvetés azonban figyelmen kívül hagyja ennek az irányváltásnak a szükségességét, amit elvekben a kormány a 2018-2020-as adóügyi-költségvetési stratégiában felvállalt” — áll a közleményben. Hangsúlyozzák: ami a költ­ségvetés bevételeit illeti, a szakmai elemzések szerint a bér­­bevételek 16 százalékos növekedése túl optimista, legalább két megfontolásból. Egyrészt a 2017-es év költségvetési ta­pasztalata azt mutatta, hogy az eredetileg vártnál nagyobb gaz­dasági növekedés mellett, ami az első 9 hónap után elérte a 7 százalékot, és elsősorban a fogyasztáson alapult, nem nőttek a költségvetési bevételek, a bérbevételek sem, sőt, a 2017-es állami költségvetésben vártnál alacsonyabb szinten alakultak. Az előrejelzések eközben arról szólnak, hogy 2018-ban lelas­sul a gazdasági növekedés üteme, beleértve a fogyasztást is. Másodsorban a költségvetés nem tartalmaz becsléseket a fel­vállalt intézkedések hatásáról, ilyen a megosztott bérfizetés bevezetése, amitől - miközben az eredeti elképzeléshez viszo­nyítva mérsékelték - csaknem kétszeres többletbevételt vár­nak, mint az eredeti verzióban. Az államfő szerint a kormánynak prioritásként kellene ke­zelnie a költségvetési bevételek begyűjtésének hatékonyságát. Felhívja a figyelmet, hogy nem elég, ha a büdzsé csak papíron tartalmaz kiutalásokat beruházásokra, hanem azokat meg is kell valósítani. „Ugyan az európai uniós pénzalapokból megvalósuló beru­házások jóval a 2017-es szint felett állnak, az állami beruhá­zások továbbra is az egyik legalacsonyabb szinten vannak a GDP-hez mérten. (...) Klaus Johannis felhívja a figyelmet a befektetések fontosságára, mennyiségi és minőségi szempont­ból egyaránt, annak érdekében, hogy 2018-ban és az azt kö­vető években fenntartható legyen a gazdaság növekedése. A kormánynak tudatában kell lennie annak, hogy a befektetések feláldozása az elkövetkezőkben is aláaknázza Románia növe­kedési potenciálját. Létfontosságú, hogy az európai alapokat egészében felhasználják, főként az infrastrukturális beruházá­sok terén. A 2018-as költségvetés egy sor adóügyi módosítá­son alapszik, amelyeket mindössze a 2017-es év végén fogadtak el a PSD-ALDE-kabinet kormányprogramjának megfelelően, ilyen a társadalombiztosítási hozzájárulás terhé­nek a munkavállalóra való átruházása, a jövedelemadó jelen­tős, 16 százalékról 10 százalékra csökkentése, egy adóügyi enyhítés, amitől a lakosság a bevételei gyarapodását várja egy stabil és kiszámítható környezetben. Klaus Johannis államfő úgy gondolja, a jelenlegi PSD-ALDE-koalíciónak kötelessége megfelelni a lakosság azon elvárásának, hogy az országnak hiteles és fenntartható költségvetése legyen, a polgárok élet­­színvonala pedig érje el a megígért szintet” - szögezi le az ál­lamelnöki hivatal közleménye. (Mediafax) Török külügyminiszter: Netanjahu és Trump támogatja az iráni tiltakozásokat Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Donald Trump amerikai elnök támogatja az iráni tüntetése­ket - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török kül­ügyminiszter szerdán Ankarában újságíróknak nyilatkozva. A politikus emlékeztetett arra, hogy más országok vezetői nem tettek hasonló támogató nyilatkozatokat. A tárcavezető leszögezte: Törökország ellenzi a külföldi beavatkozást. Ha Iránban leváltják a vezetést, azt az ország népe éri el válasz­tások útján — fogalmazott. Hozzátette, hogy Ankara számára fontos Irán stabilitása, és reméli, hogy az összecsapások mihamarabb befejeződnek. A török kormány „nem veszi félvállról” és figyelemmel követi az iráni eseményeket - hangsúlyozta. Cavusoglu egyúttal be­jelentette, hogy szombaton Németországba utazik, hogy Sig­mar Gabriel német külügyminiszterrel találkozzon. A török államfői hivatal tájékoztatása szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán telefonon beszélt Haszan Róháni iráni elnökkel. A beszámoló alapján Erdogan közölte: Török­országnak fontos, hogy Irán megőrizze a társadalmi békét. Ró­háni köszönetet mondott a török államfő érzékenységéért, és reményét fejezte ki, hogy az iráni tiltakozások néhány napon belül véget érnek. Iránban egy hete kezdődtek megmozdulások. A tüntetők eleinte a magas árak ellen tiltakoztak, majd az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forra­dalom óta irányító vallási elit ellen fordultak. A tüntetők és a biztonsági erők közötti összecsapásokban eddig több mint hú­szan vesztették életüket, és százakat állítottak elő. (MTI) Leeuwarden és Valletta Európa kulturális fővárosa 2018-ban Január elejétől egy éven át a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fő­városa címet - közölte az Európai Bizottság szer­dán. Mint Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa el­mondta, az európai kulturális fővárosok a kultúrán keresztül segítik egybekovácsolni a közösségeket az adott városoknak, állampolgáraiknak és gazdaságaiknak járó hosszú távú elő­nyök érdekében. Kiemelte, az idei különleges év lesz, hiszen 2018 a kultu­rális örökség európai éve is egyben, ami azt jelenti, hogy a fő­városok a kulturális örökséget előmozdító kezdeményezéseket is szem előtt tartanak programjaik során. Mindezek hozzájá­rulnak ahhoz, hogy kiemeljék a kultúra szerepét az európai identitás megteremtésében - tette hozzá az uniós biztos. A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a fi­gyelmet az európai kultúra sokféleségére és gazdagságára, előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi in­tegrációt, illetve hangsúlyozni a kulturális örökségnek a közös történelmi tudat és identitás kialakításában betöltött szerepét. A bizottsági tájékoztatás szerint Valletta több mint 140 kez­deményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programja arra ösztönzi a művészeket és a közönséget, hogy újragondolják a kultúráról kialakult hagyományos vélekedést. A hollandiai Leeuwarden mintegy 800 programjával a Frízföld régió és Eu­rópa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására tö­rekszik. Mint kiemelték, a kulturális fővárosok kiválasztásában kulcsszerepük volt a városok által benyújtott pályázatban fel­vázolt hosszú távú stratégiáknak, a pályázat előremutató eu­rópai dimenzióinak, a gazdag kulturális és művészeti tarta­lomnak, a megvalósítási képességnek, valamint a társadalmi határokon és kultúrákon átnyúló kapcsolatok várható pozitív alakulásának. Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Me­lina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alap­ján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magá­ban, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez. A tájékoztatás szerint az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arcu­latukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, tu­ristákat vonzzanak, és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím je­lentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi elő­nyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára. Európa kulturális fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. 2020- ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021 -ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, va­lamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxemburgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet. Magyar város - Pécs - eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott lista alapján Magyarország leg­közelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Eu­rópa kulturális fővárosát. (MTI) Ország - világ Vádat emeltek Valeriu Zgonea ellen Vádat emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyész­ség (DNA) Valeriu Zgonea volt képviselőházi elnök ellen befolyással való üzérkedés miatt. A DNA szerint 2012 júliusa és 2013 áprilisa között a képviselőház elnöki tisztségét és egy párt alelnöki tisztségét be­töltő Valeriu Zgonea elfogadta Dumitru Dobrica me­gyei tanácsos arra vonatkozó ajánlatát, hogy anyagi haszonért cserébe befolyása révén magas tiszt­ségbe juttassa Dobrica egyik hozzátartozóját. Ezt kö­vetően Zgonea 62.143 lejt kapott Dumitru Dobricától. 2013. április 22-én Dobrica rokonát egy, az informa­tikai minisztériumhoz tartozó intézmény elnökévé ne­vezték ki, holott az illető nem rendelkezett az ehhez szükséges képesítéssel. Később az illető államtitkár­helyettesi állást kapott a távközlési és informatikai minisztériumnál. A vádlott vagyonából lefoglaltak 62.143 lejt, és az ügyészek hatósági felügyeletet kér­tek Valeriu Zgoneát illetően. Az ügyészek tájékozta­tása szerint Dumitru Dobrica vádalkut kötött. (Agerpres) Félezer állás tölthető be Az Európai Gazdasági Térség munkaadói az Eures hálózaton keresztül 551 állást hirdetnek meg romá­niai munkavállalók számára. A legtöbb munkahely Spanyolországban, Máltán és Németországban van. Az Országos Munkerő-elosztó Ügynökség által ösz­­szesített adatok szerint 164 állásra várják a jelentke­zőket a mezőgazdaságba Spanyolországba, 158 munkahelyet ajánlanak Máltára (főleg autóbusz-so­főröket keresnek), Németországban pedig 87 kamion­sofőrt alkalmaznának Romániából. Nagy-Britanniába zömében mészárosokat keresnek, összesen 61 mun­kahelyet hirdetnek romániai munkavállalók számára. Csehország 30, Belgium 28, Finnország 11, Luxem­burg 10 munkahelyet ajánl, Norvégiába pedig két ro­mániai borbélyt várnak. (Agerpres) Huszonkét turista rekedt a hegyekben Huszonkét turista, köztük kilenc gyerek rekedt a Val­­cea megyei Román-csúcson a járhatatlan, hóval bo­rított út miatt. A csendőrök és a hegyimentők próbálnak eljutni hozzájuk. A turisták a 112-es sür­gősségi hívószámon hívták a hegyi csendőröket és a hegyimentőket. A mentőcsapatok speciális jármű­vekkel indultak a keresésükre. Mircea Lera, a Valcea megyei hegyimentő szolgálat vezetője a Mediafax tu­dósítójának azt mondta, a turisták lezárt, hóval borí­tott úton indultak el, és nem tudnak rajta továbbhaladni. A hóeltakarító járművek már megér­keztek, a turistákat azonnal lehozzák, amint az útvi­szonyok ezt lehetővé teszik - mondta Lera. Jéghotel mellé jégtemplom Mintegy 65 százalékban foglaltak a helyek január­februárra a Fogarasi-havasokban, az ország­­egyet­len jéghotelében, a 2.000 méter magasan fekvő, 4,65 hektár területű, több mint 11 méter mély Bálen­­tónál, ahol szerdán mínusz 5 Celsius-fokot mértek, a hóréteg vastagsága pedig 130 centiméter volt. A jégszálló csak kabinos felvonóval közelíthető meg, a transzfogarasi utat a jelentős lavinaveszély miatt té­lire rendszeresen lezárják. A jéghotel az elmúlt 13 évben több mint 8.000 vendéget fogadott. A különle­ges szállót a tó jegéből kivágott, nagyjából 70 centi­­méteres oldalú jégtömbökből építették. Idén a hotel témája a zene, a szobákat zenészekről mintázott szobrok díszítik. Az éjszakánként száz euróba kerülő szobák szilveszterkor mind foglaltak voltak. A követ­kező két hónapra a helyek 65 százalékát már lefog­lalták, leginkább brit turisták - nyilatkozta szerdán az Agerpres hírügynökségnek a jégszálló képviselője, Daniel Corbu. Ugyanitt február végéig egy jégtemp­lom is felépül. _ NÉPÚJSÁG 3 Tragumarák lázadása (Folytatás az I. oldalról) Valamire azért csak jó volt ez a kijózanító hivatali „ iraki Felszínre hozta közösségünk törésvonalait. Bot­csinálta társadalomkutakodóként érdeklődve figyeltem a megmondóemberek bejegyzéseit. Nem csalódtam: mindenki hozta a formáját. Az önjelölt jogvédők az ér­dekképviseletet ostorozták. A szövetség volt és jelenlegi választottjai, ideig-óráig hatalmi pozíciójuk haszonél­vezői egymásra fröcskölték a moslékot. Csak a nagy­prior Makkai Gergely nem rántott kardot, hogy Szent György-lovagként fejét vegye a sárkánynak. Vagy oly ti­tokban tette, hogy senkinek nem tűnt fel. Pedig alpol­gármesterként ő van a legközelebb a problémák forrásához. Igaz, ami igaz, nem ő lenne az egyetlen ma­rosvásárhelyi magyar alpolgármester, aki szem elől té­veszti, hogy miként került hivatali székébe. A tanácsos urak sem kivételek. A közvélekedés szerint soha ilyen gyenge csapatunk nem volt. És nem is lesz jobb, ha a tragumarák rendes feltámadása be nem következik.

Next