Nógrád, 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-03 / 250. szám

proletárjai, egyesüljetek! ” NOGRf­P AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVF. 250. SZÁM, ARA: 60 FILLÉR 1964. DECEMBER 3. CSÜTÖRTÖK Gépállomásainkról jelentjük Növekedett a mélyszántott terület Az elmúlt tizenkét nap alatt a gépállomást trak­torosok 4500 holdon vé­geztek mélyszántást. Ez­zel 20 ezer holdra növe­kedett az a terület, ame­lyen mélyen jártak az ekék. Novemberben ked­vezett az idő a mezőgaz­dasági munkáknak,, a nap­sütéses meleg órákat, na­pokat úgy­­ hasznosították a gépállomási traktorosok, hogy megnyújtották azt az időszakot, amelyet a gépek munkával töltöttek el. A gépállomási trakto­rosoknál november második fe­lében csaknem egy normál holddal volt magasabb az egy trak­torra jutó napi tel­jesítmény, mint a hónap első felé­ben. Különösen a pásztói és a berceli gépállomás trak­torosai végeztek kiemelke­dő munkát, Pásztón 5,2, Bercelen pedig 4,1 nor­­málholdnyi munka jutott átlagosan egy-egy gépre naponta A tolmácsi trak­torosok teljesítménye 3,8 normálhold volt A Kis­­terenyei Gépállomáson vi­szont mindössze 2,9 nor­­málholdnyi munkát vé­geztek a traktorok átla­gosan naponta Ez alatt az idő alatt mintegy 160 gépállo­más, traktoros teljesí­tette éves tervét is. A Tolmácsi Gépállomás­ról 45 traktoros jelentet­te, hogy már november­ben eleget tett éves ter­vének. Az elmúlt időszak legeredményesebben te­vékenykedő gépállomási dolgozója, a berceli Kere­kes János, aki az elmúlt tizenkét nap alatt Sz 100- as traktorával 167 nor­málhold munkát végzett. Székvölgyi Istvánt, a Tol­­­mácsi Gépállomás dolgo­zóját 85 normálhold mun­ka dicséri. Egyébként a megye gép­állomásain a legfontosabb munka továbbra is az őszi mélyszántás mielőbbi befejezése. November második felé­ben a gépállomások mint­egy 16 ezer normálhold­­nyi munkát végeztek, s ez­zel 111,6 százalékra tel­jesítették éves tervüket. Az emberről való gondoskodás jegyében Ülést tartott az SZMT elnöksége Nidasdi Andrisnak, a Szakszervezetek­­ Megyei Tanácsa vezető titkárának elnökletével és vezetésé­vel zajlott le szerdán az elnökségi ülés A tanács­kozásom részt vett Donáth­ Béla, a SZOT munkavé­delmi osztályának vezető­je, Bérces Jenő, a SZOT Társadalom Biztosítási Igazgatóságának főosztály­­vezetője, és Berkes Péter, a megyei pártbizottság munkatársa. . Az egybe­gyűltek a táppénzes állo­mány és a balesetvédelem helyzetéről tárgyaltak. Nagyobb gyáraink re­konstrukciójával, új üze­meik létesítésével javultak a munkások munka- és életkörülményei, biztonsá­gosabbá vált a termelés, fejlődött az egészségügyi ellátás, bővült a szolgálta­tások skálája és mértéke. Jelentősen megnöveke­dett az orvosi hálózat, 14 üzemben van üzemorvosi szolgálat. Ebből két he­lyen, a Salgótarjáni Acél­árugyárban és a nagybá­­tonyi bányaüzemekben két főfoglalkozású üzemorvos foglalkozik a betegekkel. Munkájuk nyomán sike­rült fellendíteni a beteg­ség megelőzésére irányuló munkát. Rendszeresen fi­gyelemmel kísérik­­ az üzemrészek dolgozóinak egészségügyi helyzetét, időt szakítanak a krónikus betegségben szenvedők gyógyítására, sőt, jelentő­sen befolyásolják a táp­pénzes állomány alakulá­sát ie­ Ez utóbbi nem éri el sem­ az országos, sem a megyei szintet az acél­árugyárban. E tekintetben megyénk többi üzemében nem sike­rült ilyen eredményt elér­ni. Az okokat kutatva megállapíthatjuk, hogy ha a felvilágosító munkában nagyobb lenne a tervsze­rűség, az előadások témá­ja jobban igazodna az üzemi élet problémáihoz, a legfontosabb feladatok­hoz, ha a gazdasági, szak­­szervezeti és pártvezetők behatóbban és rendszere­sen foglalkoznának ezzel a kérdéssel, gyorsan intéz­kednének az okok meg­szüntetéséről, akkor ma megyénkben a táppénzes állomány nem mutatna rossz képet. Rátérve a munkavéde­lem problémáira, a jelen­tés hangsúlyozza: egyre többen kapcsolódnak be ebbe a munkába. Az SZMT és a megyebizottsá­gok határozata nyomán ma már 3600 munkavédelmi őr foglalkozik munkavé­delmi feladatokkal. Tizen­három esetben került sor ilyen jellegű vetélkedőre, hét üzemben rendeztek kiállítást, ahol ankét ke­retében vitatták meg a porártalommal kapcsolatos kérdéseket, és az anyag­mozgatásból fakadó bal­esetek elhárításának lehe­tőségeit. De egyre több munkás foglalkozik a munkavédelmet érintő újí­tási feladatok megoldásá­val is. Még előbbre lehet­nénk, ha jobb lenne a munkaszervezés, betarta­nák az óvórendszabály­o­­k­at, intézkednének az üze­mek túlzsúfoltságának­ megszüntetéséről, használ­nák a védőeszközöket Sok még a tennivaló a balese­tek nyilvántartásánál, a kivizsgálásnál, valamint a felelősök megállapításánál. A beszámolót követő vitában igen sok értékes, hasznos javaslat, elképze­lés született, amelyeknek felhasználásával jelölte meg a további tennivaló­kat az SZMT elnöksége, hogy megyénk gyáraiban, üzemeiben az új eszten­dőben is tovább javulja­nak a munka- és életkö­rülmények, kevesebben le­gyenek betegek, tovább csökkenjen a táppénzesek száma. A LABORATÓRIUMBAN Épül a tv-reléállomás Kitartó munka a Pipis-hegyen Nagy munka folyik a Salgótarján melletti, majd­nem négyszáz méter ma­gas Pipis hegyen. Mint ko­rábban már közöltük te­levízió relé-állomást épí­tenek itt. A reléállomás műszerei­nek elhelyezésére, vala­mint a technikai személy­zet részére szükséges épü­let már elkészült. Befejez­ték az adótorony rögzíté­séhez szükséges vasbeton alap munkálatait is. A munkások felkészültek a torony összeszerelésére és felállítására Jelenleg a te­reprendezés tart Nehézséget okoz az épít­kezésben az építőanyagok, vasszerkezetek felszállítá­sa. A csúszós, sáros talajon szinte csak méterről-méter­­re jutnak előre­­ egy-egy szállítmánnyal. Megkön­­­nyítette azonban a szál­lítást a Pásztói Gépállomás dózerja, amely utat vágott a hegytetőre. De még így is nagyon lassú és nehéz művelet ez. A torony fel­állításához szükséges ,,el­lensúlyok” fel­juttatása okozza a legnagyobb fej­törést. Ugyanis egy-egy súly három-öt tonna, amit csak nagyon nehezen lehet felvonszolni, a hegyre, még a gépállomás száz ló­erős lánctalpas erőgépének is. Azonban Salgótarján városi tanács építési osz­tályához tartozó Útfenn­tartó Üzem munkásai és a lelkes acélárugyári munká­sok nem ismernek lehetet­lent. Munkájukat segítik a környező üzemek dolgozói­ért a társadalmi munkások is. December huszadikán szeretnék megkezdeni a próbaüzemelést. Január 1-éin lép életbe a nehézipari vállalatok új besorolása A nehézipari miniszter a munkaügyi miniszter ide­vonatkozó rendelete alap­ján utasítást adott ki a tárcája felügyelete alá tar­tozó vállalatok új besoro­lására. A nehéziparnak az elmúlt két évben végrehaj­tott átszervezése során több iparág vállalatait országos nagyvállalatban egyesítet­ték, az addig önálló válla­latok pedig gyáregységek lettek. A miniszteri utasí­tás értelmében december 1-én meg­kezdték ezeknek új be­sorolását az a, b, c, d, e jelű beosz­tás szerint, munkáslétszá­muk nagysága és tevékeny­ségük fontossága alapján. A bányászatban nem kerül sor új vállalati besorolásra, mert a bányaüzemek nem­ minősülnek önálló válla­latoknak. Ebben az ipar­ágban a vállalati feladatot a trösztök látják el, közép­irányító nagyvállalati szin­ten. Az új vállalati besoro­lási rend január 1-én lép életbe. Az új besorolás alkalmá­val a miniszteri utasítás értelmében gondoskodnak arról, hogy azok a vezető beosztású dolgozók, akik az előbbi maga­sabb kategóriájú válla­lattól most alacsonyabb kategóriájúba kérő­nek, anyagilag ne ká­rosodjanak. Az a vezető például, akár az egykori a-besorolású vállalattól most b-kategó­­riá jú vállalathoz, vagy gyáregységhez kerül, s ott a kategóriabeosztás sze­­rint alacsonyabb javadal­mazás járna neki, a k­ét bér közötti különbözetet megkapja személyi pótló­ként, a javadalmaz­ás te­hát nem változik. A fizesd dolgozók bérét az új beso­rolás semmiséága«­* •« érinti.

Next