Nimród, 1985 (105. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-10 / 1. szám
DRÁGÁBB lesz A BIZTOSÍTÁS Az idén 100 forintra emelkedett a vadászok kötelező felelősségbiztosítási díja. Az Állami Biztosítónál megérdeklődtük, miért van erre szükség ? Dr. Novák Imre igazgató elmondta, hogy a biztosításra kifizetett összegek olyan magasak, hogy a régi tarifa nem fedezte az AB kiadásait. Egy év alatt mintegy 300 ezer forint volt a biztosító dologi kiadása, egymilliót fizetett ki járadékra, hárommilliót pedig félretett, hogy később fizetni tudja a járadékokat. Hogy mit tartalmaznak ezek a járadékok? A vadászfelelősségi biztosítás azt jelenti, hogy az AB fedezetet nyújt azokra a károkra, amelyeket a biztosított vadászfegyverrel vagy vadászkutyájával személyekben vagy tárgyakban okozott. A járulékok tehát azok az összegek, amelyeket a vadászatokon nyomorékká vált emberek részére illetőleg az elhunytak hozzátartozói részére fizetnek ki. A biztosító pedig a tárgyévben ténylegesen kifizetett járulékok mellett félre kell, hogy tegyen összegeket, hiszen a fent említettek részére a járulékot életfogytig fizetni kell. Magyarán: ha kevesebb lenne a vadászbaleset, kisebb összeget kellene fizetni. Az ÁB és a MAVOSZ között még 1983-ban született megegyezés alapján a biztosítás évi díja tovább fog emelkedni: 1986-ban 130, 1987-ben pedig 160 forintot kell majd fizetnie egy-egy vadásznak. Január 1 s 3 a a e ccoooo ti u r* ib u oa iá 40 u 11 \t> 7 0 0 IO 11 18 13 goooooo m 17 aa mu ao u 21 aa 22 sa - 14 « 10 17 « 10 80 JMÍ« 1 at s 11 4 io äs» a ai in ei ee es B4 ea se S7 •••«C)00 a 37 0 09 9 SS »at 0 M '10 10 se se 30 a? 10 v 11 ot 11 a« Február 000 a e a 7 s 9 10. 0000030 11 15 13 M B 33(K»d Az 1984. október 19—21. között megtartott országos vérebverseny rendezője a MEOE Vérebszakosztálya és a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság volt, emellett a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatal vadászati és halászati főosztálya és a MAVOSZ vérebszekciója támogatta anyagilag és erkölcsileg a rendezvényt, sőt a Somogy megyei vadászok is hozzájárultak a zökkenőmentes lebonyolításhoz: a Kaposvári Győzelem és a Csepeli Vasas Vadásztársaság terepjáróit és hivatásos vadászait rendelkezésre bocsájtotta a résztvevők mozgatásához. Az első napon inkább a rendezők dolgoztak, hiszen már ekkor megkezdték a sebzéseket. A kardosfai vadászház volt a központ, ide futottak be a jelentések, itt gyülekeztek a versenyzők, bírák, érdeklődők. A zselici erdészet igazgatója, Bóna József tíz sebzést ígért, s hivatásos vadászai tizenegyet jelentettek. Hogy szakmailag milyen munkát nyújtottak, arról csak annyit, hogy amikor a záróünnepélyen dr. Várnai János szakosztályelnök szerény ajándékot nyújtott át Int ölti István zselici hivatásos vadásznak, aki a legtöbb vadat sebezte, a résztvevők élénk tapsa jelezte a teljes egyetértést és elismerést. A vérebek és vezetőik igyekeztek is meghálálni a lehetőséget, nyolc vadat terítékre hoztak, a többinél pedig bizonyították, hogy a vadnak csak igen könnyű sebzése volt. Igaz, a bírói kör is igyekezett úgy szervezni a dolgokat, hogy panasz ne essék a derék négylábúak munkájára. Ha valamelyik eb indiszponáltan dolgozott, nem tudta megtalálni a sebzettet, akkor másnap egy másik vérebet küldtek ugyanarra a csapára, amely aztán megtalálta a vadat. Ismét bebizonyosodott az is, hogy nem árt, ha tartalékkutya is van a láthatáron. Sas Emil vérebét hajszára engedte, egy darabig lehetett is hallani a kutya ugatását, később azonban csend lett. Hiába hallgatózott be a völgyekbe a népes korona, sehol semmi nem hallatszott. Egy másik vérebet nyomra téve próbált meg időt nyerni a társaság, eredményesen. Az történt, hogy a sebzett szarvas addig ment, míg utolsó csepp vére is elfolyt, s mi ott találtuk a dermedt vadnál az első vérebet, amely őrizte zsákmányát és várta gazdáját. A versennyel együtt tartotta meg a vérebszakosztály közgyűlését, emellett pedig dr. Galamb Gábor tenyészszemlét tartott. Nagyon jó ötlet volt így összeállítani a programot, hisz a vérebesek jó része hivatásos vadász, akik bizony nehezen tudnak napokra elszakadni munkájuktól. Bizonyítja ezt az is, hogy míg egy kutyakiállításon jó, ha két-három véreb látható, itt tucatnál több kutyának tartották meg a tenyészszemléjét - ami nélkül pedig nem szabad tenyészteni. Hiába a véreb és vezetőjének tudása, ha nem szegődik melléjük a szerencse egy jó sebzéssel... Erről Lengyel Sándor, a Lábodi Állami Gazdaság hivatásos vadászatokat tudna mesélni. Ezúttal azonban szerencséjük is volt! Jó sebzést kaptak és jól oldották meg a feladatot Hosszú vezetékmunka után ugyan csak hosszú hajsza következett aminek a végén a lövés adta tudtul hogy a keresett vad terítékre került. Eredmények: 1. Strubíicsi Alex hannoveri véreb, vezetője Lengyel Sándor, 214 pontot ért el, a legjobb vezetékmunka különdíját is megkapta. 2. Vadászházi Kodzsek hannoveri véreb, vezetője Sas Emil, 184 ponttal, és a legjobb hajszáért járó különdíjjal. 3. Dombóvári Cica hannoveri véreb, vezetője Sebján Pál. 144 pontot kapott, egyúttal a véreb és vezetője közti legjobb összhangért járó különdíjat. 4. Árbócos Apacs Betyár bajor hegyi véreb, vezetője Szűcs János. 124 pont és a dermedthez vezető vérebnek járó különalj jutalmazta munkájukat. 1. Magyarpolányi Cicke hannoveri véreb, vezetője Holinka Walter Horst, 102 pont. A többi kutya munkája vagy eredménytelen volt vagy olyan rövid, hogy nem lehetett értékelni. Kép 4* szöveg: KNEFÉLY MÁRIA VERSENY ÉS TENYÉSZSZEMLE Dr. Virna János gratulál Lengyel Sándor ló szaraplásában. Sas Emil a vérebes hagyományoknak megfelelően nem hússá a sorszámot, hanem kusssa a pohárka tartalmát, hogy megnézhassa, hányas szám van a talpán METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉS Viszonylagos lehűlés január 10., 20. és február 1. közelében lesz. Készítette: DÁVID MIHÁLY 3