Nimród, 1985 (105. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-10 / 1. szám

DRÁGÁBB lesz A BIZTOSÍTÁS Az idén 100 forintra emelkedett a vadászok kötelező felelősség­biztosítási díja. Az Állami Biztosí­tónál megérdeklődtük, miért van erre szükség ? Dr. Novák Imre igazgató elmond­ta, hogy a biztosításra kifizetett ös­­­szegek olyan magasak, hogy a régi tarifa nem fedezte az AB kiadásait. Egy év alatt mintegy 300 ezer fo­rint volt a biztosító dologi kiadása, egymilliót fizetett ki járadékra, há­rommilliót pedig félretett, hogy később fizetni tudja a járadékokat. Hogy mit tartalmaznak ezek a já­radékok? A vadászfelelősségi­ biztosítás azt jelenti, hogy az AB fedezetet nyújt azokra a károkra, amelyeket a biztosított vadászfegyverrel vagy vadászkutyájával személyekben vagy tárgyakban okozott. A járu­lékok tehát azok az összegek, ame­lyeket a vadászatokon nyomorékká vált emberek részére illetőleg az elhunytak hozzátartozói részére fi­zetnek ki. A biztosító pedig a tárgyévben ténylegesen kifizetett já­rulékok mellett félre kell, hogy tegyen összegeket, hiszen a fent említettek részére a járulékot élet­fogytig fizetni kell. Magyarán: ha kevesebb lenne a vadászbaleset, kisebb összeget kellene fizetni. Az ÁB és a MAVOSZ között még 1983-ban született megegyezés alapján a biztosítás évi díja to­vább fog emelkedni: 1986-ban 130, 1987-ben pedig 160 forintot kell majd fizetnie egy-egy vadásznak. Január 1 s 3 a a e ccoooo ti u r* ib u oa iá 40 u 11 \t> 7 0 0 IO 11 18 13 goooooo m 17 aa mu ao u 21 aa 22 sa - 14 « 10 17 « 10 80 JMÍ« 1 at s 11 4 io äs» a ai in ei ee es B4 ea se S7 •••«C)00 a 37 0 09 9 SS »at 0 M '10 10 se se 30 a? 10 v 11 ot 11 a« Február 000 a e a 7 s 9 10. 0000030 11 15 13 M B 33(K»d Az 1984. október 19—21. kö­zött megtartott országos vérebver­seny rendezője a MEOE Véreb­szakosztálya és a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság volt, emellett a MÉM Erdészeti és Fa­ipari Hivatal vadászati és halászati főosztálya és a MAVOSZ véreb­szekciója támogatta anyagilag és erkölcsileg a rendezvényt, sőt a Somogy megyei vadászok is hozzá­járultak a zökkenőmentes lebonyo­lításhoz: a Kaposvári Győzelem és a Csepeli Vasas Vadásztársaság te­repjáróit és hivatásos vadászait ren­delkezésre bocsájtotta a résztvevők mozgatásához. Az első napon inkább a rendezők dolgoztak, hiszen már ekkor meg­kezdték a sebzéseket. A kardosfai vadászház volt a központ, ide futot­tak be a jelentések, itt gyülekeztek a versenyzők, bírák, érdeklődők. A zselici erdészet igazgatója, Bóna József tíz sebzést ígért, s hi­vatásos vadászai tizenegyet jelen­tettek. Hogy szakmailag milyen munkát nyújtottak, arról csak an­­­nyit, hogy amikor a záróünnepé­lyen dr. Várnai János szakosztály­­elnök szerény ajándékot nyújtott át Int­ ölti István zselici hivatásos va­dásznak, aki a legtöbb vadat se­bezte, a résztvevők élénk tapsa je­lezte a teljes egyetértést és elisme­rést. A vérebek és vezetőik igyekez­tek is meghálálni a lehetőséget, nyolc vadat terítékre hoztak, a töb­binél pedig bizonyították, hogy a vadnak csak igen könnyű sebzése volt. Igaz, a bírói kör is igyekezett úgy szervezni a dolgokat, hogy pa­nasz ne essék a derék négylábúak munkájára. Ha valamelyik eb in­­diszponáltan dolgozott, nem tudta megtalálni a sebzettet, akkor más­nap egy másik vérebet küldtek ugyanarra a csapára, amely aztán megtalálta a vadat. Ismét bebizonyosodott az is, hogy nem árt, ha tartalékkutya is van a láthatáron. Sas Emil vérebét hajszára engedte, egy darabig lehe­tett is hallani a kutya ugatását, ké­sőbb azonban csend lett. Hiába hallgatózott be a völgyekbe a népes korona, sehol semmi nem hallat­szott. Egy másik vérebet nyomra téve próbált meg időt nyerni a tár­saság, eredményesen. Az történt, hogy a sebzett szarvas addig ment, míg utolsó csepp vére is elfolyt, s mi ott találtuk a dermedt vadnál az első vérebet, amely őrizte zsák­mányát és várta gazdáját. A versennyel együtt tartotta meg a vérebszakosztály közgyűlését, emellett pedig dr. Galamb Gábor tenyészszemlét tartott. Nagyon jó ötlet volt így összeállítani a prog­ramot, hisz a vérebesek jó része hi­vatásos vadász, akik bizony nehe­zen tudnak napokra elszakadni munkájuktól. Bizonyítja ezt az is, hogy míg egy kutyakiállításon jó, ha két-három véreb látható, itt tu­catnál több kutyának tartották meg a tenyészszem­léjét - ami nél­kül pedig nem szabad tenyészteni. Hiába a véreb és vezetőjének tu­dása, ha nem szegődik melléjük a szerencse egy jó sebzéssel... Erről Lengyel Sándor, a Lábodi Állami Gazdaság hivatásos vadásza­tokat tudna mesélni. Ezúttal azonban szerencséjük is volt! Jó sebzést kap­tak és jól oldották meg a feladatot Hosszú vezetékmunka után ugyan csak hosszú hajsza következett aminek a végén a lövés adta tudtul hogy a keresett vad terítékre ke­­rült. Eredmények: 1. Strubíicsi Alex hannoveri vér­eb, vezetője Lengyel Sándor, 214 pontot ért el, a legjobb vezeték­munka különdíját is megkapta. 2. Vadászházi Kodzsek hanno­veri véreb, vezetője Sas Emil, 184 ponttal, és a legjobb hajszáért járó különdíjjal. 3. Dombóvári Cica hannoveri véreb, vezetője Sebján Pál. 144 pontot kapott, egyúttal a véreb és vezetője közti legjobb összhangért járó különdíjat. 4. Árbócos Apacs Betyár bajor hegyi véreb, vezetője Szűcs János. 124 pont és a dermedthez vezető vérebnek járó különalj jutalmazta munkájukat. 1. Magyarpolányi Cicke hanno­veri véreb, vezetője Holinka Wal­ter Horst, 102 pont. A többi kutya munkája vagy eredménytelen volt vagy olyan rö­vid, hogy nem lehetett értékelni. Kép 4* szöveg: KNEFÉLY MÁRIA VERSENY ÉS TENYÉSZSZEMLE Dr. Virna­ János gratulál Lengyel Sándor ló szaraplásá­­ban. Sas Emil­­ a vérebes hagyo­mányoknak megfelelően nem hússá a sorszámot, hanem ku­­­sssa a pohárka tartalmát, hogy megnézhassa, hányas szám van a talpán METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉS Viszonylagos lehűlés január 10., 20. és február 1. közelében lesz. Készítette: DÁVID MIHÁLY 3

Next