New Yorki Magyar Élet, 1982 (35. évfolyam, 2-49. szám)

1982-01-09 / 2. szám

Nem sokaság, hanem Lelek t szabad nép tesz csuda dolgokat... berzsenyi NEW YORKI HUNGÁRIÁM LIFE MAGYAR ELET Vol. 35. 2. XXXV. évfolyam 2. szám 1982. január 9. szombat. Jaruzelski nem merte bevetni a sorkatonaságot a Szolidaritás ellen: 99 piszkos oiunkát 99 a lengyel flVO végezte... Washington megtorló intézkedései 9 Április 26: A Sinai kiürítése? ZSIGMOND ANDRÁS: Két évforduló Csehszlovákiában a vallásos szülők gyermekei előtt elzárják a felsőbb • oktatás lehetőségét — Romániában nagyszabású hamis tervteljesftési jelenté­sek miatt leváltották a helyettes minisztelenököt. A Ceausescu rezsim bűnbak- kereséssel iparkodik elvonni a lakosság figyelmét a katasztrofális élelmiszer- hiányról: egy Stefanescu nevű ..borkeresztelő” szélhámost, — aki csaknem egymillió dollárnyi kárt okozott az államnak, — halálra ítéltek —■ Az Ayatol­lah Khomeini újabb kipróbált hívét mészárolták le: Taghi Besharati parla­menti képviselővel három merénylő végzett — Franciaország újra megkezdi a Fangataufa és Mururoa atollsziget környéki kísérleti atomrobbantásokat — Guatemala közép-amerikai államban a karácsonykor.kitört véres tömeges za­vargások során száz ember meghalt és csaknem félezer megsebesült — Árosa portugál város szomszédságában a bőséges esőzés földcsuszamlást okozott, melynek következményeként 15 személy meghalt; számos a sebesültek száma — Jozef Glemp lengyel heercegprímás kijelentette: csak Walesa jelenlétében hajlandó a kormány képviselőivel megindítani az ország újjáépítését célzó tárgyalásokat. Egyébként a Reuter „magyar minta” szerint várja a hossza­dalmasnak ítélt lengyel gazdasági kibontakozást — A Fiilöp-szigeteken borzal­mas erejű tájfun pusztított: a szökőár többezer lakóházat pusztított el — Az iráni rezsim a kétbillió dollár értékű, még fennmaradt amerikai áruhitelét USA fegyverek vásárlására szeretné fordítani 1 — Az olasz kommunista párt élesen elítélte a Kreml antidemokratikus módszereit és „új utak” keresésére serkentette tagságát,' mely tömeges tagsági könyv visszaküldésnek néz elébe — A NATO tábornok emberrablói, a Vörös Brigád-beli tettesek kégyekerítésérc és nyomravezetőinek 830 ezer dollár jutalmat tűztek ki. A SZOVJET HARAPÓFOGÓ FÖLDRAJZA LENGYELHON KÖRÜL Még a múlt év októberé­ben történt," hogy Viktor Ku­likov, a Varsói Paktum tagálla­mai összevont hadseregei­nek főparancsnoka száz­ezer lengyel egyenruhát kért, — és kapott! A Szolidaritás — pesti receptre emlékeztető — le­törése során Kulikov szemé­lyesen ügyelt fel az AN—27 szállítógépeken — lengyel egyenruhában érkező 20 ezer főnyi szovjet csapátok le­szállására, mely természete­sen az éj sötétjében történt.- További két .szovjet had­osztály azonnal távközlési központot épített fel a KGB — és a Jaruzelski vezérkar között. A „piszkos munkát”:' a Szolidaritás gerincének megtörését Jaruzelski a reguláris katonaság he­lyett, az államvédelmi, ún. WOW egységekre és az ún. Polgári Milícia gépesített egységeire (ZOMO) bízta. Az 56 ezer főnyi WÖW feladatai azonosák a szov­jet KGB titkos rendőrséggel, míg a. ZOMO acélsisakkal és pajzzsal ellátott roham- rendőrsége volt pl. az a sze/y, amely a tűzoltó tiszti iskola kadettjeinek lázadá­sát helikopter támadással letörte. A KONCENTRÁCIÓS TÁBOROK FELÁLLÍTÁSA Jelenleg a Nyugat a következő nagyobb lengyel- országi fogolytáborokról tud: 3 Varsó és a főváros kö­zelében, kb. 60 ezer főnyi le­tartóztatott. majd Mszowiec- ki és Minsk, továbbá délre Kielce, majd a déli Katowi­ce, Poznan, végül a gdansz- ki óriástábor. Varsó körül szoros szov­jet—WOW—ZOMO acélgyü- rűt vontak. Az ország hatá­rán Kelet-Németországban 20, Csehszlovákiában 5, a keleti szovjet határon 12, Grodno környékén 13, vé­gül Kaliningrád mellett, — ahol 23 hajó várja, hogy a vasúti torlódás miatt késle­kedő gabonaszállítmányo­kat kirakhassa. — 12 szovjet hadosztály helyezkedik el „lesállásban” . . . A SZOLIDARITÁS SZÜLETÉSÉTŐL KEZDVE A MAI „TETSZHALOTT” ÁLLAPOTIG .. . Dióhéjban összefoglal­juk a lengyel munkásmoz­galom .kibontakozásának időrendi krónikáját — egé­szen a Helsinkiben aláirt alapvető emberi jogoknak az álruhás katonai diktatú­ra által való sárba taposá­sáig. 1989. július — Edward Gierek .pártvezér „mere­dek” élelmiszer-áremelést jelent be. Megkezdődnek az első munkástüntetéjek. . 1989. augusztus — A balti Gdanszk városában 16 ezer sztrájkoló szabad szak- szervezeti választásokat kö­vetel. Gierek meneszti Ba- biuch miniszterelnököt, aki elrendelte a húsárak feleme­lését. 17 nap múlva meg­születik a szabad Szolidari­tás — példátlan esemény a keleti blokk területén! 1980. november — Lecb Walesa 10 millió tagot tobo- roz.A Munkásság fele Szo- lidaritás-tag! 1980. december — JCania pártvezér részt vesz a Var­sói Paktum nagyhirtelen összehívott moszkvai tanács­ülésén: Washington szovjet inváziótól tart. 1981. február — Jaru­zelski tábornok lép a levál­tott Pinkowski kormányfő helyébe és 90 napos sztrájk moratóriumot hirdet. Brezs- nyev ..a szocialista állam oszlopainak szilárdságát” látja veszélyben. 1981. április — paraszt­szakszervezet engedélyezé­sének követelése. Nagysza­bású Varsói Paktum csapat­hadgyakorlatok az ország te­rületén belül — és körül. ték: „Feltetszett előttünk egy népből újjá­született, művelt Magyarország képe ... Nemcsak arról van szó, hogy megmentsük népi zenei értékeinket, hanem arról, hogy az újra felfedezett ősi magyar kultúrérté- kekböl újjászülessen egész magyarsá­gunk.” Elmondhatjuk: 150 év alatt szörnyű történelmi viharok zúgtak el fejünk fölött, amelyek alaposan megrázták a „magyar­ság fáját”. Rányomta bélyegét életünkre az osztrák elnyomás, majd a kiegyezés a Habsburg-dinasztiával, — Trianon, amely a magyar nép millióit kényszeritette ide­gen járomba, — a német megszállás, majd a II. világháború után az orosz zsarnokság és vele a kommunizmus. Mindezek a törté­nelmi viharok — hála Istennek! — ha be­folyásolták is a magyarság életét, tartós nyomot nem hagyhattak, mert nem tudtak a nép leikéhez férni! Hiába uralkodtak raj­tunk a Habsburgok, Kun Béla. Hitler, Sztá­lin, Rákosi, Gerő és uralkodik ma Kádár, — a magyar nép lelkét nem tudták meg- hóditani. A magyar nép leikéhez költői fér­kőztek: Arany, Petőfi, Tompa, később Ady. — Írói: Madách, Móricz, Szabó Dezső, Ta­mási, — zenészei: Erkel, Kodály és Bar­tók s azok hódították meg. Ezt a lelkületet, amely az ősi magyar népi hagyományokból táplálkozik, a demok­rácia elvein épül fel. az ezeréves keresz­ténységből vette át hitbeli és erkölcsi kin­cseit, — ezt a szellemiséget kell őriznünk, ápolnunk, mint szemünkfényét, ezt kell át­adnunk gyermekeinknek, az elkövetkező századoknak. Ezt a lelkiséget, szellemisé­get hirdetjük akkor is, amikor olyan jubi­leumokat ünnepelünk, mint Kodály és Arany születésének és halálának évforduló­ja­íooz-Den Kei magyar eviorauioi unne- l elünk: Arany János halálának és Kodály i holtan születésének 100. évfordulóját. A vé- 1 -tlen különös játéka, hogy Arany János i ibban az évben hunyt el, amikor Kodály1: faltán született s igy kettőjük élete átfogja! I i magyar történelem egy olyan korszakát, ; ímelyből a mánk született, ahonnan eszme- Hágunk zöme származik. Arany János 817-ben született, Kodály Zoltán 1967-ben iáit meg, — igy a legutóbbi 150 év életmű­tök kerete, amelyben olyan történelmi ese- nények zajlottak le a magyarság életében, nint a reformkor, az 1818-as szabadság­iarc, a kiegyezés, az I. világháború, Tria- íon, az első proletárdiktatúra, a Horthy- -endszer, a II. világháború, a párizsi „bé­kekötés”, a Rákcsi-diktatúra, az 1956-as izabadságharc és végül a Kádár-rendszer. Vlindezek a történelmi események rányom­ok bélyegüket a magyar nép életére, — de elmondhatjuk — Arany (és vele Petőfi, Tompa) és Kodály (és vele Bartók) eszméi, íletmüvük meghatározóbb jellegű volt a' magyarság mai szellemi arculatának kiala­kításában minden történelmi eseménynél. Mit hirdetett Arany és Kodály? Egyszóval igy felelhetnénk: a népi sé­get, — ami Arany (és Petőfi) megfogalma­zásában azt jelenti, hogy a magyar irodal­mi nyelvet a nép által beszélt, , a századok során tisztán megőrzött formájában kell megújítani. Ehhez fűzték hozzá: „Ha majd egyszer a magyar népi nyelv lesz uralkodó irodalmunkban, akkor eljön az idő, hogy a politikában is a nép (a demokrácia) ural­kodjék.” — Kodály (és Bartók) „népisége” meg azt jelentette, hogy a magyar zenének a magyar népzenéből kell megújulnia, — de ők továbbmentek kultúr téren és hirdet­1981. július—augusztus — titkos kommunista tiszt- választás. Szénbányász és busz-sofőr sztrájk az eltűnő­ben lévő élelmiszerkészlet miatt. 1981. szeptember — A Szolidaritás első országos kongresszusa. 1981. október — Kania pártvezér helyett Jaruzelski tábornok lép a párt élére és „rendkívüli intézkedések­kel” fenyeget. 1981. november — Wale­sa—Jaruzelski—Jozef Glemp bíboros „csúcstalálkozója”. — Folytatás a 2. oldalon — STIRLING GYÖRGY: Hogy is állunk azzal a bizonyos kádári konszolidációval? „Az ellenforradalom leverése óta eltelt 25 esztendő politikai és gazdasági eredményei, a szocialista társadalmi rendszer szilárdsága és népszerűsége az a tényező, amely elsődleges szerepet játszik Ma­gyarország nemzetközi megítélésében. Ez és a szocialista külpolitika alapvető elveihez való ragaszkodásban megnyilvánuló folyamatosság, egyidejűleg a gyorsan változó nemzetközi gazdasági és politikai kö­rülményekhez való alkalmazkodó- és reagálóképesség biztosította azt, hogy hazánk, mint a szocialista közösség önálló és megbízható résztvevője, világszerte Széleskörű elismerést és megbecsülést ví­vott ki. Egész történelmünk mércéjével is kiemelkedő eredmény ez!” A fenti idézet, melyet első olvasásra nem könnyű megérteni, a Magyar Tudományos Akadémia néhány héttel ezelőtt tartott ankét­jén hangzott el és a Kádár-korszak konszolidációs politikájának ösz- szefoglalását, méltatását akarja adni. Az idézet égy hosszabb előadás befejező része, egy fejtegetésé, melyet Berecz János, a Párt Központi Bizottságának külpolitikai osztályvezetője mondott el és melyet — fontosságára való tekintettel — később a sajtó is közölt. Berecz János nem akárki: ő a párt elsőszámú külpolitikai szakértője, amit elő­adása címe — „Magyarország és a nemzetközi, politika” — is elárul. Amellett — úgy látszik'— szakértő az 1956-os eseményekben is: „1956 _ negyedszázad távlatából” című, a Társadalmi Szemlében megje­lent hosszú tanulmányából pár hete már idéztünk részleteket s tudunk egy kötetéről, mely „Ellenforradalom tollal és fegyverrel” címmel most kerül új, bővített kiadásban a közönség elé. Ho gy Berecz elvtárs miképp vélekedik 1956-ról, az nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen ő a párt álláspontját képviseli, ami változatlanul és mereven ragaszkodik a| „ellenforradalom” teóriájá­hoz. Erről már az előző hetekben különböző hazai cikkekből és ta­nulmányokból idézett részletekből is meggyőződhetett bárki. Idézni- való bőven volt: a huszonötéves évforduló alkalmából pld. a Nép- szabadság egy hat hétig tartó 13 részes cikksorozattal rukkolt elő, ^melyben az „ellenforradalomra” vezető okoktól az október—novem­beri napok leírásán át az ún. konszolidációig az egész témát feldol­gozta, anélkül, hogy egy pillanatig is törekednék a legminimálisabb tárgyilagosságra. Ugyanilyen szellemben hangzott el egy nyolcrészes előadássorozat televízióban. a rádióban és több beszélgetés, visszaemlékezés a Fölösleges idézni egyéb részleteket, mert mind egy kaptafára ké­szülték: az „ellenforradalom” gyalázása az, ami vörös fonalként hú­zódik végig valamennyi 56-ról szóló hazai íráson és a gondosan ösz- szeválogatott idézetek mind azt kívánják bizonyítani, hogy az ese­ményeket nyugati ügynökök irányították. Ennek jellemzésére hadd mutassunk még egyetlen bekezdést a Népszabadság cikksorozatának utolsó folytatásából: „Az ellenforradalom napjaiban, a régi, reakciós pártok feltámasztásával együtt, megkezdődött a jobboldali ifjúsági szervezetek, a cserkészmozgalom, az egyházak ifjúsági szervezetei­nek életrekeltése. A legtragikusabb persze az volt, hogy az ellenfor­radalomnak sikerült néhány száz, a valóságos viszonyokról mit sem sejtő fiatalt beszervezni fegyveres csoportjaiba, köztük 12—14 éves gyerekeket, akiket kitanitottak a benzines palackokkal való táma­dásra. S voltak köztük, akik életükkel fizettek azok bűneiért, akik a háttérből irányították őket, belehajszolták őket az esztelen, véres akciókba.” A Népszabadság cikkírói megfeledkeztek arról, hogy a Molotov- ' koktélos partizánharcra az úttörőknél oktatták ki a pesti srácokat s ha azt azok Budapest védelmében a szovjet tankokkal szemben alkal­mazták, saját fegyverükkel támadtak oktatóikra . . . Olyan hősies­séggel és oly eredményesen, hogy azok hanyat-homlok megfutottak: ha lesz még egyszer szabad Magyarország, ott szobrot kell kapjon az ismeretlen pesti srác, aki 1956-ban kivívta a világ csodálatát. A Magyar Tudományos Akadémia ankétja — mint címe is mu­tatja: „Válság és megújulás” — főleg az „ellenforradalom leverése” utáni konszolidációval foglalkozik és ez a témája Berend T. Iván és Nyers Rezső közgazdászok ott elhangzott fejtegetéseinek. És a konszo­lidáció áll a Népszabadság cikksorozata utolsó fejezeteinek központ­jában is: érdemes talán néhány mondatot szentelni ennek a kérdés­nek. — „Konszolidáció” az idegen szavak szótára szerint „ingatag politikai és gazdasági helyzet megszilárdulása” és hadd lássuk, miért, hogyan és mennyire szilárdult meg a Kádár-rezsim helyzete 1956. november 4-töl napjainkig, a negyedszázad alatt? Hogy Kádár és az egész ország helyzete ingatag volt 1956 novem­berében és még nagyon sokáig utána, azt még a kommunisták sem — Folytatás az 5. oldalon — 14 pap és a keresztény világrend Irta Frey András A múlt héten, amikor azt mondtuk, hogy legközelebb vesszük szemügyre, mi­lyen ütőkártyák vannak Brezsnyev és mi­lyenek Reagan kezében, nem gondoltuk, hogy erre épp ezekben a napokban fog hirtelen több fény vetődni. Reagan szándékosan növeli a nyomort A legfeltűnőbb esemény az volt, ami Washingtontól északra, Baltimore városá­ban történt. Alig ültek le egymással szemben a gen­fi konferencia asztalánál Reagan és Brezs­nyev megbízottai, hogy a Nyugat-Éurópára nehezedő orosz atomerö túlsúlyáról tár­gyaljanak. Baltimore-ban olyan nyilatko­zatot tettek közzé, mely a nyugat pozíció­ját, az amerikai álláspontot gyöngíti. Ezt a Reagan elnökhöz intézett leve­let tizennégy amerikai pap irta alá, köztük Borders baltimore-i érsek. Wertz metod's- ta püspök. Leighton episzkopális püspök, Loeb. a baltimore-i rabbik tanácsának el­nöke és Monios görög-keleti föesperes. A levélben azzal . vádolják Reagant, hogy „a honvédelmi program kiterjeszté­sével. .. előmozdítja a nyomort”. A tiltakozásnak erős politikai mellék- ízt ad, hogy félreérthető szavakat használ­tak. A levél ugyanis nem elégszik meg az­zal. hogy azt mondja, a fegyverkezés követ­keztében kevesebb pénz jut az amerikai szegényeknek. Hanem azt olvassa rá az orosz katonai túlerő ellen védekező Rea­gan fejére, hogy segíti növelni (előmozdít­ja, „promotes”) a nyomorúságot. Ez a vád olyan messze esik a valóság­tól, hogy az ember a fejét fogja: mi in­díthatta Isten szolgáit arra, hogy hátba- támadják Reagant, aki azért akar fegy­verkezni, hogy pogányság ellen védelmez­ze a keresztény humanista világrendet. Nevezetesen azt a keresztény civilizációt — s ez a megjegyzés Loeb rabbira vonatkozik — amely a kétezer éve tartó diaszpóra alatt a zsidók életformájának is, politikai hagyományainak is a formálója volt. A vezetőit nem vezetnek A kérdésre, hogy mi vezethette a bal­timore-i nyilatkozat aláíróit, nem tudunk más magyarázatot elképzelni, mint azt, hegy mint manapság sokan mások, ők is megfeledkeztek a népuralom egy lényeges alapeleméről. Arról, hogy a parlamentarizmus csak akkor funkcionál jól, ha- a vezetőik — a po­litikusok is, a papok is — világosan meg­mondják, mit akarnak s azt miért akar­ják, és ha a nép nem a demagógia árjától elöntve, hanem szabadon dönthet afelől, hogy melyik programot, melyik magyará­zatot választja. Szóval, ha a vezetők vezetnek és nem politikai divatokhoz, nem a tömeg hangu­latához igazodnak. A baltimore-i papok is jobban tennék, ha nem a népszerűséget keresnék politiku­sok módjára, hanem a saját eszükre hall­gatnának és arra gondolnának, amit Pa- celli (a későbbi XII. Piusz) mondott nun- cius korában Velicsnek, az akkori münche­ni magyar követnek: — A papi lelkiismeret a pápánál is nagyobb úr. A papoknak politikai jelszavaktól való függetlensége annál fontosabb, mert az »gvik ütőkártya, amit a genfi atom-lesze- relési értekezleten az oroszok íki akarnak játszani, a nyugaton folyó pacifista és de- ■étista propaganda — vagyis hogy nyuga- 'on könnyebb egyoldalú leszerelésről, jó sok pénznek más célra való megtakarításá­ról ábrándozni, mint a kellemetlen igazsá­got kimondani és a német a veszély elhá­rításának költséges voltára figyelmeztetni. Kőzápor Ceausescura Ezen a héten egyébként egy más orosz ütőkártya is gyarapodott erőben. A német szociáldemokraták három szovjetbarát ve­zetője (Brandt pártelnök; Wehner, a par­lamenti frakció elnöke; és Bahr, a párt szervezője) az eddiginél is nyíltabban állt ki az orosz álláspont mellett. Ezek hárman s a pártnak velük ma­sírozó balszárnya arra akarja rászorítani (Folytatás a negyedik oldalon)

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents