Népújság, 2019. november (71. évfolyam, 250-275. szám)

2019-11-01 / 250. szám

2019. november 1., péntek HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Egy alpolgármestere maradt Marosvásárhelynek Makkai Gergelyt leváltották A marosvásárhelyi tanács csütörtöki ülésén 17 köz­gyűlési képviselő döntött úgy, hogy meneszti tiszt­ségéből Makkai Gergely RMDSZ-es alpolgármestert. A határozattervezet kezdeményezője az RMDSZ volt. A testület a költségvetés-kiegészítést is meg­szavazta, a képviselők azonban csupán a kormány­tól kapott 24 millió lej és az uniós pályázatokhoz szükséges összegek felhasználásáról döntöttek. Antalfi Imola A közműszolgáltatók részvényesi gyűlése után a tanácsosi testület elsőként a Makkai Gergely alpolgármester leváltására vonatkozó határozattervezetet vitatta meg. Az RMDSZ alpol­gármestere még a képviselők előtt szót kért. Szégyenteljes pil­lanatnak nevezte azt, amikor az RMDSZ-frakció egyik gyűléséről kizárták, arra hivatkozva, hogy az ő ügyét tárgyal­ják, így érintettként nem lehet jelen. Kijelentette, irodájában várja meg a szavazás eredményét, de mielőtt még kivonult volna a tanácsteremből, utalt arra, hogy a leváltására vonat­kozó tervezetet aláíró tanácsoskollégáinak állítólag meg kell mutatniuk szavazócéduláikat a frakció vagy az RMDSZ egy képviselőjének. „Milyen titkos szavazás ez?!” - tette fel a kér­dést. Majd támadásba lendült Csíki Zsolt volt frakcióvezető ellen, akit személyeskedő hangnemben azzal vádolt meg, hogy a képviselőtársa igazgatása alatt álló sportiskola 99.499 lejjel károsította meg a költségvetést, és az összeg behajtását elren­delték. Csíki Zsolttól szerinte „antiszociális” megnyilvánulásai miatt vonták meg a frakcióvezetőséget, mióta tanácsos, nem tett le tevékenységi beszámolót, ő volt a legtöbbet kiküldetés­ben, anélkül, hogy beszámolt volna ezekről stb. Majd Bakos Levente ülésvezető következett, akiről Makkai Gergely azt ál­lította, hogy olvasatlanul írta alá a leváltására irányuló terve­zetet. Végül a tervezetet alá nem író tanácsosokhoz szólt, majd a Bibliára téve a kezét esküdött meg, hogy nem követett el semmilyen állam ellen irányuló bűncselekményt. Csiki Zsolt sajnálatát fejezte ki Makkai Gergely személyes­kedése miatt, közölte, alpolgármesterként azt várták el tőle, hogy a szociális problémákat, a közszállítással, köztisztaság­gal kapcsolatos ügyeket oldja meg. Radu Bála­ képviselő sze­rint nem Makkai Gergelyről mint magánemberről van szó, hanem mint alpolgármesterről. „Makkai Gergely régóta le kel­lett volna mondjon, hisz ő is tudja, hogy nem sok támogatója maradt. Makkai Gergely egy közigazgatási ügyből személyes ügyet csinált” - nyilatkozta a PDL képviselője. Todoran Radu szerint felelőtlen és következetlen gesztus az alpolgármester leváltása, hiszen Koreába nemcsak Makkai Gergely utazott el, hanem Bakos Levente is. „Ez az RMDSZ belső harca, emi­att mi, a Liberális Párt képviselői nem veszünk részt a szava­záson” - tette hozzá. A titkos szavazás eredménye: a 20 szavazatból 3 érvényte­len volt, 17-en pedig - egyöntetűen - Makkai Gergely levál­tására szavaztak. A volt alpolgármester - tanácsosi minőségében - a tanácsülés további részében sem tért vissza a terembe. A múlt heti bojkott után ezúttal „átment” a költségvetés ki­igazítására vonatkozó tervezet, ám a korábbi változathoz ké­pest más formában. A testület Csiki Zsolt módosító indítványát szavazta meg, eszerint csak a kormánytól kiutalt 24 millió lej felhasználásáról döntöttek, valamint az európai uniós pályázatokhoz szükséges összegekről, összesen 141 millió lejről. Mivel a tanácsteremben levő igazgatók, képvi­selők elég hevesen vitatkoztak és újabb kiegészítéseket kértek, arra hivatkozva, hogy nincs elég pénz az utak javítására, a helyi rendőrség működésére, sőt esetenként még az áram- és internet-szolgáltatást is fel kell függesszék; kellene pénz a tömbházak hőszigetelésére, hiszen a szerződéseket a szaktár­cával megkötötték, a képviselők úgy döntöttek, jövő csütör­tökön újabb tanácsülésen elemzik a költségvetés-kiegészítés lehetőségét, ezúttal saját bevételekből kell átcsoportosítaniuk. A testület Vajda György RMDSZ-képviselő javaslatára el­halasztotta az Állomás téri telek városrendezési tervéről szóló tervezet tárgyalását. A képviselő hangsúlyozta, szakértő véle­ményére van szükség ahhoz, hogy érdembeli döntést hozhasson a tanács. Az Állomás téri lakókat képviselő A­ne a Szedlacsek a tanács döntése értelmében felszólalhatott. Elmondta, 370 sze­mély írt alá petíciót az oda tervezett tömbház ellen. Az okok közt felsorolta a telek jogi helyzetének tisztázatlanságát, a zöld­övezetek csökkentését tiltó jogszabályt (itt máris kivágtak 12 fát), a közvitához szükséges dokumentáció hiányosságait, és végül azt kérdezte: indokolt-e egy ilyen beruházás? A tervezet­ről egy következő ülésen dönt a testület. A képviselők azt a ter­vezetet is megszavazták, amelynek értelmében Marosvásárhely területén 18 sajtókiadványokat árusító kioszk működhet, ezek­ből hármat a főtéren a polgármesteri hivatal működtetne, a fenn­maradó 15 használatba vételére licitet írnak ki. Három jelöltnek van esélye, hogy Iohannis ellenfele legyen a második fordulóban Az elnökválasztás célegyenesében három jelöltnek van esélye, hogy az újabb mandátumára pályázó Klaus Iohannis államfő ellenfele legyen a második fordulóban egy friss felmérés szerint. Az IMAS közvéleménykutató intézet által végzett legutóbbi felmérés szerint a november 10-i első fordulóban Iohannis az érvényes voksok 45,7 százalékára számíthat, a november 24- én tartandó második fordulóban pedig a voksok 16,7 százalé­kára esélyes Mircea Diaconu színművész, volt EP-képviselő lehet az ellenfele, akit a kormánykoalícióból augusztusban ki­lépett Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Victor Ponta volt miniszterelnök vezette baloldali Pro Roma­nia párt támogat. Az Europa FM rádió által rendelt felmérés harmadik helyre hozta ki 15,1 százalékkal a baloldal másik jelöltjét, Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) ügyvivő miniszterelnököt, akitől éppen az adatfelvétel (október 8-28.) időszakában, ok­tóber 10-én vonta meg a bizalmat a parlament. A második fordulóba kerülésre esélyes jelöltek között van még a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna is, akinek 12,6 százalékos eredményt va­lószínűsít az IMAS felmérése. Theodor Paleologu volt kultu­rális miniszter, akit Traian Basescu volt államfő Népi Mozga­lom Pártja (PMP) támogat, 6,9 százalékkal szerepel a felmérésben. A romániai összlakosság 6,5 százalékát kitevő magyarság­nak is van képviselője az elnökjelöltek között: az RMDSZ a szövetség elnökét, Kelemen Hunort indítja, aki az IMAS fel­mérése szerint a voksok 2,9 százalékát kapná meg. A telefonos módszerrel, több mint ezer választó bevonásá­val végzett felmérés 3,1 százalékos hibahatárral tükrözi Ro­mánia felnőtt lakosságának politikai opcióit. Az elnökválasztás első fordulóját november 10-én tartják, a szavazólapokra 14 jelölt neve kerül, az IMAS- felmérésben is szereplő hat jelölt mellett, akiket egy-egy parlamenti frakció vagy pártszövetség is támogat, további hat jelölt parlamenten kívüli pártok képviseletében indul, ketten pedig függetlenként pályáznak az államfői posztra. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő csaknem 19 millió választópolgár több mint felének támoga­tását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével. (MTI) Bodolai Gyöngyi _ tZStBPexSuX]] Élet és halál Három nap lépdel egymás nyomában: október 31-e a re­formáció emléknapja, november elsején a naptárból kima­radt valamennyi szentet, mindenszenteket ünnepli a katolikus világ, november 2-án van tulajdonképpen a halot­tak napja, amelyet átvettek más egyházak is, és a szerette­inkről való megemlékezés idejévé vált. Ma már a legtöbben a november elsejei fanyar illatú, gyertyalángmelegű alkonyatban idézzük szeretteink emlékét. Puzzle-ként rakjuk ki a hajdani család egy-egy fontosabb eseményét, a társunkkal átélt napok boldog biztonságát, az elvesztett gyermekkel töltött örömteli és fájdalmas perceket. Felidézzük a szeretetet és a szerelmet, a bántást és a meg­bocsátást, a visszafordíthatatlan idő eseményeit, amelyeket „békévé kellene oldjon az emlékezés”, de sokszor mégsem történik meg. Ez a nap hozzászoktat ahhoz a gondolathoz, hogy az élet mindig alulmarad a halállal szemben, népmeséink hiába akarják elhitetni, hogy a furfangos ember túljárhat a Kaszás eszén. Ideig-óráig sikerülhet, hiszen földi létünkban az örök élet ígéret csupán. Nevezhetjük divatból született kereskedelmi fogásnak, hogy a halottak napjához közeledve a lépten-nyomon kínált virágoknak nem tudunk ellenállni, és egyre többet költünk arra, hogy szeretteink sírját kidíszítsük velük. A virágter­mesztőknek és a divatnak azonban nem lenne semmilyen esélye, ha nem ébredne fel bennünk az a mélyről induló késztetés, amely ezekben a napokban távoli tájakról is sze­retteik sírjához vonzza a hozzátartozókat. Hogy átérezzük azt a megnyugtató békességet, amely emlékük ápolásával újabb kísérletet jelent a felejtés ellen. Hiszen jól tudjuk, hogy addig élnek, amíg emlékezünk rájuk. Csakis így nyer­hetjük meg a csatát a halállal szemben, amelyet kényszerű ajándékként előre csomagva „ajándékoz” számunkra a sors. U­ló, törékeny győzelem, mégis élnünk kell vele. Ahogy a krizantémok szépségével is, bár tudjuk, hogy az első fagy markától szemétté válnak. . Ország - világ Visszatér az enyhe idő Csütörtökön Erdélyben még havazott, de a hét vé­gétől trópusi levegő váltja fel az északi-sarki állandó ciklont Közép- és Kelet-Európában, így jelentős fel­­melegedésre lehet számítani Romániában is. A se­­vere-weather.eu meteorológiai portál előrejelzése szerint jövő héten a sokéves november eleji átlagnál magasabb hőmérsékleti értékek várhatók. Napköz­ben a levegő 20 fokra, Románia nyugati régióiban akár 25 fokra is felmelegedhet. A jurnaldevreme.ro meteorológiai portál előrejelzése szerint a következő időszakban számottevő csapadékra nem kell számí­tani. A szokatlanul enyhe idő november 18-ig is el­tarthat. (Mediafax) Orbán nem cseréli le vitatott miniszterjelöltjeit Nem cseréli le Ludovic Orbán, a PNL kormányalakí­tással megbízott elnöke azt a három miniszterjelöl­tet, akik a parlamenti meghallgatás alkalmával nem kapták meg az illetékes szakbizottságok támogatá­sát beiktatásukhoz. A kormányfőjelölt ezt a szerdai bizottsági meghallgatások után jelentette ki, arra hi­vatkozva, hogy mind a regionális fejlesztési tárca élére jelölt fon­­tosan, mind a pénzügyminiszternek jelölt Florin Ci­u, mind pedig a munkaügyi miniszteri posztra jelölt Violeta Alexandru esetében politikai, nem pedig szakmai döntés született. Orbán rámuta­tott: jelöltjeit csak azok a szakbizottságok szavazták le, ahol a­­ 2016-os választások óta kormányon lévő, most ellenzékbe kényszerülő­­ Szociáldemok­rata Párt (PSD) törvényhozói vannak többségben. A PNL elnöke által javasolt 18 tagú kabinet többi mi­niszterjelöltjét alkalmasnak találta feladata ellátására a szakbizottság. A parlamenti szakbizottságok véle­ményezése ajánlás jellegű, és a kormányfőjelölt döntésétől függ, hogy lecseréli-e a jelöltet. Az új PNL-kormány hétfőn járul bizalmi szavazásra a par­lament elé. (MTI) 2,6 százalékra nőtt az államháztartási hiány Az idei első kilenc hónapban a román bruttó hazai termékhez (GDP) képest 2,6 százalékra nőtt a kon­szolidált államháztartás hiánya, és 60 százalékkal nagyobb a tavalyi azonos időszakban jegyzett defi­cithez mérten - közölte szerdán a pénzügyminiszté­rium. A kilenchavi hiány 26,97 milliárd lej volt, a tavaly első kilenchavi 16,8 milliárd lej után, ami akkor a GDP 1,77 százalékának felelt meg. Az államház­tartás bevételei 11,6 százalékkal 228,7 milliárd lejre nőttek, ugyanakkor a kiadások is 15,3 százalékkal, 255,6 milliárd lejre emelkedtek. A közalkalmazottak béreire a kormány 20,2 százalékkal költött többet, a javak és szolgáltatások beszerzésére szánt kiadá­sok is 16,4 százalékkal emelkedtek, míg a szociális kiadásokra 11,1 százalékkal többet fordított a kor­mány, amit a tavalyi és az idei nyugdíjemelés befo­lyásolt. (MTI) Lejárt a Juncker vezette EB mandátuma Hivatalosan lejárt a mandátuma csütörtökön a Jean- Claude Juncker vezette Európai Bizottságnak, és ezért ügyvivőként folytatja tevékenységét, miután az új összetételű brüsszeli testület az eredeti tervekkel ellentétben nem tud hivatalba lépni november else­jén. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizott­ság november elején lépett volna hivatalba, azonban ezt el kellett halasztani, mivel a francia, a magyar és a román biztosjelöltet is elutasították az Európai Par­lamentben (EP). A jelenlegi cél december elseje, bár vannak, akik szerint egyre kevésbé valószínű, hogy ez tartható lesz. A csúszás miatt Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradnak a posztjukon ügyvivőként. Ilyenre korábban már háromszor is volt példa, legutóbb a másodszor is José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság esetében, amely a tervezettnél három hó­nappal később állt csak fel, ez viszont lassíthatja a közösségi munkát, mert ügyvivői minőségben a tes­tület illetékessége korlátozott. (MTI) Jelentős előnnyel indul a Konzervatív Párt A legfrissebb felmérés szerint jelentős támogatott­­sági előnnyel kezdi a december 12-én tartandó előre hozott parlamenti választás kampányát a kormányzó brit Konzervatív Párt. Az Ipsos MORI közvélemény­kutató cég az Evening Standard című londoni napi­lap megbízásából elvégzett, csütörtökön ismertetett vizsgálatában kimutatta, hogy a Boris Johnson mi­niszterelnök vezette konzervatívokra jelenleg a vá­lasztók 41 százaléka voksolna. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatottsága 24 szá­zalékos, vagyis a Konzervatív Párt 17 százalékpont­tal vezet első számú választási vetélytársa előtt. Az 1001 választópolgár bevonásával elvégzett felmérés szerint a konzervatívok támogatottsága szeptember óta 8 százalékponttal emelkedett, a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárté nem változott. Az Ipsos MORI adatai szerint a Konzervatív Párt 2018 júniusa óta nem volt ilyen népszerű, és 2017 áprilisa óta nem vezetett ilyen nagy előnnyel a Munkáspárt előtt. (MTI) NÉPÚJSÁG 3

Next