Népújság, 2018. január (70. évfolyam, 1-24. szám)
2018-01-04 / 1. szám
2018. január 4., csütörtök HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Klaus Johannis kihirdette a 2018-as költségvetési törvényt „Sok helyen sebezhető” Kihirdette szerdán Klaus Johannis államfő a 2018- as évi állami és társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényeket. Felhívta azonban a figyelmet, hogy e jogszabályoknak több sebezhető pontjuk is van, köztük a hiánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatti szinten tartása. Az államelnöki hivatal szerdai közleménye rámutat, Johannis szerint Romániának hiteles és kiegyensúlyozott költségvetésre van szüksége, ami tartja magát a makrogazdasági stabilitáshoz, kiszámíthatósághoz és a pénzügyi-költségvetési egyensúlyhoz szükséges célkitűzésekhez. „Romániának el kell kerülnie a nem fenntartható gazdasági növekedés csapdáját, ami a fogyasztáson, költségvetési hiányon és az állami adósság felhalmozásán alapszik” - közölte az államelnöki hivatal. Mint rámutatnak, gondot jelent, hogy a költségvetés nem tartja szem előtt az Európai Bizottságnak a deficittel kapcsolatos ajánlásait. „Románia elnöke aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ugyan az országban rekordot döntött a gazdasági növekedés, bizonytalan a költségvetési hiánynak a GDP 3 százaléka alatti szinten tartása. Az elkövetkező években Romániának komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy visszatérjen a költségvetési-adóügyi fegyelem útjára. A 2018-as költségvetés azonban figyelmen kívül hagyja ennek az irányváltásnak a szükségességét, amit elvekben a kormány a 2018-2020-as adóügyi-költségvetési stratégiában felvállalt” — áll a közleményben. Hangsúlyozzák: ami a költségvetés bevételeit illeti, a szakmai elemzések szerint a bérbevételek 16 százalékos növekedése túl optimista, legalább két megfontolásból. Egyrészt a 2017-es év költségvetési tapasztalata azt mutatta, hogy az eredetileg vártnál nagyobb gazdasági növekedés mellett, ami az első 9 hónap után elérte a 7 százalékot, és elsősorban a fogyasztáson alapult, nem nőttek a költségvetési bevételek, a bérbevételek sem, sőt, a 2017-es állami költségvetésben vártnál alacsonyabb szinten alakultak. Az előrejelzések eközben arról szólnak, hogy 2018-ban lelassul a gazdasági növekedés üteme, beleértve a fogyasztást is. Másodsorban a költségvetés nem tartalmaz becsléseket a felvállalt intézkedések hatásáról, ilyen a megosztott bérfizetés bevezetése, amitől - miközben az eredeti elképzeléshez viszonyítva mérsékelték - csaknem kétszeres többletbevételt várnak, mint az eredeti verzióban. Az államfő szerint a kormánynak prioritásként kellene kezelnie a költségvetési bevételek begyűjtésének hatékonyságát. Felhívja a figyelmet, hogy nem elég, ha a büdzsé csak papíron tartalmaz kiutalásokat beruházásokra, hanem azokat meg is kell valósítani. „Ugyan az európai uniós pénzalapokból megvalósuló beruházások jóval a 2017-es szint felett állnak, az állami beruházások továbbra is az egyik legalacsonyabb szinten vannak a GDP-hez mérten. (...) Klaus Johannis felhívja a figyelmet a befektetések fontosságára, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt, annak érdekében, hogy 2018-ban és az azt követő években fenntartható legyen a gazdaság növekedése. A kormánynak tudatában kell lennie annak, hogy a befektetések feláldozása az elkövetkezőkben is aláaknázza Románia növekedési potenciálját. Létfontosságú, hogy az európai alapokat egészében felhasználják, főként az infrastrukturális beruházások terén. A 2018-as költségvetés egy sor adóügyi módosításon alapszik, amelyeket mindössze a 2017-es év végén fogadtak el a PSD-ALDE-kabinet kormányprogramjának megfelelően, ilyen a társadalombiztosítási hozzájárulás terhének a munkavállalóra való átruházása, a jövedelemadó jelentős, 16 százalékról 10 százalékra csökkentése, egy adóügyi enyhítés, amitől a lakosság a bevételei gyarapodását várja egy stabil és kiszámítható környezetben. Klaus Johannis államfő úgy gondolja, a jelenlegi PSD-ALDE-koalíciónak kötelessége megfelelni a lakosság azon elvárásának, hogy az országnak hiteles és fenntartható költségvetése legyen, a polgárok életszínvonala pedig érje el a megígért szintet” - szögezi le az államelnöki hivatal közleménye. (Mediafax) Török külügyminiszter: Netanjahu és Trump támogatja az iráni tiltakozásokat Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Donald Trump amerikai elnök támogatja az iráni tüntetéseket - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán Ankarában újságíróknak nyilatkozva. A politikus emlékeztetett arra, hogy más országok vezetői nem tettek hasonló támogató nyilatkozatokat. A tárcavezető leszögezte: Törökország ellenzi a külföldi beavatkozást. Ha Iránban leváltják a vezetést, azt az ország népe éri el választások útján — fogalmazott. Hozzátette, hogy Ankara számára fontos Irán stabilitása, és reméli, hogy az összecsapások mihamarabb befejeződnek. A török kormány „nem veszi félvállról” és figyelemmel követi az iráni eseményeket - hangsúlyozta. Cavusoglu egyúttal bejelentette, hogy szombaton Németországba utazik, hogy Sigmar Gabriel német külügyminiszterrel találkozzon. A török államfői hivatal tájékoztatása szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán telefonon beszélt Haszan Róháni iráni elnökkel. A beszámoló alapján Erdogan közölte: Törökországnak fontos, hogy Irán megőrizze a társadalmi békét. Róháni köszönetet mondott a török államfő érzékenységéért, és reményét fejezte ki, hogy az iráni tiltakozások néhány napon belül véget érnek. Iránban egy hete kezdődtek megmozdulások. A tüntetők eleinte a magas árak ellen tiltakoztak, majd az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen fordultak. A tüntetők és a biztonsági erők közötti összecsapásokban eddig több mint húszan vesztették életüket, és százakat állítottak elő. (MTI) Leeuwarden és Valletta Európa kulturális fővárosa 2018-ban Január elejétől egy éven át a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet - közölte az Európai Bizottság szerdán. Mint Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta, az európai kulturális fővárosok a kultúrán keresztül segítik egybekovácsolni a közösségeket az adott városoknak, állampolgáraiknak és gazdaságaiknak járó hosszú távú előnyök érdekében. Kiemelte, az idei különleges év lesz, hiszen 2018 a kulturális örökség európai éve is egyben, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökséget előmozdító kezdeményezéseket is szem előtt tartanak programjaik során. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy kiemeljék a kultúra szerepét az európai identitás megteremtésében - tette hozzá az uniós biztos. A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére és gazdagságára, előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi integrációt, illetve hangsúlyozni a kulturális örökségnek a közös történelmi tudat és identitás kialakításában betöltött szerepét. A bizottsági tájékoztatás szerint Valletta több mint 140 kezdeményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programja arra ösztönzi a művészeket és a közönséget, hogy újragondolják a kultúráról kialakult hagyományos vélekedést. A hollandiai Leeuwarden mintegy 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására törekszik. Mint kiemelték, a kulturális fővárosok kiválasztásában kulcsszerepük volt a városok által benyújtott pályázatban felvázolt hosszú távú stratégiáknak, a pályázat előremutató európai dimenzióinak, a gazdag kulturális és művészeti tartalomnak, a megvalósítási képességnek, valamint a társadalmi határokon és kultúrákon átnyúló kapcsolatok várható pozitív alakulásának. Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez. A tájékoztatás szerint az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak, és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára. Európa kulturális fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. 2020- ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021 -ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxemburgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet. Magyar város - Pécs - eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott lista alapján Magyarország legközelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosát. (MTI) Ország - világ Vádat emeltek Valeriu Zgonea ellen Vádat emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Valeriu Zgonea volt képviselőházi elnök ellen befolyással való üzérkedés miatt. A DNA szerint 2012 júliusa és 2013 áprilisa között a képviselőház elnöki tisztségét és egy párt alelnöki tisztségét betöltő Valeriu Zgonea elfogadta Dumitru Dobrica megyei tanácsos arra vonatkozó ajánlatát, hogy anyagi haszonért cserébe befolyása révén magas tisztségbe juttassa Dobrica egyik hozzátartozóját. Ezt követően Zgonea 62.143 lejt kapott Dumitru Dobricától. 2013. április 22-én Dobrica rokonát egy, az informatikai minisztériumhoz tartozó intézmény elnökévé nevezték ki, holott az illető nem rendelkezett az ehhez szükséges képesítéssel. Később az illető államtitkárhelyettesi állást kapott a távközlési és informatikai minisztériumnál. A vádlott vagyonából lefoglaltak 62.143 lejt, és az ügyészek hatósági felügyeletet kértek Valeriu Zgoneát illetően. Az ügyészek tájékoztatása szerint Dumitru Dobrica vádalkut kötött. (Agerpres) Félezer állás tölthető be Az Európai Gazdasági Térség munkaadói az Eures hálózaton keresztül 551 állást hirdetnek meg romániai munkavállalók számára. A legtöbb munkahely Spanyolországban, Máltán és Németországban van. Az Országos Munkerő-elosztó Ügynökség által öszszesített adatok szerint 164 állásra várják a jelentkezőket a mezőgazdaságba Spanyolországba, 158 munkahelyet ajánlanak Máltára (főleg autóbusz-sofőröket keresnek), Németországban pedig 87 kamionsofőrt alkalmaznának Romániából. Nagy-Britanniába zömében mészárosokat keresnek, összesen 61 munkahelyet hirdetnek romániai munkavállalók számára. Csehország 30, Belgium 28, Finnország 11, Luxemburg 10 munkahelyet ajánl, Norvégiába pedig két romániai borbélyt várnak. (Agerpres) Huszonkét turista rekedt a hegyekben Huszonkét turista, köztük kilenc gyerek rekedt a Valcea megyei Román-csúcson a járhatatlan, hóval borított út miatt. A csendőrök és a hegyimentők próbálnak eljutni hozzájuk. A turisták a 112-es sürgősségi hívószámon hívták a hegyi csendőröket és a hegyimentőket. A mentőcsapatok speciális járművekkel indultak a keresésükre. Mircea Lera, a Valcea megyei hegyimentő szolgálat vezetője a Mediafax tudósítójának azt mondta, a turisták lezárt, hóval borított úton indultak el, és nem tudnak rajta továbbhaladni. A hóeltakarító járművek már megérkeztek, a turistákat azonnal lehozzák, amint az útviszonyok ezt lehetővé teszik - mondta Lera. Jéghotel mellé jégtemplom Mintegy 65 százalékban foglaltak a helyek januárfebruárra a Fogarasi-havasokban, az országegyetlen jéghotelében, a 2.000 méter magasan fekvő, 4,65 hektár területű, több mint 11 méter mély Bálentónál, ahol szerdán mínusz 5 Celsius-fokot mértek, a hóréteg vastagsága pedig 130 centiméter volt. A jégszálló csak kabinos felvonóval közelíthető meg, a transzfogarasi utat a jelentős lavinaveszély miatt télire rendszeresen lezárják. A jéghotel az elmúlt 13 évben több mint 8.000 vendéget fogadott. A különleges szállót a tó jegéből kivágott, nagyjából 70 centiméteres oldalú jégtömbökből építették. Idén a hotel témája a zene, a szobákat zenészekről mintázott szobrok díszítik. Az éjszakánként száz euróba kerülő szobák szilveszterkor mind foglaltak voltak. A következő két hónapra a helyek 65 százalékát már lefoglalták, leginkább brit turisták - nyilatkozta szerdán az Agerpres hírügynökségnek a jégszálló képviselője, Daniel Corbu. Ugyanitt február végéig egy jégtemplom is felépül. _ NÉPÚJSÁG 3 Tragumarák lázadása (Folytatás az I. oldalról) Valamire azért csak jó volt ez a kijózanító hivatali „ iraki Felszínre hozta közösségünk törésvonalait. Botcsinálta társadalomkutakodóként érdeklődve figyeltem a megmondóemberek bejegyzéseit. Nem csalódtam: mindenki hozta a formáját. Az önjelölt jogvédők az érdekképviseletet ostorozták. A szövetség volt és jelenlegi választottjai, ideig-óráig hatalmi pozíciójuk haszonélvezői egymásra fröcskölték a moslékot. Csak a nagyprior Makkai Gergely nem rántott kardot, hogy Szent György-lovagként fejét vegye a sárkánynak. Vagy oly titokban tette, hogy senkinek nem tűnt fel. Pedig alpolgármesterként ő van a legközelebb a problémák forrásához. Igaz, ami igaz, nem ő lenne az egyetlen marosvásárhelyi magyar alpolgármester, aki szem elől téveszti, hogy miként került hivatali székébe. A tanácsos urak sem kivételek. A közvélekedés szerint soha ilyen gyenge csapatunk nem volt. És nem is lesz jobb, ha a tragumarák rendes feltámadása be nem következik.