Népújság, 2018. november (70. évfolyam, 251-275. szám)

2018-11-01 / 251. szám

2018. november 1., csütörtök HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Románia és Moldova egyesülését előkészítő alkotmánymódosításhoz kezdődött aláírásgyűjtés Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése ér­dekében kezdődött aláírásgyűjtési kampány Jász­vásáron (Iasi) - tudatta kedden a Hotnews.ro hírportál. „Az alaptörvényt akarjuk módosítani Románia 1918-as ha­tárainak elfogadtatása érdekében” - idézte a hírforrás Mihai Chirica­­ a kormányzó Szociáldemokrata Pártból kizárt, immár független­­ jászvásári polgármestert, aki Moldva ro­mániai része legnagyobb városának a nevében támogatást ígért a szükséges aláírások összegyűjtéséhez. A városháza tá­jékoztató kampánnyal, szórólapokkal fogja segíteni az Egy­­millióan az egyesülésért elnevezésű aláírásgyűjtést. Az alkotmánymódosító polgári kezdeményezést az Acsiu­­nea 2012 elnevezésű, Románia és­­ a szovjet utódállam - Moldova Köztársaság egyesülését követelő unionista ernyő­­szervezet aktivistái terjesztették a törvényszövegek jogharmó­niáját vizsgáló úgynevezett törvényhozási tanács elé. A szakértői testület júliusban pozitívan véleményezte a kezde­ményező bizottság alkotmánymódosító törvényjavaslatát, amely szeptember 19-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A kezdeményezőknek ettől a dátumtól számítva fél év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy összegyűjtsék az alkotmánymó­dosító javaslat parlament elé terjesztéséhez szükséges, legke­vesebb félmillió támogató aláírást az ország megyéinek leg­alább feléből. A kezdeményezők nem az alaptörvény valamely szakaszát akarják módosítani, hanem - a bolgár, cseh, lett, portugál, szlovén, spanyol alaptörvényhez hasonlóan - pre­­ambulummal akarják kiegészíteni az alkotmányt. A javasolt szöveg arra utalna, hogy az alkotmányozók a román nemzet következő nemzedékei számára akarnak esélyt nyitni arra, hogy egy „egyesült, demokratikus, európai és jóléti államban” éljenek, a román nemzet békés, a nemzetközi jogot tisztelet­ben tartó, külső beavatkozástól mentes újraegyesülése révén. Akár a törvényhozók, akár az állampolgárok kezdeménye­zésére kerül napirendre a parlamentben egy alkotmánymódo­sító törvénykezdeményezés, Romániában kétharmados parlamenti többség, valamint érvényes és eredményes népsza­vazás szükséges az alaptörvény módosításhoz. A mai Moldovai Köztársasággal csaknem megegyező terü­letű (az orosz többségű Dnyeszter menti szakadár köztársaság nélküli) Besszarábia - a Prut, a Dnyeszter és Duna-delta által határolt térség, a történelmi Moldva keleti része - több mint egy évszázados cári uralom után a bolsevik forradalom idején önállósult, majd 1918. március 27-én fogadta el a Román Ki­rálysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része. (MTI) Kelemen Hunor: Európa-pártiak vagyunk, de a problémákról őszintén kell beszélnünk Az Európai Unió tagországaiban egyre nagyobb kihívást jelent a bizalom hiánya. Ezért reformra és újratervezésre van szükség, a problémákról őszintén, kendőzetlenül kell beszélni - hangsúlyozta Kelemen Hunor az Európai Bizottság Drumul catre Sibiu elnevezésű bukaresti konferenciáján. Az Európai Unió és az illiberalizmus provokációja: Mi a demokrácia jövője? című panel egyik felszólalójaként az RMDSZ elnöke leszögezte, az általa vezetett szervezet Eu­rópa-párti. Meggyőződése, hogy Románia az unió nélkül si­kertelen ország lenne, ezért minden egyes kilépéssel kapcsolatos ötlet, felvetés nagyon veszélyes. Az RMDSZ ugyanakkor NATO-párti is, e nélkül a „biztonsági öv” nélkül, az Amerikával kötött stratégiai partnerség nélkül a román állam Kelettel szemben még sebezhetőbbé válna. Keletről sosem jött semmi, sem szabadság, sem jólét, sem biztonság­­tette hozzá Kelemen Hunor. A hallgatóság figyelmét ugyanakkor arra is felhívta: Eu­­rópa-pártinak lenni nem azt jelenti, hogy kontinensed problé­máit nem észleled, nem ismered fel. Az unió kihívásai ma teljesen mások, mint voltak, azonban ezeknek sok közük nincs az illiberalizmushoz. Kelemen Hunor meggyőződése: Európa politikusainak időről időre fel kell tenniük a kérdést, miért nö­vekszik a bizalmatlanság az unió bürokráciájával szemben, miért nő az euroszkepticizmus, hol rontotta el a mainstream, az elit? Ha ezekre sikerül jó válaszokat adni, ha helyes lesz a diagnózis, akkor előrébb vezetnek majd a valós megoldások. Kelemen Hunor nehezményezte azt is, hogy amíg az Euró­pai Unió gazdasági szempontból nagyon erős, addig politika­ilag gyenge, katonailag pedig nem létezik, ezért reformra és újratervezésre van szükség, ennek egyik útja a megosztottság csökkentése Kelet- és Nyugat-Európa között. Ami a belpolitikát illeti, elmondta: itthon semmiféle ve­széllyel nem jár az illiberalizmus, ez ma egy mondvacsinált, nem létező probléma Romániában. Az elmúlt 28 esztendőben az országra sem a liberális demokrácia, sem a keresztényde­mokrácia, sem a szociáldemokrácia nem volt jellemző, Ro­mánia lerekedt az eredeti demokráciánál, alapvető intézményekkel rendelkezik ugyan, de a tartalom hiányzik be­lőlük. Az RMDSZ elnöke szerint a hatalmi ágak szétválasztása a mai napig nem történt meg, és nincs jogállam ott, ahol a tör­vényeket nem tartják be - a MOGYE ügyét és a visszaszol­gáltatási törvényt is említette felszólalásában. Amennyiben az elkövetkező időszakban Románia Európa­­párti politikusai őszinte párbeszédet folytatnénak a parlament­ben és nem csak ott, valamint egyetértenének négy-öt olyan területen, amelyben sürgősen konszenzusra lenne szükség, akkor az ország is fejlődhetne - összegzett Kelemen Hunor. Kérdésre elmondta: a decentralizáció lenne az a terület, amelyben konszenzust alakítana ki elsőként. A döntéseket minél közelebb kell vinni az állampolgárokhoz, rengeteg problémát oldana meg, ha a szubszidiaritás elve szerint csele­kednének. (közlemény) Csütörtökiek útikalauza Mára eltűntek az utazási szokásokban rögzült időszakok. Egyszerűbben fogalmazva, akkor utazunk, amikor éppen ked­vünk szottyan. Nincs idényhez kötve. Pénztárcánk, időkere­tünk és ízlésünk határozza meg az utakat, vándorlásokat, csatangolásokat. Ez a kivételesen és gyorsan megszokható állapot, létforma egyetlen, de annál fontosabb külső ténye­zőtől függ: ne lépjen ki, ne fordítson hátat országunk az Eu­rópai Uniónak. Azaz ne jöjjön vissza az útlevélkényszeres, hatósági önkényuralmi időszak. Másként szólva, ne nézzenek menekültnek, illegális bevándorlónak, ne rugdaljanak vissza az európai és más boldogabb uniók határairól. Na mármost, ha utazásunkhoz min­den adott, és nem nyűgnek nyakunkon a kötelezők, akkor kétféle változatban utazhatunk. Útra kelhe­tünk egyénileg és társas kombinációban. Az egyéni út is szer­vezett utazás, a félreértések és gyalog-irigységek elkerülése végett. Ugyanis ezeket - Csütörtökiék esetében - a feleség (nevezzük Csütörtökinének) szervezi meg nem kis erőfeszíté­sek árán. Kinéz, gusztál, mérlegel, lejegyez, szó­táraz, foglal, méreget, olcsóbbnál olcsóbb fapados járatokra csap le, biz­tosítást köt, szervez, messze elkerüli a gyanúsan olcsó lehe­tőségeket, szállodákat keres, visszaigazoltat, megnézi az internetes világtérképen, a Google Earthön a szálloda (ideál)képét, beméri a környező metró- és buszmegállókat, a vasútállomástól, repülőtértől mért legoptimálisabb távolsá­gokat, rakétakilövő állásokat, helikopterleszállókat, a legkö­zelebbi vonattal is elérhető — egy-két napos — látványosságokat, utánaolvas, nyelvvizsgázik, útikönyvet sze­rez be, amely elérhető, ha nem, akkor az internetről kinyom­tat. Egyszóval minden eshetőségre felfegyverkezik. Aztán hátradől, és nyugodtan rögtönöz a csapdahelyzetekben, míg Csütörtöki úr idegeskedik. (Enyhén szólva.) A másik forma a társas élményvadászat. Befizet az ember, és ha kicsit sem hagyja el a szerencse, társasozása alatt nem megy csődbe a lebonyolító iroda, nem hagyja napokig vesz­tegelni a buszpályaudvarokon, repülőtereken utasait. Az ide­genvezető friss és tettre készen rutinos, már százkettedik alkalommal vezeti csoportját, mondjuk Rómába, tegező vi­szonyban van a pápai Svájci Gárda fess hadnagyával és Róma főpolgármesterével, valamit Tintorettóval. A csoport­ban mindenféle ember akad, sajnos nem mi válogatjuk össze a kedvünkre való társaságot. (Eleve kizárt.) Adott az átlag­utazó, aki folyton pontos, ott lóg az idegenvezető kézügyében, csöndes, nem tesz fel kérdéseket, nincsenek különleges kíván­ságai, mindennel elégedett, akárkivel beosztható egy szo­bába, bőröndje elfér a saját zsebében, hazatérés után köszönőlevelet ír... Ja most látom, hogy egy ideáltípust írtam le. Szóval ilyen nincs. A másik típus a krakéler, a fontos­kodó, az egyre kevésbé kibírható. Hetedszer van Rómában, mindent tud, sőt jobban is, mint az idegení félrelvezető, kijavítja a kiej­tését, adatait, átveszi a csoport irányítását, kommentál, er­kölcsi magasból oszt érdemjegyeket, egyeseket kegyel, másokat halálra szekál, folyton duzzog és összehasonlít, a korábbi utazásai ezerszer jobbak voltak, sőt Róma sem a régi; amikor először volt, még Julius Cézár fogadta őket, és Cicerót is hallotta a fórumon, XII. Kelemen pápa neki egy külön bullát címzett stb., stb. Ő az, akivel kapcsolatban meg­fogadjuk, soha többet vele. Sőt, ha egy városban lakunk, még a köszönését sem fogadjuk. (Ámbátor átnéz rajtunk.) Végül itt van a klasszikus mamlasz: eltéved, elkésik, meg­botlik, elesik, lemarad, ellopják az útlevelét, rossz buszra (villamosra, metróra) száll, és csak Torinóban veszi észre, hogy nem Palermóban van. Az idegenvezető többszöri eré­lyes figyelmeztetése ellenére is szóba áll a honi származású koldusokkal, megszánja őket, akik viszont lelkiismeretlenül becsapják, kirabolják, figyelmetlenül kel át az úton, és elüti egy szárazra vontatott vaporettó, nem tud semmilyen idegen nyelvet, elfelejt, ottfelejt, kifelejt, konzulhoz, követséghez kell folyamodni miatta, diplomáciai bonyodalmakat okoz, a Szent Péter-bazilikában leveri a szenteltvíztartót, a főoltárt a kö­nyökével behasítja, ügyetlenkedik a legegyszerűbb automa­tánál, miatta hetedhétszer kell megállni, mert... Van viszont egy óriási előnye: mesélni lehet róla hazatérés után, sőt még bátran barátkozhatunk vele. Izgalmasabb, mint a Sixtus-kápolna. Azt bármikor megnézheted a youtube-on is. Csütörtöki kimenő - Sebestyén Mihály rovata - _____ NÉPÚJSÁG 3 Ország - világ• kártérítés a forradalom áldozatainak Kárpótlás fizetésére kötelezte a román államot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az 1989-es forradalom több áldozata számára az ügyüket érintő nyomozás késlekedése miatt. Az EJEB ítélete 23 személy Románia ellen benyújtott keresete nyomán született. A feljelentők, illetve azok közeli rokonai részt vettek a tüntetéseken, és megsebesültek vagy meghaltak az 1989 decemberében Bukarestben, Slobozián, Târgoviștén és Resicabányán lezajlott események során, amelyek a kommunista rendszer bukásához vezettek. A panaszosok azt rótták fel, hogy a romániai hatóságok nem vizsgálták ki méltá­nyos időn belül az eseményeket. Ezzel szerintük megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményé­nek 2. cikkét, amely szerint minden személy élethez való jogát törvényesen védeni kell, illetve senki sem fosztható meg szándékosan az életétől. (Mediafax) Nincs elmarasztalás A PSD-ALDE kormánykoalíció ellenszavazataival a képviselőház elvetette szerdán a Tudorel Toader igazságügyi miniszter elmarasztalását célzó ellen­zéki „egyszerű indítványt”. Toadert elsősorban az igazságszolgáltatás politikai felügyelet alá gyűrésé­­vel, az ágazat működését szabályozó törvényi háttér „megcsonkításával" vádolták az indítvány előterjesz­tői. Tudor és Toadert az ellenzék az igazságszolgál­tatás függetlensége bírásójának, a korrupt politikusok ügyvédjének nevezte. A miniszter viszont továbbra is élvezi a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE nyílt támogatását, ezért a PSD végül nem szavazta meg az ellenzéki indítványt, elkerülendő, hogy voksával megkérdőjelezze a kormánytöbbség stabilitását. (MTI) Csökkent a munkanélküliségi ráta Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 4,1 százalék volt szeptemberben a szezonálisan ki­igazított munkanélküliségi ráta, ez 0,2 százalékpon­tos mérséklődést jelent az előző hónaphoz viszonyítva. A férfiak körében 1,5 százalékponttal magasabb volt a munkanélküliség, mint a nőknél. Az INS közleménye szerint a 15 és 74 év közötti mun­kanélküliek becsült száma 370.000-re esett vissza az augusztusban jegyzett 386.000-ről. A tavalyi év szeptemberéhez viszonyítva is csökkenés észlel­hető, akkor ugyanis 440.000 állástalan személyt tar­tottak számon. A 25 és 74 év közöttiek körében 3,3%-os munkanélküliségi rátát jegyeztek, ez a kor­osztály tette ki szeptemberben a munkanélküliek összlétszámának 75,1 %-át. (Agerpres) Új honlap az autonómiáért A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajtószolgálata közölte, az új honlapján az érdeklődők a közképvi­seleti testület híreit, dokumentumait, kiadványait, Székelyföld bemutatását, az SZNT-ről és az SZNT által szervezett események visszhangját mind meg­találják a www.sznt.org címen. Az új honlapon az el­múlt másfél évtized autonómiaküzdelmének minden eseménye, rendezvénye, az ezekről készült beszá­molók és értékelések, a tevékenység kapcsán meg­alkotott és elfogadott dokumentumok, film- és fényképfelvételek a Székely Nemzeti Tanács meg­alakulásától napjainkig elérhetőek. Ugyanakkor a honlapon minden érdeklődő három nyelven találja meg a legfrissebb információkat. Halottak napja a főtéren (Folytatás az 1. oldalról) állítható meg, s korunk halottak napjának virágos te­metői, a határon túlról hazaérkezők sorai egy belső vágy, egy lelki emlékezés, örök honvágy külső, látvá­nyos, virágos megélése. Örök vita az is, hogy szép-e egy temetés, a temető? A temetésnek, a temetőnek megvan a maga sajátos, semmi mással össze nem hasonlítható hangulata, de ilyenkor - halottak napja tájékán -szép a temető. Szép, mert leg­többen letakarítják, kitisztítják halottaik sírhelyét, és ahol rend van, ott még a temető is szép. Szép a temető, mert virágba és gyertyafénybe borul 400 évi küzdel­münk, kitartásunk kézzel fogható emléke, s ilyenkor még az őshazát kereső székely fasori szobra körül is gyertyát gyújtanak, pedig neki ebben a városban nincsenek vér szerinti leszármazottai. Halottak napján vannak lelki rokonai, hogy a Dardzsilingig eljutott székely se marad­jon árván. És szép a főtér is halottak napján; olyan, mint egy jól sikerült színes festmény, ahol a színek mögött sírhelyek látszanak, cserepes krizantémok illatába belevegyül a gyertya fénye, s amikor elindul ez a színes virágtenger a temető felé, régi arcok tűnnek fel az emlékezés tárhá­zából, és akkor a temető szomorúsága elviselhetőbbé válik: szép helyen pihennek elment szeretteink. Ezért szép halottak napján a főtéri virágvásár.

Next