Népújság, 2022. augusztus (74. évfolyam, 172-197. szám)

2022-08-04 / 175. szám

10 NÉPÚJSÁG___________________________________________________KÖZÉLET____________________________ _______________2022. augusztus 4.., csütörtök „A múlt tisztelete és emlékezete nélkül lehet élni, csak nem érdemes” Petőfi-emlékünnepség Fehéregyházán A fehéregyházi ütközetben eltűnt egy üstökös, aki azóta is be­ragyogja a magyar nemzet egét. Az általa meghirdetett „vi­lágszabadság" szent jelszava alatt bontottak zászlót 184^. július 31-én is Bem apó újoncai, hiszen ebben a szóban benne volt minden harcba induló álma, szabadságvágya, amiért ér­demes volt vállalni küldetésük kockázatát. Ezért gyűlünk össze minden évben kegyelettel emlékezni Petőfi Sándorra és hős harcostársaira - hangsúlyozta ünnepi beszédében Szabó József, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke. Mózes Edith A hagyományokhoz híven, az idei Petőfi-ünnepély is az Ispán­­kútnál kezdődött július 31-én. Az ispán­kúti megemlékezésen jelen volt Magyarország Csíkszeredai Főkonzultusa részéről Márki Dániel konzul. A fehéregyházi Millenni­umi unitárius templom adott helyet az ünnepi istentiszteletnek, ahol igét hirdetett Bíró Alpár héjjasfalvi re­formátus lelkész. Nagy Judit, a Petőfi Sándor Mű­velődési Egyesület kulturális alel­­nöke kijelentette: Petőfi volt az, aki 1846-ban megírta és kimondta talán először az emberiség történetében a szót: világszabadság. Azóta ez a szó örök érvényű, és amit magában hor­doz, az 2022-ben is gyógyír lenne a nemzetek és az egyén szabadságán ejtett sebekre, háromszoros túlerőben levő cári haderővel szemben. A hősies kiál­lás, a bátorság nem bizonyult ele­gendőnek a zsarnokság sötét erőivel vívott harcban. A továbbiakban arról beszélt, hogy 1895-ben Bethlen Gábor, az EMKE elnöke indítványára ki­mondták: „Állíttassák a fehéregy­házi határon, a közös honvédsírok fölé egy gúla alakú emlékoszlop, Segesváron, a Várban, a vármegye­ház előtti téren, annak a csatatérre néző pontján pedig helyeztessék el Petőfi ércszobra.” A fehéregyházi emlékmű buda­pesti műépítész, Alpár Ignác mun­kája. Az emlékmű csúcsán levő turulmadár, valamint a segesvári Petőfi-szobor elkészítésére a gyer­­gyócsomafalvi születésű Köllő Miklós szobrászt kérték fel. A hár­mas tagozatú, 9 méter magas em­lékoszlopot szürke gránitkövekből Jenei László Csaba segesvári unitárius lelkész igét olvasott. A fe­héregyházi Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesület, valamint Kiskőrös és Kiskunfélegyháza képviselői ko­szorúztak, Balázs Zsófia fehéregy­házi diáklány Petőfi Világosságot című versét szavalta. Az időjárás-előrejelzések miatt a megemlékezést az unitárius temp­lomban tartották. Elhangzott a ma­gyar himnusz a Bihar és a Szilágy megyei Tarján és Karasztanband egyesített fúvószenekara előadásá­ban Nagy Judit műsorvezető köszön­tötte a petőfis települések résztve­vőit és képviselőit, ismertette a támogatókat: Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai Államtitkárság - Bethlen Gábor Alap, Maros Megyei Tanács, RMDSZ - Communitas Alapítvány. A hallgatóság egypercnyi csend­del adózott Petőfi Sándor és hős harcostársai, valamint az idén feb­ruárban elhunyt egyesületi örökös titkár, a Fehéregyháza története című könyv szerzőjének emléke előtt. Ez a hely többet érdemel Szabó József ünnepi beszédében kiemelte: több mint 17 évtized telt el azóta, hogy Bem tábornok lelkes kis csapata vállalta a küzdelmet a készítette el a Bosin testvérek vál­lalkozása. Az elnök ízelítőt próbált adni az első hivatalosnak mondható Petőfi­­ünnepség hangulatából, mely meg­teremtette a 125 éve tartó megemlékezések hagyományát. Elmondta, avatásakor a turulma­daras emlékmű körül még sártenger volt, de Fehéregyháza nagyasszo­nya, Haller Lujza grófnő egy éven belül csodálatos parkot teremtett, és felépíttette a kis emlékházat, meg­teremtve a lehetőséget, hogy egy újabb év múlva, 1899. július 30-án, az 50. évfordulón méltó környezet­ben emlékezhessenek a Petőfi-ün­­nepségen. Az ünnepélyek sorát az első vi­lágháborús évek szakították meg, ekkor menekítették Budapestre a segesvári Köllő-féle Petőfi-szobrot, és a nagy háború utáni években már új korszak nyílt az ünnepélyek tör­ténetében. Szabó József szerint a rendszer­­váltás hozta el a leghosszabb foly­tonosságot az ünnepélyek történetében. Kiemelte az 1999-es megemlékezést, Petőfi halálának 150. évfordulóját, amikor Kiskun­félegyháza jóvoltából Petőfi érc­alakban visszatért Fehéregyházára. Ezt követően 2005-ben az RMDSZ támogatásával megújult az Ispán­kút és környezete. Hunyadi László Petőfit ábrázoló, többszörösen meg­rongált alkotása mellé felkerült Gyarmathy János szobrásznak ugyancsak a költőt ábrázoló bronzplakettje. Az emlékhely újra segítségért kiált Ennyi év távlatából elmondható, hogy ez az emlékhely mindent megélt az idők folyamán: avatáso­kat, ezrekből álló tömeges ünneplé­seket, hanyatlást és megújulást, a kerek évfordulókon való fellángo­lást és azt is, hogy egyre keveseb­ben hajtunk fel itt, hol a hősök sírjai domborulnak. Jelenlegi állapota miatt az emlékhely újra segítségért kiált, több odafigyelést igényel, mintegy alátámasztva a látogatók többségének megállapítását, mely szerint ez a hely többet érdemel. Fe­héregyháza maroknyi magyarsága még vigyázza lehetőségei szerint emlékhelyeit, de a szórványban levő értékek megőrzését, megvédését nem lehet egy szórványnappal meg­oldani. Bízom abban, hogy a jövő­ben lesznek, akik mindent megtesznek az emlékhely megmara­dása és fejlesztése érdekében, akik a szervezésben váltják a megfáradta­kat, és újult erővel, új elképzelések­kel gazdagítják a Petőfi-ünnepségek történetét - mondta egyebek mellett Szabó József. „Ne keressük Petőfi sírját!” Kiskunfélegyháza alpolgármes­tere, Balla László a város polgárai nevében köszöntötte az egybegyűl­teket a Múzeumkertben, amely fon­tos helyszíne az 1848-49-es forradalom és szabadságharc em­léke ápolásának. Ahol nemcsak a költő, hanem számos névtelen ka­tona emlékét is őrzik. „Hiszem, hogy ebben a Múze­umkertben itt van közöttünk Petőfi szellemisége, a szabadságharc szel­lemisége. A költő hagyatéka hosszú időre meghatározza a magyarok gondolkodását, hazaszeretetét, élje­nek bárhol a világon. A mi felada­tunk, hogy megőrizzük azt a hagyatékot, amit a magyar szabad­ságért a vérét oly fiatalon áldozó költő ránk hagyott - hangsúlyozta Balla László. ,Azon a napon átlépett a halhatatlanságba’ Pohankovics András kiskőrösi városi képviselő kijelentette: sors­fordító pillanat volt 1849. július 31 - e, amikor Fehéregyházán az orosz csapatok végső rohamra indultak Petőfi Sándor azon a napon átlépett a halhatatlanságba. Mindennek immár 173 esztendeje, és hogy Pe­tőfi halhatatlan, és emléke közöt­tünk van, bizonyítja ez a megemlékezés is - mondta. Nincs még egy olyan irodalmi nagyság, akinek életműve a mai napig ennyire benne lenne a köztu­datban. Nemzeti ünnepeink elkép­zelhetetlenek Petőfi-versek nélkül. Kiskőrös nevében kívánom, hogy Petőfi ereje, dinamikussága és erkölcse adjon erőt itt Fehéregyhá­zán éppen úgy, mint a többi emlék­hely gondozásához, ez hirdesse összetartozásunkat, és töltsön el bennünket büszkeséggel, hogy együtt gondozhatjuk a legnagyobb magyar költő emlékét - zárta beszé­dét. „Ki a köznek él, annak élni érdemes” A rendezvényen Balázs Zsófia fehéregyházi diáklány elszavalta Horváth Böske Petőfi sírján című versét, beszédet mondott Ábrám Zoltán, az EMKE alelnöke. Felhívta a figyelmet a költő értékrendjére, megköszönte a Petőfi-kultusz ápo­lóinak munkáját, kiemelve az EMKE mottóját: ki a köznek él, annak élni érdemes. Szavalt Tordai Kincső, a Csíksze­redai Sapientia egyetem hallgatója és Veres Vivien fehéregyházi kisis­kolás. Szabó József egyesületi oklevelet adományozott a kiskunfélegyházi születésű, Ausztriában élő dr. Tarjá­nyi Józsefnek, a Petőfi-kultusz lel­kes ápolójának. Fellépett a sárospataki „Ökor” Színház. Koszorúzás a Múzeumkertben A kegyelet koszorúit helyezte el a fehéregyházi Petőfi Sándor Műve­lődési Egyesület, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, Kis­kunfélegyháza önkormányzata, Kiskőrös önkormányzata, a kiskő­rösi Petőfi Szülőház és Emlékmú­zeum, a sárospataki „Ökor” Színház, a Tarjan és Karasztanband fúvósze­nekar, az EMKE, az RMDSZ fehér­egyházi és segesvári szervezete, a fehéregyházi unitárius leányegyház, a Néppárt fehéregyházi szervezete, a Fehéregyházi Gazdakör, a fehér­egyházi református egyházközség, a székelykeresztúri biciklis zarán­dokok A koszorúzást követően az emlé­­kezők visszatértek az unitárius temp­lomba, ahol a Haáz Sándor tanár vezette Szentegyházi Gyermekfil­harmónia alkalomhoz illő műsorral kápráztatta el a résztvevőket. A rendezvény a filmsek kísérte Székely himnusz eléneklésével ért véget. Koszorúzás Megemlékezés az Ispán-kútnál A Szentegyházi Gyermekfilharmónia előadása a fehéregyházi Millenniumi unitárius templomban

Next