Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)
1960-06-01 / 44. szám
NÓGRÁDI VIR AG PROLETÁRJA: EGYESÜLJETEK! Épújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA: 60 FILLÉR 1960. JÚNIUS 1. Erősítsük a patronáló mozgalmat Az elmúlt évben megyénkben is jelentősen előre tört, tért hódított a mezőgazdaságban a nagyüzem, a szövetkezeti mozgalom. Ezen a tavaszon már a legtöbb község határában nagy, egybefüggő táblák jelezték a közös gazdálkodás térhódítását. A munkásosztály a maga részéről messzemenő támogatást nyújtott, nyújt és ad a jövőben is, hogy dolgozó parasztságunk megtalálja és hasznosítsa azt az utat, amely egyedül biztosítja számára a felemelkedést, a virágzó falut. A munkásosztály állama anyagban, gépekben, hitelben erejéből tellő támogatást nyújtott a szövetkezeteknek. A munkások nemcsak akkor mentek el a faluba, amikor a dolgozó parasztság a döntés nehéz óráit élte, hanem most is ott vannak, amikor már megindult a közös munka és az életben kell igazolódnia mindannak, amelyet a munkások, a párt és a kormány szavaként tolmácsoltak a falunak. Ma megyénk 128 termelőszövetkezetét több mint ezer munkás keresi fel rendszeresen, hogy a patronáló mozgalom keretében baráti, elvtársi támogatást, segítséget nyújtson a további erősödéshez. Húsz budapesti és pestkörnyéki gyár, vállalat vezetői, dolgozói jönnek el hétről hétre megyénk egyes szövetkezeteibe. Megyénk gyárai, bányái, üzemei és egy sor hivatal vállalt patronálást, támogatást a tsz-ek számára. A politikai felelősök rendszere pedig hozzájárult ahhoz, hogy az új termelőszövetkezetek gyorsabban küzdjék le az indulás kezdeti nehézségeit, a tagság jobban megismerje, megtanulja a közös munkát, a nagyüzemi gazdálkodást. Az a hetven politikai felelős, aki ilyen irányú munkát végzett, becsülettel megállta a helyét és túlnyomó többségük olyan baráti, elvtársi kapcsolatot épített ki, mint a vasötvözetgyári Csörge István a hugyagi termelőszövetkezetben Csörge elvtársat és sok-sok más politikai felelőst, mint legjobb barátukat, tanácsadóikat tisztelik és szeretik a szövetkezetben, az ő munkájukból is lemérik azt a nagy felelősségérzetet, amelyet a munkásosztály, a falu ügye szocialista jövője iránt tanúsít. Az egyébként példamutatóan dolgozó Salgótarján üveggyári patronálok a közelmúltban elhatározták, hogy szocialista szerződést kötnek a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetekkel. A gyár pártbizottsága és patronálói abból indultak ki, hogy ez a szerződés még jobban elmélyíti a felelősséget, a kölcsönös megbecsülést és pontosan megszabja a feladatot. Az üvggyáriaknak ez a kezdeményezése elterjedt megyénk többi ipari üzemeiben is. Most már az a feladat, hogy a szerződésben foglalt pontok maradéktalanul meg is valósuljanak. Mindezek a tények arra utalnak, hogy a patronáló munkában megtörténtek az első biztató lépések, azért, hogy a munkásoknak ez a tevékenysége elsősorban politikai támogatás, politikai segítségnyújtás legyen a szövetkezetek számára. Feltétlenül szükséges, hogy ez az irány tovább erősödjék a patronáló munkában. Ott járnak el helyesen, ahol a gyár, a bánya, a vállalat párttitkára messzemenő segítséget nyújt a szövetkezet párttitkárának a pártépítő munkához, az agitációs tevékenységhez, a termelés pártirányításának és pártellenőrzésének megvalósításához. Ehhez tartozik az, hogy az igazgató a szövetkezet elnökének adja át azt a gazdag tapasztalatot, amelyet az üzemszervezés, a munka irányítása, a tervezés és sok más tekintetben szerzett. A könyvelő pedig a tsz könyvelőjének adjon támogatást abban, hogy a szövetkezet ügyvitele pontos, áttekinthető és a tagság részéről bármikor ellenőrizhető legyen. A patronáló munka tartalmi részének és szervezeti kereteinek erősítésére a jövőben is szükség lesz. Az a tény, hogy megyénkben a szocialista szektor aránya megközelíti a 70 százalékot, csak még inkább aláhúzza a munkásosztály részéről nyújtandó támogatás szükségességét. Megszervezni, kialakítani a nagyüzemi gazdaságokat, érvényre juttatni a közösségi szellemet, hosszantartó munka hatására jön majd létre. Az első közös aratás, az első zárszámadás sikerei a munkásosztály tevékenységét is tükrözik majd. Régi és újonnan alakult termelőszövetkezetek ezévi munkája elsőrendű jelentőségű lesz majd abban, hogy azok is a közös gazdálkodás útját válasszák, akik ma még egyénileg művelik földjeiket. A magyarnándori vasútállomás közelében egy hatalmas gyümölcscsomagoló és egy nagyteljesítményű hídmérleg épül, hogy az állami gazdaság innen továbbíthassa majd az ország különböző részeire és határainkon túlra a kitűnő ízű és zamati magyarnándori almát. Kommunista pedagógusok aktívaülése volt Hétfőn a megyei tanács dísztermében a megye minden részéből sereglettek a kommunista pedagógusok, hogy megtartsák a kommunista pedagógusok aktívaülését. Megjelentek az ülésen Jakab Sándor elvtárs a megyei pártbizottság első titkára és a művelődésügyi minisztérium képviselői. A beszámolót Boros Sándor elvtárs a megyei pártbizottság agit-prop osztályának munkatársa tartotta. Szólott a pedagógusokra háruló feladatokról és ebben a kommunista pedagógusok szerepéről. Az aktívaülésen részt vett pedagógusok az előadást mindvégig nagy figyelemmel hallgatták, majd hosszantartó vita során egészítették ki. Az ülés a délutáni órákig tartott. Köszönetet mond az unoka Az ünnepség megható dologgal folytatódott: a kastély erkélyén Mikszáth Kálmán unokája, Mikszáth Edit jelent meg, hogy köszönetet mondjon azért a szeretetért, amit a falu dolgozói részéről tapasztalt. — Engedjék meg — kezdte —, hogy az egész Mikszáthcsalád nevében pár szóval köszönetet mondjak a mai szép ünnepségért, amellyel nagyapám emlékét idézik. — Nagyapám igen szerette Horpácsot és a horpácsiakat, amint ezt boldogult nagymama elbeszéléseiből tudom ... Én is szerettem itt lenni s itt töltöttem életem felét, míg iskolába nem kerültem. Annak idején sokat meséltek nekem nagyapámról, ezek voltak a legszebb mesék, amelyeket hallottam. — Olvassák könyveit, szeressék és őrizzék emlékét mindig, amint én szeretni fogom Horpácsot és a horpácsiakat, amíg élek. Teljesen gépesített frontfejtés — Új művelési mód a frontfejtéseken• A Nógrádi Szénbányászati Tröszt a frontfejtések korszerűsítése terén nagy erőfeszítéseket tett az elmúlt évek folyamán. A frontfejtések gépesítésének előfeltételeként először a támmentes fronthomlokot kellett megvalósítani, amelyekből 1958-ban 90 méter, 1959-ben 410 méter volt. 1960-ban már 610 méter támmentes fronthomlok-hosszal rendelkeznek a nógrádi bányák. A frontfejtések gépesítésének fejlődése most újabb jelentős állomáshoz érkezett. Először kerül beépítésre a szénmedencében frontfejtési széngyalu. A gyaluláson alapuló szénfejtés gyakorlati megoldásai alig 8—10 évre tekintenek vissza. Az eljárás lényege az, hogy elektromotorokkal meghajtott láncok vágóélekkel ellátott gyalutestet húznak végig a szénfalon. A gyalu körmei nekifeszülnek a szénfalnak, amelyről 10—15 centiméter vastag szénréteget hámoznak le. A széngyalu-test alakja olyan, hogy a lejtős része segítségével a gyalu által lehámozott és feltorlaszolt széndarabokat közvetlenül ráadagolja a gyalu mellet elhelyezett láncos kaparóra. A kaparó a szenet a fronti szállítóvágat gumiszalagjára üríti. A gyalu előrehaladási sebessége 40 centiméter másodpercenként. A széngyalu tehát megvalósítja a frontfejtési munkálatok teljes gépesítését, a fejtést, rakodást, szállítást egyaránt. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt mérnökei és frontbrigád dolgozói közül mintegy százan az Ipari Vásáron működés közben tanulmányoztak a külszínen összeszerelt gyalut. A széngyalu a tervek szerint a mizserfai bányaüzem Gusztáv aknáján kerül először alkalmazásra. A front jelenlegi előrehaladása hasonló szénvastagság mellett 1,10—1,20 méter naponta. A széngyalu akalmazásával 2—2,50 méter napi előrehaladást terveznek. A termelékenységet emeli az is, hogy a széngyaluhoz a jelenlegi fronton alkalmazott létszámnál kevesebb létszámot kell telepíteni. A fronton végzett fizikai munka jellege is alapjában megváltozik, mert a gyalu kiszolgáló személyzete csak szerelési munkát végez, majd, az eddigi jövesztési és rakodási munkával szemben... Mikszáthot ünnepeltük Horpácson és Balassagyarmaton Csehszlovák írók is részt vettek az ünnepségen Mikszáthra emlékezett vasárnap az egész megye, de különösen Horpács, az alig egynéhányszáz lelket számláló kisközség és Balassagyarmat. A horpácsi ünnepségen részt vettek nemcsak a magyar és csehszlovák Írószövetség képviselői, de Mikszáth Kálmán hozzátartozói, leszármazottai, s azok az öregek is, akik még ismerték „a nagy palócot”. Nevezetesen: Pöstény Mihány bácsi, a falu kovácsa és Macska Anzelm bátya, a 81 esztendős földműves. A régi kúrián elhelyezett emléktábla leleplezésének eseményét sok megpárosult szem figyelme kísérte. Az emléktábla avatásakor Rados Piroska mondta el szépen, komoly átéléssel Lukács Imre: Elsirató című költeményét, majd Gréczi Ferenc igazgató-tanító megnyitója után Rakonczai Antal tanár tartott ünnepi beszédet, s méltatta Mikszáth munkásságát, irodalmi értékét. Ezt követően a Magyar Írószövetség képviseletében dr. Bóka László, József Attila-díjas író, egyetemi tanár mondott üdvözlő szavakat a népes számmal megjelent ünneplőkhöz. Megnyílt a Mikszáth-múzeum Pongrácz József mezőgazdász szavalata után a megjelent ünneplők megtekintették a kastélyban levő könyvtárt és Mikszáth-múzeumot, amelyet Miklós Róbert, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója nyitott meg. A társas ebéden a csehszlovák vendégek részéről Josef Sekena író mondott rövid beszédet, s méltatta Mikszáth írói jelentőségét, majd emlékplakettek kiosztására került sor. A plakettet Szabó István Kossuth-díjas szobrász készítette, aki az író iránti tiszteletből ugyancsak részt vett az ünnepségen. . Említsük meg itt két másik Csehszlovák vendégünk, Ludo Zábek és Juraj Spitzer nevét is, akik Mikszáth nevét, írói nagyságát becsülve itt voltak az ünnepségen, amely a megjelenteknek nem csupán eseményt jelentett, de tisztelgést is a község nevezetes lakója iránt. Az ünnepségsorozat a délutáni órákban tovább folytatódott. Balassagyarmat is méltón emlékezett A másik megyei ünnepség Balassagyarmaton már napok óta tart. Május 22-én a Palóc Múzeumban emlékkiállítással kezdődött, 23-án este a Déryné Színház bemutatta Mikszáth: „Tavaszi rügyek” című írását Bondi Endre feldolgozásában. A város ünnepi tanácsülést tartott, az egykori lakóházon emléktáblát helyezett el, a helyi irodalmi színpad emlékműsort adott, 29-én este pedig a Madách Imre Irodalmi Színpad előadásán dr. Bóka László József Attila-díjas író, egyetemi tanár tartott előadást „a nagy palócról”. Barna Tibor Szorgalmas munka folyik Őrhalomban 150 HOLDON MEGKAPÁLTÁK A BURGONYÁT idén megtalálják számításukat. A 30 hold cukorrépát már háromszor kapálták. A 100 hold köztes burgonya és takarmányrépa kapálása és egyelése is befejeződött. A termelőszövetkezetben 150 holdon korai burgonyát termelnek, mert mint ismeretes Őrhalomban a burgonya hozza a jövedelem jelentős részét. A termelőszövetkezeti asszonyok szorgalmát dicséri az is, hogy a korai burgonyát is megkapálták már. A termelőszövetkezetben úgy határoztak a szövetkezeti gazdák, hogy nincs szükség arra, hogy egyénenként megkapja valamennyi család azt a területet, amelyet neki kell megmunkálnia. Tudta valamennyi brigád, milyen nagyságú terület megmunkálása vár rá, s a brigádvezetők időben mozgósították a brigád valamennyi tagját, akik gondos, jó munkát végeztek. Most a kukorica kapálásáig a háztáji földet dolgozzák a szövetkezeti gazdák. Mert Őrhalomban az az elv érvényesült a szövetkezeti gazdák körében, hogy először a közös földet, a nagy táblát munkálják meg, mert az idén már ebből a termelőszövetkezetből élnek. S amikor ezzel végeztek, került sor a háztáji földek megmunkálására. Tíz holdon kertészeti növények termelésével is foglalkoznak a Hazafias Népfront Termelőszövetkezetben, mert látják, hogy a zöldségtermeléssel amellett, hogy hozzájárulnak a környék zöldségellátásához, igen komoly jövedelemre is szert lehet tenni. A szövetkezeti gazdák már korábban, a tavasz kezdetén, melegágyakat készítettek, paradicsom, paprika palántákat neveltek, amelyet most már mind kiültettek. Őrhalomban a Hazafias Népfront Termelőszövetkezet gazdái az indulásnál, a tavaszi munkánál megmutatkozó szorgalommal, lelkesedéssel végzik a növényápolási munkákat is. A tágas határ, nap-nap után tele van hajladozó asszony és férfi tagokkal, akik a közös táblában szaporázzák a munkát, dolgoznak, hogy a termelőszövetkezetben már az Kétezernél több kisdobost és úttörőt avattak a Nemzetközi Gyermeknapon Nógrádban A Nemzetközi Gyermeknapon megyénkben is nagyszabású ünnepségeket rendeztek. A központi ünnepségeket Salgótarjánban tartották meg, ahol a szülői munkaközösség, a pedagógusok és a társadalmi szervezetek összefogásával nagyszabású programot készítettek a gyermekek részére. Vasárnap reggel a bányász és az acélárugyári fúvószenekar kísérte a város iskoláinak úttörő csapatait a Tanácsköztársaság térre. Itt tartották meg Salgótarján általános iskolái úttörőcsapatainak közös avató ünnepségét. Mintegy 500 kisdobos és úttörő ajkán hangzott fel az eskü a Tanácsköztársaság monumentális emlékműve előtt. Több száz egyenruhás, már régebben felavatott úttörő tisztelgése köszöntötte a most felavatott kisdobosokat és úttörőket. Az eskü után honvédtisztek, munkásőrök, úttörő csapatvezetők és avató szülők kötötték fel a kék és piros nyakkendőket a kisdobosok és úttörők ingére. Avatás után a szülői munkaközösség iskolánként vendégül látta az újonnan felavatott kispajtásokat. Karancslapujtőn a Nemzetközi Gyermeknapon adták át a községben lakó bányászok társadalmi munkájával épített politechnikai tantermet is. A megye számos községében vidám gyermekmajálisokat, tréfás versenyeket rendeztek. Kisterenye községben a nőtanács és a Hazafias Népfront közreműködésével filmelőadást rendeztek, délután pedig nagy sportünnepély volt. A bányatelepen tartották az úttörő-avatást. A gyermeknap alkalmából ruhabemutatót is rendeztek és megjutalmazták a tanulásban élenjáró diákokat. A romhányi csata kétszázötvenedik évfordulóján emlékünnepséget tartottak Romhány községben Romhány községben nagyszabású emlékünnepséget tartottak vasárnap II. Rákóczi Ferenc kuruc serege és a labanc Schittinger János lovassági altábornagy csapata közötti csata 250. évfordulója alkalmából. Az évforduló alkalmából a Hazafias Népfront községi és járási bizottsága által rendezett ünnepségen részt vettek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a párt, a tanács és más társadalmi szervezetek képviselői is. Az emlékünnepség a romhányi csatában elesett kurucok, magyar, lengyel és svéd szabadságharcosok közös sírjára emelt Rákóczi emlékmű koszrúzásával kezdődött, majd a sportpályán nagygyűlést tartottak. A romhányi csata 250. évfordulóján a több mint egy évszázaddal későbbi 1848-as szabadságharc romhányi születésű kapitányának Berczeli Máténak egykori szülőházán is emlékművet lepleztek le vasárnap.