Nógrád, 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-23 / 119. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. PGVESOVETEKf XXVI. ÉVF., 119. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1970. MÁJUS 23.. SZOMBAT S3 ország részvételével Megnyílt a BNV Pénteken délelőtt 9 órakor ünnepélyesen megnyílt az 1910. évi Budapesti Nemzetközi Vásár. A vásárváros főterén —, ahol külön kiállítás szemlélteti a népgazdaság, s ezen belül a külkereskedelem negyedszázados eredményeit — Droppa Gusztáv, a HUNGEXPO vezérigazgatója és dr. Vitéz András, a BNV vezérigazgatója üdvözölte a vendégeket. A megnyitón részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, a kormány több tagja, valamint a politikai, gazdasági, társadalmi élet számos vezető képviselője. Ott voltak a BNV alkalmából Budapestre érkezett külföldi kormányküldöttségek és kereskedelmi delegációk. Részt vett a megnyitón a budapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. Jelen voltak a külföldi pavilonok igazgatói és a magyar kiállítók képviselői. A vásárt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. Dr. Bíró József beszéde A miniszter bevezetőben üdvözölte a megnyitóünnepség résztvevőit, a vásár valamennyi kiállítóját, majd így folytatta: — Az idei Budapesti Nemzetközi Vásárra jubileumi évben kerül sor, amikor országunk, népünk felszabadulásának 25. évfordulóját ünnepeljük. Huszonöt évvel ezelőtt Magyarországon új történelmi korszak kezdődött és az azóta eltelt negyedszázad nemcsak társadalmi rendünk történelmi átalakulását, a szocialista termelési viszonyok kibontakozását és megszilárdulását, hanem gazdasági felemelkedésünk, egész népünk jólétét tekintve is SansdordíuiLót jelentett. — Huszonöt esztendő alatt hazánk társadalmi, gazdasági arculata átalakult, gazdasági életünk gyorsan fejlődött. A fejlődés üteme ma sem csökken, sőt, a gazdasági mechanizmus reformja nyomán hatékonyabbá vált. Számos jel mutat arra, hogy eredményesen fejezzük be az idén záruló harmadik ötéves tervet, és teljesítjük céljait. Ez megfelelő alapot teremt az új, negyedik ötéves tervidőszak intenzív gazdaságfejlesztési programjához. Az új ötéves tervidőszakban az iparra, a mezőgazdaságra és a külkereskedelemre egyaránt sokrétű feladatok várnak. Ezeket csakis komplex módon, közös érdekkel és összefogással tudjuk megoldani. Egységes cél vezet bennünket: többet, jobbat , termelni és jól elhelyezni Áruinkat a külföldi piacokon, s megfelelően biztosítani a szükséges importot. — Továbbra is előtérben áll a műszaki fejlesztés, amelynek minden lehetséges módját, különösen a kooperációt támogatjuk. Bővíteni akarjuk az együttműködést mindazokkal, akik a velünk való gazdasági kooperációban a kölcsönös előnyök alapján érdekeltek. — A külkereskedelem népgazdaságunk legdinamikusabban fejlődő ágazata. A külkereskedelem dinamizmusa törvényszerű jelenség, adottságainak és fejlődésünk irányáinak következménye. Gazdasági eredményeink és továbbfejlesztésük elválaszthatatlanul összefügg aktív, sokréstű részvételünkkel a nemzetközi munkamegosztásban. — A nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos elveink változatlanok, s az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi kapcsolatok kölcsönösen előnyös bővítésére irányuló törekvésünk egyre szélesebb körben talál visszhangra partnereinknél. — Ezt példázza az idén 33 ország — köztük az első ízben résztvevő Kanada, Pakisztán és Elefántcsontpart — kiállítóit felsorakoztató Budapesti Nemzetközi Vásár is, amely különösen alkalmas fórum a kölcsönös piaci igények, az árukínálat megismertetésére, a műszaki és egyéb információk kicserélésére. — A világkereskedelem gyors ütemű növekedése, a gazdasági együttműködés fejlettebb formáinak térhódítása évről évre fokozza a nemzetközi vásárok jelentőségét, bővítik azok funkcióit, s egyben növeli szerepüket a korszerű, keresett termékek előállításában. Ez indokolja, hogy Magyarország rendszeresen részt vesz a jelentős nemzetközi vásárokon, s a nemzetközi vásárok megnövekedett feladatköre határozza meg a Budapesti Nemzetközi Vásár további fejlődésének irányát is. A vásár szervezői olyan új kereskedelmi módszereket vezettek be, amelyek elősegítik, hogy a hazai külkereskedelmi és termelő vállalatok és külföldi szállítóik, vásárlóik jobban megismerjék egymás igényeit. — Ahhoz, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár a jövőben még jobban szolgálja ezt a célt, úgy kell fejlesztenünk, hogy tovább szakosodnnk, az árubemutatók áttekinthetőbbek, jobban összehasonlíthatók legyenek, s ehhez korszerű technikai feltételek álljanak rendelkezésre. — Mint minden évben, úgy az idén is bizonyosan nagy látogatósereg keresi fel a vásárt. Mind a hazai, mind a külföldi látogatók meggyőződhetnek arról, hogy iparunk kiállított termékei hűen tükrözik gazdasági fejlődésünket, hogy e termékek műszaki színvonala, minősége és külső megjelenése állandóan javul és egyre jobban elégíti ki a hazai és a külföldi fogyasztók igényeit. — A vásárok — és így a Budapesti Nemzetközi Vásár is — hatékony tájékoztató és téjékozódási fórumok. Alkalmat nyújtanak az igények és lehetőségek kölcsönös megismerésére és az üzletkötésre is. — A Budapesti Nemzetközi Vásáron már sok olyan gyümölcsöző üzleti kapcsolat alakult ki, amely, szorosabb gazdasági együttműködéssé, üzleti barátsággá fejlődött. E kapcsolatok tárgya újabban nemcsak az áruszállítás, hanem növekvő mértékben az ipari-termelési együttműködés is. Reméljük, hogy az idén is sok ilyen kapcsolat bontakozik ki, s erősödik tovább. — Szeretném ezt az alkalmat felhasználni, hogy megköszönjem mindazok munkáját, akik a termékek tervezésében és előállításában részt vettek, akik a vásár szervezésével és technikai kivitelezésével megfelelő feltételeket biztosítottak e jelentős nemzetközi kereskedelmi találkozó számára. — Az 1970. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt megnyitom. Dr. Biró József megnyitó beszéde után a vendégek a vásárvárosban körsétára indultak. A körséta a kora délutáni órákban ért véget. Ezután, pontosan 14.00 órakor a BNV megnyílt a nagyközönség számára. Diósjenő, az idegenforgalmi község Diósjenő ez ideig természeti szépségeiről, idegenforgalomáról volt nevezetes, most a gyors ütemű iparosítás is nevezetességei sorába került. Legjelentősebb ipari létesítménye a VILTEX Ktsz új üzeme, amelyben 130 dolgozó autóvillamossági felszereléseket, műszereket, szerelvényeket gyárt. A dolgozók háromnegyed része nő. Ádám Antal, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy hétmillió forintos beruházással hozták létre ezt az üzemet, amely 1968-ban kezdte el működését. Munkájuk fontosságára és nagyságára jellemző, hogy egy év alatt, nyolcszázezer jelzőlámpát, 2,5 millió, a nemzetközi szabványnak megfelelő szerelvényt gyártanak. Az üzemben máris jó közösség alakult ki, május elsején, valamennyi dolgozó kivonult. Az elnök és a főmérnök, valamint a főkönyvelő minden szerdán fogadónapot tart. Képünkön a jelentősen automatizált üzem egyik műhelyét láthatjuk. (Összeáílásunk az 5. oldalon.) Segítenek a Tovább szélesedik megyénkben az árvízkárosultakat támogató akció Minden nap levelek, telefonhívások érkeznek szerkesztőségünkbe, melyekben az együttérzés mellett anyagi hozzájárulással sietnek Nógrád megye dolgozói az árvízi károsultak megsegítésére. A segítségnyújtás szép példáját bizonyította Terény község. A falu lakói felajánlották, hogy az árvíz sújtotta területről vendégül látnak húsz gyermeket. A gyermekek ellátásáról a terényi iskolások szülei gondoskodnak. A Nógrád megyei Tanács részéről Illés Miklós és Herencsényi József elnökhelyettesek felvették a kapcsolatot a Szabolcs-Szatmár megyei Tanáccsal. Az iránt érdeklődtek, milyen segítséget tudnának nyújtani. A Nógrád megyei Tanács felajánlotta szentendrei üdülőjét az árvízkárosult gyermekek elhelyezésére Amennyiben szükséges, a kempingben és más helyen is szívesen látnak gyermekeket, az árvíz sújtotta területekről. Galgagutáról telefonértesítést kaptunk, hogy a Táncsics Termelőszövetkezet egy vagon terményt ajánlott fel. A tsz traktorosai és az agronómusok 2800 forintot fizettek be az árvízi károsultak javára. A Balassagyarmati Járási Tanács dolgozói egynapi bérüket ajánlották fel, csakúgy, mint a Nógrád megyei Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat 4. számú balassagyarmati körzeti üzemének szocialista brigádjai. Az üzem valamennyi egysége csatlakozott a mozgalomhoz, s összesen 25 600 forintot utaltak át. A Nógrád megyei Szénbányák Vállalat igazgatóságának dolgozói tegnap reggel röpgyűlésen határozták el, hogy segítenek. A vállalat 300 dolgozója havi keresetének 3 százalékát ajánlotta fel. Segítenek a MÉSZÖV és a MÉK dolgozói is. Egynapi keresetüket küldik el, s ezenfelül a MÉK gyorssegély formájában, mintegy 40—50 ezer forint értékű árut küld Szabolcs-Szatmár megyébe. A megrongálódott iskolatelevíziók pótlására a MÉSZÖV és a MÉK egy-egy tv-készüléket is eljuttat az árvízkárt szenvedett iskolákhoz. A salgótarjáni Bartók Béla úti iskolába két gyermek érkezését várják. Az iskola 149. sz. Gábor Áron Úttörőcsapatának tagjai ezer forintot zsebpénzükből gyűjtöttek össze a két gyermeknek, akik tankönyveket, füzeteket, s ruhaneműt is kapnak majd. Ellátásukról a napközi otthonban gondoskodnak. Nagy a forgalom ezekben a napokban a salgótarjáni 1. sz. Postahivatalnál. Már eddig is több csomagot továbbítottak az árvízkárosultaknak. A sal(Folytatás a 2. oldalon) A Salgótarjáni Öblösüveggyár termékeit az üveg- és porcelánpavilonban láthatják az . . . érdeklődők