New Yorki Magyar Élet, 1976 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1976-01-03 / 1. szám

'---------------------------N Ne m sokaság, hanem Lélek S szabad nép tea csuda dolgokat.,. BERZSENYI N E W YORKI HUNGARIAN LIFE MAGYAR ÉLET VoL. 29. No. !. XXIX. évfolyam. I. szám. 1976. január 3, szombat. Ara: 36 cent. A karácsonyi ..Szent Bertalan cjnek" csaknem 200 halottja van Véres felkelés Argentínában Izrael palcsztinai önkormányzatot javasol ® Ford elnök és a CIA Az ,AI Ahram” emui egyiptomi újság értesülése szerint a hírhedt Carlos Martinez sóit «vezetője annak a bécsi gerilla-csoportnak. amely II olajminisz tért ejtett foglyul az OPEC (Organization of Petroleum Exporting Countries) ülésén. — A „Kavhan” című Iránt újság szerint Carlos többmillió dollárt ka­pott. feltehetőleg Quadaffi líbiai diktátortól, hogy a nagyszabású emberrablás sál eltérítsék az arab államokat <az Izraellel való közvetlen tárgyalástól,'— és bekötéstől. — Az Izvesztlja szovjet újság élesen elutasítja „egyes amerikai uralkodó körök fenyegetését” miszerint « Szovjetunió szüntesse be I angolai nyílt katonai intervencióját, elleneseiben .» détente ügye szenvedi meg '. — A lap szószerint így fr: ,,A gyarmatosítás-ellenes forradalom Angolában sem tor­pan meg a függetlenség elnyerésekor . . . éppen ezért teljesen természetes, hogy a segítségnyújtást (a marxistáknak) folytatnunk kel!” ... — Kelet-Kodé- /lábán a villám 2! embert megölt. •— Kalkutta környékén bányarobbanás kö­vetkeztében több, mint 700 ember életének megmentéséért ‘folytatnak az in­diai hatóságok elkeseredett küzdelmet. A szakértők szerint a bányászok hely­zete csaknem reménytelen és egvtöl-egyig pusztulásra ítéltettek. — Indiában az ostromállapotot 1976 közepéig meghosszabbították. z— Óriási botrány az Egyesült Nemzetek portáján: kiderült (amit hallgatólagosan ntmigyis tudlak), hogy az ún. el nem kötelezett .szegény” államok szavazatait az blajgazdag sej­kek nehéz dollárokért megvásárolták. (Ma 142 tagot tart nyilván a Kzervezel). — Kína meglepő gesztusa: visszaszolgáltatta az 1974. március .14-én elfogott szovjet helikoptert, legénységével együtt. Sicrak baloldali szárnya, kombinálva a (rockista „Forradalmi Hadsereg" cs tóleg a Monloncros balol­dali gerilláival, ..hatalom- átvételi" zendülést «zervezett, amelyet a tkormányhü csapatok Argentína ta­lán legnagyobb hasonló vérontása árán lever­tek. A több, mint egy évv va­litdd argentínai közéletet súlyosan megrázta a kará­csony napjaiban végrehaj­tott „Szent Bertalan éjsza­ka”. amikoris mintegy 500 gerilla megrohamozta a ■ A MONTON EROS GERILLÁK I1ALALCSAPIMJA ^Argentína ia polgárhábo­rú küszöbén áll: az infláció elérte a 500 százalékot, a társadalmi nyugtalanság egyre növekvőben, él a kor­mány gazdaságpolitikája teljesen csődöt mondott. Juan Perön, — aki más fel évvel ezelőtt özvegyére hugvta ;tz országot, — nt;m láthatta előre a katasztró­fát: a vákuumot, amelyet hagyott, Isabel Perón kép­telen betölteni. Mindezek előrebocsátása után ttom csoda, hogy a lé­Buenos Aires mellett fekvő La Plata fegyverrak tárat, több tucat autóbuszt fel- perzselt. és elfoglalta a déli városrészbe vezető hidakat. Két nap. két éjszaka (be­leértve a Szentestét is) tar­tott a gerillák fészkének megrohamozása — éi csak­nem teljes kiirtása . . . Az állnmbiztonsági erők parancsol kaplak, hogy senkit ne ejtse­nek foglyul! * A három fegyvernem és p kabinet minisztereinek közös, rendkívüli tanácsán n kormány lemondott, azon­hán Mrs. Perón megerősí­tette hivatalában azokat, akik a nyugati félteke első asszonykormánya ellen irá­nyult felkelést leverték. A halottak száma megközelí­ti a kétszázat . . . ■ UJ FORDULAT A .KO/.EL-KELETEN? Shimon Peres, Izrael hadügvminisztere kijelen­tette, hogy országa kész önkor­mányzatot nyújtani a területén élő, kb. 525 ezer palesztinal erede­tű polgárnak. Egyidejűleg Moshe Kol, idegenforgalmi miniszter jordániai és palesztinai képviselők összehívását sürgette „kerékasztal tár­gyalások", főleg, a nyugati part vitás kérdéseinek meg­beszélése céljából. Ugyanakkor mindkét mi­niszter ridegen elutasította azt a gondolatot, hogy a Palestine Liberation Orga­nization (PLO) vezérével, Vasser Arafat-l.il személye sen tárgyaljon. Peres a MAL’ARIV című újságban közzétett nyilat­kozatában a következőket mondotta: — „Készek vagyunk a Palesztinái eredetű arabok-' nak önkormányaztot nyúj­tani . . . hajlandóságunkat bizonyítjuk, hogy megbe­széljük közös ügyeinket a pa lesz ima iák kai, amit egyébként az állami elet-; ben mindennap megte szünk . . (Itt Peres arra célzott, hogy a palesztinai vezetők éi a volt jordániai nyugati part izraeli katonai! vezetői között tiapi admi-| nisztrativ kapcsolat áll fenn.) Figyelemre méltó, hogy Peres szenzációs bejelenté­sei éles ellentétben állanak Yitzak Kabin miniszterei nők december 5-én tett nyilatkozatával, miszerint: „Izrael semmiféle pa- Ics/tinai párttal mein veszi fel u politikai tár­gyalások fonalát . ." ■ RIADÓKESZULTSEG ATHÉNBEN Richard Welch, az athéni amerikai nagykövetség el­ső titkára gyanútlanul kilé­pett kocsi jóból, hogy a vil­lalakásához vezető lépcsőre i »lépjen, amikor három álarcot viseld merénylő több revolverKivéssel vég­zett vele. A rákövetkező napon a (Folytatás a 2-lk oldalon) Az elmúlt év legnagyobb halottja! Mlndszenty 'hercegprímás ravala és p'^yász- szertartás a Maria Zell-I kegytemplomban. A hazai és külföldi magyarság Ide zarándokol, hogy erőt mentsen a bíboros példájából a további küzdelmekre. Dr. Pogány András: MAGYAR ÚJESZTENDŐ KÜSZÖBÉN... 1975 szekere lassanként a történelem országútján gördül, a jelenből múlt lesz, a napi eseményekből történelem. Sok örömünk nem akadt az ó-évben és sok hűséges magyar szorongással néz az Újév elé: vajon mit hoz a jövő? Olyan kérdés ez, melyre nincs biztos emberi fe­lelet. Maga az 1975-ös alap valóban nem );iz tató útmutató. A technológia forradalma súlyos problémáikat okozott a világtársa dalmainak tömeglel kük.-lében, mind a jó­módú, mind a nincstelen népek körében. A politikusok megoldást keresnek, egyelő re nem sok sikerrel. Mao Cc-tung ijesz tőén regimentaiizált rendszerétől az Egye­sült Államokban dúló fél-anarchiáig az emberi intellektus kibúvót keres, mely összeegyeztetheti a modern technológia szédületes haladását az emberi értékek eddig ismert rendszerével, ami minden emberi együttélés mindmáig egyetlen is­mert alapja. A világ tehát beteg. Még sú­lyosbítja helyzetét a szabad világ vezető rétegeinek, különösen az angolnvclvü nyelvterületek „establishmcnt”-jénck nyil­vánvaló belső tneghasonulása, megrendü­lése. beteges pesszimizmusa, irrealitása és öngyilkosságra is kész, „better red than dead” ateista materialista „humanizmu sa”. mely minden, csak nem emberszere- tét, vagy' a jónak és igazságnak részre nem hajló keresése a világban. A kettős mércével mérés, a hipokrizis, a morális t;s fizikai gyávaság oly mértékben vette ha (almába a modern világ vezető rétegeit, mely joggal megkérdőjelezi a szabad világ jelenlegi hatalmasainak jogát arra, hogy vezető szerepet követeljen maga számán, a nagyvilágban. Olyan világrend, mely szabadságot követel és ad a világ egyik felén, de készségesen szemet húnv száz milliók harmincéves szovjet rabsága fe­lett; olyan világ, mely hisztérikusan be­tegre kiabálja magát, ha öt rendőrgyilko; banditát a törvény rendes útján az akasz tófára küldenek, de hallgat, mikor a vi j lágban százával gyilkolják a keresztény | papokat, lelkészeket és híveket; olyan vi lág. me'y a Szovjetunióval detente-t ját­szik. dr. Kissinger naiv axiómája alapján („détente vagy nukleáris megsemmisü lés ") — ugyanakkor fegyvereket szállít é-j zsoldosokat bérel, hogy szembeszálljon de | tentes partnere és annak kubai csatlósa | nak angolai kalandozásaival — olyany nyira erkölcstelen és visszataszító jelen seg, hogy valóban kérdésessé teszi a nyu gáti világuralom fenntartásának erköl t esi alapját is. Miért van az, hogy még sem vagyunk hajlandók kétségbeesem? Azon egyszerű| aknái fogva, mert a világtörténelmét nem emberi butatsásr. szenvedélyek, tervek Mindszenty hercegprímás szellemi végrendelete I. RÉSZ készült Budapesten, az amerikai követségen 1962. október 19-én .Az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. — Hetven és fél évvel a vállamon, a halál és örökkévalóság küszö­bén. telkemet Isten irgalmába, testemet a honi földnek ajánlom. Hűséggel az Egyház fejéhez cs a történelmi magyar hazához... szenvedő népemnek, a magvar püspöki karnak, főegyházmegyém papjainak és híveinek, a mesgyéken innen és túl, a tengereken is túl a hontalanoknak, ez az üzenetem: Gyötrelmcs sorsotokban, amíg Isten végtelen könyüriileté- bol jön a virradat, éljetek hűségben Istenhez, Egyházhoz és tör­ténelmi hazátokhoz. Akik ma a magyar népet boldognak mondják, megcsalják . . . A szocializmussá hamisított marxizmus-lcninizmus a magyar nép­nek méreg és halál ... A rendszert a magyar nép megdönteni nehezen tudná — terrorizmussal és imperializmussal bebiztosítot­ta magát, — de az elismerést soha nem adhatja meg lealjasodás nélkül. Ne engedjétek a szovjet érdeket a magyar anyaméhig . . . esküszegö „orvosok” és ..gyógyszerészek" kezével. Aki teszi, en­gedi, megtagadja magyarságát, ártatlan magyar életek útonálló- ja . . . Az egy és fél millió bevallottan kiirtott élet, három millió „szülőt", pár ezer „orvost" jelent és bélyegez. Ha Isten ránktekint, ne hagyjunk helyt a bosszúnak: csak a sietve visszaállítandó független és magyar bíróság lehet illeté­kes a számonkérésben. Köszönöm a derék magyar népnek, hogy rabságomból 1956- ban kiszabadított. Büszke emlékként viszem a sírba a tudatot, hogy népem szabadított ki és nem az idegenből telepített, az el­ítélésből cs rehabilitációból egyaránt taktikai játékot üz.ö hata­lom. Köszönöm az Egyesült Államok elnökeinek a nobilis befoga­dást és annak meghosszabbítását ... A követség vezetőinek ... a követség összes tagjainak is előzékeny jóságát. Vagyonúm, amiről végrendelkezzem, nincs. Nem fáj; kifosz­tottak, ahogy elszegényítettek népemet.” 1962. november 13-án, amikor a Bíboros azzal a gondolattal foglalkozott, hogy elhagyja az amerikai követséget és kimegy az utcára, végrendeletéhez a következőket fűzte: vilgy gonoszság Irányítja, hanem a Gond­viselés. Ezért van az, hogy nagyritkán „ta­láljuk el" a jövőt, mert előrelátás és elő- rctudás aligha emberi tulajdonságok. Sa­ját emberi tapasztalatunk, az elmúlt fél­évszázad eseményei és fordulatai bizonyít­ják a legjobban ezt. A jövő nem úgy ala­kult. ahogy azt 1939-ben Hitler, vagy akár 1942-ben Wb,sión Churchill elképzel­te volt, pedig eléjgé tájékozottak voltuk az események és azok rugói vonatkozásá­ban. A jövő mindig másként alakul, ahotty azt emberi agy elképzelni, vagy előrelátni tudja. Soha nem szabadna elfelednünk Madách Imre szavait — „Mondottam em­ber, küzdj és bízva bízzál”. Csak ez a Ilit segíthet bennünket a jövő lehetőségeit vizsgálva: emberi okoskodással nem ju­tunk messzire. De elég a bölcselkedésből, keressünk tényekét. Itt van az ún. Helsinki Prokla­máció Ugye. Szerencsétlen és tragikus té­vedésnek tartom ma is, hogy ezt a he­lyedként egyszerűen érthetetlen éj jogi­lag a felekre nem kötelező és végre nem hajtható okiratot a szabad világ vezető allámférftai — köztük az Egyesült Álla­mok e'nöke — aláírásukkal megtisztelték. Szovjet idea volt és szovjet kívánságra történt mindez. Ingyen és bérmentve ha­talmas prupagandaíegyvcrl adlak Moszk­va kezébe és a Proklamáció megpecsétel­ni látszik a második világháború végének erkölcstelen és minden írott szerződést lábbal tipró „fait aecompli"-ját. Hatása óriási ellenzést váltott ki nemcsak a rab- nemzetek körében, de minden szabadság- szerető ember szívében is. Innen magya­rázható a .détente” elsőszámú végrehajtó­jának, dr. Kissingernek egyre növekvő népszerűtlensége is, ami inkább előbb, mint utóbb bukásához fog vezetni, eny- nvi profetizásást megengedhetünk ma­gunknak. A „fair play" elve mégis megköveteli, hogy rámutassunk tényekre, melyek azt mutatják, hogy a szerencsétlen Helsinki Proklamáció olyan helyzeteket teremtett, melyek elképzelhetetlenek voltak a Prok­lamáció előtt, noha alig három hónapja, hogy azt aláírtak a szerződő felek. Ez per­sze nem annyit jelent, hogy a Proklamá­ció mégis „jó", hanem csupán annyit, hogy egy politikai húzás következményei "dszamithatatlanok és a megásott gödör­be sok zt^r a vermet ásó esik bele. íme, néhány jelentős és kevésbé jelen­tős tény ebben a megvilágításban: A Spassky-ügv. A neves szovjetorosz intellektüel feleségül kívánt venni egy trancia hölgyet. Moszkva, szokásosan „nyef-et mondott. A nyugati lapok. Hel­sinkire hivatkozva el kezdtek kiabálni és (Fnlvtalás a harmadik oldalon)- r - .......—«KI—tnw io c 301 Mindszenty hercegprímás sírja a Maria Zcll-i kegytemplomban. A sír t» magyar és külföldi zarándokok ezreit vonzza. A síron frnin- dennap friss virág, Oj koszorúk, ami azt bizonyítja, hogy b világ kereszténysége a hercegprímást vértanúként tiszteli. tót . jodo: __loaoL-1.:—icaoi-----: io n ■oaoe rr Kívánunk minden magyarnak, határokon innen és túl, BOLDOG UJESZTENDOT - és az orosz megszállástól mentes szabad magyar hazát!

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents