Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-14 / 37. szám

VILÁG PROT.STAR.TAT FC VFStTJFTFK* AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV ÉVF. SZÁM ARA 10 FILLER 1968. FEBRUÁR 14. SZERDA A termelés korszerűsítéséért • Új gépek és berendezések a salgótarjáni üzemekben A bel- és külföldi piacon való versenyképesség arra ösztönzi vállalatainkat, hogy a gazdaságosabb, olcsó terme­lés megvalósítása, az áruk el­adhatóságának növelése céljá­ból emeljék a gyár műszaki, technikai színvonalát; új gé­peket, korszerű berendezése­ket állítsanak munkába. Kettős célt szolgál A Nógrádi Szénbányák mű­szaki fejlesztési tervében a többi között olyan önjáró biz­tosító berendezés szerepel, amelyet a kányási fronton kí­vánnak beállítani. Az angol— magyar kooperációban készü­lő berendezés működtetése kettős célt szolgál: jelentősen növelik a termelékenységet, ugyanakkor rövidítik a terme­lés biztonságának megterem­tésére fordított előkészítési időt. A műszaki tökéletesítés azt is jelenti, hogy ezen a fronton a bányász a lapátolás és az ácsolás helyett kizárólag a gép kezelőjévé válik, meg­szabadul a nehéz fizikai mun­kától. Azt állítják, hogy ez a gép forradalmasítja a bányási front termelését. A beállítá­sához szükséges előkészítő munka már megkezdődött. A gép érkezését az első félév­ben várják. A második beren­dezést Ménkes-aknában helye­zik majd üzembe. Ésszerűbb anyag n­oo­gatás A második negyedévre ter­vezik annak az üzemrésznek a beindítását a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalatnál, amelybe az új hidraulikus po­­liészteres lakköntő gépet ál­lítják. Segítségével ötven szá­zalékkal növelik a termelé­kenységet. De csökken a bal­eseti veszélyforrás is, mert több üzemrészben megszűnik a zsúfoltság. Az átcsoportosí­tás kedvezően hat az anyag­­mozgatásra is. Lerövidíti a szállítást, nem kell oda-vissza hordani az alapanyagot és a félkész terméket. Majdnem teljesen automatizálták A Nógrád megyei Építő­­anyagipari Vállalatnál végre­hajtott rekonstrukció során majdnem teljesen automati­zálták a salakblokk-gyártást. Az alapanyag keverését, for­mába öntését teljesen géppel végzik. A nyerstéglát a gőzöl­gő kemencékhez egy végtelen gépsor segítségével szállítják. Hasonlóképpen történik a késztermék raktárba szállítása is. A beruházás eredménye­képpen, az alkalmazott új technika segítségével a tégla kötelező szárítási idejét nyolc órára csökkentették a koráb­bi 26 napos természetes szá­radással szemben. N­övelik a versenyképességet A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az idén 40 milliót költenek műszaki fejlesztésre. Az összegből több új gépet ál­lítanak majd munkába. A vashuzal termelésének növelését szolgálja a két új­rendszerű, hétfokozatú húzó­gép, a hajszálhúzógép, ame­lyet az év első felében állíta­nak munkába. Szerelik az Olaszországból vásárolt ezer tonna kapacitású, elektromos fűtésű, műanyagbevonatú hu­zalok gyártását biztosító gépet is. A hideghengermű termelé­sét alapvetően megváltoztatja majd az a horganyzó sor, amelyet Angliából szándékoz­nak vásárolni a gyár vezetői. Az új berendezés nemcsak acélszalagok horganyzására, hanem alumíniumozására is képes. Növelik az acélszalagok választékát, versenyképessé­gét, ugyanakkor az új termé­keket jó nyereséggel tudják eladni a külföldi piacokon. Aubrey Jones dr. Tímár Mátyásnál Dr. Tímár Mátyás, a­­ Mi­nisztertanács elnökhelyettese fogadta Aubrey Jonest, Nagy- Britannia Ár- és Jövedelem Hivatalának elnökét. Az esz­mecserén részt vett Vályi Pé­ter pénzügyminiszter és dr. Csikós Nagy Béla, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal el­nöke. Csehszlovák kiállítás a Technika Házában Frantisek Hála a budapes­ti csehszlovák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa ked­den délelőtt a Technika Házá­ban megnyitotta a február 20-ig tartó csehszlovák gép­es műszerkiállítást. Ezúttal legkorszerűbb köszörűgépeiket és a hozzájuk tartozó elektro­nikus műszereket hozták el a csehszlovák külkereskedelmi vállalatok. Az automatikus műszerek segítségével akár betanított munkások is mik­ronnyi pontossággal dolgoz­hatnak a gépeken. Növekszik Debrecen Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint Debrecen la­kosainak száma 129 834 fő volt. A Hajdú-Bihar megyei Statisztikai Hivatal kimutatá­sa szerint 1968 elején a vá­ros lakosainak száma megha­ladta a 153 ezret. A rohamos növekedés elsősorban Debre­cen gazdasági fejlődésével, az iparosítással függ össze. % Miért szük­­séges a konzultatív találkozó? (2. oldal) ,Csak nem lopok ilyenkor...1’ <4. oldal Rendelkezés az esti mérkőzésekről (5. oldal' Bővül a javítóhálózat Négyszázötven új fiók • Nógrád is gyarapszik 20 autószerviz A kisipari szövetkezetek az­­olcs-Szatmár megyében szln­­elmúlt évben mintegy három tő kizárólag a szövetkezeti és fél milliárd forint értékű ipar látja el a gépkocsik fa­­javító-szolgáltató munkát vé­ vítását, ezért autószerviz épül Fehérgyarmaton, Rakamazon, Vásárosnaményban és Kisvár­dán. Tolna megyében korszerű szövetkezeti - szolgáltató üzlet­sor kap helyet Szekszárd köz­pontjában, Bonyhádra pedig autószervizt terveznek. A Ba­laton környékén elsősorban a szolgáltatások kulturáltságát vidéken kívánják fokozni. Balatonará­­cson és Balatonfüreden újabb fodrász-szalonok nyílnak. Bala­­tonbogláron autószervizt, Ka­posvárott szolgáltató házat lé­tesítenek, geztek. Mintegy 11 000 egység­ből álló országos hálózatukban 3000 fiók látja el a személyi szolgáltatásokat — ezek több­sége fodrász és kozmetikai szalon —, s iparcikkek javí­tásával 4 500 fiók foglalkozik. A kisipari szövetkezetek ta­valy tovább bővítették a szol­gáltató hálózatukat, 360, Budapesten 90 új fiók­üzlet, országos viszonylat­ban 68 szolgáltató ház és 20 autószerviz nyílt. A hálózat fejlesztésére és az üzemek műszaki felkészült­ségének növelésére több mint 200 millió forintot fordítottak. A szövetkezeti javítóháló­zat 2 250 községre terjed ki, s 1 070 földművesszövetkezeti bolt is segít a javítandó cik­kek összegyűjtésében. Ennek ellenére még akadnak ellátat­lan települések, és sok he­lyen hiányoznak a tv-, rádió-, és gépkocsijavító üzemek. Ezért a kisipari szövetkezetek újabb terveket dolgoztak ki a hálózatfejlesztésre. Új szolgáltató ház építé­sét kezdik meg a Nógrád megyei Szécsényben és Salgótarjánban, Szabolcs-Szatmár megyében Az ország más vidékein is gyarapszik a szövetkezeti szol­gáltató hálózat: szolgáltató ház épül többek között Aj­kán, Székesfehérvárott, Deb­recenben, a perecesi és az encsi bányatelepen, továbbá Ózdon és Diósgyőrben. Autó­szervizeket adnak át az idén Pécsett, Mosonmagyaróvárott, Harkányban és több más vá­rosban. A lakosság ellátásának javítására több új szer­vezeti megoldással is pró­bálkoznak a szövetkeze­tek. Be akarják vezetni a házhoz szállítást, több helyszíni ja­vítást vállalnak, több tar­tós fogyasztási cikknél kísér­leteznek az átalánydíjas ja­vító rendszerrel és barkácsoló Nagykállóban, Tiszalökön. Új­ műhelyek felállítását is­ter­­fehértón és Kisvárdán. Sza­­vazik. Fogadás Luns tiszteletére Fod­é Jenő, a Miniszterta­nács elnöke kedden az Or­szágházban fogadta dr. J. M. A. H. Luns holland külügymi­nisztert. Kállai Gyula, az Ország­­gyűlés elnöke, szintén fogad­ta a minisztert. A látogatások alkalmával szívélyes eszmecserét folytat­tal­ a két ország kapcsolatait és a nemzetközi helyzetet érintő időszerű kérdésekről. A külügyminisztert a láto­gatásra elkísérte X. C. Schock, a Holland Királyság budapes­ti nagykövete, Jonkheer J. A. De Ranitz nagykövet, a poli­tikai ügyek főosztályvezetője és J. Meijer, a nemzetközi együttműködés főosztályveze­tője. A látogatásoknál jelen volt Péter János külügyminiszter és Barta Lajos, a Magyar Népköztársaság hágai nagykö­vete. A látogatás után a hol­land vendégek megtekintették a Parlament épületét. Dr. Luns holland külügymi­niszter és kísérete kedden délben a Hősök Terén megko­szorúzta a Magyar Hősök em­lékművét. Üzemben az edzőkemence Új edzőkemencét helyeztek üzembe a Salgótarjáni Sík­üveggyárban. A kemence ajtaja automatikusan nyílik, az üvegtáblát csak be kell „segíteni” (Képes tudósításunk a 3. oldalon.) napirendiig: a la­kossági szolgáltatás Ülésezett a megyei tanács vb A helyi iparpolitikai tevé­kenységről is tárgyalt többek között keddi ülésén a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A jelentés megálla­pította, hogy az évről évre ta­pasztalható fejlődés ellenére, a megye ellátottsága jóval az országos átlag alatt marad. Igen nagy a különbség a vá­rosok és járások ellátottságá­ban is. Az idén a minisztériumi, ta­nácsi, szövetkezeti és magán­csényi telepének a kiépítése- mert az új lehetőségeknek től is­ megfelelően egyes miniszteri-A kisipari termelőszövetke­­zmi vállalatok is gyárthatnak zetek 8,7 százalékkal tervez­ termékeket a helyi igények­nek több szolgáltatást mint ta- kielégítésére, vagy. Ezen belül a gépkocsi- Több kezdeményezésre is javítási tevékenységet a­dup- szükség lenne. Az újonnan fe­­lárára növelik és megkezdték lentkező termelőszövetkezeti az elektroakusztikai berende- melléktevékenységet is számű­­zések és háztartási gépek ha­­tásba kell venni a jövőben és vitáját is­ tudatos irányítással elérni. Jelentős szerep jut a ma-­hogy az adott környezetnek gánszektornak is, ahol több megfelelő szolgáltatásokkal mint 27 százalékos fejlesztést foglalkozzanak, szektor szolgáltató tevékeny­ várnak. Ennek döntő része az A jövőben nagyobb szerepet sége a tervek szerint mintegy tizenegy százalékkal lesz na­gyobb az elmúlt évinél. Töb­bek között a GELKA selypi, hatvani és váci szervizállomá­sa is segít a pásztói, illetve Rétság környéki szervizgon­dok megoldásában. A tanácsi ipar elsősorban a faipari javításokkal egészíti ki a szövetkezeti ipari ellátást. A mosásban, vegytisztításban, a felvevőhelyek számának nö­velése, az átfutási idők csök­kentése jelent fejlődést. A szolgáltatás színvonalának ja­vulását várják a vegyesipari vállalat salgótarjáni és szé­­pítőipari tevékenység neve- szánnak a járási és helyi ma­­kedéséből fakad. Lehetővé nácsoknak az igények legjobb vált ugyanis, hogy az építő­ kielégítése érdekében. Határos iparban is kiadjanak másod­állásos iparengedélyeket. A napirend igen élénk vi­tát váltott ki. Többek között Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára ha­zat született arra, hogy az idén készüljön az egész me­gyét átfogó felmérés a meglé­vő és várható igényekről. Ez szolgálja majd a különböző szektorokkal közösen kialakí­tások­a, hogy a jövőben josí­tandó fejlesztési tervek alap­ban vizsgálják a szolgáltatá­­sát, és ebből határozzák meg soknál is az alkalmazható az utánpótlás biztosításának gazdasági ösztönzőket, az ige­ mértékét. Javaslat készül té­­nyek alakulását, a területi vábbá arra, milyen ösztönzők­­megosztottságot és ellátottsá­­ra, esetleg adókedvezményre got. A jövő szempontjából lenne mód, hogy a lakosság igen fontos az összhang a szolgáltatási ellátottságát­­ a­különböző szektorok között,­vítani tudják.

Next