Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-09 / 237. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I NÓGRA AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 237. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. OKTÓBER 9., SZERDA Több mint 300 millió lakásépítésre Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Salgótarjánban tartotta ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tervosztály az építés-, közlekedés- és vízügyi osztály együttes előterjesztésében azt a jelentést vitatta meg, amelyik a harmadik ötéves terv lakásépítési — állami, szövetkezeti és magánépítkezések — feladatainak teljesítéséről szól. A tizenöt évre szóló országos lakásfejlesztési programmal összhangban a megye távlati terve 1960—1980 között harmincegyezer lakás felépítését határozta meg. A célkitűzés megvalósításában a második ötéves terv igen eredményes időszak volt. Ebben az időben épült hétezer-ötszázhetvenhárom lakás alapul vételével a megyei tanács végrehajtó bizottsága az állami lakásépítés csökkenése mellett — különböző erőforrásokból — a harmadik ötéves tervidőszakra mintegy nyolcezer lakás építését tűzte célul. Az 1966— 67. évek tényleges teljesítése azonban a tervezettet nem érte el. A lakásépítkezések száma a második ötéves terv 1500-as évi átlagáról lecsökkent, 1968-ban pedig a számítások szerint már csak 1240 lesz. A harmadik ötéves tervben a lakásépítési előirányzat tényleges és várható teljesítése a következőképpen alakult: 1966—67. évben tanácsi, béres szövetkezeti házból 485-t, egyébből 119-et, magánerőből 2009-et adtak át. Az idei várható teljesítés tanácsi, bér- és szövetkezeti lakásból 275, egyébből 25, magánerőből pedig 940 lakás lesz. A harmadik ötéves terv várható összes teljesítése tanácsi, bér- és szövetkezeti házból 1310, egyébből 272, magánerőből pedig 5210 lakás. Így a tervidőszakban összesen lakásépítkezésre várhatóan több mint 300 millió forintot költenek megyénkben. A végrehajtó bizottság foglalkozott az egyéb állami lakásépítkezés lehetőségével is. Örömmel üdvözölte több vállalat és intézmény kezdeményezését, amelyek abban megegyeztek, hogy 1969—70-ben dolgozóik részére mintegy 130 lakás építésének megfelelő fejlesztési alapot adnak át. A végrehajtó bizottság véleménye szerint ezt a kezdeményezést célszerű lenne tovább növelni. Megfontolandó lenne, a tanácsi lakáskeret és a vállalati lehetőségek összekapcsolása, amely úgynevezett félkészlakás-építés formájában úgy történhetne, hogy a tanács saját keretből elkészítené a lakóépületet, mintegy 60 százalékban, a befejező szakipari munkák elvégzését a tervek kötelező alkalmazása mellett — az első bérlő kijelölési jog ellenében — a vállalat saját eszközei terhére vagy pénzmegváltással vagy természetben végezné el. Foglalkozott a végrehajtó bizottság a családi lakóházak építésével is. Megállapította, hogy az utóbbi időben csökkent a családi lakóházak építőinek száma. Míg 1967 első félévében 822 kölcsönigény érkezett be az OTP-hez, addig 1968 azonos időszakában csak 489 igényt kellett kielégíteni. Végül a megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy 1969 márciusában ismét napirendre tűzi a lakásépítkezés gondját. A város és a falu kapcsolatáért Népfront-tanácskozás Megkezdte munkáját a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Város- és Községpolitikai Bizottsága. A nagy tekintélyű szakemberekből megalakított testület, amely dr. Trautmann Rezső vezetésével tevékenykedik, a Népfront IV. kongresszusának útmutatásai nyomán kialakította és programba foglalta, a következő három és fél esztendő tennivalóit, meghatározta legfontosabb céljait és munkaterületeit. Első lépésként — a tervek szerint —, még az ősszel 15 város állami és társadalmi vezetőinek részvételével tanácskozást rendeznek Győrött. Az új gazdasági mechanizmus tapasztalatainak tükrében megvizsgálják a városi és községi tanácsok, valamint a Népfront kapcsolatainak helyzetét. Számba veszik azokat a lehetőségeket, amelyek kiaknázásával a társadalom erői nagyobb részt vállalhatnak a városok és környékük rendezési terveinek megvalósításából. Ezzel egyidejűleg azt várják a véleménycserétől, hogy hasznos tanácsokat ad majd a következő napokban sorra kerülő országos felméréshez. A továbbiakban napirendre tűzik az urbanizáció hazai sajátosságait is. Elemezni és tanulmányozni kívánják a legfejlettebb, immár a városok jellegzetességeivel rendelkező községek helyzetét, gondjait és eredményeit. Békés, Kisvárda, Mátészalka és Kiskőrös községek, továbbá Sárvár, Szarvas, Gödöllő, valamint Tapolca városok vezetőit, illetve képviselőit hívják meg a vitára, amely a békés tapasztalatokat összegező referátumot követően bontakozik ki. A bizottság a későbbiekben tanácskozássorozaton foglalkozik majd a vidéki települések közművesítésének helyzetével. Harc Saigonért Gyűrűben a zsoldosok A dél-vietnami hadszíntér „északi frontján” Da Nang térségében az amerikai fegyveres erők napok óta sikertelen hadműveletet folytatnak a Thuong Duc-i különleges kiképző táborba beszorított délvietnami és amerikai alakulatok felmentésére. A gyűrűben rekedt intervenciós katonák immáron tíz napja elkeseredett kísérleteket tesznek, hogy kijussanak a dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők szorításából. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint ezekben az órákban heves harcok folynak a jelzett térségben. Az amerikai felmentő sereg kilenc kilométernyire megközelítette a tábort, de ekkor hirtelen partizánosztagok fogták körül őket. Az amerikaiak kénytelenek voltak vadászbombázók és tüzérség támogatását kérni. A hazafiak automata fegyverekkel, páncélöklökkel és 60 milliméteres aknavetőkkel szálltak harcba az ellenséggel. A „déli frontszakaszon” a főváros birtoklásáért vívott ütközetek során — az AFP jelentése szerint — a gerillahadsereg osztagai mindinkább megközelítik Saigont; Mintegy tizenötmillió forintos beruházásból kétkemencés tankutat építettek a Salgótarjáni Öblösüveggyárban. A kemencékben már ég a tűz, a munkások a hőszigetelést végzik. Bár a kivitelező ÉVM Nógrád megyei Építőipari Vállalatnak az üzemen kívül és belül maradt munkája elég, az üvegfúvó ipari tanulók gyakorlati szakmai oktatása hamarosan megkezdődhet ralai számunkban: Saját rendjét védi! (3. oldal) Balesetre várunk...? (3. oldal) Égő-eleven kérdések (4. oldal) Szondyemlékverseny Salgótarjánban (5. oldal) Bíróság előtt a Karancs utca rémei (6. oldal) Nyírségi alma — Győrött A Hűtőipari Országos Vállalat új győri hűtőháza is bekapcsolódott az őszi élelmiszer-tárolási akcióba. Képünkön: az 1000 vagonos hűtőházban + 7 C °-on tárolják a nyírségi almát Küzdelem a tiszta állományért Az év végéig hatvan százalékos eredmény Megyénkben nagy gondot fordítanak az állategészségügyre. A második félévben csupán a szarvasmarha tbcmentesítésére 4,5 millió forintot költöttek. A fertőzött állatok kiselejtezésében jelentős eredményeket értek el. Nógrádban öt esztendővel ezelőtt még nem volt tbcmentes állomány. A fertőzés a szarvasmarha-tenyésztésnek nagy károkat okozott: jószágonként 10 százalékos súlyveszteséggel számoltak, a tejtermelés pedig 12 százalékkal alacsonyabb volt az állatok betegsége miatt. A tehenek öt százaléka meddő maradt, de csökkent a szaporulat, a vágóhídi veszteség pedig magasra szökött. Ugyanis a gümőkóros szarvasmarhát — mint fogyasztásra alkalmatlant — elkobozták. A betegség veszélyeztette a megye hízóexportját is. A tszekben két esztendővel ezelőtt 2962 tehén, 200 hízottarha és 242 üsző volt. A betegség miatt a tehenek súlyvesztesége 59 ezer 240 kilogramm volt. A hízott marhák súlyvesztesége hatezer, az üszőké pedig 3600 kilogramm. A gümőkór miatt fel nem dolgozott takarmányveszteség értéke 1,5 millió forintra emelkedett A tejtermelés annyira lecsökkent, hogy a gazdaságok vesztesége meghaladta a kétmillió forintot. Az állategészségügyi dolgozók nagy erőfeszítéseket tettek a betegség megfékezésére, és a tbc-mentes állomány kialakítására. Felülvizsgálták az állományt, az egészséges állatokat elkülönítették. Rendszeres felvilágosítást adnak a betegségről és annak megelőzéséről. Az eredmény: 1968 végére a termelőszövetkezetek tehénállományának 60 százaléka gümőkórmentes. A tervek szerint 1970-ig az állami gazdaságokban és a tsz-ekben befejezik a tbc-mentesítést Munkaerő-áramlás a könnyűiparban Tízezer kismama anyasági segélye A Könnyűipari Minisztéria munkáslétszám, sok üzeműm Közgazdasági Főosztálya bent nagy gond a munkafelmérte, hogyan éltek a vál- erőhiány. A kilépések zömét falatok és dolgozóik az új me- nem a vállalatok, hanem a chanizmus bevezetésével élet- dolgozók kezdeményezik, beléptetett munkaügyi, mun- Ugyanakkor egyes iparágakkaerő-gazdálkodási, illetve ban, egyes munkakörökben és munkahely-változtatási lehető- a legtöbb vállalatnál stabil a cégekkel. Általános tapaszta- munkásgárda, népes a törzslat, hogy élénkült a munkagárda. A munkaerő-forgalom erő-vándorlás. Ez év második növeléséhez hozzájárult az is, negyedében 21 ezer új dolgo- hogy mind többen veszik jót vettek fel, míg a múlt év igénybe az anyasági segélyt, s utolsó negyedében 15 ezret. Amivel a könnyűiparban a felvételek az összlétszámhoz munkások többsége nő — viszonyítva hét százalékról tíz például a textiliparban 67,7 százalékra emelkedtek. Ugyan százalék — helyettesítésükre is akkor kilépés két százalékkal újabb munkaerőkről kellett volt több, — hat százalék be gondoskodni. A könnyűiparlyett az összmunkáslétszámban mintegy tízezer, ezen benyolc százaléka változtatott fel a textiliparban ötezer kismunkahelyet. mama maradt otthon, hogy már valamelyest emelkedett gyermekét gondozza. Nemzetiségi törvénytervezet Szlovákiában A pozsonyi Pravda keddi számában F. Novak a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló törvénytervezetről ír. Megállapítja, hogy a sajtóban néhány nappal ezelőtt megjelent törvénytervezet célja a magyar, ruszin-ukrán, lengyel és német nemzetiségek egyenjogúságát biztosító elv következetes érvényesítése. Ezzel összefüggésben kiemeli annak a jelentőségét, hogy megalakult a Szlovák Nemzeti Tanács különleges bizottsága, amely a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozik. Ennek a bizottságnak a létezése — állapítja meg Novak — azt bizonyítja, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács figyelmet fordít a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek problémáinak megoldására.