Nógrádi Népújság, 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)
1963-02-09 / 11. szám
Nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság 7 MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. ÉVF., 11 SZÁMÁRA: 60 FILLÉR 1963. FEBRUÁR 9. Munka és választás Több gépelt oldalnyi az a egy év alatt 9,2 százalékkal sokszor megható hangú, a növekedett, amelynek csakszénfejtés nehéz munkájától nem 80 százaléka a termelés elnehezült bányászkerek álkenység emelkedésből fakadt, jól aláírt levéltömeg, amely Ez jóval meghaladja az ország legutóbbi napokban érkezes átlagot, tett a megyei pártbizottság Az ipari eredményeken ki- és a Nógrádi Szénbányászatival — a munkásosztály mész- Tröszt vezetőjéhez. Ezek a szemenő politikai és gazdalevelek arról a nagyszerű, sogi támogatását élvező — önkéntes elhatározásról szól termelőszövetkezeti parasztságnak, hogy bányászaink, — ha is arról számolhatott be, hogy szükséges, ha az ország érde- a nagy szárazság ellenére — de úgy kívánja — február a gépek, a műtrágya, a fej 17-én is teljes, háromharmadett eljárások alkalmazásával dús termelő műszakot tarta szorgalmas munkával — 9,7 nak. Az év eddig eltelt alig mázsa volt a búza termésátmásfél hónapja alatt ez lesz laga, amely mindössze 100 majd a harmadik vasárnapi kilóval alacsonyabb az 1961. műszak. A csípős hideg sem évinél és magasabb a korábbűnik olyan elviselhetetlen- bi évek átlagánál. Nógrádnak, ha olvassuk ezeket a megye fejlődése, a beruházásorokat: az áldozatvállalás sok, a szocialista és kultúrának, az ország gondjával való ks ellátottság, a népjólét nzegyetértésnek ez a példája rekedése tekintetében is bemelegíti a szívet. És nem tűnik annyira zordnak az időjárás sem, mert biztosak lehetünk abban, hogy a tűzhelyek kályhák a jövőben is tató , és mindenekelőtt megyénk dolgozóinak szorgalmas munkáját igazolja. Ismeretes, hogy egy-egy gazdasági év elején átmeneti, meleget oltanak majd, lesz indulásbeli zökkenők, átmenesbén, lesz tűzrevaló. A bányai lemaradások is előfordulnek és a külszíni dolgozóknak már az utóbbi években. közül igen sokan vannak. Pedig akkor, más, kedvezőbb, akik négy-öt vasárnapiál enyhébb volt az időjárás is. Kenőnapjukat áldozták fel a Most szállítási nehézségek, széntermelésnél, a fenntartás az időjárásból adódó más gonnál, a következő heti feladatok nehezítik a munkát — de tok sikeres elvégzéséhez szükséges feltételek megteremtésénél. A mostani helyzetben valósággal , felfokozottabban érvényesül Kádár elvtársinak az a megállapítása, amelyet a Bubizakodóak lehetünk. Nemcsak azért, mert a hideg miatt keletkezett nehézségeket sokkal gyorsabban küzdjük le, mint ahogy az kezdetben mutatkozott, hanem azért is, mert gazdasági vezetőink dapesti Ganz—MÁVAG gyár- számos intézkedést hajtanak és bűn mondott: „A választást hajtottak végre, s ahogy a lekampány kezdete előtt azon- hetőségek engedik azonnal púban belső szabályként kimontolják az év eleji lemaradást, hláztuk: a választási munka teljes erővel dolgoznak az úgy folyjék, hogy közben mint idei gazdasági tervek teljesítig el kell végezni a minden télén. Hogy más példát ne is napi munkát is. Ha ugyanis említsünk ezt célozza a memegfeledkeznénk az alapvető, zőgazdaság dolgozóinak helytállandó tevékenységről és így állása is. A téli gépjavítás, agitálnánk, saját törekvéseink az állatok takarmányozása és ellen dolgoznánk.” A korábbi még más feladatok mind párt és állami vezetés munka- olyan jellegűek, amelyek nem stílusához viszonyítva legyűrnek halasztást, amelyeknél alábbis két alapvető új va- nem lehet tekintettel lenni az mást tartalmaz ez a megálló- időjárásra. S a mezőgazdaságiítás. Az egyik az, hogy a dolgozói — hasonlóan az ipamostani választási munkált munkásokhoz — ugyanban nincs „felhajtás”, mes csak helytállnak, teljesítik hitelköltség, látszat eredményekre való törekvés. A másik az, hogy az MSZMP töretlen politikájának következetesebb folytatásaként az őszinte, elvtársi légkör, állandó erősítése, az ország ügye iránt érzett felelősség szakadatlan növelése hatja át a február 24-i országgyűlési és tanácsválasztást előkészítő politikai munkákat. A Hazafias Népfront választási programja az MSZMP VIII. kongresszusának azon a nagyszerű célkitűzésén alapszik, amely kimondja, hogy hazánkban hozzákezdtünk a szocializmus teljes felépítéséhez. Ez a választási program eltéphetetlen, szerves egységben van azokkal a vívmányokkal és eredményekkel, hatásukat. Az ország, a társadalom, a közösség iránt érzett nagy felelősség fűti a termelőmunka közkatonáit és parancsnokait. Terjed és mind magasabb fokra emelkedik megyénkben is a munka szocialista jellege, mind jobban áthatja az embereket az a tudat, hogy a közösség javára végzett áldozatos, lelkiismeretes munka az egyén boldogulásának, felemelkedésének alapja. Ha valaha volt nemes értelme és gazdag tartalma a végzett munka és a népfront politikájára adott szavazat egységének, akkor ez most többszörösen is így van, mert e politikát egyetértő szavazatokkal támogatni és a termelő munkában helytállni amelyeket eddig elértünk, ugyanannak az állásfoglalás. Ennek záloga pedig a helyesnak más-más megnyilvánulása, vezetés, az, hogy a dolgozó nép helyesli, egyetért a politikával és cselekvően támogatja A munka, a termelés, a mindennapi feladatok lelkiismeretes elvégzése, az egész választási, politikai tevékenység alapkérdése. A munka volt és marad a jövőben is társadalmi fejlődésünk, l A szocializmus teljes felépítése hazánkban — amely választási programunk fő mondanivalója — a helyes politika iránt megnyilvánuló állásfoglalást tartalmazza és a termelőmunkában végzett tevékenység felemelő célja. Az MSZMP helyes, az élet által többszörösen kipróbált és a VIII. pártkongresszusnnk alapja és záloga. La után még következetesebben punk legutóbbi számában közöltük a megyei Statisztikai Igazgatóság előzetes jelentését, megyénk 1962. évi fejlődéséről. Az itt nyilvánosságra hozott számokban, adatokban benne van minden egyes vezető, dolgozó munkája, ereje, akarata. Ez a jelentés arról számol be, hogy megyénk szocialista iparának termelése megvalósuló politikája pedig e nagy történelmi cél elérésének biztosítéka. Ezért megyénk dolgozói is úgy készülnek február 24-re, a választások napjára, hogy az urnákba dobott szavazólapok mellé letegyék, teremtő erejük, munkájuk eredményét is! rivnla Több községben jóváhagyták a villanyhálózat bővítését A megyei tanács végrehajtó bizottsága több községnek jóváhagyta a villanyhálózat bővítését. Ilyen kérelme volt Szurdokpüspöki községnek, ahová a munkálatok anyagi fedezetére 130 ezer forintot, Somoskőújfalu és Szendehely községek villanyhálózatainak bővítéséhez 50-50 ezer forintot, Mátraalmás község villanyhálózatának bővítéséhez pedig 120 ezer forintot adott. Az említett községekben a villanyhálózat bővítését még ez évben megvalósítják. A gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításáról és választási előkészületekről tanácskozott a megyei pártbizottság Ülést tartott Salgótarjánban, február 6-án a Megyei Tanács nagytermében a Nógrád megyei pártbizottság. A pártbizottsági tagokon kívül a tanácskozásokon igen sok meghívott vendég, járási párt- és tanácsvezetők, állami gazdaságok igazgatói, termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok is részt vettek. Megjelentek a pártbizottság ülésén Királyi Ernő, földművelésügyi miniszterhelyettes és Nádas Gáspár, a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa is. Jakab Sándor elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításának lehetőségeiről Matúz József, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának titkára tartott előadást. Elmondotta, hogy a gyenge termelőszövetkezetek megerősítése jelentős előrehaladást jelent Nógrád megyében is a mezőgazdasági hozamok növelésében. Tavaly például a gyengén dolgozó termelőszövetkezetekben búzából egy és fél, árpából pedig mintegy két mázsával alacsonyabbak voltak a holdankénti hozamok, mint a jól dolgozó, közös gazdaságokban. Állattenyésztésben hasonló volt a helyzet. Száz hold szántóegységre számítva, a gyenge termelőszövetkezetek kevesebb hízómarhát, hízósertést és 1700 literrel kevesebb tehéntejet értékesítettek 1962-ben, mint a jól dolgozó nagyüzemek. Ezek mind nagyon fontos tényezők a mezőgazdasági termelés növelésében. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy tavaly a gyenge termelőszövetkezetekben dolgozott Nógrád megye termelőszövetkezeti tagságának 16 százaléka, akik a jövőben a mezőgazdasági nagyüzemekben várják maguk és családjuk életszínvonalának emelkedését. Matúz elvtárs előadása további részében arról beszélt, hogy a két egymásutáni aszályos esztendő, nem egy közös gazdaságban gondot okoz Nógrád megyében is. Alacsonyabbak a vártnál a növénytermesztés hozamai. Kevesebb jövedelmet adott a tervezettnél az állattenyésztés is. Különösen az átlagos termelési szintnél gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezeteknél van ez így. A gyenge eredményeket azonban nem lehet pusztán az aszállyal magyarázni. A gyengén dolgozó termelőszövetkezetekben a legtöbb esetben gyenge a vezetés is. E közös gazdaságok vezetői nem rendelkeznek a nagyüzemi gazdaságok irányításához szükséges szakmai ismeretekkel, szervezőkészséggel. Ennek ellenére az elmúlt években mégis a gyengén dolgozó termelőszövetkezetekbe küldték a megyei és járási irányító szervek a legkevesebb szakembert. Jelenleg is a gyengén dolgozó termelőszövetkezetekben az elnökök jelentős részének nincs semmiféle szakképzettsége. A mezőgazdászok közül csak 13 rendelkezik magasabb szakmai — egyetemi, vagy akadémiai — végzettséggel. Ezenkívül öt olyan gyengén dolgozó gazdaság is van, ahol nincs mezőgazdász. Pedig éppen a múlt év tapasztalatai bizonyítják, ahol jó a szövetkezeti vezetés, az aszályos időjárás ellenére is eredményes volt a gazdálkodás. Érsekvadkerten a Magyar— Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben, a nagy nyári szárazság ellenére is 30 forint a munkaegység értéke, s 1961-ben mindössze 14 forint jutott egy-egy munkaegységre. Hugyagon a Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben egy év alatt megváltozott a gazdálkodás, mert megerősödött a közös gazdaság vezetése. E példák még inkább megerősítik, hogy a gyenge termelőszövetkezetben halaszthatatlan feladat a vezetés megerősítése, megszilárdítása. Nagy lehetőség van ebben az Erősebb segítse a gyengét mozgalomban. E mozgalom lényege, hogy az erősebb, jól dolgozó mezőgazdasági nagyüzemek vezetői vállaljanak részt a vezetésből másodállásként a szomszédos, gyengén dolgozó termelőszövetkezetekben. A balassagyarmati járásban a jelek szerint igen széles körben terjed már a mozgalom s rövid idő majd mintegy 15—16 termelőszövetkezetben nyújtanak segítséget az erősebb gazdaságok elnökei, mezőgazdászai a vezetésben, irányításban. Matúz elvtárs külön szólt az állami gazdaságok felelősségéről e mozgalomban. Az állami gazdaságokban sok olyan jól képzett szakember dolgozik, akik segíthetnének a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavításában. S a szövetkezeti tagok igénylik a segítséget. Példának hozta, hogy a sziráki termelőszövetkezet tagjai, Cs. Nagy Lászlót, a Sziráki Állami Gazdaság igazgatóját kérték, vállalja el másodállásban a termelőszövetkezet vezetését is. De a vezetés megerősítése, megszilárdítása érdekében na(Folytatása az 5. oldalon.) A magyar nép a pászt és kormány politikájára, saját jövőjére szavaz Czottner Sándor elvtárs homokterenyén Még nem volt öt óra, de zsúfolt volt a homokterenyei művelődési otthon. A nagyteremben minden széket elfoglaltak az érdeklődők, sokan az előcsarnokban várakoztak, többen az utcán várták megyénk országgyűlési képviselőjelöltjét, Czottner Sándor elvtársat, a nehézipari minisztert. Ahogyan az ős ' mutatója előrehaladt, úgy ■ [UNK] süllyedt a hőmérő higanyszála is, s mind hidegebb volt az utcán csak úgy, mint a teremben. Öt órára hirdették a nagygyűlést, de már hat óra is elmúlt. Az emberek ugyan érdeklődtek egymástól, mi lesz, miért nem kezdődik már, de senki nem tágított. Egymást biztatták. — Jön a képviselőjelöltünk... jönni kell a miniszter elvtársnak, ha megígérte. Valami baj történt... Rossz, csúszós az út, csak megérkezzék ... — hallatszott a teremben, beszélték az emberek az utcán. A falu vezetői is nagy gondban voltak. Idegességük egyáltalán nem zavarta a választókat, ők nyugodtan várták az előadót. Több százan már két órája ültek a teremben, vagy beszélgettek a művelődési otthon előtt. És hét óra előtt néhány perccel szinte futótűzként terjedt el a teremben: szerencsésen megérkezett a képviselőjelölt. Ilyen izgalmak előzték meg a keddi homokterenyei választási nagygyűlést, amelynek szónoka Czottner Sándor elvtárs volt, aki köszönetet mondott a türelemért, s elnézést kért a késésért, de ez az időjárás ... A homokterentyeiek nem csalódtak. Érdemes volt még két órát is várakozni, hiszen Czottner elvtárs azokról az eredményekről, feladatokról szólott, amelyek nagyon is érdeklik a homokterenyeieket is. Hasznos az ilyen nagygyűlés, ahol választó és választott kicserélhetik gondolataidat, beszélgethetnek az elért eredményekről, megszabhatják a feladatokat. — 1958-ban még nem nagyon sokat ígérhettünk választópolgárainknak — mondotta a miniszter. — Az ellenforradalom gyászos maradványait kellett eltüntetnünk, s be kellett gyógyítani azt a sebet, amelyet az ellenforradalom okozott a népgazdaságon. De akkor is megmondtuk, hogy mit akarunk elérni, s ahhoz kértük a lakosság segítségét. Mindez sikerült is, s ma már elmondhatjuk, hogy megerősítettük népi demokratikus rendszerünket, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Az előadó ezután azokról az eredményekről beszélt, amelyet az utóbbi négy évben elértünk. Példának említette, hogy a jó gazdasági politika nyomán a többi között már Nógrád megyében is befejeződött a falvak villamosítása. Ismertette az ipari termelés növekedését, s azt, hogy éppen a termelés növekedése milyen szociális intézkedések véghajtását hozhatta maga ulé, mint példa ’ a szülésiszabadság meghosszabbítása, az özvegyi nyugdíj javítása, néhány fontos fogyasztási cikk árának csökkentése. Nagy volt az érdeklődés. Ha az előadó az életszínvonal emelkedéséről szólott, mindenki saját életére gondolt. Ha a megváltozott munkakörülményt említette, minden bányász, ipari munkás saját munkahelyét látta. A rádiót, televíziót, a munkagépeket, stb. És akkor tapsoltak a homokterenyeiek, amikor Czottner elvtárs így szólt: — Nekünk most nincs külön választási programunk. Van egy, ez pedig a párt VIII. kongresszusának a határozata, amelynek megvalósításáért mindenkinek tenni kell. És amikor a magyar nép február 24-én át, urnák elé járul, arról dönt, hogy helyesli a párt és a kormány eddigi politikáját, bátran bízik a jövőjében. Hiába közelgett az óra mutatója a kilences főig, a hallgatók közül sokan nem tágítottak. Ügyes-bajos gondjaikkal keresték fel a képviselőjelöltet, aki hosszan elbeszélgetett választóival. Czottner elvtárs pénteken délután a ménkesi bányaüzemnél tartott még választási nagygyűlést. Választási nagygyűlés a bányavárosban A nagybátonyi nagygyűlésen is telt ház volt. Bányászok és feleségeik, műszaki dolgozók és értelmiségiek gyűltek össze szerdán délután, hogy meghallgassák Pothornik József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a Nógrádi Szébányászti Tröszt igazgatója beszámolóját, aki az országos eredmények mellett elsősorban a nagybátonyi bányaüzemek tevékenységéről szólott. Elmondotta, hogy az elmúlt négy év alatt a szorospataki bányaüzemnél Zsidai János vájár kimagasló munkasikereiért Kossuth-díjat kapott. Négy év alatt a nagybátonyi üzemeknél 1233 dolgozó nyerte el a kiváló dolgozó cím különböző fokozatait és az ezzel járó több mint egymillió forint jutalmat. A szocialista brigádmozgalom is szépen fejlődött. Míg 1959-ben csak 26, ma 55 brigád harcol e megtisztelő cím elnyeréséért. Fejlődött Nagybátony maga is. Az ivóvíz megjavítására 4 év alatt 3,4 millió forintot költött a szénbányászati tröszt. A tanács segítségével a bányavárosban közel 4 kilométer hosszúságban bitumenes út létesült. A lakosság összefogásával megkezdődött a parkosítás stb. Igen jelentős a többi között az az intézkedés is, hogy 1960-ban mentőállomást szerveztek Nagybátonyban, 8 tanteremmel bővítették az iskolát, új óvoda épült, s ma már befejeződött a 450 személyes művelődési otthon építése is, s ezzel biztosított a h'v'"' város lakóinak kulturális ellátottsága. A nagygyűlés részvevői hosszasan beszélgettek még Pothornik elvtárssal, a Központi Bizottság tagjával. Próbaüzemei a Szőnyi Kőolajipari Vállalat új lepárló üzeme A Szőnyi Kőolajipari Vállalat évi egymilló tonna kapacitású atmoszférikus nyersolaj lepárlót épített, amelynek próbaüzemeltetését nemrég kezdték meg. A modern elvek alapján készült új berendezés működését, egy automatikus műszerekkel felszerelt vezénylő teremből irányítják. egész Borbély Mária ezen a kis műszerfalon ellenőrzi az lepárló berendezés hőmérsékleti értékeit (MTI fotó : Lajos György felvétele)