Népújság, 2023. november (75. évfolyam, 250-274. szám)
2023-11-21 / 267. szám
2023. november 21., kedd HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ______________________________________________ NÉPÚJSÁG 3 A NATO-t aggasztják a boszniai szerbek elszakadási törekvései és az orosz befolyás Aggodalmának adott hangot Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Szarajevóban, nyugat-balkáni körútjának első állomásán a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási törekvései, valamint amiatt, hogy Oroszországnak jelentős befolyása van Bosznia - Hercegovinára. A NATO-főtitkár - akit a legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.bu idézett - a boszniai kormány küldöttségével folytatott tárgyalást követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott: nagyon aggasztja a boszniai szerbek elszakadást pártoló retorikája, de az országban tapasztalható jelentős külföldi, főként orosz befolyás is. E két tényező alááshatja az ország stabilitását, és gyengítheti a reformokat - vélte. Hozzátette: az ország vezetőinek egységesnek kell lenniük, és a fejlődésért kell dolgozniuk. A NATO-főtitkár a kijelentéseivel arra utalt, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az utóbbi két évtizedben többször is országrészének elszakadása mellett állt ki, mert szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen. Dodiknak ezért több olyan törvényt is sikerült elfogadtatnia, amelyek a boszniai Szerb Köztársaság függetlenné válását segítik elő. Ezek között szerepelt például a szövetségitől független adó- és igazságügyi rendszer létrehozása. Emellett a boszniai szerbek a történelmi és kulturális kapcsolatokra hivatkozva nem akarják megszakítani a kapcsolatot Oroszországgal, és ellenzik, hogy Bosznia-Hercegovina szankciókat vezessen be Moszkva ellen. Jens Stoltenberg beszélt arról is, hogy szeretné, ha Szarajevó és a NATO kapcsolatai tovább mélyülnének, mert az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elkötelezett a térség biztonsága, stabilitása és az ország euroatlanti integrációja mellett. Mint mondta: minden országnak jogában áll külföldi beavatkozás nélkül eldönteni, hogy milyen biztonsági megállapodásokat köt. (MTI) Az amerikai elnök energiaügyi tanácsadója nem tart az arab olajfegyver bevetésétől Joe Biden amerikai elnök energiaügyi tanácsadója szerint bízni lehet abban, hogy az arab olajexportáló országok nem vetik be az „olajfegyvert" a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellenére sem. Amos Hochstein a Financial Times című londoni üzleti napilap hétfői kiadásának nyilatkozva kijelentette: két háború is zajlik a világban, az egyikben a világ harmadik legnagyobb olajtermelője, Oroszország érintett, a másik a Közel-Keleten folyik, ahol „rakéták röpködnek az olajtermelő helyszínek közelében”, az olajárak mégis idei mélypontjuk közelében járnak. Biden tanácsadója szerint ez azt mutatja, hogy „meglehetősen jól kezeljük a helyzetet”. Hangsúlyozta: az utóbbi két évben nagyon erős együttműködés és koordináció alakult ki a termelők és a fogyasztók között az energiasokkok elkerülése érdekében. Az olajat, amióta csak kereskedelmi termékké vált, visszatérően fegyverként használták, így ez a lehetőség folyamatosan aggodalom forrása, de most nem történt megfogalmazott az amerikai energiaügyi megbízott. A Financial Times felidézi, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és több más külső nagy termelő informális szerveződésének (OPEC+)Perzsa-öböl menti tagországai elutasították az olajembargó bevezetésére szóló iráni felhívást, amelyet Teherán a Gázában folyó izraeli hadműveletek elleni tiltakozásul indítványozott. Az üzleti napilap iparági forrásai szerint azonban a hordónként 77 dollár környékén - négyhavi mélyponton - járó nyersolajárak és az izraeli hadműveletek szította indulatok nyomán születhet további termeléscsökkentési döntés. Szaúd-Arábia, az OPEC legnagyobb termelője, valamint Oroszország - az OPEC+ legnagyobb külső olajtermelője - az év végéig az árak szinten tartása érdekében már csökkentette kitermelését, a szaúdiak napi egymillió, Oroszország napi 300 ezer hordóval. Amos Hochstein azonban a Financial Timesnak nyilatkozva úgy fogalmazott: egyetértés született az amerikai, a közel-keleti és más termelőkkel arról, hogy „van egy határ, ameddig az árakkal el lehet menni a világgazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatás nélkül”. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett legutóbbi tanulmányában közölte, hogy alapeseti előrejelzése - amelyet minősítési értékeléseihez használ számítási modellként - 2024 egészére 75 dolláros hordónkénti világpiaci átlagárat valószínűsít a globális alaptípusnak tekintett északitengeri Brent nyersolaj esetében az idei évre várt 80 dollár/hordó Brent-átlagárfolyam után. (MTI) Bejelentette új kormányának összetételét a spanyol miniszterelnök Bejelentette új koalíciós kormányának összetételét a spanyol miniszterelnök hétfőn Madridban. Pedro Sánchez tájékoztatása szerint a kabinet az előző ciklushoz hasonlóan 22 szaktárcából áll majd, amelyből 12-t nő irányít. Közülük négyen, a gazdasági, a pénzügyi, a munkaügyi és az ökológiai átmenetért felelős miniszter egyben kormányfőhelyettes is lesz. Mindannyian eddig is a kormány tagjai voltak. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 17. koalíciós partnere, a több kisebb baloldali pártot tömörítő Sumar formáció öt minisztérium feladatainak ellátását kapta meg. Utóbbié a munkaügy, az egészségügy, a kultúra, a szociális jogok és fogyasztás, valamint a gyermek- és ifjúságügy területe. „Spanyolországnak számos kihívással kell szembenéznie, és a progresszív koalíciós kormány számára megtiszteltetés és felelősség, hogy ezt vezesse” - fogalmazott Pedro Sánchez. Mint mondta, a dél-európai ország erősebb, mint öt évvel ezelőtt volt, amikor első kormányát megalakította, de még mindig sok a tennivaló, amelyet az új kabinet kialakítása is tükröz. Ilyen például a gazdaság területén a folyamatosság, ezeknek a tárcáknak az élén nincs változás az előző kabinethez képest. Emellett hangsúlyosak a szociális ügyek, a lakhatás és a fiatalok érvényesülése. Utóbbi két terület önálló minisztériumot is kap. A kormányfő kiemelte az új kabinet politikus és feminista jellegét. Pedro Sánchez harmadik kormányában a 22-ből kilenc tag új belépő, köztük például Ángel Victor Torres, a Kanáriszigetek volt tartományi elnöke, aki a területi politikáért és a demokratikus emlékezetért felelős minisztériumot irányítja, vagy Jordi Hereu, Barcelona egykori polgármestere, aki ipari és a turizmusért felelős miniszter lesz. José Luis Escrivá digitális átalakulásért felelős tárcavezetőként folytatja a kormányban, eddigi minisztériumát, amelyhez a társadalombiztosítás és a migráció tartozott, Elma Saiz veszi át. Nincs változás a belügy-, a külügy- és a védelmi minisztérium élén. A kormányszóvivői teendőket Pilar Alegría látja el, aki marad az oktatási tárca élén, amelyet kibővítenek a sport területével. Miután a kormány névsora megjelenik a hivatalos állami közlönyben (BOE), a kormánytagok leteszik hivatali esküjüket VI. Fülöp király jelenlétében. Erre várhatóan kedden kerülhet sor. (MTI) A lengyelek jelentős része ellenzi a kötelező katonai szolgálat visszaállítását Lengyelországban az állampolgárok 44 százaléka ellenzi a kötelező katonai szolgálat visszaállítását - ismertette hétfőn a Super Express című lap a Pollster közvélemény-kutató friss felmérését. A kutatás szerint a válaszadóknak csupán 27 százaléka tartotta jó ötletnek a kötelező katonai szolgálatot, 13 százalék úgy vélte, a szolgálat mindkét nemre vonatkozhatna, körülbelül 16 százalék pedig nem tudott egyértelmű választ adni a kérdésre. A kötelező szolgálatot ellenzők nagy része férfi - tette hozzá a Super Express. Kazimierz Kik politológus a lapnak azt mondta, hogy a lengyelek zöme egyre inkább a háborúval azonosítja a hadsereget, márpedig ahogy az emberek „európaizálódnak”, úgy gyengül a háború elfogadottsága is. „Az eredmény a prioritások változására is utal; az emberek már nem a háborúra való felkészülést érzik a legfontosabbnak, inkább saját kényelmükkel törődnek” - tette hozzá Lengyelországban 2009-ben szüntették meg a kötelező katonai szolgálatot, 2010-re már a fegyveres erők teljes egésze hivatásos katonákból állt. (MTI) Ország - világ Nőtt a betöltetlen munkahelyek száma Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn ismertetett adatai szerint az idei harmadik negyedévben 600- zal 40 ezerre nőtt a betöltetlen munkahelyek száma Romániában a második negyedévhez viszonyítva. Az INS adatai szerint a harmadik negyedévben a pénzügyi közvetítések és biztosítások terén volt a legnagyobb a betöltetlen munkahelyek aránya, 1,54 százalékos. Magas volt ez a mutató a kulturális és szabadidős tevékenységek (1,51 százalék), a villamosenergia-termelés és -szolgáltatás, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás (1,48 százalék) terén is. A betöltetlen munkahelyek több mint egynegyedét (10.500 álláshely) a feldolgozóipar kínálta. Az üres álláshelyek 20,5 százalékát a közszférában regisztrálták. A közigazgatásban 3700, az egészségügy és a szociális gondozás terén 2500, a tanügyben 2000 betöltetlen állás volt a harmadik negyedévben. (Agerpres) Miniszteri találkozó Szerdán találkozik Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a megyei egészségügyi igazgatósági alkalmazottak szakszervezeteinek képviselőivel. A megbeszélésre azt követően kerül sor, hogy az egészségügyi igazgatóságok (DSP) alkalmazottai tiltakozásba kezdtek múlt héten az egészségbiztosítási pénztárak dolgozóinak már megítélt fizetésemelésekhez hasonló bérfejlesztéseket követelve. A tárcavezető elmondta, megalapozottnak tartja a követeléseket, és meggyőződése, hogy párbeszéddel, átláthatósággal és jóhiszeműséggel sikerülni fog megoldást találni a helyzetre. (Agerpres) Foglyul ejtették a Galaxy Leadert A román külügy jelenlegi információi szerint egy román állampolgárságú tagja is van a Galaxy Leader nevű teherhajó legénységének, amelyet vasárnap foglyul ejtettek a Vörös-tengeren a húszi lázadók. A bahamai zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajót Jemen partjaihoz vezették az Iránnal szövetséges húszi lázadók. A tárca hétfőn közölte, hogy az intézményközi válságstáb már elindította a román állampolgárokat érintő ilyen esetekben alkalmazott eljárást. (Agerpres) Online tájékoztatás Az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) feltérképezi és az interneten elérhetővé teszi a hazai orvosi szolgáltatásokkal kapcsolatos összes információt, hogy a biztosítottak könnyen tájékozódjanak, ha valami orvosi problémájuk van - jelentette ki egy hétfői sajtóeseményen az intézmény elnöke. Andrei Baciu elmondta, a cél az, hogy a betegek egy kattintással megtudhassák, hova fordulhatnak, ha egy vérvizsgálatra vagy akár egy komputertomográfos vizsgálatra van szükségük. A CNAS elnöke ezt egy kezdeti lépésnek nevezte, amit a következő öt évben az orvosi szolgáltatások fejlesztése fog követni. Andrei Baciu az országos rákprogrammal kapcsolatos vitán vett részt, amit Nicoleta Pauliuc, a szenátus védelmi bizottságának elnöke szervezett a szenátusban. Elmondta, az idei év első felében a program keretében mintegy 143.000 beteget kezeltek. (Agerpres) Kontrasztok (Folytatás az 1. oldalról) Románia az EU harmadik legszegényebb tagállama az egy főre jutó mediánjövedelem alapján. Ez derült ki az Eurostat november elején közölt adataiból. A mediánjövedelem azt az összeget jelenti, amelynél a dolgozók egyik fele kevesebbet, másik fele pedig többet keres. Az Eurostat szerint tavaly Románia vásárlóerő-standardban (PPS) kifejezett éves mediánjövedelme egy lakosra számolva 10.033 euró volt. Ezzel Szlovákiát és Bulgáriát előzi meg, ahol 9826, illetve 9671 euró volt a mediánjövedelem, közvetlenül előttünk pedig Magyarországon 10.217 euróval. Sovány vigasz, hogy azok az országok, amelyek nem tagjai az EU-nak, még nálunk is szegényebbek: Szerbiában 6968 euró, Montenegróban 6328 euró, Törökországban 6210 euró, Észak-Macedóniában 5988 euró, Albániában pedig 4385 euró volt a mediánjövedelem 2022-ben. A mediánjövedelem Luxemburgban a legmagasabb, 33.214 euró, utána Hollandia (25.437 euró), Ausztria (25.119 euró), Belgium (24.142 euró), Dánia (23.244 euró) és Németország (23.197 euró) következik. A leggazdagabb kelet-közép-európai országnak Szlovénia (18.792 euró) és Észtország (17.064) számít. Egy INSCOP-felmérés szerint a romániaiak fele nem olvasott könyvet az elmúlt fél évben. A megkérdezettek kétharmada nem volt múzeumban vagy kiállításon ebben az időszakban, háromnegyedük nem járt színházban, operában vagy komolyzenei koncerten. A helyzet évről évre romlik. Egyre több gyermeknek vannak nehézségei az írással, tanulással. Kontrasztként tesszük hozzá, hogy a „ Művelt Románia ” zászlóvivője eközben Afrikában utazgat. E sorok születése közben a kormánykoalíció tagjai egyre durvábban támadják egymást, kilépéssel fenyegetőznek. Megtörténhet, hogy felbomlik a koalíció, és az ország — ha lehetséges — még mélyebb káoszba merül.