Nógrád, 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

Hz SZRCB* ScüSsietVserge Burfugsesls1 ® Az SZKP küldöttségre Leonyid Breasnyov I A küldöttséget a Magyar Szocialista Munkás­­vezetésével pé­nt­ekem elutazott Budapestre a párt X. kongresszusára hívták meg. (MTI) New Orleansban (Egyesült Államok) rohamrendőrök támadnak négerekre, akik az ellen tiltakoznak, hogy a rendőrség kilakoltatja egy új épületbe beköltözött társaikat Tanácskozik az úttörőparlament Nagykőrösön pénteken meg­kezdte munkáját a III. orszá­gos úttörőparlament. A fővá­rosból és a megyékből érke­zett 193 úttörőküldött három­napos tanácskozásának meg­nyitóján Szabó László, a Ma­gyar Úttörők Országos Szö­vetségének titkára számolt be az előző parlamentben elhang­zott javaslatok végrehajtásá­ról és a szövetség munkájá­ról Ezután a megyék küldöt­tei ismertették csapataik mun­káját és az „Ajándék a hazá­nak” című mozgalom eredmé­nyeit. Az úttörők szombaton négy tagozatban folytatják tanács­kozásukat, amelyen megbeszé­lik a mozgalom 25. évforduló­jának programját, méltó meg­ünneplését, az országos út­törőtalálkozóra való felkészü­lésüket. Programjukban sze­repel még a nagykőrösi kon­zervgyár, az Arany János Mú­zeum megtekintése, találkoz­nak szovjet pionírokkal és ve­télkedőt rendeznek Nagykőrös úttörői. Vasárnap kerül sor az úttörőparlament munkájának értékelésére. (MTI) NÓGRÁD — 1970. november 21., szombat Elfogták a merénylőt Nyugat-Berlin francia öve­zetében egy rendőr főtörzsőr­mester elfogta Ekkehard Weilt, aki korábban merényletet kö­vetett el a nyugat-berlini Szovjet Hősi Emlékműnél őrt álló szovjet katona ellen. A főtörzsőrmester a járókelők között felfedezte a körözött merénylőt Elfogta a fegyver­telen Weilt aki meg sem kí­sérelte az ellenállást. Nyilvánosságra hozták a lengyel—nyugatnémet szerződést Pénteken délután Varsó-­met Szövetségi Köztársaság­ban és Bonnban egyidejűleg november 18-án parafált­al­nyilvánosságra hozták a Len-­lamközi szerződésének szöve­­ggel Népköztársaság és a Né­­gét. SZERZőDÉS A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A NÉMET SZÖVET­SÉGI köztársaság kapcsolatai rendezésének ALAPJAIRÓL A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság: — figyelembe véve, hogy a második világháború befeje­zése óta, amelynek első áldo­zata Lengyelország volt és amely súlyos szenvedést ho­zott Európa népeire, több mint 25 év telt el, — emlékezve arra, hogy ez idő alatt mindkét országban új nemzedék nőtt fel, amely­nek biztosítani kell békés jö­vőjét, — attól az óhajtól vezérel­ve, hogy egymás között meg­teremtsék a békés egymás mellett élés, valamint a nor­mális fejlődés és a jó viszony tartós alapjait. — az európai béke és biz­tonság megszilárdítására tö­rekedve, — felismerve, hogy a ha­tárok sérthetetlensége, vala­mint az összes európai ország jelenlegi határok közötti te­rületi integritásának és szu­verenitásának tiszteletben tartása a béke döntő feltéte­le, a következőkben állapod­tak meg: I. CIKKELY: 1) A Lengyel Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság egybehangzóan megállapítják, hogy a megle­vő határ, amelynek vonalát az 1945. augusztus 2-i potsda­mi értekezlet határozatának IX. fejezetében közvetlenül Swinoujscie (Swinemünde) -től nyugatra a Balti-tengertől ki­indulva, s innen az Odera folyó mentén a Nysa-Luzycka (Lausitzer-Neisse) folyótorko­latig, majd a Nysa-Luzycka (Lausitzer-Neisse) mentén Csehszlovákia határáig állapí­tották meg, a Lengyel Nép­­köztársaság nyugati államha­tárát képezi. 2) Megerősítik fennálló ha­táraik sérthetetlenségét, most és a jövőben és kölcsönös kö­telezettséget vállalnak egymás területi integritásának feltét­len tiszteletben tartására. 3) Kijelentik, hogy egymás­sal szemben nincs semmiféle területi követelésük és a jö­vőben sem fognak semmilyen területi követelést támaszta­ni. II. CIKKELY: 1) A Lengyel Népköztársa­ságot és a Német Szövetségi Köztársaságot mind egymás­hoz való viszonyukban, mind Európa és a világ biztonsága biztosításának kérdéseiben az ENSZ alapokmányában le­fektetett célok és elvek fog­ják vezérelni. 2) Ennek megfelelően az Egyesült Nemzetek Szervezete alapszabályának 1. és 2. cik­kelyével összhangban minden vitás kérdésüket kizárólag békés eszközökkel­ fogják megoldani. Az európai és nemzetközi biztonságot érintő kérdésekben pedig ugyanúgy, mint egymás közti kapcsola­tukban tartózkodnak az erő­vel való fenyegetéstől és az erőszak alkalmazásától III. CIKKELY: 1) A Lengyel Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság további lépése­ket tesznek kapcsolataik tel­jes normalizálása és sokolda­lú fejlesztése érdekében­, ami­nek szilárd alapját képezi a jelen szerződés. 2) Egyetértenek abban, hogy gazdasági, tudományos, tudományos-műszaki, kulturá­lis stb. együttműködésük ki­bővítése megfelel kölcsönös érdekeiknek. IV. CIKKELY: E szerződés nem érinti a két fél által korábban meg­kötött, vagy rájuk vonatkozó két- vagy többoldalú nem­zetközi szerződéseket. V. CIKKELY: E szerződést ratifikálni kell és a ratifikációs okmányok Bonnban történő kicserélésé­nek napján lép érvénybe. Ennek hiteléül a szerződő felek meghatalmazottai a je­len szerződést aláírták. Ez a szerződés Varsóban, ---- napján készült két, ere­deti példányban, mindkettő lengyel és német nyelven, s mindkettő egyformán hiteles. A Lengyel Népköztársaság nevében: A Német Szövetségi Köztársa­ság nevében:• A szerződéshez mellékelik az NSZK kormányának a nagyhatalmak kormányaihoz az egyezményről­­ küldött jegyzéke szövegét. Mint ismeretes, az egyez­ményt a két kormányfő és a két külügyminiszter későbbi időpontban — még ebben az évben — írja alá. (MTI) Bombarobbanások Lisszabonban Három pokolgépes merény­let történt pénteken hajnalban a portugál fővárosban. Az egyik bomba Lisszabon szí­vében, az Egyesült Államok nagykövetségének közelében levő amerikai kulturális köz­pontban robbant fel. A má­sik a biztonsági rendőrség egyik kiképzőközpontjában, a harmadik pedig a kikötőben pusztított. A hajnali négy órakor, szin­te hajszálra egyszerre végre­hajtott merényletek közül az egyik — a kiképzőközpontbeli — egy ember halálát okozta.­ Négy embert az a pokolgép sebesített meg, amely az ame­rikai kulturális központban robbant. A harmadik bombát a lissza­boni kikötői vasútállomás és a rakpart közé telepítették. Itt horgonyoz a Niassa nevű portugál gőzös, amely rend­szeres forgalmat bonyolít le Lisszabon és az Afrika déli részén levő portugál gyarma­tok között. A környékbeliek elmondták, hogy a robbanás után géppuskasorozat ropogá­sát hallották. (MTI) Kon­gresszusra készülve Nemzetközi kapcsolataink .­Magyarország külpolitiká­ját az az elv vezeti, hogy minél kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsen az or­szág élete számára, össze­függésben a nemzetközi béke és biztonság — így minde­nekelőtt az európai béke és biztonság — érdekeivel. Ma­­gyaror­szág ezt a következő módon tudja a legjobban szolgálni: szoros szövetségben van elsősorban a Szovjetunió­val, s vele együtt a többi szo­cialista országgal, a Varsói Szerződés és a KGST kereté­ben, ápolja kapcsolatait a fejlődő országokkal és „.. .szé­lesíti kapcsolatait a fejlett tő­kés országokkal is a békés egymás mellett élés pontosan értelmezett elvei alapján". Ezekkel a szavakkal jellemez­te külügyminiszterünk, Péter János hazánk külpolitikáját az ENSZ 25. jubileumi köz­gyűlésén. Ha megvizsgáljuk a Magyar Népköztársaság külpolitikáját az MSZMP IX. kongresszusa óta eltelt időszakban, meg­állapíthatjuk, hogy a fenti jellemzés helytálló. Tevé­kenységünket a nemzetközi politika terén összehangoltuk barátainkkal, egyeztettük ál­láspontunkat a különböző kér­désekben, egységesen lép­tünk fel az európai biztonság megteremtésére irányuló harcban, az indokínai és a közel-keleti kérdés igazságos megoldása érdekében. A szocialista országok ve­zetői rendszeresen találkoz­tak, így hazánk vezetői is el­látogattak a testvéri szocia­lista országokba. Kádár János elvtárs vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség járt a Szovjetunióban, az NDK-ban, Bulgáriában, Cseh­szlovákiában. Bulgáriai láto­gatásuk során a magyar kül­döttség vezetői aláírták az új magyar—bolgár barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Hasonló célból lá­togatott hazánkba L. I. Brezsnyev vezetésével a szov­jet párt- és kormánykül­döttség is. Az aláírt barátsági és segítségnyújtási szerződés újból megpecsételte a két nép barátságát. A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének és a külügyminiszterek rend­szeres találkozói biztosították politikánk állandó összehan­golását, egymás véleményének kölcsönös megismerését E ta­lálkozók során a megtárgyalt kérdések között fontos helyet foglalt el az európai bizton­ság. Hazánk fővárosa volt a színhelye annak a találkozó­nak, amelyről a Varsói Szer­ződés tagállamai felhívással fordultak a világ államaihoz. A budapesti felhívás néven ismertté vált okmány újabb bizonyítéka volt a szocialista országok konstruktív béke­politikájának. A szocialista országoknak e cél érdekében folytatott munkájából a Ma­gyar Népköztársaság vezetői is kivették részüket. Külügy­miniszterünk az utóbbi év so­rán tíz ország külügyminisz­terével folytatott kétoldalú tárgyalásokat, nyolc országot látogatott meg. Az elmúlt év végén Andrej Gromiko meg­hívására Moszkvában járt, majd ellátogatott Bulgáriába, Belgiumiba, Hollandiába, Nor­végiába, Svédországba, Len­gyelországba, az NDK-ba, s Budapesten fogadta Aldo Mo­­ro olasz és Jan Marko cseh­szlovák külügyminisztert. érdekében letér az internacio­nalizmus útjáról. Magyaror­szág szocialista ország, a Varsói Szerződés szilárd tagja, a Szovjetunió szövetségese. Ezeknek az elveknek az állan­dó szem előtt tartásával fej­lesztjük kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal is. E kapcsolatok fejlesztésére el­sősorban a gazdasági élet te­rületén van lehetőség, és ezek megvalósítására jó pél­dákkal szolgál a közvetlen múlt is. Ebben az évben járt hazánkban Jonas osztrák el­nök. A látogatás fontos állo­más volt a két szomszédos or­szág kapcsolatainak javulásá­ban. Gazdasági kapcsolataink további fejlődését segítette elő Tímár Mátyás miniszter­elnök-helyettes látogatása Olaszországban, valamint Karl Schillernek, a Német Szövet­ségi Köztársaság gazdasági miniszterének a közelmúltban lezajlott magyarországi láto­gatása, amelynek során a két ország gazdasági kapcsolatai­nak fejlesztését előirányzó do­kumentumot írtak alá. A két kongresszus között következetesen arra töreked­tünk, hogy további fejlődést érjünk el azokhoz a tőkés országokhoz fűződő viszo­nyunkban, amelyekkel ko­rábban is jók voltak a kap­csolataink. Számos kapitalista országhoz fűződő kapcsola­tainkra az ellentétek, a prob­lémák voltak a jellemzők. Ezeknél a kapcsolatok fokoza­tos javítására törekedtünk. Kezdeményezéseink, amelyek rugalmasak, de mindig szi­lárd elvi alapokon nyugvók voltak, gyakran találtak po­zitív visszhangra azoknál a nyugati vezetőknél, akik rea­lisztikusabban nézi országaik érdekét. Diplomáciai kapcsolat 86 országgal Magyarország nemzetközi kapcsolatainak fejlődését, a magyar külpolitika aktivitá­sát mutatják a számok is, amelyek mögött — mint az előbbiekben láttuk —, meg­van a tartalom is. A Magyar Népköztársaság jelenleg 86 országgal áll diplomáciai kap­csolatban: 85 állammal nagy­követi szinten, eggyel (Brazí­liával) követi szinten. A két kongresszus között 16 ország­gal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ezek döntő több­sége a fejlődő országokhoz tartozik, így kapcsolatra lép­tünk a Dél-jemeni Népi Köz­társasággal, Egyenlítő-Gui­­neával, Elefántcsontparttal, Felső-Voltával, a Kongói Né­pi Köztársasággal, Líbiával, Peruval, Malaysiával, Singa­­poore-ral. Ez is bizonyítja, hogy a Magyar Népköztársa­ság állandóan fejleszti kap­csolatait a fejlődő világ or­szágaival. Hasonlóképpen ezt támasztják alá a kölcsönös látogatások. A nyár folyamán járt három afrikai országban, az Egyesült Arab Köztársa­ságban, Szudánban és Tanzá­niában Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke. Tavaly ázsiai országokban tett látoga­tást Losonczi Pál, Indiában és Iránban. Hazánkba látoga­tott Nimeri szudáni és Nyere­re tanzániai elnök. Nemrég járt nálunk V. V. Giri, az Indiai Köztársaság elnöke. Ezeknek a látogatásoknak az idején — és ezeken kívül is —­ sok külügyminiszteri és sza­k­­miniszteri találkozóra került sor. A Magyar Népköztársa­ság erejéhez, lehetőségeihez mérten fejleszti kapcsolatait ezekkel az országokkal, igyek­szik segítséget nyújtani a gyarmati múlt okozta gazda­sági elmaradottságuk felszá­molásában, problémáik meg­oldásában. Több mint 600 nemzetközi szervezetben összehangolt külpolitika Külpolitikai tevékenységünk fontos színterét jelentik a nemzetközi szervezetek. Ha­zánk 1955 óta tagja az ENSZ- nek. Nemzetközi politikai te­vékenységünk elismerését je­lentette, hogy 1968—69-ben a Biztonsági Tanács tagjává vá­lasztották a Magyar Népköz­­társaságot. 1969-ben hazánk képviselőjét is meghívták, hogy vegyen részt a Genfi Leszerelési Bizottság munká­jában és a közelmúltban vá­lasztották be Magyarországot az Európai Gazdasági és Szo­ciális Tanács tagjai közé. Az ENSZ és annak szakosított szervein kívül mintegy har­minc kormányközi-nemzetközi szervezetnek vagyunk tagjai, s további 600 nemzetközi szer­vezettel vagyunk kapcsolat­ban. Ezek a nemzetközi szer­vezetek képviselőink számára fórumot biztosítanak hazánk és a többi szocialista ország célkitűzéseinek ismertetésére, az ellenséges rágalmak lelep­lezésére, s a gyakorlatban bi­zonyíthatjuk, hogy külpoliti­kánk egyik alapeleme a bé­kés egymás mellett élés. Pécsi Lajos: Békés egymás mellett élés Hazánk történelmének ta­pasztalatai bizonyították, hogy csak akkor tudjuk helyesen képviselni a Magyar Népköz­­társaság érdekeit, ha össze­egyeztetjük a nemzeti és nemzetközi érdekeket. Saját érdekeinek árt az az ország, amely bármely vélt vagy va­lóságos konjunkturális előny

Next