Nógrád, 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

pártreh­abilitáció Szlovákiában A Szlovák Kommunista Párt Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának po­zsonyi ülésén foglalkoztak a pártrehabilitáció kérdésével. Megállapították, hogy az öt­venes évek hibáinak és tor­zulásainak helyrehozása már 1957-ben elkezdődött, de gyor­sabb ütemben csak 1963-ban a CSKP KB áprilisi ülése után indult meg. 1963. és 1966. között hely­reállították azok párttagsá­gát, akik a múltban jelentős politikai, állami és gazdasá­gi funkciót viseltek, továbbá az egykor illegalitásban te­vékenykedő pártmunkások­nak, partizánoknak, a spanyol polgárháborúban a nemzet­közi brigádok tagjaként­ részt vett személyeknek a párttag­ságát. A bizottság helytelennek tartja azonban, hogy a jel­zett időszakban nem reha­bilitáltak olyan kommunistá­kat, akiket 1956 után súj­tottak pártbüntetéssel a ko­rábbi évek torzulásainak nyílt bírálata miatt. A CSKP KB január utáni politikájának pozitív elemei közé tartozik az az őszinte törekvés, hogy felszámolja a korábbi időszak káros örök­ségét, s helyrehozza a párt­élet és a szocialista törvé­nyesség normáinak megsér­téséből fakadó hibákat. Az SZKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága megálla­pítja, hogy ezt a célkitűzést sikerült megvalósítani 1969 végéig. Alapjában véve meg­oldottnak tekintendő a párt­rehabilitáció Szlovákiában. (MTI) Újabb vádemelés My Lai miatt Újabb személy ellen emelt vádat a Pentagon a My Lai-i tömeggyilkosság ügyében foly­tatott vizsgálat során. Az ötö­dik vádlott Thomas Willing­ham 25 éves százados, aki az Americal Division harmadik ezredének negyedik zászlóaljá­ban volt szakaszparancsnok a tömeggyilkosság idején. A vád szerint részt vett a Son My tér­ségében végrehajtott mészár­lásban. Egy amerikai hadbíró ideig­lenesen május 18-ra tűzte ki Celley főhadnagynak, a My 1­­ aiban rendezett vérengzés első számú vádlottjának pe­rét. (MTI) I Koszigin fogadta Egon Bahrt tárnyalás­os erőről való lemondásról Moszkvai hivatalos beje­lentés szerint Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterelnök pénteken a Kremlben fo­gadta Egon Bahrt, a nyugat­német szövetségi kancellári hivatal államtitkárát és be­szélgetést folytatott vele a mindkét felet érdeklő kér­désekről. Moszkvai nyugatnémet for­rások szerint a Koszigin— Bahr találkozó a nyugatné­met államtitkár kérésére jött létre és másfél óra hosszat tartott. Részt vett rajta Fa­lin, a szovjet külügyminisz­térium kollégiumának tagja és Allardt moszkvai nyugat­német nagykövet. Ugyancsak moszkvai nyu­gatnémet források szerint Egon Bahr államtitkár meg­hosszabbította moszkvai tar­tózkodási vízumát, ami arra utal, hogy a szovjet—nyugat­német tárgyalások az erő­szakról való, kölcsönös le­mondás ügyében tovább foly­tatódnak. (MTI) Brandt lehetségesnek tartja a tárgyalásokat Willy Brandt kancellár le­hetségesnek tartja, hogy a két német állam tárgyalásokat foly­tasson egymással. A Koppenhágában tartózko­dó kancellár pénteken a dán­­német társaság gyűlésén mon­dott rövid beszédében a többi között azt mondotta: „lehetsé­gesnek tűnik, hogy németek is­mét szót váltsanak németek­kel.” A Reuter szerint a kancellár még nem döntötte el, miként válaszol Willi Stoph felhívásá­ra. (MTI) Elcsempészték „biztonságból" Shelley Nadellt, azt a nőt, aki felbecsülhetetlen értékű információval bizonyítékot adott a rendőrség kezébe a Manson-féle kaliforniai tö­­meggyilkosság ügyében, „sa­ját biztonsága” érdekében Kalifornia államból ismeret­len rejtekhelyre csempészték ki. A 31 éves Nadell asszony hamisított orvosi recepttel akart kábítószert kiváltani és ezért került Los Angeles­ben börtönbe. Egy cellába zárták Susan Atkins-szal, az­zal a 21 éves lánnyal, aki tagja volt Charles Manson hippi-„családjának”. Atkins a börtönben elmondta Nadell asszonynak, hogyan gyilkol­ták meg 1969 augusztusában Sharon Tate filmszínésznőt és hat másik embert. Nadell asszony másnap reggel mind­ezt visszamondta, és ekkor már Susan Atkins sem ta­gadott: most ő a koronata­nú. Amióta vallott,­­ Shelley Nadellt a börtönben sokszor megfenyegették. (MTI) NÓGRÁD 1970. február 14., szombat Ülést tartott az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja (Folytatás az 1. oldalról.) vezetője összefoglalójában rá­mutatott, hogy a harmadik ötéves tervet nemcsak teljesí­ti a megye, de megvetette az alapjait a jövőnek is. Különö­sen nagy jelentősége van an­nak, hogy a párt és a kor­mány segítségével megoldódik a bányászat visszafejlesztésé­vel felszabaduló munkások foglalkoztatása. A megyében a harmadik ötéves terv eddig el­telt évei során mintegy 7 ezer új munkahelyet teremtet­tek. Ezenkívül a kormány ál­tal a megye rendelkezésére bo­csátott csaknem 300 millió fo­rint iparfejlesztési alap segít­ségével már eddig 9 vállalat Nógrád megyei letelepedését segítették elő, és a letelepülő vállalatok hozzájárulásával együtt ez összességében csak­nem egymilliárd forint érté­kű, korábban nem tervezett ipari beruházásokat, s a me­gye iparszerkezetének fel­frissülését, korszerűsítését hoz­ta és hozta magával. Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja ezu­tán napi ügyeket tárgyalt. Fegyveres összetűzések Lesothoban A Dél-Afrika területébe ékelt Lesothoban, ahol nem­rég az ellenzéki győzelem­mel befejeződött választáso­kat Leabua Jonathan „mi­niszterelnöki puccsal” fordí­totta a visszájára, a péntek­re virradó éjjel összecsapá­sok robbantak ki az ellen­zék és a kormány erői kö­zött. A tudósítások arról szá­molnak be, hogy egy csapat fegyveres megtámadta a le­­sothoi rendőr-főkapitányság épületét. Fél órán át lehetett hallani a géppuskaropogást. A kormányerők megszólaltat­ták a szirénákat, hogy a ve­szélyeztetett ponton össze­­gyűjtsék a szabadnapos ren­dőröket és szabadságos ka­tonákat. Lövöldözést hallot­tak a város más pontjairól is. Úgy tudják, hogy járóke­lők is megsebesültek. A fő­városba vezető útvonalakat katonaság zárta el. Az események közvetlen előzménye, hogy csütörtökön az ország keleti részében, Mokhod­ongban letartóztat­ták a király fivérét, Mathe­­alira Seeiso törzsfőnököt, aki az ellenzékkel szimpatizált. Azon a területen, ahol a köz­­igazgatást irányította, az el­lenzéki Lesothoi Kongres­­­szus Párt nagy többséggel győzött kormánypárti jelöl­tek fölött. Seeiso törzsfőnök letartóztatását az érvényte­lenített választások után el­rendelt rendkívüli állapottal indokolták. A Dél-Afrika-barát minisz­terelnök, Leabua Jonathan börtönbe vetette az ellenzé­ki politikusokat és házi őrizet alá helyezte Moshoeshoe királyt is. Egyelőre nem is­merik a péntekre virradó éj­jel lezajlott események pon­tos menetét, és azt sem tud­ni, hogy történt-e kísérlet a kongresszus párttal kapcso­latban álló király kiszabadí­tására. Az AP hírügynök­ség tudósítója azonban arról számol be, hogy a homokkő­ből épült királyi palota kör­nyékéről is hallatszott he­ves lövöldözés. (MTI) A KPVDSZ megyei bizottságának ülése Miért esett vissza az újítómozgalom Tegnapi ülésén a KPVDSZ megyei bizottsága a többi kö­zött azt vizsgálta, hogy miért esett vissza az újítómozgalom megyénk kereskedelmében. Kiderült, hogy az utóbbi két esztendőben az előzőkhöz vi­szonyítva az országos ranglis­tán is kedvezőtlen helyre ke­rült a megye kereskedelme. 1968-ban 46 újítást jegyeztek be, amelyből 22-t fogadtak el, és tizennégyet vezettek be. A múlt esztendőben a be­nyújtott 69 újításból 29-re mondtak igent, és 28-at haszno­sítottak. Az elmúlt két évben kifizetett újítási díjak összege megközelíti a 25 ezer forintot. Miért tartják távol magukat a mozgalomtól a dolgozók? — vizsgálta a megyei bizottság. Megállapította, hogy a válla­latok gazdasági vezetői és szak­­szervezeti bizottságai nem for­dítanak kellő gondot erre a te­rületre, pedig az újítómozga­lomból származó eredmények a vállalati érdeket szolgálják. Ez az érdektelenség aztán végig­gyűrűzik a dolgozók soraiban is. Míg­­ korábban a szocialista brigádok vállalásai között az újítás is szerepelt, az utóbbi időben erről teljesen elfeled­keztek. A vállalati újítási fel­adattervek — ahol van ilyen —, majdnem kizárólag a köz­ponti direktívákat tartalmaz­zák, nem igazodnak a vállala­tok sajátosságaihoz. A vállala­tok újítási előadói sem törik magukat a mozgalom sikeré­ért, sőt a szakszervezeti újítási felelősökkel sem megfelelő a kapcsolatuk. Az újítási rendelet szerint, a benyújtástól számított két na­pon belül, a javaslatot el kell helyezni az újítási hirdetőtáb­lán, hogy azt a dolgozók is­merjék meg. Ezt majdnem mindenütt elmulasztják. Von­tatott a szakvéleményezés, ami kitolja az intézkedési határ­időt, zavarja az egyszemélyi el­bírálók munkáját. Az újítók­kal szerződés formájában csak utólag, újításuk bevezetése után állapodnak meg az anya­gi feltételekben. Előadódik, hogy az elfogadott újításokat sem vezetik be. A korábban jól működő újítókörök las­san teljesen megszűnnek. A legnagyobb hiba az, hogy a dol­gozók többségének fogalma sincs arról, hogy a vállalat vezetősége mihez és miért kér az újítókedvű dolgozók segít­ségét. Egyes helyeken előfor­dul, hogy szakszervezeti gyű­lésen, vállalati értekezleten pár szóval megemlítik az újí­tási feladatokat, utána majd­nem minden marad a régiben. A megyei bizottság úgy vé­li, hogy az újítómozgalom fel­lendítéséhez megvannak a le­hetőségek. Határozatában ki­mondta, hogy háromtagú újító bizottságokat kell szer­vezni azokból az aktívákból, akik szívesen segítik ezt a munkát. A területi bizottság­nál létrehoznak egy újítókört, ahol havonta találkoznak és folytatnak eszmecserét a ten­nivalókról, a jövő elképzelései­ről. A nagyobb vállalatoknál pedig életre keltik a koráb­ban működő újítóköröket. Végül felhívják a gazdasági vezetők figyelmét az újítómoz­galomban való fokozottabb te­vékenységre, megszervezik a társadalmi ellenőrzést és sok­rétűen megoldják az újítók népszerűsítését. A tapasztala­tokról és a további elképzelé­sekről feljegyzést küldenek a megyei tanács kereskedelmi osztályához, intézkedés cél­jából. Halász Sándor, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára összefoglalójában a szakszerve­­zeti bizottságok és a gazdasá­gi vezetők kezdeményező, buz­dító, serkentő, ösztönző szere­pét hangsúlyozta a mozgalom fellendítésében. Böcz Sándor, az MTI tudósí­tója jelenti Kairóból. Mint ismeretes, az izraeli légierő csütörtökön reggel barbár támadást hajtott vég­re az egyiptomi Abu Zabal község ellen, amely Kairótól északkeletre fekszik, mintegy harminc kilométerre a fővá­rostól. A támadás napján az MTI tudósítója a külföldi saj­tó több képviselőjével együtt felkereste a támadás színhe­lyét. A példátlan kegyetlenséggel kitervelt és végrehajtott ter­rortámadás célpontja az Abu Zabal-i állami fémkohászati üzem volt, amelynek az ég­világon semmi köze sincs a h­ion­iparhoz, hisz­en fennállása óta vasszerkezeteket gyárt, főként a betonozáshoz szük­séges gömbvasakat és huza­lokat. A tudósítókat Ahmed Fahmi fiatal mérnök tájékoztatta, ki maga is könnyebb sérülé­seket szenvedett. A Legsúlyosabb találat a mechanikai műhelyt érte, a legtöbben itt lelték halálukat, a sebesülteket késed­elem nél­kül kórházba szállították. A gyár gyakorlatilag megbénult. K­ét-három műhely, köztük a karbantartó és az áramfej­lesztő teljesen romba dőlt, de a többi is súlyosan megron­gálódott. A tudósítók még füstölgő romok között, szétszórt, össze­zsugorodott gömb­vasakon, fémlemezekein, apró darabok­ra tört tetőcserepeken lép­kedve járták be a pusztulás színhelyét. Az összeomlott mechanikai műhely közelében döglött ló teteme hevert, ki­fordult belekkel. A gyárkapu­nál fehér lepedőbe csavart halottat helyeztek el egy taxi hátsó ülésén. A kocsi közelé­ben középkorú férfi zokogott vigasztalni ártatlanul. A hivatalos jelentésekből az is kitűnik, hogy a táma­dást két amerikai gyártmá­nyú, Phantom típusú izraeli gép hajtotta végr­e. A gyilkos akció során rakétákat, nem­zetközileg tiltott napalombom­­bákat és időzített bombáikat vetettek be. Az 1967-es izraeli agresszió óta ez a bombatámadás kö­vetelte a legtöbb polgári ál­dozatot. A célpont kiválasztá­sa és a támadás jellege, mé­rete egyaránt arról tanúsko­dik, hogy Tel Aviv folytatja a „pszichológiai" hadviselés eszkalációját. Az eddigi ta­pasztalatok viszont kétségbe­­vonhatatlanul bizonyítják, hogy ez az agresszív számítás nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. Heikal, a kairói Al-Ahram­ főszerkesztője szokásos pénte­ki vezércikkében egy „kül­földi, de a közel-keleti hely­zet kérdéseiben járatos diplo­matával” folytatott beszélge­tésről számol be. A meg nem nevezett dip­lomata értesülései szerint az elkövetkezendő száz napban Egyiptom koncentrált villám­­háborúra számíthat Izrael ré­széiről. Száz nap van még hátra a líbiai Wheelus tá­maszpont teljes kiürítéséig — ez alatt az időszak alatt a Tel Aviv és Washington között létrejött megállapodás értel­mében az ellenség minden te­rületen fokozza az­ EAK elle­ni támadásait, és arra számít, hogy ezzel meg tudja dönte­ni a kairói haladó rendszert. A diplomata értesülései sze­rint „Izrael bízik abban, hogy hat héten belül megszabadul a jelenlegi kairói rendszer­től.” tévedéseket, a katonák néha saját bajtársaikra is tüzet nyitnak” — írja a Jerusalem Post. Golda Meir izraeli minisz­terelnök csütörtökön este a Tel Aviv-i Rádiónak adott nyilatkozatában cáfolta azo­kat a híreket, amelyek sze­rint az izraeli kabineten be­­lül ellentétek vannak a belső egyiptomi célpontok elleni légitámadások hasznosságá­nak megítélésében. Azok a jelentések, amelyek szerint Abda Ebam külügyminiszter a légitámadások felfüggesz­tése mellett szállt volna sík­ra a közelmúltban, teljesség­gel megalapozatlanok — mondotta Golda Meir. Helyszíni tudósítás Abu Zabáiból tárgyjutalomban részesítik. A Magyarnándori Állami Gazdaság vezetői tavaly hat szakszervezeti bizalmit juta­lomképpen hétnapos moszk­­va—leningrádi útra küldtek, öten kiváló dolgozó jelvényt és kétheti fizetésnek meg­felelő jutalmat kaptak. A fejlődés ellenére sem sikerült azonban még mara­déktalanul végrehajtani a kongresszus és a MEDOSZ- elnökség határozatait. Ezért a megyebizottság változatla­nul nagy gondot fordít a szakszervezeti csoportok, a bizalmiak munkájának segí­tésére, támogatására, hiszen ez fontos része a szakszerve­zeti demokrácia továbbfej­lesztésének. Puskás Ferenc, a MEDOSZ Országos Központja szerve­zési osztályának vezetője is erre hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelmét. Aján­lotta, hogy a megyebizottság tegye rendszeressé a szak­­szervezeti bizalmiak oktatá­sát. Az információra különö­sen a gyengébben működő és az újonnan alakult alapszer­vezeteknél van szükség. Ben­­csik István, az erdőgazdaság szakszervezeti bizottságának titkára arról beszélt, hogy a szakszervezeti bizottságok vizsgálják felül a kialakított csoportok rendszerét, és ahol nagy területen, szétszórtan dolgoznak, ott növeljék a bi­zalmiak számát. Megállapí­tása teljes egyetértésre ta­lált a MEDOSZ megyei bi­zottságánál. Hajdú József, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti­­ cso­portok sokat segíthetnek a termelékenység növelésében, a munkafegyelem javításában, ezért segíteni, támogatni kell munkájukat. Végezetül Kanyó Béla, a MEDOSZ megyei titkára tá­jékoztatta a résztvevőket a két megyebizottsági ülés kö­zött végzett legfontosabb munkákról. * Az iz­raeli sajtó a csütörtö­ki légitámadással kapcsola­tos jelentéseiben mindent el­követ, hogy a hivatalos Tel Aviv-i verziónak megfelelően „merő tévedésként” állítsa be az üzem bombázását. „Hábo­rúban minden előfordulhat, és minden hadsereg követ el ★ A pénteki Unitéban írt ve­zércikkében Giancarlo Pajet­­ta, az OKP vezetőségének tagja, az Unitá főszerkesztője élesen elítéli az Abu Zabal-i gyár ellen intézett izraeli bombatámadást, ami hetven munkás életébe került Rá­mutat, a napról napra sú­lyosbodó közel-keleti helyzet arra vezethető vissza, hogy az amerikai imperialisták és más országok — köztük Olaszország — konzervatív erői támogatják Izraelt. A továbbiakban a vezér­cikk hangoztatja, hogy akik a béke oldalán állnak, ki kell mondják: elég az izraeli ag­resszióból. Az olasz kormány nem hallgathat — írja a töb­bi között Fayetta. Tanácskozott a MID­OSZ megyei bizottsága Nógrád megye állami me­zőgazdasági üzemeiben több mint ötezer szakszervezeti tagot tartanak nyilván. A 31 alapszervezetben csaknem 300 bizalmi csoport tevékeny­kedik. A MEDOSZ XXII. kongresszusának határozata értelmében a megyei bizott­ság rendszeresen vizsgálja, értékeli a szakszervezeti cso­portok, bizalmiak tevékeny­ségét. Az eddigi tapasztala­tokat összegezték a megyei bizottság ülésén is, amelyet tegnap tartottak Salgótarján­ban. Kanyó Béla, a MEDOSZ Nógrád megyei Bizottságá­nak titkára előterjesztésében megállapította, hogy a szak­­szervezeti csoportok, bizalmi­ak tevékenysége egyre tar­talmasabb, egyre hatékonyabb lesz a mezőgazdasági üze­mekben. Általános a tapasztalat, hogy a szakszervezeti bizott­ságok többsége kellőképpen irányítja a bizalmi csoportok, a bizalmiak tevékenységét. Ennek eredménye, hogy a csoportok mozgalmi és gaz­dasági feladataikat általában jól ellátják. Rendszeresen ta­nácskoznak olyan lényeges kérdésekben, mint az üzemi kollektív szerződések, a szo­cialista munkaverseny, a szo­cialista brigádmozgalom, a dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülése, a munkaidő rendezésével összefüggő ten­nivalók. A bizalmi csoportok, a bi­zalmiak tevékenységét a szak­­szervezeti és a gazdasági ve­zetők a legtöbb helyen el­ismerik. Látják, hogy a szak­­szervezeti bizalmi összekötő kapocs a gazdasági vezetők, a mozgalmi vezetők, vala­mint a dolgozók között. A gépjavító vállalatnál és az erdőgazdaságnál gyakorlattá vált, hogy évenként értéke­lik a bizalmiak munkáját, s a legjobbakat pénz-, vagy

Next