Nimród, 1970 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-10 / 1. szám
1970. JANUÁR A NIMRÓD MELLÉKLETE 1. SZÁM AZ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY ÜLÉSE Az Országos Választmány 1969. december 19-én ülést tartott. Tárgyalta a „Mezei nyúlállományról” előterjesztett jelentést és a MAVOSZ 1970. évi költségvetés előirányzatát. A Választmány sokoldalú vita után az alábbi határozatokat hozta: 1. A MEZEI NYÚlÁLLOMártYRÓL A MAVOSZ Távlati Vadgazdálkodás Fejlesztési Terve részletesen tartalmazza a mezeinyúl-állományra vonatkozó fejlesztési célkitűzéseket is. A 12 625 000 kh. bérelt területből 9 900 000 kh-on a mezőgazdaság sérelme nélkül tenyészthető a mezeinyúl. A mezeinyúl törzsállományt (márciusi) a terv legalább 950 000—1 250 000 db-ban határozza meg. Ez a szám 1945 előttinek 53—70%-a, a jelenleginek 115—151%-a. A távlati terv végrehajtásának szervezése megkezdődött, a fenti számok a megyei és vadásztársasági tervekben egyértelműen realizálódnak. A Távlati Vadgazdálkodás Fejlesztési Terv, mezeinyúl-állományra vonatkozó része is reális, megvalósítható, ezért az alábbi feladatok végrehajtása szükséges. 1. A szakpropagandában, a szakoktatásban egyértelműen kell foglalkozni a mezei nyúl gazdasági és vadászati jelentőségével. Bizonyítható, hogy a gyümölcsösök és a kertgazdálkodás kivételével a mezőgazdaságban érzékelhető kárt nem tesz. Gazdasági jelentőségénél fogva fontos társadalmi érték, óvni, védeni szükséges. 2. A törzsállomány védelmére olyan vadásztársaságoknál, ahol a kívánt mennyiségnek legfeljebb 40— 50%-a van meg, a nyúlvadászatokat szüntessék be. Ahol a törzsállomány az 50—70%-ot nem haladja meg, ott is jelentősen csökkentsék a nyúlvadászatokat, legfeljebb szakember irányításával végrehajtott ivararányt szabályozó vadászatokat lehet tartani. Mindenütt meg kell szüntetni — de elsősorban a dunántúli megyékben —, a keresővadászatot, a brigádvadászatot és az egész területre kiterjedő konyházást. A vadásztársaságok 1970 első félévében taggyűlésen tárgyalják meg a mezei nyúlállomány helyzetét és hozzák meg azokat a szükséges intézkedéseket, melyek a védelem és a fejlesztés érdekében indokoltak. El kell érni, hogy a vadászat korlátozását a vadásztársaságok önként vállalják, hatósági intézkedésre csak akkor kerüljön sor, ha a meggyőzés már nem használ. Ahol a törzsállomány védelme szükségessé teszi és a vadásztársaság önként nem intézkedik, a Megyei Intézőbizottság tegyen javaslatot a Megyei Tanács VB mezőgazdasági szakigazgatási szervének a nyúlvadászat differenciált korlátozására. A NIMRÓD-ban jelenjenek meg a nyúl vadászatára vonatkozó szakcikkek, amelyek segítik a határozat végrehajtását. 3. A nyúlszegény területekre meg kell szervezni az állománytelepítést. Az állománytelepítés feltétele, hogy a vadásztársaságban rend és fegyelem legyen, a vadgazdálkodás színvonala nyújtson garanciát a telepített törzsállomány védelmére, olyan vadászati korlátozások alkalmazása, amely a telepített törzsállomány és a szaporulat védelmét szolgálja. Telepíteni csak egészséges, jó minőségű nyulat szabad. Arra rászoruló vadásztársaságokat mezei nyúl törzsállomány telepítése esetén a vadgazdálkodási alapból támogatásban lehet részesíteni. A támogatás feltételeit és összegét az Országos Intézőbizottság határozza meg. A vérfelfrissítést is ugyanilyen elvi alapokon kell szervezni. 4. Eredményesen végződtek a kártevők apasztására alkalmazott injektált tojásmérgezések. Valamennyi megyében 1970 tavaszára megkülönböztetett figyelemmel szervezték az injektált tojásokkal való mérgezést. A kártevők létszámapasztásának nem egyetlen módszere az injektált tojásmérgezés, ezért a Megyei Intézőbizottságok és vadásztársaságok szervezték meg a 2. sz. füzetben (Szőrmés és szárnyas kártevők létszámapasztásáról c.) ajánlott valamennyi módszer alkalmazását. A kártevők apasztása nélkül eredményesen nyúlállományt növelni nem lehet. 5. A vadásztársaságoknak az irányító szervek nyújtsanak fokozott segítséget a korszerű mezőgazdasági eszközök okozta veszteségek elhárításához, csökkentéséhez. A Fácánkerti Vadvédelemtechnológiai Állomás adjon rendszeres tájékoztatót a növényvédelem által alkalmazott melegvérűekre veszélyes vegyszerek használatának helyéről, időpontjáról, és a védekezés technológiai lehetőségeiről. Sokoldalú tudományos vizsgálattal szükséges megállapítani a vegyszer okozta káros hatásokat és a védekezés lehetőségeit. A gépi fűkaszák okozta veszteségek csökkentését, elhárítását kikísérletezett vadmentő szerkezetekkel meg lehet oldani. A Megyei Intézőbizottságok adjanak több segítséget, és ellenőrizzék, hogy minél több vadásztársaságnál, mezőgazdasági üzemben alkalmazzák a kidolgozott vadmentő szerkezeteket A nyúlállományban a mezőgazdasági gépek kora tavasztól a nyár végéig kárt tesznek, ezért szükséges továbbfejleszteni a vadmentő szerkezeteket, tárcsákra, kultivátorokra, hengerekre, minden olyan mu 1