New Yorki Magyar Élet, 1971 (24. évfolyam, 1-51. szám)

1971-01-02 / 1. szám

1­571. január 2. Beethoven születésének 200. évfordulójára A szabadság nagy dalnoka A zenészvilág, de vele együtt az egész emberiség 1970. december 16-án ünne­pelte Ludwig van Beethoven születésé­nek 200. évfordulóját. Az 1970. és 71-es évet az egész zenetársadalom a zene­­történelem legnagyobb lángelméjének szentelte és szenteli. — És méltán. Mert mit is jelent Beethoven zenéje az embe­riség számára, mi újat hozott ez a Ti­tán a zenei világba? Művészete merőben új utakat vág a zene számára minden irányban. Vele a zene kitör a régi kötöttségekből és az élettelenné vált hagyományok világából. Megváltozik az ember és a zene viszo­nya, művész és hallgató szempontjából egyaránt. Megváltozik a zene súlya, ér­telme és rendeltetése, megváltozik az embernek és az emberiségnek a zenében tükröződő képmása. Nem játék többé, nem üres szórakozás, mert Beethoven zenéje részt követel az életből, fellázít, megráz, megríkat, magadba térít és harcba küld, állást foglal, cselekszik, harcol minden pillanatban. Az érzek­­i élet olyan mélységeit tárja fel, amilye­nekről előtte senki sem álmodott. Min­den hangja olyan őszinte, olyan forró, amilyen zene még sohasem volt — nem elringat, hanem felébreszt, nem má­­kony, hanem a valóság roppant felmu­tatása, vallomás és himnusz, védő- és vádbeszéd, kiáltvány az emberiséghez. De Beethoven zenéje jelenti egyúttal az emberi sors, a küzdelem, a­­diadal nagyszerű felmutatását is, a jövőben való bizalom, az életerő, az eljövendő szabad emberiség gyönyörű hitvallását. — Az emberiség valóban megjelenik a beethoveni műben: ott áll előttünk, amikor a Kilencedik Szimfónia öröm­ódája és a Missa Solemnis békehimnu­sza felidézi: „Keblemre, ti milliók, hadd ölelem át az egész világot!” Igen, az utolsó Beethoven-szimfóniában ott éne­kel az önmagára talált és felszabadult emberiség hangja. Talán életében még nem sokan értet­ték. Azóta a kör megnőtt és ma már tényleg ,,milliók”-nak vált mindennapi szellemi táplálékává — aminthogy a magyarok szívében is otthon van a ze­­neköltő. — Ez a mi kapcsolatunk Beet­hovennel régi és sokrétű. És itt nem­csak az a jelentős, hogy Magyarország egyik legelső színhelye volt a Beetho­­ven-zene hódításának, hogy pozsonyi és budai hangversenyek, pesti és kismar­toni bemutatók, martonvásári nyarak, magyar barátok, mecénások és tanítvá­nyok egész sora, sőt a Beethoven-mű­vekben felbukkanó verbunkósidézetek pecsételik meg ezt a kapcsolatot; nem­csak az a tény, hogy­ zenekultúránk el­­határozóan sokat köszönhet Neki — nem, itt még fontosabbról van szó. Ar­ról, hogy az új magyar művészi zene megteremtésére törekvések is Beethoven példáját tekintették lobogójuknak, így történt, hogy a magyar zenei fejlődésnek oly forradalmi lángelméi, mint Erkel, Liszt és Bartók, munkásságukban bizo­nyos értelemben Beethoven közvetlen örököseinek tekinthetők. De talán az egész beethoveni életmű lényegét fejezi ki az a jelige, amelyet magának életeszméül választott és mely­nek minden művében hangot adott: „A szabadságot mindennél jobban szeret­ni!” Ehhez a jeligéhez mindvégig hű maradt, akkor is, amikor körülötte — a francia forradalom leverése után — már az óvatos meghunyászkodás vált ál­talános jelszóvá. ,,A művészet célja és vele a mindenség célja: a szabadság!” — hangoztatta élete utolsó percéig. Ez a szabadságimádat vonul végig min­den művén, de talál legszebb kifejezést az „Eroicában”, amely minden nép sza­badsághimnusza lett. De ugyanez a sza­badságért küzdő egyéniség fordul szem­be a végzettel a „Sors-szimfóniában” és leküzdi a vak végzetet, az elnyomást a szabad ember hitével. Vallja, hogy az a zsarnokság alatt szenvedő nép a „Fi­­delio” börtönudvarán, elnyeri a szabad­ságot és ott újjong e nagy szabadság­opera diadalmas zárókórusában és az „Egmont-nyitány” végén, ott ünnepel a­­„Pastaoroll-szimfónia” meghitt és boldo­gító képeiben — eljön és igazságot tesz egy nagy napon, amikor eljön a „szent világszabadság” napja, amelyről Petőfi álmodott, így vált Beethoven, a szabadság láng­lelkű dalnokának eszmevilága az egész szabadságra váró emberiség birtokává. Mert az emberi milliók szívének kóru­sa ma is a szabadságról, az örömről akar dalolni, úgy, ahogy azt megálmod­ta és amelynek eljövetelét egész életé­vel, teljes életművével hirdette minden idők legnagyobb zeneköltője. És szól hozzánk két évszázad távlatá­ból a szabadság két szerelmese: Beet­hoven és Schiller a „Kilencedik” záró­­akord­jaiban: Ember ne csüggedj! Jön, közeleg a sza­badság hajnala! Felvirrad a nap, lehull minden bilincs és örülni, örvendezni fog minden ember a Földön! Teljes fegyverzetben. — Vagy megfordult a világ? A nő páncélban és a férfi úgy, ahogy a Teremtő megalkotta. ROSE’S HAIR STYLING Legmodernebb nappali és esti frizurák. Hajfestés — Szőkítés modern gépekkel. Hajvágás — Dauer. Elsőosztályú MANIKÜR 461 Bloor St W. Toronto. 925-15635k. • MINDEN ALKALOMRA • PARTIKRA, ESKÜVŐRE • NÉVNAPOKRA VIRÁGOT JUDY FLORIST-tól 387 SPADINA AVENUE, TORONTO TELEFON: 922-8777 tép­­jan. 2529—31 YONGE ST. TORONTO HU 1-3341 ONTARIO LEGNAGYOBB HANGSZER SZAKÜZLETE Biztosít teljes választékot, elsőrangú minőséget jótállással, legméltányosabb árai A világ legfinomabb zongorái: Steinway, Bechstein, Bö­­sendorfer, Förster, Petrov, Lindner, Lesage Gitárok, erősítő berendezé­sek, harmonikák, hegedűk, dobok Reményi H II III II III II I I II Bl II 111 House of Music LIMITED 553 Queen St. W. TELEFON: 363-1966 miiiiramm»^ A MAGYAR ÉLET HIRDETÉSEI EREDMÉNYESEK! * iimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii L LUNSKY RO. M. LUNSKY OD. MSC Optikusok Szemvizsgálatért náljon telefo­­appointmentért 921-3924 470 COLLEGE STREET Nyitva: reggel 9.30-tól este 6 óráig. QIjj­­­5YxnStyling, • Hajfestés, tartóshullám, • modern frizurák 873 ft BLOOK STREET WEST TORONTO 4. • TEL.: 534-5252 ELIZABETH az egyetlen magyar Hölgyfodrász a Bathurst—St. Clair sarkon. Mindennemű fodrászmunka, parókák, pót­­hajak eladása és karbantartása. 509 ST. CLAIR AVE.­W. TORONTO TELEFON: LE 3­8322 Magyar filmek a Magyar Házban 245 COLLEGE STREET — TEL.: 923-7846 ÜNNEPI MŰSORUNK: december 27-én, vasárnap du. 3-kor és este 6.30-kor, 1971. január 3-án, vasárnap du. 3-kor és este 6.30-kor, január 6-án, szerdán este 7 órakor JÁNOS VITÉZ örök, felejthetetlen dallamok. Zenéjét szerezte: Kacsóh Pongrác. Szereplők: Palló Imre, Dayka Margit, Kiss Ferenc, Péry Piri, Gőzön Gyula, Nagy Izabella, Csortos Gyula, Simor Erzsi, Bilicsi Tivadar. Kiegészítésül: SPORT és VÍGJÁTÉK. Hozzájárulás: felnőtteknek $1.25, diákoknak 50 cent. PONTOS KEZDÉS. Sütemények, kávé, üdítő italok már előadás előtt is kaphatók. JÖN! Tavaszi Szonáta — Szörényi Év­a és Uray Tivadar. -- — *•---------- :----rr - ' i |­ 8 ÖRAS TISZTÍTÓ SZOLGÁLAT Suede és bőrkabátok tisztítása, alakítása és javítása — Ingmosás Díjtalan átvétel, szállítás BOLDOG ÚJÉVET KIVÁN Minden barátjának és magyar ügyfelének , LL B., LL D. ügyvéd és közjegyző, az Ontario Ügyvédi Kamara tagja 1­­394 BLOOR STREET WEST, SUITE 1., TORONTO 4,1 % TELEFON: 925 5222 / I H M X MAGYAR ÉLET ÉRDEKESSÉGEK Három napon át kúszott egy súlyosan sebesült auszrál farmer, míg végre elérte házát és segítségért telefonálhatott. A 49 éves Francis Lawton lóháton járta be birtokát. Az állat megbotlott, elesett és ma­ga alá temette gazdáját, aki medencecsonttörést szen­vedett. A 3 napos keserves vánszorgás alatt kutyája mentette meg a farmert a szomjanhalástól. A kutya megfürdött egy­ patakban, s a férfi az állat bundájá­ból szívta ki a nedvességet. Nem érti a Stuttgarter Zeitung, miért csak az au­tóvezetőknek tiltják meg az alkoholfogyasztást, miért nem a síelőknek is? Se szeri, se száma a bal­eseteknek, amelyeket a téli sportolók maguknak és másoknak okoznak. Min­denki tudja, ez nyílt titok, hogy a téli sportot űzők jó barátságban vannak az al­kohollal (a hidegre való te­kintettel). Az újság szerint ha azt akarják, hogy keve­sebb legyen a baleset, tilt­sák meg a síelőknek a sze­szes ital fogyasztását. A panamai Vizion című lap a japánok növekedő la­tin-amerikai befolyásáról ír. A dél-amerikai utakon japán gyártmányúi autók közlekednek, amelyek nem­csak felveszik a versenyt az amerikai kocsikkal, de olcsóbbak náluk. Az üzle­tek kirakatai japán áruk­kal vannak tele. Az utóbbi évben Japán kereskedelmi forgalma a dél-amerikai or­szágokkal a 3-szorosára emelkedett. Annál is in­kább, mert Japán szívesen megveszi a perui és chilei fémet, a mexikói gyapotot, a venezuelai nyersolajat, az argentínai húst és gyapjút. A SZABADIDŐ ÉSSZERŰ FELHASZNÁLÁSA A kongresszus szerint a fejlett országokban az előt­tünk álló korszak fő szo­ciológiai problémája már nem a munkaidő csökken­tése, hanem a szabadidő ésszerű felhasználása lesz. Az előadó több kategóriába­­ osztotta a szabad­időt: a­­ napi, hétvégi és ünnepi sza­badidő, a rövidebb szabad­ságok alatti idő és az éves szabadság, valamint a nyugdíj idejének eltöltésé­re. Mindegyiknek alapvető feltétele a megfelelő ellátás és a szórakozási-pihenési le­hetőség megteremtése. Az első két kategóriát ál­talában az úgynevezett zöldterületi turizmus, a harmadikat pedig a belső, vagy külföldi turizmus, az utazások jellemzik. A turiz­mus együtt növekszik a vi­lág gazdasági fejlődésével, és a vidékről a városba áramlók helyváltoztatásá­val együtt minden idők leg­nagyobb „népvándorlását” alkotja. Sajnos e „népvándorlás” igényeivel szemben a lehe­tőségek pont ellentétes irányúak, tehát csökkenő tendenciájúak. Ennek fő oka abban keresendő, hogy éppen a legfejlettebb or­szágok fordítják viszonylag a legkevesebb gondot a­­, 5. oldal Korun­k legégetőbb problémái: 30 milliós város Barcelonában rendezték meg nemrég a Lakásügyi és Városrendezési Nemzetkö­zi Szövetség, a FIHUAT vi­lágkongresszusát. öt világ­rész 42 országának 1400 képviselője tanácskozott itt egy héten át korunk legégetőbb problémáiról. Az értekezlet rögzítette a közismert tényt, hogy­ a­ mai világunk egy,a szinte hihetetlen sebességgel ur­­banizálódó világ. A számí­í­a­tások szerint 2100-ban már,­­ csak a világ lakosságának­­ 4,3%-a lakik falvakban. De­­ már 2000-ben lesznek 30 milliós városok. Ebből az következik, hogy 30 év alatt annyi lakást kellene építe­ni, amennyit a történelmi idők kezdete óta összesen építettünk. A lakásigénye­ket fokozza, hogy az előre­jelzések szerint 30 év múl­va a Föld hétmilliárd lakó­jának mintegy a fele 25 éven aluli lesz. Ezek a jelenségek ter­mészetesen nem mutatkoz­­­­nak egyidőben és egyenlő mértékben a fejlett, fejlő­dő, vagy kevésbé fejlett or­szágokban. A FIHURT kongresszusa a lakáshely­zettel már 1963-ban foglal­kozott, majd 1969 októbe­rében az állandó bizottság koppenhágai ülésén egy újabb felmérést határoz­tak el. 15 ország szociális lakáshelyzetét vizsgálták meg. A tapasztalatok igen lehangolók. A népesség nö­vekedése és átáramlása a vidéki területekről az urbá­nusokba olyan nagy mére­tű, hogy ezzel az igénnyel a lakásépítés nem tud lé­pést tartani. A második világháború után Nyugaton nagy meny­­nyiségű lakás épült, de saj­nos nem minden országban alakult ki olyan szabályo­zási módszer, amellyel e la­kásokat az arra rászorul­tak részére lehetett volna juttatni.­­ A szocialista országokban viszont a la­káshelyzet egyszerűen ka­tasztrofális. A felszólalók olyan nem­zetközi hitelrendszer meg­teremtését igényelték, mely az emberi szolidaritás iga­zi, hamisítatlan szellemét tükrözné és amely nem válnék a pénzkölcsönző kereskedelem politikájának eszközévé, zöldterületek megóvására, a természeti adottságok megőrzésére. A legmegdöbbentőbb ada­tok valóban éppen ezzel kapcsolatban hangzottak el. A folyók egyre több or­szágban válnak lényegében szennycsatornává. Az USA- ban a vízi utak hosszából 6000 km veszélyesen, 2000 km nagymértékben szeny­­nyezett, az Erie-tó 25 ezer négyzetkilométeres víztük­re alatt megszűnt az élet. Ilyen szempontból a Rajna is ma már halott folyó. Stockholmtól Cadizig min­den jelentős berendezést és hálózatot­­ (és vele együtt az emberi tüdőket) a mér­gező gázok okozta korrózió pusztít. Az angol és a nyu­gatnémet kéményekből ára­dó füst, mint valami hatal­mas, félelmetes fejsze írtja az erdőségeket. A kongresszus világkam­pányt sürget annak érdeké­ben, hogy a természet tisz­taságát óvja meg az embe­riség és közvetve ne köves­sen el öngyilkosságot. Ezt az egyes államok jól meg­fontolt gazdasági érdekei is parancsolólag írják elő. .AZ IDEGENFORGALOM A világkongresszust nem véletlenül tartották éppen Spanyolországban, ahol az idegenforgalom az évi 6 millióhoz képest 1969-ben 21,6 millió vendéget hozott az országba. Ez az emelke­dés a spanyolországi,­­ a fejlett országokéhoz képest viszonylag olcsóbb üdülési lehetőségekkel is magya­rázható, viszont az ellent­mondások már itt is jelent­keznek. Az átlagember fi­zetése nem tart lépést az emelkedő árakkal és az ide­genforgalmi területek kör­nyezetében élő helyi lakos­ság életszínvonala mind jobban elmarad az idegen­­forgalmi létesítmények színvonala mellett. A turizmus egyre több helyen szinte a területi fej­lesztés meghatározójává vált. Ezért a turizmus nem önmagában való cél, hanem elő kell mozdítania az egész lakosság globális gaz­dasági fejlődését. IMllWIMIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIII!llllllllllllllllllllllillllllll|[|||||||IHIIMilHmMIBIBIHIIlllllll[lllllllllllllllllll!li::[l!llllilll[ll!lllll!!lllllllllllllllinilllllHinini iiwm iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiiHiiiHiiiiiiiiiiiiiiniliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiN^ Charles Manson a „Sátán prófétája”, — aki annak a hippi-bandának „lelki” vesztője volt, amely meggyilkol­ta Sharon Tate művésznőt és négy­ társát, — még min­dig nem nevezte meg védőjét s így húzza a tárgyalást. Mikor változik már meg az amerikai bírósági eljárás? A torontói Művész Színház hírei javában folynak a pró­bák Kertész Sándor vezeté­sével a torontói Művész Színház legközelebbi bemu­tatójával kapcsolatban.­­ Január 23-án, szombat este 8 órakor és 24-én, vasárnap este 8 órakor a Lippincott 191. szám alatti színházban kerül bemutatásra TABI LÁSZLÓ 3 felvonásos víg­játéka: A NAGY MUTAT­VÁNY. — A színház vezető­sége reméli, hogy ez az előadás messze felül fogja múlni az eddig bemutatott vígjátékok sikerét is. * Jegyek már kaphatók a színház titkári irodájában: 392 St. Germain Ave. Tel.: 789-2443, ahonnan postán is kiküldik a jegyeket, va­lamint a Bálint könyvüzlet­ben, 272 Spadina A­ve. Tel.: EM 8-1301. U­J CÍM: 990 Bay Street (a Sutton Place Hotellel szemben) • A földszinti étteremben cigányzene szórakoztatja vacsorázó vendégeinket. • Az emeleten pesti han­gulatú bár, minden este zene és tánc. • Esküvők, partik számára emelet­­helyiségünk min­den hétfőn, 100 sze­mélyre igénybevehető, terembér nélkül. Asztalfoglalás: 922-5401 922-5741 Minden nap, VASÁRNAP IS nyitva du. , 5 órától

Next