Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-23 / 46. szám
Ma 49 éve, hogy Pszkov és Narva mellett a Vörös Hadsereg 1918. február 23-án megadta az első tanulságos leckét az agresszoroknak. A Vörös Hadsereg ragyogó győzelme lett a Szovjet Hadsereg Napja. Amint a londoni Times írja: „ma az egyetlen jelentős haderő a világon, amely teljesen új fegyverzetet halmozott fel és e fegyverek igen képzett katonák kezében vannak, akik egyaránt képesek harcolni nukleáris, vagy nem nukleáris háborúban kisebb, vagy nagyobb szabásúban éspedig bármiféle terepen és időjárási viszonyok között.” % l»ek £ ségiááőiBiBinka Is védjük a g»sBi*t helyes politikáját Innepség a munkásőrség megalakulásának 10. évfordulója alkalmából A munkásőrség megalakulásának 10. évfordulója alkalmából tegnap Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházának nagytermében ünnepi egységgyűlést rendeztek. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Malúz József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Szabó Aladár, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának titkára, Mátrai István, a munkásőrség megyei parancsnoka, dr. Mezővári Gyula, a honvédség megyei kiegészítő parancsnoka, dr. Szomszéd Imre határőr őrnagy, az alegységek parancsnokai, küldöttei, a város üzemeinek képviselői. Szabó Pál, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese jelentéstétele, és Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára üdvözlő szavai után Mátrai István, a munkásőrség megyei parancsnoka nyitotta meg a megyei törzs ünnepélyes gyűlését. Az úttörők köszöntése után Matúr József, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — A megyei pártbizottság nevében szívből köszöntöm a munkásőrség megyei törzsének tagjait és parancsnokait, a munkásőrség megalakulásának tizedik évfordulóján — kezdte ünnepi beszédét Matúz József elvtárs, majd így folytatta: — Pártunk Központi Bizottsága 1957. februárjában hozott határozatot a munkásőrség szervezésére, megalakítására. Ezt a határozatot az Elnöki Tanács emelte törvényerejű rendeletre. Már a rendelet megjelenése után megyénkben a munkások, parasztok értelmiségi dolgozók százai jelentkeztek a párt vezette fegyveres testületbe. Örökké emlékezetes lesz számunkra az első fegyverszállítmány megérkezése Salgótarjánba, a laktanya udvarába. Ápoltuk, gondoztuk fegyvereinket. Emlékezetes marad a küldötteknek a fegyverek leosztása és azok az örömteli arcok, amelyeket akkor láttunk. Örökké emlékezetes lesz a munkásőrség első felvonulása Salgótarjánban. A megalakulás arra az időre esik, amikor még füstölögtek az ellenforradalom okozta romok, amikor még fegyver volt az ellenforradalmárok kezében. Milyenek voltak azok az emberek, akik ebben a nehéz időkben fegyvert fogtak? Mindenekelőtt öntudatos, a proletárdiktatúrát akaró, féltő, és védeni kész kommunisták — jelentette ki az ünnepi szónok. — A munkásőrség fennállásának tíz éve azt mutatja, hogy munkásőreink méltó örökösei apáiknak, a magyar és az emberiség haladását képviselő elődöknek. Matúz József elvtárs ezután történelmi visszapillantást tett Dózsa mezítlábas parasztjaira, Rákóczi kurucaira, Martinovics és hívei republikánusaira, az 1848-as polgári forradalom és az 1919-es Tanácsköztársaság proletárforradalmának harcosaira. Szólt az előadó a fegyveres testületek mai feladatairól, a honvédség, a rendőrség, a munkásőrség tevékenységéről. Ezután hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz év tapasztalatai bizonyítják: megyénk munkásőrei élen járnak, példát mutatnak a mindennapi munkában, a termelésben is. Megemlítette, hogy a megye munkásőrei közül 728 tagja a szocialista brigádoknak, s 69 szocialista brigádvezető. De kiveszik részüket a társadalmi élet minden megmozdulásából akár az árvízvédelemnél, a mezőgazdaság megsegítésében és így tovább. Beszédét így folytatta: “ Pártunk IX. kongresszusa kimondta, hogy a szocializmus építésének gyakorlati feladatai közül most a leglényegesebb a népgazdaság új irányítási és szervezeti rendszerének kialakítása. Nem túlzás azt állítani: ez ma előrehaladásunk legfontosabb kérdése. Amit eddig tettünk, az nem volt rossz, megfelelt a követelményeknek. De az elért sikerek következtében magasabbra kell emelni a mércét, megvalósítani mindenütt a gazdaságos termelést, sikerre vinni a harmadik ötéves terv célkitűzéseit. Mi azt kérjük, hogy ennek az élharcosai legyenek a munkásőrök, akik már a kongresszusi verseny során is bizonyították hűségüket a párthoz, a párt politikájához. A kongresszusi munkaverseny folytatásaként pártunk Központi Bizottsága meghirdette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója méltó megünneplését szolgáló munkaversenyt. Biztosak vagyunk abban, hogy munkásőreink kezdeményezői, résztvevői lesznek ennek a munkaversenynek. — A munkásőrség megalakulásakor a Központi Bizottság határozata azt mondotta ki, hogy ez a szerv a párt fegyveres alakulata — folytatta beszédét Matúz József elvtárs. — Ez azt is jelenti, hogy a munkásőrség a párt közvetlen irányítása alatt áll. Az elmúlt tíz év tapasztalata bizonyítja, hogy ez helyes volt, s így kell lenni a jövőben is. Céljaink megvalósítása érdekében minden munkásőrnek védenie kell a párt helyes politikáját, nemcsak fegyverrel, hanem a békés építőmunka közepette is. Okos, meggyőző szóval kell kiállni pártunk politikája mellett, amihez meg kell érteni a párt határozatait, mert csak így tudják magyarázni és védeni azt Az ünnepi előadó a költő szavaival fejezte be beszédét: „Acélos kezük fegyvert szorít, mely bányát véd, földet, gyárakat és védi a rendet, mely a népé lett. ez örömteli békés életet, a véráztatta vörös lobogót, falut és várost, traktort és kohót és az eljövendő boldog éveket, s kik nyomukba lépnek, a gyermekeket.” Ezután Jedlicska Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára hét munkásőrnek a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany és ezüst fokozatát a megyei törzshöz tartozó ötvenkét munkásőrnek pedig a Szolgálatért Munkaérem kitüntetést nyújtotta át. A kitüntetettek nevében Tihanyi Sándor munkásőr mondott köszönetet, majd Mátrai István zárszavával és az Internacionálé hangjaival ért véget az ünnepi egységgyűlés. ' i VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! m ca mä mm NOGRAD XXIII. ÉVF. 411. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1967. FEBRUÁR 23. CSÜTÖRTÖK Legyen a választás népüink messzen^igző szava Választási nagygyűlés a budapesti Sportcsarnokban A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront budapesti Bizottsága szerdán délután választási nagygyűlést tartott a Sportcsarnokban. Az elnökségi emelvény mögött felirat hirdette: Éljen és erősödjék a szocialista építést segítő nemzeti összefogás! A nagygyűlés résztvevői — a budapesti gyárak, üzemek dolgozói — nagy tapssal köszöntötték az emelvényen megjelenő elnökséget Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A Himnusz elhangzása után Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd nagy taps közben Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára lépett a mikrofonhoz. Erdei Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde után meleg ünneplés közben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Kádár János elvtárs beszéde Kádár János bevezetőben rámutatott: A hárommillió választó részvételével lezajlott nyolcvanötezer jelölő gyűlés jól mutatja, hogy a választás olyan belpolitikai esemény, amely áthatja egész társadalmunk életét. A jelölő gyűlésekre a megkmvekedett, és nagyfokú közéleti érdeklődés, és aktivitás volt a jellemző. Ez érthető, mert a választások középpontjában népünk életét, országunk fejlődését legközvetlenebbül érintő, és legfontosabb kérdések állnak. A továbbiakban kijelentette: érdemes és kell beszélni arról, milyen viszonyok között készül ma a magyar nép a választásokra. Mivel az élet semmit sem ad ingyen, és sok éves harcunk legfőbb eredményét ebben látom, elsőként említem: választásra készülő hazánkban ma szilárd néphatalom, törvényes rend, és nyugalom van, békés, és eredményes szocialista építőmunka folyik. Nemrégiben végezte el munkáját társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa, ez sokat segít politikánk helyes értelmezésében és feladataink széles körű megvilágításában. Komoly jelentősége van annak, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa januári ülésén egyhangúan állást foglalt a párt IX. kongresszusának alapvető tételei, a szocialista társadalom teljes felépítésének programja mellett, és annak megvalósítására szólít fel mindannyiunkat választási felhívásában. Szilárd szocialista rendszerünk intézményesen garantálja a dolgozó nép érdekeinek védelmét. A párt IX. kongresszusa, kiindulva az adott helyzetből, megjelölte tennivalóinkat, világosan kijelölte a szocialista társadalom teljes felépítésének, a munkásosztály, az egész dolgozó nép, a nemzet boldogulásának biztos és reményteljes útját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa januári határozatával és választási felhívásával, amelyben a szocialista társadalom teljes felépítésének célját a nemzet céljaként támogatta, programot adott. Ez együttvéve, elvtársaim, azt jelenti, hogy az országban jó feltételek vannak a választáshoz. Dolgozó népünk március 19-én szavazatával nyilváníthatja egyetértését, politikánkkal, szocialista céljainkkal és jó összetételben választhatja újjá legfőbb törvényhozó és néphatalmi szerveinket, az Országgyűlést, a tanácsokat. Kedves elvtársak! A kongresszus óta még nem sok idő telt el, de a visszhang ismeretében, nem utolsó sorban a jelölő gyűlések tapasztalatai alapján, teljes joggal megállapítható, hogy párttagságunk és népünk jól fogadta, és helyesli annak határozatait. Osztatlan egyetértéssel találkozott, hogy politikánk fő iránya változatlan marad, s az is, hogy változtatunk ott, ahol ez szükséges és megfelelő döntések születtek fejlődésünk megoldást kívánó kérdéseiben. Közvéleményünk helyesli, és támogatja világos, és határozott imperialista-ellenes külpolitikánkat, amely a szocializmust, a haladást, a békét szolgálja. Teljes egyetértéssel találkozott világos, előremutató belpolitikánk, amelynek egyértelmű célja társadalmunk szocialista és demokratikus vonásainak erősítése és továbbfejlesztése. A kongresszusról kialakult kedvező közvéleményt erősítették a gyermeknevelési segélyről, a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjáról, a bányászok helyzetének méltányos rendezéséről időközben már kiadott állami rendelkezések. Az emberek látják, hogy a kongresszuson elhangzottak a határozatok nem maradnak melven, ellenkezőleg, azok végrehajtása nyomban megkezdődött. Kádár János elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta: Bennünket kommunistákat mély megelégedéssel tölt el az, hogy pártkongresszusunk mindazon program jelegű célkitűzései, amelyek csak az egész nép munkáiéval valósíthatók meg, széles körű agyonértésre és támogatásra találtak a nopfrontmozgalom keretében és támadási életünk más területén tevékenykedő párton kívü" szövetségeseinknél Úgy véljük ez tovább erősíti egységünket, a nép, a nemzet minden alkotó ptelének tömörítését és annak hatékonységát. A mai népfrontmozgalom elánjait azok a magyar hazafiak rakták le, akik annak delén világnézeti és minden más ellentétet félretéve összefogták a hitlerfasiszták háborúja és megszálló csapatai, horthysta és nyilas csatlósaik ellen, a nemzeti megsemmisülés fenyegető veszélyének elhárítására, a szabadság kivívására. Ma más időket élünk. Az egykori kizsákmányoló osztályok eltűntek, s a nép van hatalmon, szocialista társadalmat építünk. De viszonyaink még átmenetiek, a szocialista társadalom alapjait leraktuk, azok szilárdak, de még sós a tennivalónk a virágzó és gazdag, magasan fejlett ország, a szocializmus teljes felépítéséig. Éppen ezért nagy jelentőséggel bír annak még jobb megértése, hogy belső, nagy feladataink megoldása és a nemzetközi helyzet egyaránt megköveteli minden hazafias erő összefogását a nép érdekeit legjobban előmozdító szocialista céljaink közös szolgálatára. Társadalmunk összetételének és fejlettségi fokának megfelelően ma a népfrontmozgalom keretében, a képviselő- és tanácstagjelöltek között, itt a gyűlés résztvevői között is különböző emberek, munkások, parasztok, értelmiségiek és kispolgárok képviselői találhatók. Vannak közöttük kommunisták, párttagok, és pártonkívüliek, marxisták és hívők, különböző egyházak papjai is, különböző világnézetek képviselői. A Hazafias Népfront-mozgalombatömörült különböző emberek összefogása nem ideológiai azonosulást, hanem politikai szövetséget jelent. A mozgalomban résztvevők viszonyaiban éppen az a döntő, hogy még világnézeti különbségei ellenére is összeköt bennünket az a felismerés, és elhatározás, hogy a nép és a haza ügyét teljes meggyőződéssel és együtt szolgáljuk. Mi kommunisták értékeljük a párttagok és pártonkívüliek szövetségét és örülünk annak, hogy ez a választás, amely a Hazafias Népfront égisze alatt megy végbe, ismét demonstrálja egységünket ország-világ előtt. Kedves elvtársak! Az Országgyűlés a múlt esztendőben új választási törvényt fogadott el. Eszerint most már a képviselőket is egy egyéni választókerületben jelölik és választják. A törvény lehetővé teszi a képviselőválasztásnál is több jelölt állítását. Az egyéni választókerület magával hozza — ez már a mostani jelöléseknél is gy alakult —, hogy csökken a központi és növekszik a helyi képviselőjelöltek száma. Most, az előzőkhöz képest, ke(Folytatás a 2. oldalon)