Népújság, 2019. május (71. évfolyam, 97-122. szám)

2019-05-02 / 97. szám

2019. május 2., csütörtök Kelemen Hunor a kormányfőnek: állítsa le az úzvölgyi katonatemető átalakítását Levélben kérte Kelemen Hunor, a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Viorica Dancila mi­niszterelnököt, hogy az ügy tisztázásáig közigazgatási úton állítsa le az úzvölgyi katonatemető átalakítását. A miniszterelnöknek címzett levélről az RMDSZ hírlevele tájékoztatott ked­den. Kelemen Hunor politikailag tűrhe­tetlennek, közigazgatásilag törvény­telennek tartotta, hogy román katonasí­rok parcelláját hozták létre a Székelyföld keleti peremén fekvő Úzvölgye első vi­lágháborús osztrák-magyar katonai te­metőjében anélkül, hogy engedélyt kértek volna a temető tulajdonosától, Csíkszentmárton önkormányzatától. Az RMDSZ közölte: tiltakozik a lépés ellen, amelyet törvénytelennek és kegyeletsér­tőnek tart. „Mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban hatá­rozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhelyállítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát” - idézte a hírlevél Kele­men Hunor levelét. Kedden a Magyar Polgári Párt (MPP) is közleményben tiltakozott az úzvölgyi katonatemető átalakítása ellen. Kinyil­vánította, hogy kegyeletsértőnek és tör­ténelemhamisítónak tartja a beavatkozást, mely által a magyarság „nemzeti ellenállásának és megmaradá­sának az egyik utolsó jelképe” vész el végleg. Az MPP közölte: levélben tájékoztat­ták a történtekről a magyar Honvédelmi Minisztérium illetékes államtitkárát, kérve a Románia és Magyarország kö­zötti egyezmény vonatkozó előírásainak betartatására. A párt azt is kinyilvání­totta, hogy az ügyben határozott lépést vár az RMDSZ-től és a Hargita Megyei Tanácstól, és partnerséget vállal a szö­vetséggel a határozott kiállásban. Közleményben tiltakozott kedden este az úzvölgyi katonatemető önkényes át­alakítása miatt az Erdélyi Magyar Nép­párt (EMNP) elnöksége is. A párt szerint a többszörösen törvénytelen temetőfog­lalás a magyarországi román és a romá­niai magyar hadisírok jogi helyzetéről 2008-ban kötött román-magyar állam­közi megállapodást is súlyosan megsér­tette. A párt szerint az eset híven tükrözi, hogy Románia nem jogállam. Az EMNP kijelentette: ennek ellenére a jog eszközeinél marad, és közigazga­tási bírósági eljárást kezdeményez Dor­­mánfalva önkormányzata ellen, hogy semmisítsék meg a „területrablást szen­tesítő helyi önkormányzati határozatot”. A párt ugyanakkor kezdeményezte a Hargita Megyei Tanács rendkívüli ülésé­nek az összehívását az ügy részleteinek a tisztázására. Az erdélyi magyar sajtó a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület fény­képes tájékoztatása alapján számolt be arról, hogy a Kárpátokon túl fekvő Dor­­mánfalva (Dormanesti) önkormányzata önkényesen létrehozta az első és máso­dik világháborúban elesett román kato­nák emlékhelyét a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák-magyar kato­nai temetőjében. A beavatkozás során 52 betonkeresztet és szintén betonból készített nagyméretű ortodox keresztet állítottak fel a bekerített magyar sírkert­ben, ahol az Osztrák-Magyar Monar­chia mintegy hatszáz katonája nyugszik. Dormánfalva önkormányzata május 17-re hirdette meg a román ka­tonák emlékhelyének ünnepélyes fel­avatását. A Kárpátok gerincétől keletre, a Moldva felé folyó Úz völgyében mind az első, mind pedig a második világháború­ban véres csatákat vívott a magyar had­sereg az orosz, illetve szovjet erőkkel támogatott román hadsereggel. Az úz­völgyi katonatemető Hargita megye leg­nagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye. A temetőben 1994-ben második világháborús emlék­művet is állítottak, melynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést. A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánsze­mélyek adományaiból újították fel. A be­kerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak, melyekre felkerültek az Úz folyó völgyében vívott csatákban elesett magyar katonák nevei. A román kato­nákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állítot­ták. Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilo­méterre fekvő Csíkszentmártonhoz tar­tozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A tele­pülésről 2017-ben költözött el az utolsó lakos. (MTI) László kedves mosolya átfűtötte a szobát. Ez volt az a dolog, ami először feltűnt. Szigorú, kérlelhetetlen jogásznak hit­tem, amíg csak olvastam róla, suttogva említették a nevét. Minket védett, ér­tünk aggódott, érdekeinkben járt el ön­zetlenül. Nem várt hálát, pláne nem hálálkodást. Tette, amit magára vállalt. Tőlünk távol „ és mégis oly közel ”, néha csak sláger szavaival mondhatók el a dolgok, a kis alapigazságok. Pá­rizsban született, emigrációban. Szüleit a kelet-európai vörös diktatúra (dikta­túrák) kényszerítették vándorbotot venni. Végül a minden remények orszá­gában, az Államokban kötöttek ki. Apja évekig a a New York-i városi könyvtár­ban dolgozott. Megmutatta a hatalmas cédulakatalógust, melyen évekig dolgo­zott. Kartotékok, amelyek annyi nagy­szerű gondolathoz, széphez és sokféle előjelű valósághoz mutattak utat. Hol kereshető, hogyan lelhető meg gyorsan az információ. Rólunk is az, amit nem hazudhatott el a rendszer. László hitt az igazságban, a jog ere­jében, a tiszta rációban. Szépen és vá­lasztékosan beszélt magyarul. Élveztem kissé ódivatú kifejezéseit, amelyek az ő ajkáról természetesen hangzottak, de mi ideát az egy nyelvet beszélők töme­gében már nem nagyon hallhattuk, leg­­fennebb a színházban, egyetemi katedráról, csupán olvastuk jobb sorsra és érzelmekre méltó könyvek­ben. 1996-ben New Yorkban voltam, s meghívott irodájába, amely Manhattan szívében volt. Hallott rólam, vagy is­merte nevemet és néhány írásomat, nem tudom. De alaposan kikérdezett arról, mi van nálunk, velünk, mit hi­szünk, mit gondolunk, hogyan boldogu­lunk. Nem lehetett igazán újat mondani neki, úgy éreztem, mégis türelmesen vé­gighallgatta mondókámat. Irodájában erdélyi fiatalok tanulták a nagypoliti­kát, a felelős publicisztikai attitűdöt. Értette dolgainkat, hiszen ez volt érdek­lődése iránya, pályája, törekedése, koncepciójának valóságos és sokszor virtuális terepe. A HHRF hosszú ideig felelős, fontos, reményt adó rövidítés volt. Ő volt ennek a lelke. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Családjának erdélyi-romániai részé­hez régi barátság fűzött. Talán ez lehe­tett - gondolom most, két évtized múltán - a meghívás alapja. Házában is fogadott, amely olyan volt, mintha valahol a Balaton partján vagy hava­sok alján álló régi udvarház lenne. Pedig Jersey-ben volt, egy egymásba láncolódó településsorozat kellős köze­pén. Benne sok-sok ember: magyarok, angolszászok, zsidók, régi emigránsok. Volt, aki beszélgetett, mások zenét hall­gattak vagy kint ültek a kertben, egy sokfordulós, izgalmas asztalitenisz­mérkőzést néztek, melyet László vívott Bukarestből elszármazott műépítész só­gorával. Ott találkozhattam Sütő And­rás amerikai fordítójával, aki átadta nekem legfrissebb fordításkötetét, benne az Egy lócsiszár virágvasárnap­jával és a Csillag a máglyán angol vál­tozatával. Rajongott építészmérnök feleségéért, gyengéd volt szüleihez, akik már közel a századikat taposták, gyermekeiért, zongoraművész kislányáért, Júliáért és az életrevaló, vidám Daniért. Három nyárral ezelőtt a Téka udvarán beszél­gettünk mint régi ismerősök, barátok. Az óhazát megismerni hozott Ameriká­ban született, magyar gyökerű fiatalo­kat. Utoljára meghallgattuk Júliát, aki a New York-i művészeti akadémia egyik termében kora este (április volt) Cho­pint játszott. Angolul-magyarul beszél­gettünk társaságával. Mintha nem lettek volna nyelvi határok. És talán lelkiek sem. Adósa maradtam. Azt ígértem, édes­anyja családjáról majd történeti beszá­molóval szolgálok. Hiszen az 1922-ben elhunyt öregúrról sokat tudtam meg a korabeli újságokból. Egykor Maros- Torda vármegye és a szabad királyi város főispánja volt, majd belügymi­niszter. Bernády György legjobb segí­tője, támogatója. Nevét valaha utca is viselte Vásárhelyen. A Sándor Jánosét. Meg egy közkút az egyetemhez felrúg­­tató szerpentin kanyarulatában. Nem tudtam, hogy súlyos beteg volt. Szelíd, kedves mosolya hosszú, békés öregségre predesztinálta. Úgy látszik, az eleve elrendelés csak elméleti lehe­tőség. Vagyis hát, könnyebbre és szo­morúbbra fordítva a szót: Hámos László, barátom, emléked elménkben, szívünkben nem fog elhalványulni. Igaz és kiváló ember voltál. Különb magyar. Nyugalmad legyen békés odatúl a nagy vizeken. ______ NÉPÚJSÁG 3 Ország - világ ______ Emelt összegű gyermekpénz­­ májustól A 2019. évi 9-es számú sürgősségi kormányrendelet értelmében áprilistól 300 lejes támogatás jár a gye­rek 2 éves koráig, és ugyanekkora összeget kapnak 18 éves korukig a fogyatékkal élők is. A 2 és 18 év közöttieknek folyósított, úgynevezett gyermekpénz összege az eddigi 84 lejről 150 lejre nő. A februárban elfogadott rendelet szerint az emelés az idei költség­­vetési törvény életbe lépését követő hónap első nap­jától érvényes. Az államfő március 15-én hirdette ki a költségvetési törvényt, így áprilistól jár az emelt összegű gyermekpénz, amelyet májusban folyósíta­nak. Az országos szociális felügyeleti és kifizetési ügynökség (ANPIS) adatai szerint 2019 márciusá­ban országszerte 3.647.178 gyerek részesült a tá­mogatásból. A legtöbb kedvezményezett (332.714) Bukarestben volt, aztán laki (181.697), Suceava (137.971) és Bákó megye (130.843) következett a sorban. (Agerpres) Forgószél és jégeső okozott károkat Tucatnyi házról tépte le a tetőt és egy utasokkal teli autóbuszt is felborított a viharos erejű szél kedden Calárasi megyében, ahol a közösségi oldalakra fel­­töltött videófelvételek tanúsága szerint forgószél sö­pört végig. Drajna település térségében 16 lakóházról tépte le a tetőzetet a szélvihar. A Románia déli részén átvonult zivatarok másutt is villanypóz­nákat és fákat döntöttek ki. Prahova megyében je­lentős mennyiségű jégeső okozott károkat. A megye több településén elöntött pincékhez és gazdasági épületekhez riasztották a katasztrófavédelmet, hogy kiszivattyúzzák a vizet. (MTI) Csökkennek a banki törlesztőrészletek A kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) Facebook-bejegyzésben közölte: 18 százalé­kig terjedő értékkel csökkennek a banki törlesztő­részletek. Mint ismeretes, csütörtökön jelentik be a kamatláb új referenciamutatóját, ami a háromhavi ROBOR-t váltja a változó kamatozású hitelek tör­lesztőrészletének kiszámításánál. Kiemelték ugyan­akkor, hogy a kedvezőbb kamatláb kiszámításához a banki ügyfeleknek el kell menniük a pénzintézet­hez, ahonnan a kölcsönt igényelték, és kérniük kell a hitel újrafinanszírozását a megváltozott körülmé­nyek között. A Román Nemzeti Bank (BNR) május másodikén 11 órakor a honlapján jelenti majd be a negyedévi referenciamutatót, amit az ezentúl felvett, változó kamatozású hitelek havi törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazni fognak. (Mediafax) Ugrott a jogsi Országszerte több mint 400 gépkocsivezető maradt jogosítvány nélkül, és 89 jármű forgalmi engedélyét vették el a közlekedésrendészet munkatársai által kedden végzett ellenőrzések nyomán - tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság. A belügyminisz­tériumi egységek összehangolt, a közrend és a köz­­biztonság megőrzésére irányuló akciói során 766 bűncselekményt észleltek, 113 személyt bűntett el­követésén értek tetten, és kilenc, elfogatóparancs hatálya alatt álló személyt kerítettek kézre. A rend­őrök emellett 1,9 millió lej értékben szabtak ki bírsá­got, és 3300 lej értékben koboztak el javakat. (Agerpres) Fél évszázados lemaradás (Folytatás az 1. oldalról) háromsávos és 0,2 százaléka (31 kilométer) hatsávos. Az sem zavaró számukra, hogy a szakemberek elmond­ták: közlekedésbiztonság szempontjából legalább 50 évvel elmarad az utak állapota attól, amilyennek lennie kellene. Az viszont komolyan érdekelhetné a hatóságo­kat, hogy az elmúlt két évben Romániában 1 millió la­kosra számítva közel százan haltak meg közlekedési balesetben. Ez az európai átlagnak a kétszerese. Hogy érthetőbb legyen: évente közel harmincezer közlekedési balesetben megközelítőleg 2000 ember hal meg. Akár úgy is mondhatjuk, hogy naponta öten. És nem kizáró­lag a szabálytalan vezetés miatt. Az útinfrastruktúrával szorosan összefüggő közlekedésbiztonság javítása, úgy látszik, ma még nem prioritás Romániában. Van he­lyette rendőrségi jó tanács a sofőröknek: vezessenek fo­kozott figyelemmel, ne menjenek bele kockázatos előzésekbe. Ez a minimum és a maximum is.

Next