Nógrád, 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
Hz SZRCB* ScüSsietVserge Burfugsesls1 ® Az SZKP küldöttségre Leonyid Breasnyov I A küldöttséget a Magyar Szocialista Munkásvezetésével péntekem elutazott Budapestre a párt X. kongresszusára hívták meg. (MTI) New Orleansban (Egyesült Államok) rohamrendőrök támadnak négerekre, akik az ellen tiltakoznak, hogy a rendőrség kilakoltatja egy új épületbe beköltözött társaikat Tanácskozik az úttörőparlament Nagykőrösön pénteken megkezdte munkáját a III. országos úttörőparlament. A fővárosból és a megyékből érkezett 193 úttörőküldött háromnapos tanácskozásának megnyitóján Szabó László, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének titkára számolt be az előző parlamentben elhangzott javaslatok végrehajtásáról és a szövetség munkájáról Ezután a megyék küldöttei ismertették csapataik munkáját és az „Ajándék a hazának” című mozgalom eredményeit. Az úttörők szombaton négy tagozatban folytatják tanácskozásukat, amelyen megbeszélik a mozgalom 25. évfordulójának programját, méltó megünneplését, az országos úttörőtalálkozóra való felkészülésüket. Programjukban szerepel még a nagykőrösi konzervgyár, az Arany János Múzeum megtekintése, találkoznak szovjet pionírokkal és vetélkedőt rendeznek Nagykőrös úttörői. Vasárnap kerül sor az úttörőparlament munkájának értékelésére. (MTI) NÓGRÁD — 1970. november 21., szombat Elfogták a merénylőt Nyugat-Berlin francia övezetében egy rendőr főtörzsőrmester elfogta Ekkehard Weilt, aki korábban merényletet követett el a nyugat-berlini Szovjet Hősi Emlékműnél őrt álló szovjet katona ellen. A főtörzsőrmester a járókelők között felfedezte a körözött merénylőt Elfogta a fegyvertelen Weilt aki meg sem kísérelte az ellenállást. Nyilvánosságra hozták a lengyel—nyugatnémet szerződést Pénteken délután Varsó-met Szövetségi Köztársaságban és Bonnban egyidejűleg november 18-án parafáltalnyilvánosságra hozták a Len-lamközi szerződésének szöveggel Népköztársaság és a Négét. SZERZőDÉS A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A NÉMET SZÖVETSÉGI köztársaság kapcsolatai rendezésének ALAPJAIRÓL A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság: — figyelembe véve, hogy a második világháború befejezése óta, amelynek első áldozata Lengyelország volt és amely súlyos szenvedést hozott Európa népeire, több mint 25 év telt el, — emlékezve arra, hogy ez idő alatt mindkét országban új nemzedék nőtt fel, amelynek biztosítani kell békés jövőjét, — attól az óhajtól vezérelve, hogy egymás között megteremtsék a békés egymás mellett élés, valamint a normális fejlődés és a jó viszony tartós alapjait. — az európai béke és biztonság megszilárdítására törekedve, — felismerve, hogy a határok sérthetetlensége, valamint az összes európai ország jelenlegi határok közötti területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartása a béke döntő feltétele, a következőkben állapodtak meg: I. CIKKELY: 1) A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egybehangzóan megállapítják, hogy a meglevő határ, amelynek vonalát az 1945. augusztus 2-i potsdami értekezlet határozatának IX. fejezetében közvetlenül Swinoujscie (Swinemünde) -től nyugatra a Balti-tengertől kiindulva, s innen az Odera folyó mentén a Nysa-Luzycka (Lausitzer-Neisse) folyótorkolatig, majd a Nysa-Luzycka (Lausitzer-Neisse) mentén Csehszlovákia határáig állapították meg, a Lengyel Népköztársaság nyugati államhatárát képezi. 2) Megerősítik fennálló határaik sérthetetlenségét, most és a jövőben és kölcsönös kötelezettséget vállalnak egymás területi integritásának feltétlen tiszteletben tartására. 3) Kijelentik, hogy egymással szemben nincs semmiféle területi követelésük és a jövőben sem fognak semmilyen területi követelést támasztani. II. CIKKELY: 1) A Lengyel Népköztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot mind egymáshoz való viszonyukban, mind Európa és a világ biztonsága biztosításának kérdéseiben az ENSZ alapokmányában lefektetett célok és elvek fogják vezérelni. 2) Ennek megfelelően az Egyesült Nemzetek Szervezete alapszabályának 1. és 2. cikkelyével összhangban minden vitás kérdésüket kizárólag békés eszközökkel fogják megoldani. Az európai és nemzetközi biztonságot érintő kérdésekben pedig ugyanúgy, mint egymás közti kapcsolatukban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől és az erőszak alkalmazásától III. CIKKELY: 1) A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság további lépéseket tesznek kapcsolataik teljes normalizálása és sokoldalú fejlesztése érdekében, aminek szilárd alapját képezi a jelen szerződés. 2) Egyetértenek abban, hogy gazdasági, tudományos, tudományos-műszaki, kulturális stb. együttműködésük kibővítése megfelel kölcsönös érdekeiknek. IV. CIKKELY: E szerződés nem érinti a két fél által korábban megkötött, vagy rájuk vonatkozó két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseket. V. CIKKELY: E szerződést ratifikálni kell és a ratifikációs okmányok Bonnban történő kicserélésének napján lép érvénybe. Ennek hiteléül a szerződő felek meghatalmazottai a jelen szerződést aláírták. Ez a szerződés Varsóban, ---- napján készült két, eredeti példányban, mindkettő lengyel és német nyelven, s mindkettő egyformán hiteles. A Lengyel Népköztársaság nevében: A Német Szövetségi Köztársaság nevében:• A szerződéshez mellékelik az NSZK kormányának a nagyhatalmak kormányaihoz az egyezményről küldött jegyzéke szövegét. Mint ismeretes, az egyezményt a két kormányfő és a két külügyminiszter későbbi időpontban — még ebben az évben — írja alá. (MTI) Bombarobbanások Lisszabonban Három pokolgépes merénylet történt pénteken hajnalban a portugál fővárosban. Az egyik bomba Lisszabon szívében, az Egyesült Államok nagykövetségének közelében levő amerikai kulturális központban robbant fel. A másik a biztonsági rendőrség egyik kiképzőközpontjában, a harmadik pedig a kikötőben pusztított. A hajnali négy órakor, szinte hajszálra egyszerre végrehajtott merényletek közül az egyik — a kiképzőközpontbeli — egy ember halálát okozta. Négy embert az a pokolgép sebesített meg, amely az amerikai kulturális központban robbant. A harmadik bombát a lisszaboni kikötői vasútállomás és a rakpart közé telepítették. Itt horgonyoz a Niassa nevű portugál gőzös, amely rendszeres forgalmat bonyolít le Lisszabon és az Afrika déli részén levő portugál gyarmatok között. A környékbeliek elmondták, hogy a robbanás után géppuskasorozat ropogását hallották. (MTI) Kongresszusra készülve Nemzetközi kapcsolataink .Magyarország külpolitikáját az az elv vezeti, hogy minél kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsen az ország élete számára, összefüggésben a nemzetközi béke és biztonság — így mindenekelőtt az európai béke és biztonság — érdekeivel. Magyarország ezt a következő módon tudja a legjobban szolgálni: szoros szövetségben van elsősorban a Szovjetunióval, s vele együtt a többi szocialista országgal, a Varsói Szerződés és a KGST keretében, ápolja kapcsolatait a fejlődő országokkal és „.. .szélesíti kapcsolatait a fejlett tőkés országokkal is a békés egymás mellett élés pontosan értelmezett elvei alapján". Ezekkel a szavakkal jellemezte külügyminiszterünk, Péter János hazánk külpolitikáját az ENSZ 25. jubileumi közgyűlésén. Ha megvizsgáljuk a Magyar Népköztársaság külpolitikáját az MSZMP IX. kongresszusa óta eltelt időszakban, megállapíthatjuk, hogy a fenti jellemzés helytálló. Tevékenységünket a nemzetközi politika terén összehangoltuk barátainkkal, egyeztettük álláspontunkat a különböző kérdésekben, egységesen léptünk fel az európai biztonság megteremtésére irányuló harcban, az indokínai és a közel-keleti kérdés igazságos megoldása érdekében. A szocialista országok vezetői rendszeresen találkoztak, így hazánk vezetői is ellátogattak a testvéri szocialista országokba. Kádár János elvtárs vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség járt a Szovjetunióban, az NDK-ban, Bulgáriában, Csehszlovákiában. Bulgáriai látogatásuk során a magyar küldöttség vezetői aláírták az új magyar—bolgár barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Hasonló célból látogatott hazánkba L. I. Brezsnyev vezetésével a szovjet párt- és kormányküldöttség is. Az aláírt barátsági és segítségnyújtási szerződés újból megpecsételte a két nép barátságát. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének és a külügyminiszterek rendszeres találkozói biztosították politikánk állandó összehangolását, egymás véleményének kölcsönös megismerését E találkozók során a megtárgyalt kérdések között fontos helyet foglalt el az európai biztonság. Hazánk fővárosa volt a színhelye annak a találkozónak, amelyről a Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordultak a világ államaihoz. A budapesti felhívás néven ismertté vált okmány újabb bizonyítéka volt a szocialista országok konstruktív békepolitikájának. A szocialista országoknak e cél érdekében folytatott munkájából a Magyar Népköztársaság vezetői is kivették részüket. Külügyminiszterünk az utóbbi év során tíz ország külügyminiszterével folytatott kétoldalú tárgyalásokat, nyolc országot látogatott meg. Az elmúlt év végén Andrej Gromiko meghívására Moszkvában járt, majd ellátogatott Bulgáriába, Belgiumiba, Hollandiába, Norvégiába, Svédországba, Lengyelországba, az NDK-ba, s Budapesten fogadta Aldo Moro olasz és Jan Marko csehszlovák külügyminisztert. érdekében letér az internacionalizmus útjáról. Magyarország szocialista ország, a Varsói Szerződés szilárd tagja, a Szovjetunió szövetségese. Ezeknek az elveknek az állandó szem előtt tartásával fejlesztjük kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal is. E kapcsolatok fejlesztésére elsősorban a gazdasági élet területén van lehetőség, és ezek megvalósítására jó példákkal szolgál a közvetlen múlt is. Ebben az évben járt hazánkban Jonas osztrák elnök. A látogatás fontos állomás volt a két szomszédos ország kapcsolatainak javulásában. Gazdasági kapcsolataink további fejlődését segítette elő Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes látogatása Olaszországban, valamint Karl Schillernek, a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági miniszterének a közelmúltban lezajlott magyarországi látogatása, amelynek során a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztését előirányzó dokumentumot írtak alá. A két kongresszus között következetesen arra törekedtünk, hogy további fejlődést érjünk el azokhoz a tőkés országokhoz fűződő viszonyunkban, amelyekkel korábban is jók voltak a kapcsolataink. Számos kapitalista országhoz fűződő kapcsolatainkra az ellentétek, a problémák voltak a jellemzők. Ezeknél a kapcsolatok fokozatos javítására törekedtünk. Kezdeményezéseink, amelyek rugalmasak, de mindig szilárd elvi alapokon nyugvók voltak, gyakran találtak pozitív visszhangra azoknál a nyugati vezetőknél, akik realisztikusabban nézi országaik érdekét. Diplomáciai kapcsolat 86 országgal Magyarország nemzetközi kapcsolatainak fejlődését, a magyar külpolitika aktivitását mutatják a számok is, amelyek mögött — mint az előbbiekben láttuk —, megvan a tartalom is. A Magyar Népköztársaság jelenleg 86 országgal áll diplomáciai kapcsolatban: 85 állammal nagyköveti szinten, eggyel (Brazíliával) követi szinten. A két kongresszus között 16 országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ezek döntő többsége a fejlődő országokhoz tartozik, így kapcsolatra léptünk a Dél-jemeni Népi Köztársasággal, Egyenlítő-Guineával, Elefántcsontparttal, Felső-Voltával, a Kongói Népi Köztársasággal, Líbiával, Peruval, Malaysiával, Singapoore-ral. Ez is bizonyítja, hogy a Magyar Népköztársaság állandóan fejleszti kapcsolatait a fejlődő világ országaival. Hasonlóképpen ezt támasztják alá a kölcsönös látogatások. A nyár folyamán járt három afrikai országban, az Egyesült Arab Köztársaságban, Szudánban és Tanzániában Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Tavaly ázsiai országokban tett látogatást Losonczi Pál, Indiában és Iránban. Hazánkba látogatott Nimeri szudáni és Nyerere tanzániai elnök. Nemrég járt nálunk V. V. Giri, az Indiai Köztársaság elnöke. Ezeknek a látogatásoknak az idején — és ezeken kívül is — sok külügyminiszteri és szakminiszteri találkozóra került sor. A Magyar Népköztársaság erejéhez, lehetőségeihez mérten fejleszti kapcsolatait ezekkel az országokkal, igyekszik segítséget nyújtani a gyarmati múlt okozta gazdasági elmaradottságuk felszámolásában, problémáik megoldásában. Több mint 600 nemzetközi szervezetben összehangolt külpolitika Külpolitikai tevékenységünk fontos színterét jelentik a nemzetközi szervezetek. Hazánk 1955 óta tagja az ENSZ- nek. Nemzetközi politikai tevékenységünk elismerését jelentette, hogy 1968—69-ben a Biztonsági Tanács tagjává választották a Magyar Népköztársaságot. 1969-ben hazánk képviselőjét is meghívták, hogy vegyen részt a Genfi Leszerelési Bizottság munkájában és a közelmúltban választották be Magyarországot az Európai Gazdasági és Szociális Tanács tagjai közé. Az ENSZ és annak szakosított szervein kívül mintegy harminc kormányközi-nemzetközi szervezetnek vagyunk tagjai, s további 600 nemzetközi szervezettel vagyunk kapcsolatban. Ezek a nemzetközi szervezetek képviselőink számára fórumot biztosítanak hazánk és a többi szocialista ország célkitűzéseinek ismertetésére, az ellenséges rágalmak leleplezésére, s a gyakorlatban bizonyíthatjuk, hogy külpolitikánk egyik alapeleme a békés egymás mellett élés. Pécsi Lajos: Békés egymás mellett élés Hazánk történelmének tapasztalatai bizonyították, hogy csak akkor tudjuk helyesen képviselni a Magyar Népköztársaság érdekeit, ha összeegyeztetjük a nemzeti és nemzetközi érdekeket. Saját érdekeinek árt az az ország, amely bármely vélt vagy valóságos konjunkturális előny