Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRÁD •• AZ M52MO­NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 50. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR 1969. MÁRCIUS 1., SZOMBAT NYOLC OLDAL Nyolc oldalon jelenünk meg mától kezdve hétközna­ponként, vasárnapi számunk pedig 12 oldalas. Reméljük, hogy az olvasó is örömét le­li majd a nagyobb terjede­lemben. Régi vágyunk: az oldalszám-bővítés olvasóink kívánsága is volt. Előfizető­ink, szerkesztőségünk látoga­tói, levélíróink sokszor szó­vá tették: miért nem jelen­het meg a lap hétköznapon­ként legalább nyolc olda­lon? Teljesült a közös kívánság. Évek óta vártunk arra, hogy nyolcoldalas legyen a lap, mert úgy éreztük­ csak így tudunk több, jobb és alapo­sabb információt adni az ol­vasónak. Mindig hangsúlyoz­tuk: van erre erőnk, a lehe­tőség pedig mától fogva adott. Mivel a megnőtt ter­jedelemnek anyagi kihatásai is vannak, az előfizetési díj is emelkedett. Ennek ellené­re abban bízunk, hogy régi előfizetőink megmaradnak, sőt növekszik majd lapunk barátainak, olvasóinak tábo­ra. Mire alapozzuk ezt a re­ményünket? Egyrészt arra, hogy a nagyobb terjedelem több információra- több elemző cikkre ad lehetőséget, helye lesz a folytatásos re­génynek, a sportrovatban kedden két oldalon, számol­hatunk be az országos, a me­gyei és járási eredményekről. Ezzel együtt mód nyílik ar­ra is, hogy egy-egy témakört alaposabban ismertessünk, és részletesebben beszámolhas­sunk az olvasók észrevételei­ről, illetve válaszolhassunk kérdéseikre, az őket foglal­koztató problémákra. Ezt a célt szolgálta köz­vélemény-kutatásunk is. A több mint ötezer beérkezett­ kérdőív számos hasznos ja­vaslatot nyújtott a szerkesz­tőségnek. Annyit már előre elmondhatunk, hogy sok-sok kérdésre választ adunk a lap hasábjain,­­ így a me­gye- illetve Salgótarján fejlő­déséről, foglalkozunk a vá­rosrendezéssel és az ezzel já­ró gondokkal. Írunk az ifjú­ság helyzetéről, kulturális életünkről, kielégítjük a tu­­domány és technika iránt érdeklődők igényeit stb. Új rovatokkal tesszük színeseb­bé, gazdagabbá, tartalmasab­bá a lapot, ahogy kedves ol­vasóink igénylik. Mindez meg csak a kezdet, de a már beérkezett közvélemény-ku­tató ívekről summázva meg­állapíthatjuk: a feltett kér­dések és javaslatok izgalma­sak, érdekesek — az olva­sók igényeinek kielégítése rajtunk, újságírókon múlik. Korábban is hangsúlyoz­tuk, hogy a NÓGRÁD fel­adata a közvélemény helyes és gyors tájékoztatása, ezért tulajdonítottunk oly nagy fontosságot olvasóink kérdé­seinek, észrevételeinek. Kér­jük azokat, akik eddig is ír­tak a szerkesztőségnek, tele­fonon, vagy személyesen fel­kerestek bennünket, jöjjenek ezután is. Reméljük, hogy új olvasóink is jó barátságot kötnek velünk. Hadd ismételjük meg: iz­galommal, felelőséggel ter­vezzük a nyolcoldalas lapot. Minden szándékunk arra irányul, hogy a bővülő ter­jedelem lehetőségeit kihasz­nálva az eddiginél jobban, eredményesebben szolgáljuk feladatunkat. E munkában számítunk hűséges előfizető­inkre, az olvasókra, arra hogy segítik táborunk növe­lését és még gyakrabban hív­ják fel figyelmünket a fon­tos közérdekű témákra. így is segítik a lapszerkesztést, a jobb tájékoztatást. M­ai számunkban: Demokrácia — önállóság — aktivitás (2—3. oldal) A kőszívű ember fiai (6. oldal) Bemutatjuk az SBTC-t (7. oldal) Több növényvédelmi szakembert vár a falu Tegnap délelőtt Balassagyar­maton, a termelőszövetkezeti főagronómusok, valamint a nö­vényvédelemmel foglalkozó szakemberek részvételével ta­nácskozást tartottak a Nö­vényvédő Állomás­­ székházá­­ban. Dr. Nechay Olivér, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi főosztályvezető-helyettes A nö­vényvédelem időszerű prob­lémái címmel tartott előadást. Az összejövetelt a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya, az Agrártu­dományi Egyesület megyei szervezetének növényvédelmi osztálya, valamint a Növény­védő Állomás rendezte. Az előadó többek között el­mondotta, hogy a mezőgazda­­sági termelésben rendkívül fontos szerepet játszik a nö­vényvédelem és a kemizálás. Ezért országos szinten komoly erőfeszítéseket tesznek,­­ hogy növeljék az üzemi növényvé­delemben tevékenykedő szak­emberek, mérnökök, techniku­sok számát. Szükség van to­vábbá arra is, hogy a mező­­gazdasági üzemek maguk gya­rapítsák a növényvédelmi szakmunkások, valamint a be­tanított munkások körét. Fon­tos ez azért, hogy eredménye­sen lássák el valamennyi gaz­daságban a növényvédelmi tennivalókat. Szó esett arról is, hogy az elmúlt esztendőben már mint­egy kétszázötven különböző növényvédő szer vegyszer volt forgalomban. A kémiai szerek köre, a továbbiakban még bő­vül. Ez csak növeli a szak­emberek, a szakmunkások és a betanított munkások iránti igényt Hiszen a kémiai sze­rek közül sok káros hatással van a hasznos élő szervezetek­re, az emberre is. Az elmúlt évben az országban 1800 mér­gezés történt, mert nem is­merték, vagy nem tartották be az ezzel kapcsolatos óvórend­szabályokat. Nógrád megye ilyen tekintetben jól áll. Mind­össze két mérgezés történt, de nem járt komolyabb következ­ményekkel. A vitában több szakember kért szót. A növényvédelmi kódex végrehajtásával kapcso­latos problémákról és a szak­munkásképzés szükségességé­­ről beszéltek. A tanácskozás­­résztvevői végül megtekintet­ték a Növényvédő Állomás székházát, telephelyét Tóta Ferenc igazgató kalauzolásá­val. Ez alkalommal rendezték meg a növényvédelemmel kap­csolatos szakkönyvek kiállítá­sát is. Ülést tartott a SZOT Pénteken az ÉDOSZ-szék­­házban ülést tartott a Szak­­szervezetek Országos Taná­csa. Virszlay Gyula, SZOT- titkár megnyitója után Geréb Sándorné, a SZOT titkára szá­molt be a magyar szakszerve­zetek nemzetközi tevékenysé­géről. Majd Ligeti László, a Kereskedelmi, Pénzügyi­ és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szóbeli előterjesztést tett az elnökség írásos jelentéséhez, amely a lakosság ellátásával, a minőség és az árak alaku­lásával és a KPVDSZ ezzel­­ kapcsolatos tevékenységével­­ foglalkozik. Az előadásokat vi­­i­ta követte. is A MŰST MENTEN Karancsságon jártak a héten munkatársaink, amint tudósításunk címe is mutatja, a Sal­gótarján—Balassagyarmat közötti országút mellett. A képen azonban már a helység be­kötő útja látható, amely egyáltalán nem büszkesége a községnek, kikezdte a hólé és az eső. Sarat, vizet taposnak az utcán járó gyermekek is. (Összeállításunk az 5. oldalon) Tavaszvárás — vendégvárás Új turistaszálló épül Eresztvényben — Idegenforgalmi centrum Hollókőn — Bővítik a tábort Nyolc esztendővel ezelőtt alakult a Nógrád megyei Ide­genforgalmi Hivatal, s azóta évről évre szebb eredménye­ket produkál. Az elmúlt évi fejlődés érzékeltetésére egy sajátos idegenforgalmi adat. 1967-hez viszonyítva mint­­egy 3200-zal több­ éjszakát töl­töttek el nálunk vendégeink. A megyénkbe látogató ide­genek fogadására, hiánytalan ellátására idén is alaposan felkészült az idegenforgalmi hivatal. A megyében renovál­ok, festik, minden kényelem­nél ellátják a turistaszálláso­­kat, hogy a vendégek jó be­­nyomásokat kapjanak a nógrá­­diak vendégszeretetéről. Szük­­séges is a készülődés, mert már eddig számos diák és fel­nőtt turistacsoport jelentette be érkezését. Az idegenforgalom továbbf­­ejlesztésére sokakat érdeklő elveket formálnak. Csaknem k­ilencmillió forintos költség­­:él új, kétemeletes turista­szálló építkezése kezdődik el az dén Eresztvényben. Az ide­­genforgalmi kombinátban 34, egyenként 2 ágyas, 1 pótágyas, is 8 ötágyas szoba, étterem, presszó és különterem áll majd a vendégek rendelkezé­ére. A terveket úgy készítet­­ék, hogy a szálló tanfolya­­mok, továbbképzések rendezé­sére is alkalmas legyen, erre tágas előadótermet építenek. Az étkeztetést pedig 100 ada­gos konyhából látják el. Az eresztvényi vegyes idegenfor­galmi kombinát a jövő év vé­gére üzemképes lesz. Tavaly „lépett be” a város idegenforgalmába a Tóstrand melletti camping, amely már kezdetben is nagy népszerű­ségnek örvendett. A camping férőhelyeit tovább bővítik, be­fogadóképessége jövőre már jóval nagyobb lesz. Nyáron pedig korszerűen megvilágí­tott utat építenek hozzá. Hollókőn valóságos turista­centrumot alakítanak ki. Kö­zel 20 épületet vásárolnak meg szálló, falumúzeum, or­vosi rendelő, presszó létesí­tésére. Sor kerül a falu belső rendezésére, szépítésére, a hol­lókői vár belső feltárására, s jelenlegi állapotának konzer­válására. A közkedvelt bánki tavat még vonzóbbá teszik: a stran­dot áttelepítik a tó napos ol­dalára, kabinokat építenek, s kikotorják a tavat. A megye nevezetességeinek, természeti szépségeinek nép­szerűsítésére sokoldalú pro­pagandát fejt ki az idegen­­forgalmi hivatal. Többek kö­zött: a színes bőröndcímkéket gyűjtő turistákat új „példá­nyokkal” lepik meg. A Ra­dics István grafikusművész tervezte — a várost és a cam­­pinget ábrázoló — címkék már nyomdában vannak. Mindezeken kívül foglalkoz­nak olyan tervekkel is, ame­lyek megvalósulása a távolab­bi jövőben várható. Ilyen cél például a nógrádi várromok helyrehozása, s a csodálatos gazdagságú nógrádi népviseleti hagyományok ápolása. Ez a felvételünk a­ mátraverebélyi zárszámadó közgyűlés után a vidám tsz-mulatságon készült. A falu ünnepén a tagság vendége volt Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára is, aki a közgyűlést követő könnyed órákban a nagyteremben, az tsz-tagok közt foglalt helyet, s osztozott gondtalan örömükben (Riportunk a 3. oldalon.) Jelentős burgonya­termesztő táj Országos tanácskozás a szécsényi tsz-ben Az ország vető- és étkezési­­burgonya-ellátását közvetle­nül a­ burgonya tárolása, elő­­haj­tatása, termesztése érdeké­ben végzett kísérletet, az ed­dig alkalmazott gyakorlat ta­pasztalatait értékelték tegnap Szécsényben a II. Rákóczi Tsz-ben. Dr. Boros József, Szabó Norbert, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet, és dr. Sárvári István, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola kutatói, tárolási és előhajtatási módszereket ismer­tettek, amelyek a nógrádi és a vendégként érkezett dunántú­li burgonyaterm­esztő gazdasá­gokban is jól alkalmazhatók. A kutatások és a termelés gyakorlati tapasztalatai egy­aránt azt igazolják: az előhajtatás alapvető fel­tétele az eredményes, ki­tűnő minőségű, nagyhoza­mú burgonyatermesztés­nek A két intézeten kívül a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Vetőmagter­­meltető Vállalat, a Vetőmag­felügyelőség, a SZÖVOSZ és a MÉK is képviseltették ma­gukat a tanácskozáson. Nógrád megyében mintegy tíz tíz másfél ezer holdon ter­melt tavaly vetőburgonyát a nyírségi intézetnek. A termelt burgonya mennyisége megkö­zelítette a 100 mázsát hol­danként, minősége a nógrádi burgonyatermesztők szakér­telméről tanúskodik. Mind­ezek az ország egyik legjelen­tősebb burgonyatermesztő tá­jává tették Nógrádot. A szé­­csényi termelőszövetkezetnek fontos szerep jut a termesztő gazdaságok között. Mint azt Bene József, a több mint négyezer holdas gazdaság fő­­agronómusa mondotta, 350 holdon termelnek az idén ve­tőburgonyát. A növénytermesztés 17 milliós bevételének körül­belül egyharmadát a bur­gonya hozta tavaly. A nyírségi kutatóintézet se­gítségével sikerült olyan tá­rolási, előhajtatási módszere­ket bevezetni, amelyek vi­szonylag alacsony költséggel hoznak eredményt. A téliesített, többféle hasz­nosítású tárolót, a fűthető fó­liasátrakat, ahol a burgonya előhajtatása történik, Török László agronómus mutatta be a tanácskozás résztvevőinek Kiderült, hogy a szövetkezet 19 vagon burgonyát tárol az egyszerű megoldású, jól fűt­hető fóliasátrak alatt, egyszer­re három vagonnyi burgonyát előcsíráztatnak. Ez a módszer olcsóbb, gazdaságosabb, mint az eddig alkalmazott eljárás. A gyakorlati bemutatót kö­vetően hasznos eszmecsere alakult ki a kutatók és a szö­vetkezetekben dolgozó gya­korlati szakemberek között. Mindenekelőtt az előhajtatás feltételeiről, a burgonyater­­mesztés korszerű gépeiről, a hagyományos és új fajtákról esett szó-

Next