Népújság, 2023. november (75. évfolyam, 250-274. szám)

2023-11-21 / 267. szám

2023. november 21., kedd HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ______________________________________________ NÉPÚJSÁG 3 A NATO-t aggasztják a boszniai szerbek elszakadási törekvései és az orosz befolyás Aggodalmának adott hangot Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Szarajevóban, nyugat-bal­káni körútjának első állomásán a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási törekvései, valamint ami­att, hogy Oroszországnak jelentős befolyása van Boszn­ia - Hercegovi­nára. A NATO-főtitkár - akit a legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.bu idézett - a boszniai kormány küldöttségével folyta­tott tárgyalást követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott: nagyon aggasztja a boszniai szerbek elszakadást pártoló reto­rikája, de az országban tapasztalható jelentős külföldi, főként orosz befolyás is. E két tényező alááshatja az ország stabilitá­sát, és gyengítheti a reformokat - vélte. Hozzátette: az ország vezetőinek egységesnek kell lenniük, és a fejlődésért kell dol­gozniuk. A NATO-főtitkár a kijelentéseivel arra utalt, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az utóbbi két év­tizedben többször is országrészének elszakadása mellett állt ki, mert szerinte Bosznia-Hercegovina államként működés­képtelen. Dodiknak ezért több olyan törvényt is sikerült elfo­gadtatnia, amelyek a boszniai Szerb Köztársaság függetlenné válását segítik elő. Ezek között szerepelt például a szövetsé­gitől független adó- és igazságügyi rendszer létrehozása. Emellett a boszniai szerbek a történelmi és kulturális kapcso­latokra hivatkozva nem akarják megszakítani a kapcsolatot Oroszországgal, és ellenzik, hogy Bosznia-Hercegovina szankciókat vezessen be Moszkva ellen. Jens Stoltenberg beszélt arról is, hogy szeretné, ha Szara­jevó és a NATO kapcsolatai tovább mélyülnének, mert az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elkötelezett a térség biz­tonsága, stabilitása és az ország euroatlanti integrációja mel­lett. Mint mondta: minden országnak jogában áll külföldi beavatkozás nélkül eldönteni, hogy milyen biztonsági megál­lapodásokat köt. (MTI) Az amerikai elnök energiaügyi tanácsadója nem tart az arab olajfegyver bevetésétől Joe Biden amerikai elnök energiaügyi tanácsadója szerint bízni lehet abban, hogy az arab olajexportáló országok nem vetik be az „olajfegyvert" a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellenére sem. Amos Hochstein a Financial Times című londoni üzleti na­pilap hétfői kiadásának nyilatkozva kijelentette: két háború is zajlik a világban, az egyikben a világ harmadik legnagyobb olaj­termelője, Oroszország érintett, a másik a Közel-Keleten folyik, ahol „rakéták röpködnek az olajtermelő helyszínek közelében”, az olajárak mégis idei mélypontjuk közelében járnak. Biden tanácsadója szerint ez azt mutatja, hogy „meglehető­sen jól kezeljük a helyzetet”. Hangsúlyozta: az utóbbi két évben nagyon erős együttmű­ködés és koordináció alakult ki a termelők és a fogyasztók kö­zött az energiasokkok elkerülése érdekében. Az olajat, amióta csak kereskedelmi termékké vált, vissza­térően fegyverként használták, így ez a lehetőség folyamato­san aggodalom forrása, de most nem történt meg­fogalmazott az amerikai energiaügyi megbízott. A Financial Times felidézi, hogy a Kőolaj-exportáló Orszá­gok Szervezete (OPEC) és több más külső nagy termelő in­formális szerveződésének (OPEC+)­­Perzsa-öböl menti tagországai elutasították az olajembargó bevezetésére szóló iráni felhívást, amelyet Teherán a Gázában folyó izraeli had­műveletek elleni tiltakozásul indítványozott. Az üzleti napilap iparági forrásai szerint azonban a hordón­ként 77 dollár környékén - négyhavi mélyponton - járó nyers­olajárak és az izraeli hadműveletek szította indulatok nyomán születhet további termeléscsökkentési döntés. Szaúd-Arábia, az OPEC legnagyobb termelője, valamint Oroszország - az OPEC+ legnagyobb külső olajtermelője - az év végéig az árak szinten tartása érdekében már csökken­tette kitermelését, a szaúdiak napi egymillió, Oroszország napi 300 ezer hordóval. Amos Hochstein azonban a Financial Timesnak nyilatkozva úgy fogalmazott: egyetértés született az amerikai, a közel-ke­leti és más termelőkkel arról, hogy „van egy határ, ameddig az árakkal el lehet menni a világgazdasági növekedésre gya­korolt negatív hatás nélkül”. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban is­mertetett legutóbbi tanulmányában közölte, hogy alapeseti elő­rejelzése - amelyet minősítési értékeléseihez használ számítási modellként - 2024 egészére 75 dolláros hordónkénti világpiaci átlagárat valószínűsít a globális alaptípusnak tekintett északi­tengeri Brent nyersolaj esetében az idei évre várt 80 dollár/hordó Brent-átlagárfolyam után. (MTI) Bejelentette új kormányának összetételét a spanyol miniszterelnök Bejelentette új koalíciós kormá­nyának összetételét a spanyol mi­niszterelnök hétfőn Madridban. Pedro Sánchez tájékoztatása sze­rint a kabinet az előző ciklushoz hasonlóan 22 szaktárcából áll majd, amelyből 12-t nő irányít. Közülük négyen, a gazdasági, a pénz­ügyi, a munkaügyi és az ökológiai átme­netért felelős miniszter egyben kormányfőhelyettes is lesz. Mindan­­­nyian eddig is a kormány tagjai voltak. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 17. koalíciós partnere, a több ki­sebb baloldali pártot tömörítő Sumar for­máció öt minisztérium feladatainak ellátását kapta meg. Utóbbié a munka­ügy, az egészségügy, a kultúra, a szociá­lis jogok és fogyasztás, valamint a gyermek- és ifjúságügy területe. „Spanyolországnak számos kihívással kell szembenéznie, és a progresszív ko­alíciós kormány számára megtiszteltetés és felelősség, hogy ezt vezesse” - fogal­mazott Pedro Sánchez. Mint mondta, a dél-európai ország erősebb, mint öt évvel ezelőtt volt, ami­kor első kormányát megalakította, de még mindig sok a tennivaló, amelyet az új kabinet kialakítása is tükröz. Ilyen például a gazdaság területén a folyamatosság, ezeknek a tárcáknak az élén nincs változás az előző kabinethez képest. Emellett hangsúlyosak a szociá­lis ügyek, a lakhatás és a fiatalok érvé­nyesülése. Utóbbi két terület önálló minisztériumot is kap. A kormányfő kiemelte az új kabinet politikus és feminista jellegét. Pedro Sánchez harmadik kormányá­ban a 22-ből kilenc tag új belépő, köztük például Ángel Victor Torres, a Kanári­szigetek volt tartományi elnöke, aki a te­rületi politikáért és a demokratikus em­lékezetért felelős minisztériumot irá­nyítja, vagy Jordi Hereu, Barcelona egykori polgármestere, aki ipari és a tu­rizmusért felelős miniszter lesz. José Luis Escrivá digitális átalakulá­sért felelős tárcavezetőként folytatja a kormányban, eddigi minisztériumát, amelyhez a társadalombiztosítás és a migráció tartozott, Elma Saiz veszi át. Nincs változás a belügy-, a külügy- és a védelmi minisztérium élén. A kormányszóvivői teendőket Pilar Alegría látja el, aki marad az oktatási tárca élén, amelyet kibővítenek a sport területével. Miután a kormány névsora megjele­nik a hivatalos állami közlönyben (BOE), a kormánytagok leteszik hivatali esküjüket VI. Fülöp király jelenlétében. Erre várhatóan kedden kerülhet sor. (MTI) A lengyelek jelentős része ellenzi a kötelező katonai szolgálat visszaállítását Lengyelországban az állampolgárok 44 százaléka el­lenzi a kötelező katonai szolgálat visszaállítását - ismertette hétfőn a Super Express című lap a Polls­ter közvélemény-kutató friss felmérését. A kutatás szerint a válaszadóknak csupán 27 százaléka tar­totta jó ötletnek a kötelező katonai szolgálatot, 13 százalék úgy vélte, a szolgálat mindkét nemre vonatkozhatna, körülbe­lül 16 százalék pedig nem tudott egyértelmű választ adni a kér­désre. A kötelező­ szolgálatot ellenzők nagy része férfi - tette hozzá a Super Express. Kazimierz Kik politológus a lapnak azt mondta, hogy a len­gyelek zöme egyre inkább a háborúval azonosítja a hadsereget, márpedig ahogy az emberek „európaizálódnak”, úgy gyengül a háború elfogadottsága is. „Az eredmény a prioritások változására is utal; az emberek már nem a háborúra való felkészülést érzik a leg­fontosabbnak, inkább saját kényelmükkel törődnek” - tette hozzá Lengyelországban 2009-ben szüntették meg a kötelező ka­tonai szolgálatot, 2010-re már a fegyveres erők teljes egésze hivatásos katonákból állt. (MTI) Ország - világ Nőtt a betöltetlen munkahelyek száma Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn ismerte­tett adatai szerint az idei harmadik negyedévben 600- zal 40 ezerre nőtt a betöltetlen munkahelyek száma Romániában a második negyedévhez viszonyítva. Az INS adatai szerint a harmadik negyedévben a pénzügyi közvetítések és biztosítások terén volt a legnagyobb a betöltetlen munkahelyek aránya, 1,54 százalékos. Magas volt ez a mutató a kulturális és szabadidős te­vékenységek (1,51 százalék), a villamosenergia-ter­­melés és -szolgáltatás, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás (1,48 százalék) terén is. A betöl­tetlen munkahelyek több mint egynegyedét (10.500 ál­láshely) a feldolgozóipar kínálta. Az üres álláshelyek 20,5 százalékát a közszférában regisztrálták. A köz­­igazgatásban 3700, az egészségügy és a szociális gondozás terén 2500, a tanügyben 2000 betöltetlen állás volt a harmadik negyedévben. (Agerpres) Miniszteri találkozó Szerdán találkozik Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a megyei egészségügyi igazgatósági alkal­mazottak szakszervezeteinek képviselőivel. A meg­beszélésre azt követően kerül sor, hogy az egészségügyi igazgatóságok (DSP) alkalmazottai til­takozásba kezdtek múlt héten az egészségbiztosítási pénztárak dolgozóinak már megítélt fizetésemelések­hez hasonló bérfejlesztéseket követelve. A tárcave­zető elmondta, megalapozottnak tartja a követeléseket, és meggyőződése, hogy párbeszéd­del, átláthatósággal és jóhiszeműséggel sikerülni fog megoldást találni a helyzetre. (Agerpres) Foglyul ejtették a Galaxy Leadert A román külügy jelenlegi információi szerint egy román állampolgárságú tagja is van a Galaxy Leader nevű teherhajó legénységének, amelyet vasárnap foglyul ejtettek a Vörös-tengeren a húszi lázadók. A bahamai zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajót Jemen partjaihoz vezették az Iránnal szövetséges húszi lázadók. A tárca hétfőn közölte, hogy az intéz­ményközi válságstáb már elindította a román állam­polgárokat érintő ilyen esetekben alkalmazott eljárást. (Agerpres) Online tájékoztatás Az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) fel­térképezi és az interneten elérhetővé teszi a hazai or­vosi szolgáltatásokkal kapcsolatos összes információt, hogy a biztosítottak könnyen tájékozód­janak, ha valami orvosi problémájuk van - jelentette­ ki egy hétfői sajtóeseményen az intézmény elnöke. Andrei Baciu elmondta, a cél az, hogy a betegek egy kattintással megtudhassák, hova fordulhatnak, ha egy vérvizsgálatra vagy akár egy komputertomográfos vizsgálatra van szükségük. A CNAS elnöke ezt egy kezdeti lépésnek nevezte, amit a következő öt évben az orvosi szolgáltatások fejlesztése fog követni. And­rei Baciu az országos rákprogrammal kapcsolatos vitán vett részt, amit Nicoleta Pauliuc, a szenátus vé­delmi bizottságának elnöke szervezett a szenátusban. Elmondta, az idei év első felében a program kereté­ben mintegy 143.000 beteget kezeltek. (Agerpres) Kontrasztok (Folytatás az 1. oldalról) Románia az EU harmadik legszegényebb tagállama az egy főre jutó mediánjövedelem alapján. Ez derült ki az Eurostat november elején közölt adataiból. A medi­ánjövedelem azt az összeget jelenti, amelynél a dolgo­zók egyik fele kevesebbet, másik fele pedig többet keres. Az Eurostat szerint tavaly Románia vásárlóerő-stan­dardban (PPS) kifejezett éves mediánjövedelme egy la­kosra számolva 10.033 euró volt. Ezzel Szlovákiát és Bulgáriát előzi meg, ahol 9826, illetve 9671 euró volt a mediánjövedelem, közvetlenül előttünk pedig Magyar­­országon 10.217 euróval. Sovány vigasz, hogy azok az országok, amelyek nem tagjai az EU-nak, még nálunk is szegényebbek: Szerbi­ában 6968 euró, Montenegróban 6328 euró, Törökor­szágban 6210 euró, Észak-Macedóniában 5988 euró, Albániában pedig 4385 euró volt a mediánjövedelem 2022-ben. A mediánjövedelem Luxemburgban a legma­gasabb, 33.214 euró, utána Hollandia (25.437 euró), Ausztria (25.119 euró), Belgium (24.142 euró), Dánia (23.244 euró) és Németország (23.197 euró) következik. A leggazdagabb kelet-közép-európai országnak Szlové­nia (18.792 euró) és Észtország (17.064) számít. Egy INSCOP-felmérés szerint a romániaiak fele nem olvasott könyvet az elmúlt fél évben. A megkérdezettek kétharmada nem volt múzeumban vagy kiállításon ebben az időszakban, háromnegyedük nem járt színház­ban, operában vagy komolyzenei koncerten. A helyzet évről évre romlik. Egyre több gyermeknek vannak ne­hézségei az írással, tanulással. Kontrasztként tesszük hozzá, hogy a „ Művelt Romá­nia ” zászlóvivője eközben Afrikában utazgat. E sorok születése közben a kormánykoalíció tagjai egyre durvábban támadják egymást, kilépéssel fenye­getőznek. Megtörténhet, hogy felbomlik a koalíció, és az ország — ha lehetséges — még mélyebb káoszba merül.

Next