Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-14 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK!— XXV. ÉVF., 10. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1969. JANUÁR 14., KEDD Feltárni a tartalékokat • A gazdasági reform első esztendejében gyáraink, üze­meink vezetői és dolgozói már érezték, milyen előnyös változások elindítója volt az új mechanizmus, az új kö­vetelmények hogyan tükröződnek az üzem gazdasági és gazdaságpolitikai életében. A kormány mindent megtett azért, hogy az első lépéseknél, az önállóság jóleső érzése mellett maguk mögött tudják a segítőkészséget. Az elmúlt egy esztendő — bár még korai volna teljes értékű konzekvenciát levonni — bebizonyította: egyik­­másik területen szükség van a közgazdasági szabályozók bátrabb alkalmazására. Másképpen: szigorítani kell a fel­tételeket, vagyis kiengedni azokat a „fékeket”, amelyek a gyorsabb és hatékonyabb ütemű fejlődést némileg vissza­fogták. Ennek következtében került sor az idén megyénk üzemeiben is az állami szubvenciók mérséklésére, illetve megszüntetésére, a vállalatfejlesztési alapok növelésére, a szabadáras kategóriába tartozó termékek számának bő­vítésére, a hitelfeltételek megszigorítására, a bérgazdál­kodásban a 4 százalékos szint eltörlésére stb. Nyílt titok, hogy az idén nehezebb lesz a vállalatok által meghatáro­zott nyereségtömeg elérése, mint az elmúlt esztendőben volt. A nagyobb követelmény arra kényszeríti a termelő kollektívákat, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek a meglevő lehetőségek felkutatására, a tartalékok kiakná­zására. Ennek mértéke, módja nemcsak gyáranként, ha­nem üzemrészenként, sőt műszakonként is változik­­ Az egyik legfontosabb feladat, hogy a gazdasági vezetők mindenütt nyíltan és őszintén mondják el, milyen mó­don kívánják elérni a tervezett nyereséget, s kinek mit kell tennie ezért. Helyes ismertetni azokat a technikai eszközöket, amelyek rendelkezésre állnak. Kertelés nél­kül mondják ki, mennyire versenyképesek a külföldi piacokon, és mit kell tenni az előnyös üzletkötésekért? Melyik terméket meddig lehet gazdaságosan termelni, mikorra várható egy-egy áruból telítettség a piacon, a vásárlók milyen új termékek előállítását sürgetik, milyen termelőtevékenységet tesz lehetővé a jelenlegi technikai színvonal. Mindezekkel egyidejűleg szükséges elmondani, hogy mit kell tenni a különböző áruk, gyártmányok ön­költségének csökkentéséért. Az eddigi „fékek” megszüntetése újabb impulzusokat ad majd megyénk üzemeiben, gyáraiban a hatékonyabb gazdálkodáshoz, a műszaki, közgazdasági és kereskedelmi munka színvonalának emeléséhez. Az 1968-as év tapasztalatai szerint nem kergetünk vágyálmokat, amikor a reform további sikeres kibonta­kozásában bízunk, annak sikerén fáradozunk. Kellemet­lenségek, nem várt meglepetések érhetnek ugyan ben­nünket, ezeket azonban a fejlődés, az új helyzet velejá­rójának tekintjük. Mivel ismerjük az előidéző okokat, korrigálásukhoz is megvannak az objektív és szubjektív feltételek, egy percig sem késlekedünk a kijavítással. Ide kívánkozik még annak hangsúlyozása, hogy a napi tenni­valók megoldását a vállalatok hosszabb távú fejlesztési koncepciójába helyes beleágyazni. Ahol máról-holnapra élnek, ott számolni kell azzal, hogy elháríthatatlan ne­hézségek is adódhatnak. A közgazdasági szabályozók szigorítása alapjában véve azokra a belső tartalékok feltárására ösztönöz, amelyeket jól ismernek a dolgozók és a vezetők. V. K Londoniak rohama a Smith-rezsim képviselete ellen A nemzetközösség csúcstalálkozójának viharos vasárnapja A London belvárosában a nemzetközösségi miniszterel­nökök értekezletével egyidejű­leg felvonuló mintegy ötezres tömegből levált több száz főnyi tüntető vasárnap délután megrohamozta a Rhodesda-há­­zat, a Smith-rezsim londoni képviseletének épületét. A tüntetőket nemcsak az ott vá­rakozó rendőri egységek, ha­nem a Smith-rendszert éltető szélsőjobboldali ellentüntetők fogadták. * Verekedés kezdődött, a felvonulók három ízben is megrohamozták a épüle­tet, behatolni azonban a kettős rendőrkordon miatt nem tud­tak. Több sebesültet mentőko­csik szállítottak el. Az egész jelenetet a Rhode­­sia-ház tetejéről szemlélte az a két bátor fiatalember, aki vasárnap hajnalban sziklamá­szó felszereléssel jutott fel a négyemeletes épület tetejére, letépte onnan a rhodesiai fe­hér telepesek zöld-fehér-zöld zászlaját és kitűzte helyébe a brit lobogót A menet egy másik csoport­ja A Rhodesia-háztól néhány száz méternyire levő dél­­afrikai nagykövetség ellen intézett támadást. A tüntetők bezúzták az épület mintegy ötven ablakát, beha­tolni azonban itt sem tudtak. Végül egy harmadik csoport a Downing Street 10., a mi­niszterelnökség elé vonult, hogy átnyújtsa tiltakozó petí­cióját. A tüntetés a késő délutáni órákban ért véget. A vasárnapi nagyszabású tüntetésen, amelynek során verekedés tört ki 130­? rendőr és körülbelül öt­száz tüntető között a Rho­­desia­ House és a dél-afri­kai nagykövetség előtt, a rendőrség harmincegy tüntetőt vett őrizetbe. Hivatalos adatok szerint 17 „Bobby” sebesült meg, a tün­tetők közül állítólag tizenné­gyen szorultak ápolásra. A harmincegy letartóztatott a rendőrbíróság elé kerül. A hétfő reggeli londoni la­pok előkelő helyen foglalkoz­nak a tüntetéssel, sok fény­képpel mutatják be a vereke­dést és nagy figyelmet szen­telnek a két fiatal hegymászónak, akik 17 órán át őrizték a maguk kitűzte brit lobo­gót a Rhodesia House te­tején. A 25 éves Ian Middlehurst és a 27 éves Jon Coles ellen nem indult eljárás, ugyanis a kor­mány furcsa helyzetbe kerül­ne, ha azért állítaná bíróság elé a két fiatalt,­ mert egy lá­zadó rezsim kalózlobogója he­lyébe a brit nemzeti zászlót tűzték ki. A hétfői Morning Star ve­zércikkben foglalkozik azzal a különös látvánnyal, hogy a brit rendőrség a Smith-féle gengszterbanda londoni képvi­seletét védelmezte a tüntetők ellen- „Olyan volt ez, mintha Wilson megparancsolta volna a rendőrségnek, védje meg a maffia londoni csoportját azoktól az állampolgároktól, akik követelik, hogy vonják meg a maffiától a működési engedélyt” — írja a lap. Új üzemet létesít a Ganz-Mávag A közelmúltban sok nógrádi bányász kapott áthelyezésről szóló papírt. A szénbányászat visszafejlesztése miatt azon­ban most sem történt elbocsá­tás, munkahelyet mindenki­nek biztosítottak. A cél, hogy a jövőben is a lehető legkevesebb prob­lémával, emberségesen történjék a visszafejlesz­tés. Ezért többoldalú erőfeszíté­seket tesz a vállalat, a me­gyei, járási párt- és tanácsi vezetés. Most ismét sikerről számolhatunk be, elsősorban a mátranováki és környéki ol­vasóinknak, hiszen őket érin­ti legkedvezőbben, megnyug­tatóan. Tavaly kezdődtek a tárgya­lások a budapesti Ganz-Má­vag Mozdony-Vagon- és Gép­gyár, valamint a Nógrádi Szén­bányák között, hogy a bányák visszafejleszté­sével felszabaduló munka­erő foglalkoztatása érde­kében üzemet létesítsenek Mátrano­vákon. .Január elején a vállalatok igazgatói, Pothornik József és Csergő János már aláírták a szerződést. A Nógrádi Szénbányák az ak­nak megszüntetésével fel­szabaduló állóeszközöket, te­rületet ad át az üzem létesí­téséhez. Az első lépcsőben már a negyedév végéig foko­zatosan kiürítik a központi műhelyt, az anyagraktárt és a hozzátartozó fészereket. Átad­ják a fatelepi irodát, kutat és vízművet. Év végéig fokoza­tosan kiürítik és átadják az iroda épületét, a fürdőt a hoz­zátartozó derítővel. Később döntenek majd Csurgó-akna­üzem külszíni létesítményei­nek átadásáról. Az átadó és átvevő munka­­vállalói számára biztosítja a fürdési, öltözési lehetőséget. A tervek szerint mintegy 100 fővel kezdődne a munka és év végére már 400 dolgozó foglalkoztatását biztosítják. Megegyezés született a mun­kaerő fokozatos átcsoportosí­tásával kapcsolatos kérdések­ben. A Ganz-Mávag február végéig elkészíti a jegyzéket a szakmai csoportosításról a munkaerő-szükséglet jellemzésével, és azt a Nóg­rádi Szénbányák rendelke­zésére bocsátja. Ez azért is fontos, hogy eset­leg a szükségletek szerint irá­nyítani tudják az átképzést. Az új üzem telepítése, fej­lesztése előreláthatólag olyan ütemű lesz, mint amilyen a mátranováki bányászkodás visszafejlesztése. A Nógrádi Szénbányák el­vállalta a szükséges új léte­sítmények tervezését és kivi­telezését is. Munkaalkalmat jelent ez is. A szükséges fel­mérések már folyamatban vannak. Készül a tervezőrész­leg is a munkára, hogy utána minél előbb megkezdhessék a kivitelezést. Magyar — szovjet kulturális együttműködési tárgyalás Hétfőn Moszkvában meg­kezdődött a magyar—szovjet kulturális együttműködési kormánybizottság 4. üléssza­ka. A többnapos tárgyaláso­kon a magyar küldöttséget Ilku Pál művelődésügyi mi­­niszter, a szovjet delegációt Jekatyerina Furceva művelő­désügyi miniszter vezeti. A tanácskozások napiren­d­jén szerepelnek az irodalom, a könyvkiadás, valamint a te­levízió terén megvalósítandó együttműködés kérdései, to­vábbá annak a tervnek meg­vitatása, amely Lenin szüle­tése 100., a Magyar Tanács­köztársaság kikiáltása 50. és hazánk felszabadulása 25. év­fordulójának ünnepi rendez­vényeivel kapcsolatos Újabb mesterséges hold az űrben A Szovjetunióban vasárnap Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz–263 jelzésű mester­séges holdat az űrkutatási program folytatása céljából. A szputnyik rátért pályá­jára. Berendezése kifogásta­lanul működik. A földi koor­dinációs számító központban feldolgozzák a beérkező ada­tokat. lalat számunkban: NATO -egységeik a szocialista országok határainál (2. oldal) ) A m­unk­ásifjúság mérföldkövei (3 oldal) * Palócföldről szól a nóta... (4. oldal) Alapozásról, átigazolásról, pályáról... (3. oldal) a gyerek (6. oldal) Vasárnap zárszámadó közgyűlés Ecsegen Utolsó szakaszába érkezett az előkészítő munka Utolsó szakaszába érkezett Nógrád megye közös gazdasá­gaiban a zárszámadást előké­szítő munka. Most első alka­lommal történik meg, hogy a szövetkezetek zárszámadását — még a gyengébb körülmények között gazdálkodó közössége­ket sem — nem vizsgálják fe­lül a járási tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályain. Ezért a közös gazda­ságokban a főkönyvelők, a számviteli dolgozók a szoká­sosnál is nagyobb felelősség­gel készítik a zárszámadást, alakítják ki a felhalmozás és elosztás arányait. A napokban már sor kerül az első zárszámadó közgyű­lésre is. Az ecsegi Béke Ter­melőszövetkezetben nyert ér­tesülés szerint 19-én, azaz va­sárnap délelőtt jönnek össze az elmúlt évet értékelő köz­gyűlésre a tagok. Amint azt Miklós Sándor, a közös gaz­daság elnöke mondotta, a kö­zösség eredményesebb eszten­dőt zár, mint egy évvel az­előtt. A növénytermesztés és állattenyészté­ eredményei le­hetővé teszik, hogy a korábbi 50 forintos munkaegység he­lyett most 55 forintot fizes­senek. Emellett mintegy egy­millió-kétszázezer forintot tar­talékolnak. Az ecsegi közgyűlést a ter­melőszövetkezeti tagok tanács­kozásának egész sora követi. Az országosan is jó hírű dré­­gelypalánki Szondy Termelő­­szövetkezetben január 23-án kerül sor a szövetkezeti tagok tanácskozására. Az előzetes számítások szerint Kapás Jó­zsef elnök ugyancsak eredmé­nyes esztendőről adhat szá­mot a termelőszövetkezet tag­ságának. Január 24-én a mát­­raszőllősi termelőszövetkezet­ben tartják a közgyűlést. 25- én Csitáron jönnek össze a tagok, hogy értékeljék az el­múlt esztendő gazdálkodását. A közgyűlésnek a csitári gaz­daságban különös jelentősége van, hiszen ezt a mostani évet már az iUnyi termelőszövet­kezettel együtt kezdték. Még januárban megtartja a­­ zárszámadó közgyűlését töb­bek között a dej­tári József Attila Termelőszövetkezet, a pásztói Béke Tsz, a buják, Zöldmező Termelőszövetkezet, valamint a balassagyarmati közös gazdaság is. ftrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ1 Ságújfalui citcrások a szövetkezeti együttesek és népművészek országos vetélkedőjének salgótarjáni döntőjén (Beszámoló a 4. oldalon)

Next