Nógrád, 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVF„ 251. SZÁM­ÁRA: 1 FORINT 1970. OKTÓBER 25., VASÁRNAP megkerülte a Holdat a Szonda—8 Az űrállomás közeledik a föld felé A Szonda 1—8 automatikus űrállomás folytatja útját. A Földtől a Holdhoz vezető úton az irányító és mérő­­k­omplexum rádiólokációs esz­közeivel és a Szovjetunió ob­szervatóriumának optikai esz­közeivel meghatározták a pálya paramétereit. A programnak megfelelően október 21-én 65 ezer kilomé­ter távolságból fényképfelvé­teleket készítettek a Földről. Az űrrepülés első három nap­ján a Szonda—8 televíziós felvételeket továbbított a Földre. A televíziós felvéte­lek minősége jó. Október 22-én, amikor az állomás körülbelül 250 ezer kilométernyi távolságra volt Földtől pályakorrekciót haj­tottak végre. A végrehajtott manőver eredményeképpen a Szonda—8 megváltoztatta út­jának irányát és október 24- én megkerülte a Holdat. A Hold felszínétől való minimá­lis távolsága 1120 kilométer volt. Amikor az állomás a Hold térségében tartózkodott, tu­dományos megfigyeléseket végzett a Hold körüli térség fizikai sajátosságairól és szí­­nes, valamint fehér-fekete felvételeket készített a Hold felszínéről. A Szonda—8 közeledik a Föld felé. A földi irányítóközpont és a Szonda—8 között megbíz­ható a rádióösszeköttetés. A Szonda—8 fedélzeti rendsze­rei szabályszerűen működ­nek. (MTI) A szovjet kultúra napjainak ünnepi nyitóestje Szombaton este az Állami tolmácsolói és a magyar közös- Operaházban rendezett nagy­­ség közt kialakult, tovább szabású ünnepi hangverseny­ mélyíti, emberi érzésekkel nyel megnyílt hazánkban a gazdagítja barátságunkat, szovjet kultúra napjainak folytatását jelenti a magyar gazdag eseménysorozata, és a szovjet művészek, alko­tók már korábban kialakult — Ma a szovjet—magyar kulturális együttműködés nemcsak a legjobb művész­­együttesek, szólisták, kiállí­tások széles körű cseréjét je­lenti, hanem közös szimpóziu­mok, konferenciák, fesztivá­lz ünnepi esten megjelent barátságának. A kulturális élet sok megrendezését is szoros Nemes Dezső ,az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Aczél György, az MSZMP KB titkára, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács­­ helyettes elnöke, dr. Orbán László, a művelődés­­ügyi miniszter első helyette­se, Révész Géza, az MSZBT alelnöke, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, dr. Simó Jenő művelődésügyi minisz­terhelyettes. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, művelő­désügyi miniszter mondott beszédet. — Most, a nagy október történelmi napjainak évfordu­lóján Budapesten és vidéken a lakosság széles köreihez igyekszünk eljuttatni a szov­jet kultúra­, az ének-, zene-, irodalom- és képzőművészet, színház- és filmművészeti al­kotásait. Az a közvetlen kap­csolat, amely e művek alkotói, jelentős rendezvényei tovább folytatódnak mind hazánk­ban, mind a Szovjetunióban. Ezek az ünnepi alkalmak, éppúgy mint szépen gyarapo­dó mindennapi kulturális kap­csolataink, jól reprezentálják, s egyben új és új szálakkal erősítik a magyar és a szov­jet népek testvéri barátságát, amely az emberek kapcsola­tán, közös munkáján és törek­vésein, internacionalista össze­­fogásán alapul­­, hangsú­lyozta a többi között Ilku Pál művelődésügyi miniszter. Ezután Jekatyerina Furce­­va a Szovjetunió művelődés­­ügyi minisztere, a szovjet ál­lami küldöttség vezetője mon­dott üdvözlő beszédet. Őszinte köszönetet mondott a Magyar Népköztársaság kor­mányának, Művelődésügyi Minisztériumának és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság­nak azért, hogy új lehetősége­ket biztosítottak a Szovjet­unió több­nemzetiségű kultú­rájának bemutatására Ma­gyarországon, munkakapcsolatot országaink kulturális intézményei és mű­vészeti szövetségei között. Eb­ben az együttműködésben ki­emelkedő helyet foglalnak el a kölcsönösen megrendezésre kerülő kulturális napok, ame­lyekre mi nemcsak mint a művészet ünnepeire tekin­tünk, hanem mint népeink barátságának kifejezőjére is. Az Operaházat zsúfolásig megtöltött közönség lelkes tapssal fejezte ki egyetértését a szovjet művelődésügyi mi­niszterasszony szavaival. Ezután megkezdődött a ze­nei műsor: dobogóra lépett a Szovjetunió állami akadémiai orosz kórusa — a Szvesnyikov­­együttes — és a belorusz népi táncegyüttes. (MTI) Közg­azdasági hét kezdődik Nem kampány, nem egy a szokásos hetekből vagy na­pokból. Azon is vitatkozni le­hetne, hogy a közgazdászok hete, vagy közgazdasági hét kezdődik hétfőn, október 26- án. Nem is a forma, nem az elnevezés a lényeg, hanem a tartalom és a szándék. Aligha volt a maihoz ha­sonló időszak, amikor­ annyi­ra szükség lett volna a köz­­gazdasági gondolkodásra, mint napjainkban. Nem arról van szó, hogy egy-két vezető be­osztásban dolgozó ember is­merje az ország, a megye és a rábízott gazdasági egység helyzetét. Ennél sokkal szé­lesebb körben van szükség a gazdaságpolitikai szemléletre. Mert ma már nem elég ter­melni, nem elegendő csak az üzem kapujáig látni. A gyár­igazgató, mérnök és műveze­tő vegye figyelembe az ipar­ági, sőt a népgazdasági össze­függéseket. Amikor határoz és intézkedik, akkor ne csak a t mát, hanem a holnapot és a távolabbi jövőt is lássa. Ezt az igényt, ezt a jogos követel­ményt kell tudatosítani, ezt széles körben szeretnénk ter­jeszteni. Hétfőn, október 26-án a TIT székházában Pécs Ervin, a Gazdaságkutató Intézet munkatársa, majd délután 3 órakor az Építőipari Vállalat­nál konzultációs előadást tart a negyedik ötéves terv főbb gazdaságpolitikai célkitűzései­ről és a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről. Ugyancsak a közgazdasági hét keretében Fecske Mihály, a Gazdaságkutató Intézet munkatársa az acélgyárban, Szőke Barna, a nógrádi szén­bányák osztályvezetője Balas­sagyarmaton a gazdasági re­form tapasztalatairól és a népgazdaság helyzetéről tart előadást. Főleg a salgótarjáni járás több községében tarta­nak előadásokat, megbeszélé­seket a közgazdasági héten. Remélhetően az eszmecse­rék hasznosak lesznek, nem korlátozódnak a közgazdasági hétre hanem folytatódnak. Világra nyitott ablakok.. (3. oldal) Gorkij nyomában (9. oldal) Merjünk előbbre lépni (7. oldal) a mezőgazdaságban Tanácskozás Érsek­vad­kerten Sokáig az járta a termelő­­szövetkezeteknél, hogy első, második és még a harmadik is a termelés, a bevétel, min­den más csak ezután követ­kezhet. Az utóbbi években azonban már más a helyzet. Megváltozott a tsz-vezetők és a tsz-tagság szemlélete, jóval több gondot fordítanak a munkakörülményekre, például az egészségügyre is. Többek között erről is szó volt azon a tanácskozáson, amelyet Érsekvadkerten ren­deztek a megye tsz-einek egészségügyi felelősei, körze­ti orvosok, állatorvosok, tsz­­elnökök. Részt vett a tanács­kozáson Bori Rudolfné, a Magyar Vöröskereszt Orszá­gos Központjának osztályve­zetője, Fodor Gábor, a Ma­gyar Vöröskereszt Országos Központjának szakfőelőadója. Dr. Zeke Lajosnak, a ba­lassagyarmati járási Vörös­­kereszt szervezet elnökének megnyitó szavai után a refe­rátumok következtek. Tóth István, a helybeli Csehszlo­vák—Magyar Barátság Ter­melőszövetkezet elnöke a tsz eredményeiről, terveiről tá­jékoztatta a vendégeket. Az a céljuk, hogy minden ta­nyán fürdők, öltözők álljanak a dolgozók rendelkezésére. Újszerű törekvés az is, hogy a közeljövőben a tagok jobb egészségügyi ellátása céljából üzemi orvost foglal­koztat majd a tsz. Ugyanak­kor, az idős, beteg tagok tá­mogatásáról sem feledkeznek meg az érsekvadkertiek. Dr. N­égrádi László, Érsek­­vadkert körzeti orvosa az egészségügyi felvilágosító-ne­­velő eladásokról, színvonaluk fejlődéséről, hatásukról szólt. Fodor Gábor elmondotta, hogy az ország legtöbb tsz­­ében sok gond van még a he­lyes tejkezeléssel, a jó ivó­­vízellátással — Drégelypalán­­kon is mindössze két jó kút van —, az üzemi étkeztetés­sel. Felhívta a figyelmet a közeljövőben megjelenő köz­ponti segédanyagokra, ame­lyek a helyes egészségügyi magatartás kialakításában se­gítenek. Szoó Béláné, a megyei Vö­röskereszt szervezet titkára többek között elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben megyénk tsz-eiben annyi szo­ciális létesítmény épült, mint amennyi a legutóbbi tíz év­ben összesen. Szólt arról is, hogy ma már nem minden esetben elég a tsz egészség­­ügyi felelőseinek munkája, célszerű lenne a tsz-ekben is létrehozni a Vöröskereszt szervezeteket. Így egész tes­tület lenne felelős az egész­ségügyi körülmények javítá­sáért. Verebély Antal, a balassa­gyarmati járási mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztály vezetője a kongresszus mező­­gazdasági irányelveivel kap­csolatos feladatokról adott tá­jékoztatást. Dr. Zándoki Géza, a balas­sagyarmati járási főorvos Ér­­sekvadkert egészségügyi ten­nivalóiról , az iskolaorvosi, a fogászati ellátás, az öregekről való gondoskodás javításáról szólt. Nagyobb befogadóké­pességű bölcsődére, öregek napközi­ otthonára is nagy szüksége lenne a községnek. A hozzászólások után a ta­nácskozás résztvevői elláto­gattak az érsekvadkerti tsz majorjaihoz. Tanácsülés Szécsényben és Rétságon A tanácsok megalakulása- a tanácsok kétévtizedes múlt­nak 25. évfordulója alkalma­­zásának jelentőségét és bé­ből tegnap ünnepi tanácsülést szólt a szécsényi járás nagy­tartott­a Szécsényi és a Rét- arányú fejlődéséről. Ezután sági járási Tanács. került sor a kitüntetések és A Szécsényi járási Tanács emléklapok átadására. A megvitatta a kedvezőtlen Munka Érdemrend bronz fo­­adottságú termelőszövetkezet kozatát kapta Kiss Vince, já­ték fejlődésének útját, s a já­­rási tanácstag, öt járási le­­hetőségek jobb kihasználása nácstagnak és tíz községi vég­érdekében konkrét intézkedés­rehajtó bizottsági vezetőnek sebeket javasolt a közös gaz- pedig az Elnöki Tanács okse­­daságoknak. Majd a művelő­ verét nyújtották át. désügyi, egészségügyi és szó­­ünnepi ülést tartott a Rét­­orális állandó bizottság tévé­­sági járási Tanács is, amelyen kenységéről szóló jelentést Gresina István, a járási tanács hallgatták meg a tanácsülés megbízott elnöke mondott résztvevői. A tanácsülés el­fogadta a járási tanácstagok beszámolójának idejét és ja­vaslatot terjesztett Nógrád megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága elé Szécsény nagyközséggé szervezéséről. Ezt követte az ünnepi meg­emlékezés, amelyen részt vett Kiss Sándor, a járási pártbi­zottság első titkára is. Az ün­nepi köszöntőt dr. Győri Sán­dor, a járási tanács elnöke tartotta. Beszédében méltatta ünnepi köszöntőt. A tanács­ülésen részt vett Czene Jó­­zsef, a járási pártbizottság el­ső titkára is. A tanácstagok és a tanácsapparátus dolgo­zóinak köszöntése után ke­rült sor a kitüntetések át­­nyújtására. A Munka Érdem­rend bronz fokozata kitünte­tésben részesült Paróczi Jenő, a tanács pénzügyi osztályá­nak vezetője, többen pedig az Elnöki Tanács oklevelét kap­ták meg.

Next