Szabad Nógrád, 1948. május (4. évfolyam, 18-22. szám)
SZABAD NÓGRÁD Csillét is loptak a munkások, hogy biztosítsák az üzemek termelését Hatalmas hegyek aljában húzódik át a Salgótarján-Zagyvai rakodó és Vízválasztó közötti villamos vasút, amelyen a szenet szállítják sok üzem részére. Mint egy hatalmas hernyó, dübörögve, minden eresztékében recsegve megy a villamos gép, maga előtt tolva a hosszú üres kocsisort, amelyek üresen áskoznak az ég felé. A vasútvonal közepén felvigyázó őrbódéhoz közeleg a robogó csillesor, amely egy hatalmas vadkörtefa árnyékában húzódik meg és ágait most a tavasz melege virágossá varázsolta. Az őrház megállást jelez. A hosszú kocsisor lassítva menetét beáll a kitérőre. — Az Isten verje meg! János, már megint megállítottak! — hallatszik a villamos-mozdony felől. — Mi az Pista bácsi ? Miért állunk? — Kiállt az őrház felé a vezető. — Egy üres gép jön Vízválasztó felől — mondja az őrházkezelő. Lassú léptekkel jön Bocsó József villamos-mozdonyvezető. Fején hátrafolva sötétkék egyensapkája, amit egy piros szalag fog körbe. A sapka elején aranyozott villamosvezetői jelvény. Kezében zsíroskenyeret tart, amit zöldhagymával fogyaszt jóízűen. — Hogy ízlik ? — kérdem tőle, amint kihajolok a szerelvény után kapcsolt személykocsiból. — Hát már 10 óra van. Reggel •6 órától már sokat, megfordultam a vonalon és megéheztem egy kicsit. Most kihasználom a leállítást és megeszem a tízóraimat Ez is olyan fontos mint a festés... — Van-e sok munka ? — kérdem. — Most már semmi — kezd beszélni. — “Tavasz van, öröm dolgozni a pályán, mert nem csúszik. De télen amikor fagyos a pálya, csúszik a mozdony — mondja, miközben a kezében lévő kenyérből jóízűen eszik és úgy mondja: — A szenet meg sürgetik az üzemek és tudjuk, hogy a mi munkánk legalább olyan fontos, mint azoknak a munkáid, akik fejtik a szenet. — A télen — folytatja, — sok esetben a megengedettnél több csillét kellett felkapcsolnunk, hogy ki tudjuk elégíteni a gyárakat. — Igaz-e? János ! — szól a mellette álló fékezőjéhez. Igaz bizony! Akkor aztán vigyázni kell, mert az egész szerelvény az egyébként is lejtő pályán lefelé lövel, eltolja a mozdonyt. Aki ügyesebb volt... Sok esetben előfordult, hogy nagyon sürgős volt a szén és a szállítást nem tudták a rakodó munkások meggyőzni, kevés volt a csille itt álltunk és vártuk az üres kocsikat. Nem akartuk, hogy az üzem dolgozói azt mondják, hogy meggyőznek bennünket, ezért köztünk, villamosvezetők között egy verseny alakult ki, hogy ki jut előbb üres csilléhez. Aki szemfülesebb volt az kapta meg az üreset. Valósággal elloptuk egymástól az üres kocsikat Bocsó János kezéből lassan elfogy a kenyér meg a zöldhagyma és már halljuk a jelzett gép közelgő dübörgését is, de még elmeséli: 10 éve vagyok a viharos vasútnál, azelőtt 15 kilométerrel kellett bejárnom a munkahelyemre akár fújt, akár esett, vagy havazott. Most azonban a demokráciában közvetlen a gépház mellett van a lakásom. • Öröm most a munka, mert tudjuk, hogy magunknak dolgozunk és az országunk mielőbbi felépítéséért. Büszkén gondolunk arra, hogy a mi munkánk elsőrendű értékű, mert mi visszük azt, ami a lendítő erőt adja a kerekeknek, meleget az embereknek. A jelzett gép elrobog a mellettünk lévő sínpáron. — Mehettek Jóska ! Szabad a pálya! — kiáltja az őrházkezelő. — Megyünk — mondja — Bocsó József és elhelyezkedik a mozdony belsejében. Godó János belefut a sípjába és a hang végigfut a zöldelő völgyön. Egy csilingelés és lassan elindul a hosszú csillesor, hogy biztosítsa az üzemeknek a legfontosabb nyersanyagot a szenet. Csillék jönnek és mennek. Fenntartják az összeköttetést az üzem és bánya között. Épül az ország, emelkedik az életszínvonal, mert a dolgozók táborának nagyon sok ilyen névtelen katonája van, akik munkájukat a legfontosabbnak tartják — bobi — Épül a Szabadságharcos Szövetség otthona A Szabadságharcos Szövetség, zászlóbontása óta, munkájában egy pillanatig sem állt meg. Politikai és kulturális tevékenysége mellett, tagjai most építik új otthonukat, melynek elkészítéséhez valamennyien rohammunkával járulnak hozzá. A Szabságharcosok, új otthonuknak a Salgótarjánban lévő Liget-vendéglőt (kioszk) választották, mely a város tulajdonát képezi, de időnként haszonbérletbe volt kiadva. Az elhanyagolt helyiségben szorgos munka folyik. Takarítják a fákat, díszítik a helyiséget, hogy minden tag az új otthonban jól érezze magát. A munkálatokkal megbízott Pintér százados bajtárs, nyilatkozik. Szeretnénk, a város egyik kiemelkedő pontjává varázsolni otthonukat. Igyekszünk arra, hogy minden szórakozási lehetőséget megtaláljanak a bajtársaink. Tervbe vettük lő- és tekepálya felállítását, továbbá színpad építését. A nyár folyamán sorozatosan fogunk kultielőadásokat tartani.. . , A megnyitást május 9 re tervezik, Budapestről lehívott művészek közreműködésével és ■ remélik, hogy nemcsak a bajtársaik, hanem pártoló tagjaik is felkeresik gyakran az uj helyiséget és ezen keresztül támogatják a Szabadságharcos Szövetséget. ingyenes jogvédelem a Stadtinglyelmak! A volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének nógrádmegyei irodája a szövetség tagjainak hadifogoly ügyekben teljesen díjtalanul,, egyéb ügyekben pedig 500/0 -os kedvezménnyel biztosít jogvédelmet. A megyei tanácsadó irodán (Salgótarján, Szabadság tér 5.) kiállított utalvány ellenében Salgótarjánban Dr. Papp Dezső ügyvéd (Rákóci u. 39.) Balassagyarmaton Dr. Czuczer György ügyvéd (Deák Ferenc utca 4.) Szécsény községben Dr Strömpel József ügyvéd (Rákóczi u. 84.) mindenki rendelkezésére áll. május. 1. Anyák napja Május 2-án emlékezik meg a magyar gyermek Édesanyjáról, kinek életét, kenyerét és örömét köszönheti. Az év legszebb hónapjának első vasárnapját, már hosszú időkön keresztül állították emlékül az Édesanyáknak. Annak az Édesanyának, akit a kapitalista rendszer urai gépembernek tekintettek, kinek kötelessége volt véres verejtékkel világrahozott és felnevelt gyermekét, a kapitalisták egyéni, profithajhászó érdekeiért vágóhídra, — a háborúba küldeni. Nem azzal törődtek, hogy az az anya, hogy az a szülőt, mi neveli fel gyermekét, milyen nehézségekkel kell megküzdenie, hány éjszakája volt nappal, amíg biztosította magzatának a kenyeret és hányszor vont el saját szájától egy falatot, hogy gyermeke rendes ruhába és cipőbe járhasson iskolába. Nem ez volt a fontos. Hanem az, hogy minél előbb elérje azt a kort, amikor megtaníthatják gyilkos szerszámokat forgatni és kezelni. A „Magyarország nyugat védőbástyája” förtelmes jelszóval hajszoltak háborúba a kapitalista, feudáliák és klerikális reakció összes árválatai a magyar fiatalokéi, hogy ezrek és ezrek pusztuljanak el, diriig ők otthonról bársonyszékből íriSsnyitják a számukra, a profitszerzés lelykifizetőbb módját — a háborút. • Ma már megváltozott a helyzet A magyar népi demokrácia felszámolta és felszámolja ezeket aelemeket. A magyar Édesanyáknál pedig olyan helyzetet teremt, amely méltó lesz hivatásukhoz. Az uj társadalomban az Édesanyák feladata is megváltozott. Nem pusztításra nem háborúra kell gyermekét nevelni, hanem kötelességtudásra a dolgozók uj világának megbecsülésére és arra, hogy az uj rend építésében minden tudásával és erejével részt vegyen., . ttunka, tanulás —út a szocializmushoz A SZIT munkaversenye A felszabadulást követő három esztendőn át hiába mesterkedett a reakció, hiába próbálta minden erejével az ifjúságot az uj demokratikus országgal szembeállítani. A dolgozó ifjak megtalálták egymást és hatalmas szervezeti egységbe, a SzIT-be tömörültek, így a salgótarjáni gépgyár ifjúmunkásai és tanoncai is egységre léptek. Még múlt év augusztusában megalakították a szervezetet, amelynek most 205 tagja van — ennek fele nő! Államosítás — főbb élet — Eddig is igen élénk szervezeti életet éltünk. — beszéli Szabó elvtárs, SzlT titkár. — De lényegesen megjavult a helyzet amióta állami tulajdonba került a gyár. . . Egy teljes football felszerelést kaptunk és az uj munkás igazgató támogatásával még a héten megindul a SzlT szeminárium. Másodpercek a tanulásban — Benne vannak a „Harc a másodpercekért“ mozgalomban ? — Igen! — feleli Földi István ifjúmunkás. — De nemcsak a munkában harcolunk a másodpercekért, hanem igyekszünk fejleszteni tudásunkat is. Minden második csütörtökön SzíT napot tartunk. A könyvekből, füzetekből önmagunkat képezzük — és mindjárt elő is vesz a gép alól egy pressurál, amely gyűrött, olajos — látszik sapkat van használva. Ebéd közben mindig olvasni szoktam — így használom ki a másodperceket. — Azt is elértük — szól közbe Szabó elvtárs* — hogy a gyárban dolgozó if tanonc minden nap ingyen kap ebédet és a nyáron valamennyiüket Pestre viszik egyhetes tanulmányútra a gyár költségén. Jobb munka — nyaralás — Egészen máskép van most, mint a múltban — vélekedik Bottyán Erzsébet és pillanatra megállítja a gépet. Homlokáról letörli az olajos, poros izzadságot. — Tudja elvire nem szeretek munka közében megállni, é k azt meg akarom mondani, hogy a nyáron 100 ifjúmunkás ti tanonc megy teHárk két hétre nyaralni a Balatonra. . . Persze azok, akik a munkában előtárnak. . . Én is köztük isr rétnék lenni ! — Már indítja is a fúró gépét. A munkának menni kér I . , A zúgó, zakatoló gépek mellett a munkaversenyen kívül a tudás, hozó könyvekből és előadásokba tanulva uj, harcos és egységes ifjúság női fel, hogy biztos kézzel épits jövőjét és következetesen haladjon előre azon az úton, melyet apáti kezdtek el és amely a szocializmusba vezet! . , — bal. ~ 95 ezer forint közmunkákra Április hónapban Nógrád megyében a munkanélküliség enyhítésére a közmunkaváltság alapból 20 napon keresztül 238 főt foglalkoztattak. A közmunkák keretén belül a letkési Ipoly átmetszés elzárása 15 ezer, a Herencsény-kutasói bekötőút földmunkálatainak folytatására 10 ezer, a Vác-Ipolyság közötti után kőtörésre és kőfejtésre 20 ezer, a balassagyarmati fűztelep munkabér költségeire és Nyirjes-pusztán savanyító üzem létesítésére 30 ezer, az ecsegi hídépítés költségeire 10 ezer, a szécsényi Szentlélek patak szabályozására ugyancsak 10 ezr forintot fordítottak. A SALGÓTARJÁN VÁROS TÉGLAGYÁRBAN KISMÉRETŰ ÉGETETT TÉGLA HATÓSÁG ÁRON KAPHATÓ I. oszt tégla 1000 drb. 190'— Frt II............ 1000 „ 170— . Ili „ „ 1000 „ 135 „ A fenti árakhoz 5 •/* forgalmiadó és 2 °/o anyai gazdálkodási hozzájárulás és számla helye számítandó.