Nimród, 1970 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-10 / 1. szám

1970. JANUÁR A NIMRÓD MELLÉKLETE 1. SZÁM AZ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY ÜLÉSE Az Országos Választmány 1969. december 19-én ülést tartott. Tárgyalta a „Mezei nyúlállományról” előterjesztett jelentést és a MAVOSZ 1970. évi költ­ségvetés előirányzatát. A Választmány sokoldalú vita után az alábbi határozatokat hozta: 1. A MEZEI NYÚ­lÁLLOMárt­YRÓL A MAVOSZ Távlati Vadgazdálkodás Fejlesztési Terve részletesen tartalmazza a mezeinyúl-állomány­­ra vonatkozó fejlesztési célkitűzéseket is. A 12 625 000 kh. bérelt területből 9 900 000 kh-on a mezőgazdaság sérelme nélkül tenyészthető a mezeinyúl. A mezei­nyúl törzsállományt (márciusi) a terv legalább 950 000—1 250 000 db-ban határozza meg. Ez a szám 1945 előttinek 53—70%-a, a jelenleginek 115—151%-a. A távlati terv végrehajtásának szervezése megkezdő­dött, a fenti számok a megyei és vadásztársasági ter­vekben egyértelműen realizálódnak. A Távlati Vadgazdálkodás Fejlesztési Terv, mezei­­nyúl-állományra vonatkozó része is reális, megvaló­sítható, ezért az alábbi feladatok végrehajtása szük­séges. 1. A szakpropagandában, a szakoktatásban egyér­telműen kell foglalkozni a mezei nyúl gazdasági és vadászati jelentőségével. Bizonyítható, hogy a gyü­mölcsösök és a kertgazdálkodás kivételével a mező­­gazdaságban érzékelhető kárt nem tesz. Gazdasági jelentőségénél fogva fontos társadalmi érték, óvni, védeni szükséges. 2. A törzsállomány védelmére olyan vadásztársa­ságoknál, ahol a kívánt mennyiségnek legfeljebb 40— 50%-a van meg, a nyúlvadászatokat szüntessék be. Ahol a törzsállomány az 50—70%-ot nem haladja meg, ott is jelentősen csökkentsék a nyúlvadászato­kat, legfeljebb szakember irányításával végrehajtott ivararányt szabályozó vadászatokat lehet tartani. Mindenütt meg kell szüntetni — de elsősorban a du­nántúli megyékben —, a keresővadászatot, a brigád­vadászatot és az egész területre kiterjedő konyházást. A vadásztársaságok 1970 első félévében taggyűlé­sen tárgyalják meg a mezei nyúlállomány helyzetét és hozzák meg azokat a szükséges intézkedéseket, melyek a védelem és a fejlesztés érdekében indokol­tak. El kell érni, hogy a vadászat korlátozását a va­dásztársaságok önként vállalják, hatósági intézkedés­re csak ak­kor kerüljön sor, ha a meggyőzés már nem használ. Ahol a törzsállomány védelme szükségessé teszi és a vadásztársaság önként nem intézkedik, a Megyei Intézőbizottság tegyen javaslatot a Megyei Tanács VB mezőgazdasági szakigazgatási szervének a nyúl­­vadászat differenciált korlátozására. A NIMRÓD-ban jelenjenek meg a nyúl vadásza­tára vonatkozó szakcikkek, amelyek segítik a hatá­rozat végrehajtását. 3. A nyúlszegény területekre meg kell szervezni az állománytelepítést. Az állománytelepítés feltétele, hogy a vadásztársaságban rend és fegyelem legyen, a vadgazdálkodás színvonala nyújtson garanciát a telepített törzsállomány védelmére, olyan vadászati korlátozások alkalmazása, amely a telepített törzs­­állomány és a szaporulat védelmét szolgálja. Tele­píteni csak egészséges, jó minőségű nyulat szabad. Arra rászoruló vadásztársaságokat mezei nyúl törzs­­állomány telepítése esetén a vadgazdálkodási alap­ból támogatásban lehet részesíteni. A támogatás fel­tételeit és összegét az Országos Intézőbizottság hatá­rozza meg. A vérfelfrissítést is ugyanilyen elvi alapokon kell szervezni. 4. Eredményesen végződtek a kártevők apasztásá­­ra alkalmazott injektált tojásmérgezések. Valamennyi megyében 1970 tavaszára megkülönböztetett figye­lemmel szervezték az injektált tojásokkal való mér­gezést. A kártevők létszámapasztásának nem egyetlen módszere az injektált tojásmérgezés, ezért a Megyei Intézőbizottságok és vadásztársaságok szervezték meg a 2. sz. füzetben (Szőrmés és szárnyas kártevők létszámapasztásáról c.) ajánlott valamennyi módszer alkalmazását. A kártevők apasztása nélkül eredmé­nyesen nyúlállományt növelni nem lehet. 5. A vadásztársaságoknak az irányító szervek nyújtsanak fokozott segítséget a korszerű mezőgaz­dasági eszközök okozta veszteségek elhárításához, csökkentéséhez. A Fácánkerti Vadvédelemtechnológiai Állomás ad­jon rendszeres tájékoztatót a növényvédelem által alkalmazott melegvérűekre veszélyes vegyszerek használatának helyéről, időpontjáról, és a védekezés technológiai lehetőségeiről. Sokoldalú tudományos vizsgálattal szükséges megállapítani a vegyszer okoz­ta káros hatásokat és a védekezés lehetőségeit. A gépi fűkaszák okozta veszteségek csökkentését, elhárítását kikísérletezett vadmentő szerkezetekkel meg lehet oldani. A Megyei Intézőbizottságok adja­nak több segítséget, és ellenőrizzék, hogy minél több vadásztársaságnál, mezőgazdasági üzemben alkal­mazzák a kidolgozott vadmentő szerkezeteket A nyúlállományban a mezőgazdasági gépek kora ta­vasztól a nyár végéig kárt tesznek, ezért szükséges továbbfejleszteni a vadmentő­ szerkezeteket, tárcsák­ra, kultivátorokra, hengerekre, minden olyan mu­­ 1

Next