Nógrád, 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ­ MSZMB NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 217. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 16., SZERDA Megnyílt az EN­SZ-közgyűlés ülésszaka Kedden este, magyar idő szerint 20 óra 30 perckor megnyílt az ENSZ-közgyűlés 25. jubileumi ülésszaka New Yorkban. Az ülésszakot An­gie Brooks asszony, Libéria ENSZ-képviselője, az előző ülésszak elnöke nyilvánította megnyitottnak. Az ülésszak előreláthatólag december 15-ig tart. (MTI) Nixon Európába utazik Kedden a Fehér Ház beje­lentette, hogy Nixon elnök hivatalos látogatásra London­­ba, Madridba, Rómába és Belgrádba utazik. Az ameri­kai elnök európai körútja so­rán ellátogat a földközi-ten­geri kikötőkben állomásozó amerikai 6. flotta parancsnoki hajójára is. Washingtoni megfigyelők szerint a látogatás legfonto­sabb célja az Egyesült Álla­mok politikai és katonai je­lenlétének hangsúlyozása a Földközi-tenger és a Közel- Kelet térségében. (MTI) Ján Marko Budapestre érkezett Megkezdődtek a külügyminiszteri tárgyalások Péter János külügyminisz­ter meghívására kedden dél­előtt hivatalos baráti látoga­tásra hazánkba érkezett Ján Marko csehszlovák külügymi­niszter és felesége. Fogadásuk­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János kül­ügyminiszter és felesége, va­lamint Pulya Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese, Vincze József hazánk prágai nagykövete, s ott volt Franti­­sek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. Péter János külügyminiszter kedden délután hivatalában fogadta Ján Marko csehszlo­vák külügyminisztert. A szívé­lyes hangú találkozó után a Külügyminisztériumban meg­kezdődtek a magyar—csehszlo­vák tárgyalások. Az elvtársi légkörben lezajlott megbeszé­lésen magyar részről részt vett Péter János, Vincze Jó­zsef, hazánk prágai nagykö­vete, Barity Miklós, a Külügy­minisztérium csoportfőnöke, dr. Bányász Rezső, Matusek Tivadar és Perczel László, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetői, Uranovicz Imre és Szentesi Antal, a Külügy­minisztérium munkatársai. Csehszlovák részről részt vett a tárgyaláson Ján Marko külügyminiszter, Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia buda­pesti nagykövete, Mecislav Jablonsky, a miniszter titkár­ságának vezetője, Zdenek Li­­tavsky, a külügyminisztérium titkárságának munkatársa, Pe­ter Brucnak, a külügyminisz­térium osztályvezető-helyette­se, Oldrich Mohelsky, nagykö­vetségi tanácsos és Vladimir Trojan magyar előadó. Este a két külügyminiszter és a magyar és csehszlovák tárgyalódelegáció tagjai a Vörös Csillag Szállóban közös vacsorán vettek részt. A Magyar Távirati Iroda tudósítója úgy értesült a ma­gyar tárgyalódelegációhoz kö­zel álló körökből, hogy a két külügyminiszter és a kísére­tükben levő külügyi tisztvi­selők kedd délutáni első meg­beszélése mintegy három óra hosszat tartott. A tárgyaláso­kat a szívélyes barátság és a kölcsönös bizalom jellemezte. A két külügyminiszter az országaink közti kapcsolatok áttekintése során rámutatott arra, hogy az utóbbi időben sok jelentős találkozásra ke­rült sor a Magyar Népköztár­saság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság párt- és állami vezetői között. Különö­sen fontosak voltak Kádár és Husák elvtárs találkozásai, Fock elvtárs csehszlovákiai lá­togatása. Külügyminiszterünk, Péter János kapcsolataink fejlődésé­nek jelentős eseményeként ér­tékelte Ján Marko mostani lá­togatását, amely új lehetősé­geket nyit együttműködé­sünk további fejlesztésére, bővítésére. Mind a két or­szág arra törekszik, hogy a legszorosabban együttműköd­ve hozzájáruljon a szocialista országok erősödéséhez, a nemzetközi haladás és a béke megszilárdításához. A csehszlovák külügymi­niszter tolmácsolta a csehszlo­vák nép, Csehszlovákia Kom­munista Pártja és kormánya baráti üdvözletét. Hangsúlyoz­ta, hogy a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság az élet min­den területén tartós, szilárd baráti kapcsolatok építését te­kinti feladatának a testvéri szocialista országokkal. A két külügyminiszter ezt követően részletesen áttekintette a két ország közti politikai, gazda­sági, kulturális és turisztikai kapcsolatok széles körét. A tárgyalások folytatódnak. A kongresszus tiszteletére Több áru a kereskedelemnek Harminchat országba exportálnak Egymillió-nyolcszázezer forintos túlteljesítés közeleg a harmadik ne­gyedév vége, nemsokára az év utolsó szakaszába érkez­nek a termelőüzemek. Ezek a hónapok mindenütt nagy je­­lentőségűek, hiszen az idő­arányos termelési feladatok maradéktalan teljesítésétől, az esetleges lemaradások pót­lásától is függ a gyár egész éves gazdálkodásának ered­ményessége. A belföldi igények kielégí­tése mellett nagyon fontos té­­nyező az exportkötelezettsé­gek pontos teljesítése. Külö­nösen érvényes ez akkor, ha olyan üzemről van szó, mint a salgótarjáni öblösüveggyár, amely harminchat országgal kereskedik. A gyár munkásai, a szocialista brigádok a kong­resszus tiszteletére azért ver­senyeznek, hogy a hazai és a külföldi megrendeléseknek egyaránt eleget tehessenek. Az év első nyolc hónapját ennek eredményeképpen 3,4 százalékos túlteljesítéssel zár­ták. A külkereskedelmi mér­leg a szocialista országok ja­vára billen. A tervezett ti­­zennégymillió helyett tizen­hétmillió forint értékben ál­lítottak elő kórházi üvegárut, vegyes laboratóriumi üveg­­árukat a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köz­társaságnak. Augusztus végé­ig a gyár a szocialista orszá­gokba irányuló exportkötele­zettségeit 21,1 százalékkal túl­teljesítette. Ezzel szemben a tőkés ex­portban valamelyes lemara­dás mutatkozik, amit a hát­ralevő hónapokban kell be­hozni. Természetesen a pár százalékos lemaradás nem okozhat különösebb nehézsé­get a gyárban, hiszen a hu­­szonh­étmilliós teljesítés mellett szinte eltörpül az egymilliós adósság. Szeptember végéig még javulás várható ezen a területen. A gyár legnagyobb vásár­lója Anglia, amelyet a sor­ban Franciaország, az Egye­sült Államok, Kanada, Svájc, Hollandia és Belgium követ. Ezek az országok rendszere­sen rendelnek préselt üveg­árukat, dekoráció nélküli po­harakat, és kelyheket, színes poharakat, különböző üveg­árukat fényes és matt csiszo­lású kivitelben. Igen kereset­tek ezenkívül a kapitalista országokban a kézzel festett poharak, kelyhek és készle­tek. Új exporttermék az auto­mata gépeken készült modern világítótest, amelyet a jobbá­ra söröspoharakat rendelő Német Szövetségi Köztársa­ságnak szállítanak. Változatlanul arra töreksze­nek a gyárban, hogy a kong­resszus tiszteletére tett vál­lalásaikhoz híven a szocialis­ta országokba irányuló ex­portjuknak november végéig, a kapitalista megrendelések­nek december 24-ig eleget te­gyenek. Magyar—csehszlovák közös tervek Jóváhagyták Szécsény és Ipolyvece ármentesítésének tervét A Magyar—Csehszlovák Kö­zös Műszaki Bizottság értékel­te a határmenti folyók szabá­lyozásánál végzett közös mun­kákat, s meghatározta az újabb feladatokat. A Felső- Dunán, Rajka és Szob között, de elsősorban Rajkától Gönyű­­ig a nemzetközi víziút fenntar­tásában, korszerűsítésében dolgoznak együtt a két or­szág szakemberei. Évente ál­talában 500 000—600 000 köb­méter kavics kikotrásával mé­lyítik ezt a Duna-szakaszt. A folyószabályozás egyik fontos célja, hogy a sok ágra szaka­dó Duna mellékágait lezárják, s így a folyó úgyszólván teljes vízmennyiségét a főmederben, tehát a hajóúton vezessék le. A mellékágak elzárására, a hajóút szabályozására és kot­rására most újabb 5 közös munkatervet fogadott el a bizottság, további négy-ötéves közös munka alapjaként. A távlati elképzelések szerint ugyanis körülbelül egymillió köbméter követ kell beépíteni a szabályozó művekbe és 5—6 millió köbméter kavicsot kell kikotorni ahhoz, hogy 2,5 mé­ter mély és 120 méter széles kifogástalan hajóutat alakít­sanak ki a rajka—gönyűi Du­­na-szakaszon. A bizottság in­tézkedésére ez év végéig a magyar és a csehszlovák szak­emberek elkészítik a Gönyű— Szob közötti Duna-szakasz ál­talános szabályozási tervét is. A Magyar—Csehszlovák Kö­zös Műszaki Bizottság az Ipoly völgyén is újabb ármentesíté­­si és folyószabályozási tervja­vaslatokat fogadott el. Töb­bek között jóváhagyta a Szé­csény és pöstyénpusztai terület ármentesítésének kiviteli ter­veit, Ipolyvece ármentesítésé­­nek, valamint a Kosihy és Balog község közötti Ipoly­­szakasz szabályozásának álta­lános tervét. A határmenti ár- és belvíz­védekezési együttműködés bő­vítése érdekében tovább fej­lesztik a hidrometeorológiai adatszolgáltatást.­ A két ország szakemberei rendszeresen végeznek vízmi­nőségi vizsgálatokat a Dunán, az Ipolyon, a Sajón, a Herná­­don és más határmenti folyó­kon. Most elhatározták, hogy Budapest és a Dunakanyar ivóvizének minőségét veszé­lyeztető szennyeződések miatt, rövidesen kiterjesztik a vizs­gálatokat a különféle biológiai és mi­kroszennyezőkire. Cseh­szlovákia megszigorítja a stu­­rovói új papírgyár szennyvizé­nek ellenőrzését, s magyar ké­résre intézkedéseket tesz a Sajó szennyeződésének csök­kentésére is. (MTI) Közös hadgyakorlat Berlinben hivatalosan be­jelentették, hogy a Varsói Szerződés országai egyesí­tett haderői parancsnoksá­gának tervei alapján ez év őszén a Német Demokra­tikus Köztársaság területén, a szövetséges­ hadseregek kö­zös gyakorlatot tartanak. (MTI) Etázsk­azán és fűrészáru A nagybátonyi gépüzem Tristerenyei etázskazáncsarnokát júliusban adták át. Most már sorozatban készülnek el a ka­zánok. Az elmúlt héten készült el a 200. kazán. A családi házak fűtésére alkalmas gyártmány iránt nagy a kereslet és ezért volt szükség az új csarnokra A nógrádi­­ szénbányák kisterenyei fűrészüzeme a harmadik negyedévben 12 250 000 forint értékben dolgoz fel fűrészárut. Nagy az exportja is. Többek között az NSZK, Görögország, Kuwait és Franciaország vásárolja az üzem termékét. A fű­részüzem importált szovjet fenyőfát dolgoz fel Koppány György felvételei Napirenden: A köz­jc&ira^icstok­ lesiírása illést tartott a Balassagyarmati Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága A legutóbbi tanácstagi jelö­lőgyűléseken elhangzott köz­érdekű bejelentések, javasla­tok megvalósítását vitatta meg a Balassagyarmati Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén. A községi ta­nácsok az elmúlt három év­ben figyelemmel kísérték­­­­ a javaslatok megvalósítását, szorgalmazták intézésüket — állapította meg a végrehajtó bizottság. A községi tanácsta­gi beszámolók tájékoztatták a lakosságot is. A balassagyarmati járás községi tanácsai több mint nyolcszáz észrevételt, javasla­tot tartottak indokoltnak, megvalósításra alkalmasnak. A feladat nagyságára és fon­tosságára mutat az is, hogy több mint kétszázmillió forin­tot igényelne teljes megvaló­sításuk. A mostani számbavétel azt mutatja, hogy a javaslatok há­romnegyed része megvalósul a jelenlegi tanácsciklusban. Ezek a falusi lakosság életkö­rülményeinek javítását, a köz­ségek fejlődését segítik elő. A legtöbb bejelentés kommuná­lis jellegű volt. A községek la­kói a járdásítást, útépítést, csatornázást, villanyhálózat bővítését, törpe vízművek lé­tesítését kérték. Elmaradás mutatkozik az útépítésben és a járdásításban, amelyre a jö­vőben nagyobb figyelmet kell fordítani. A közérdekű bejelentéseket, javaslatokat a jövőben is fi­­gyelemmel kísérik a tanácsok és sorsukról rendszeresen tá­jékoztatják a lakosságot.

Next