Nógrád, 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
Szovjet kormánynyilatkozat Szüntessék be az agressziót A szovjet kormány az Egyesült Államok laoszi intervenciójával kapcsolatban nyilatkozatot adott ki, amelyet rövidítve közlünk: " A szovjet kormány határozottan elítéli a Laosz elleni fegyveres intervenciót, mint az Egyesült Államok újabb bűnös cselekményét amely durván misérti az általánost n ells( 2 .) nemzetközi jogszabályokat és jogelveket, ellenkezik azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Államok az ENSZ alapokmánya néven vállalt. Az Egyesült Államok lábbal tiporja az indokínai rendezésre vonatkozó 1954-es genfi megállapodásokat és az 1962-ben Lac*ara vonatkozólag eltogadott genfi egyezményeket, amelyek jó alapot teremtettek az ország helyzetének békés rendezésére. A légihaderő és tüzérség felhasználásával történő támadás ugyanolyan bűntett, mint a szárazföldi csapattok támadási. A halálba küldött laosziak számára nem lényeges különbség, mitől halnak meg, puskagolyóról e vagy repülőgépről leszorít bombáktól. Ebben a vonatkozásban az Egyesült Államok nem számíthat semmiféle enyhébb elbírálásra. Február 17-i sajtóértekezletén Nixon amerikai elnök egyértelműen kijelentette, hogy nincs kizárva az amerikai légihaderő újabb bevetése a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok vezetői úgy látszik, hozzá akarják szoktatni a közvéleményt ahhoz, hogy az Egyesült Államok Indokínában büntetlenül járhat el, s hogy az amerikai agresszorok mindent megúsznak szárazon. Veszedelmes tévedés ez, amely a legkomolyabb következményeket vonhatja maga után, mindenekelőtt magára az Egyesült Államokra nézve. Az Egyesült Államok már viselt széles körű légi háborút a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Jól ismeretes, mivel végződött ez a meggondolatlan kaland: teljesen kudarcot vallott az a számítás, hogy így megtörhetik a VDK népét. Most is kudarc vár az Egyesült Államoknak arra a tervére, hogy az Észak-Vietnam ellen irányuló katonai provokációk útján éri el célját. A Vietnami Demokratikus Köztársaság a szocialista család tagja. A Szovjetunió és a többi szocialista állam segítséget nyújt ezután is a testvéri vietnami népinek az Egyesült Államok agressziójának visszaverésében. Az Egyesült Államok, amikor olyan könnyen sutba dobja a magára vállalt nemzetközi kötelezettségieket, e cselekményeivel aláássa azokat az alapokat, amelyekre az államközi kapcsolatok épülnek. Az Egyesült Államok súlyos felelősséget vállal a nemzetközi helyzetben mutatkozó újabb bonyodalmakért. Említett cselekményei nem múlhatnak el nyomtalanul a szovjet— amerikai kapcsolatokat illetően sem. A szovjet kormány újiból leszögezi, hogy az indokínai probléma megoldásához mindenekelőtt az amerikai agresszió beszüntetése, valamint e térség népei azon elidegeníthetetlen nemzeti jogainak tényleges elismerése szükséges, hogy külső beavatkozás nélkül alakíthassák sorsukat. A Szovjetunió nem hagyhatja figyelmen kívül az amerikai agresszió újabb eszkalációját. A szovjet nép kész továbbra is megadni minden szükséges segítséget a testvéri Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, az indokínai hazafiaknak, akik törvényes jogaikat védelmezik, létfontosságú érdekeik és vágyaik megvalósításáért harcolnak. Nem kétséges, hogy Vietnam, Kambodzsa és Laosz népeinek igazságos ügye diadalmaskodnii fog. (MTI) Fontos lépés az enyhülés útján Csütörtökön a dániai hivatalos látogatáson tartózkodó Péter János külügyminiszter folytatta hivatalos tárgyalásait, majd megismerkedett kett nemzetközi hírű dán iparvállalattaL K. Helveg Petersen kulturális és leszerelésügyi miniszter ezúttal utóbbi minőségében vett részt a magyar külügyminiszterrel folytatott csaknem egyórás megbeszélésen. A beszélgetés során szóba került, hogy márnákét fél örömmel fogadta a tömegpusztító fegyvereket a tengerfenékről kitiltó szerződés aláírását és kifejezte érdekeltségét a bizalom légkörének megteremtésében, amely lehetővé teszi a további lépéseket az enyhülés felé vezető úton. (MTI) Az NDK újabb kezdeményezése Berliinben csütörtökön nyíl vamultságra hozták annak a levélnek a szövegét, amelyet Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke intézett Klaus Schütz nyugatiberlini kormányzó polgármesterhez és amelyet az NDK minisztertanácsának megbízottja szerdán délelőtt adott át Nyugat-Berlinben. A levél hangsúlyozza, hogy az NDK kormánya nagy fontosságot tulajdonít a közép-európai helyzet enyhítésére és Nyugat-Berlin helyzetének normalizálására irányuló jelenlegi erőfeszítéseknek. Kifejezi szilárd meggyőződését, hogy ezek az erőfeszítések nem csak szükségesek, hanem eredményesek is lesznek, ha a résztvevők a szükséges jóakaratot tanúsítják és kölcsönösen tiszteletben tartják egymás törvényes jogait és érdekeit. • Wiki Stoph az NDK kormánya nevében javasolja, hogy az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus kezdjen tárgyalásokat egymással a nyugat-berlini lakosok NDK-beli utazásáról, ideértve az NDK fővárosának meglátogatását is. Az ebben a kérdésben kötött megállapodás természetszerűleg csak abban az esetben valósítható majd meg, ha más nyugatberlini kérdésekről szóló megállapodások — amelyekről megfelelő tárgyalások folynak — hatályba lépnek — hangoztatja a levél. A konkrét megállapodás feltételeiről az NDK és Nyugat-Berlin képviselői tárgyalóasztalnál tanácskozhatnak. „Az NDK kormánya készségét nyilvánítja a látogatások kérdését úgy megoldani, hogy Nyugat-Berlin polgárainak az NDK ugyanolyan vendégjogot biztosít, mint a Német Demokratikus Köztársaság más látogatóinak” — írja levelében az NDK miminiszterelnöke. Klaus Schütz, Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere válaszolt az NDK miniszterelnökének hozzá intézett levelére, közölte csütörtökön este a nyugat-berlini szenátus szóvivője. A levelet pénteken délelőtt hozzák nyilvánosságra. Mérlegelni és dönteni (Folytatás az 1. oldalról.) támasszon a számviteli apparátussal szemben, s tegyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ezt a rendkívül fontos munkát valóban hozzáértő emberek végezzék. A szarancslapujtői szövetkezet elnöke, Tórák Sándor, a hollókőd Mikula Kálmán és Győri János, a karancssági termelőszövetkezet vezetője,Cseh Adolf, a szövetség titkára, a munkaerő- és bérgazdálkodásban összefüggő, legszükségesebb tennivalókait hangsúlyozták. Herertcsényi József, a megyei tanács vb elnökhelyettese többek között a hatékonyabb belső ellenőrzésre hívta fel a területi szövetség, valamint a mezőgazdasági üzemek vezetőinek figyelmét. A szövetkezeti dolgozók szociális helyzetét,, a várható intézkedéseket ugyancsak megvitatták az elnökségi ülésen. NÓGRÁD — 1971. február 26., péntek Nixon üres üzenete Nixon elnök washingtoni idő szerint csütörtökön délben az amerikai kongresszus elé terjesztette kötetnyi terjedelmű külpolitikai üzenetét „Az Egyesült Államok külpolitikája az 1970-es években — a béke építése” címmel. A 180 sűrűn gépelt oldalon mintegy 65 000 szót tartalmazó tanulmány felolvasása legalább 10 órát venne igénybe, ezért a törvényhozás tagjai írásban ismerkednek meg az elnök üzenetével, amelyhez Nixon rövid szóbeli bevezetőt mondott. A szokatlanul nagy terjedelem ellenére az elnöki üzenet legmeglepőbb vonása, az, ami hiányzik belőle: a folyamatban levő laoszi invázióra csupán a „vietnamizálási” program keretében utal. Az üzenet 6 fő részben és 14 fejezetben tárgyalja az USA külpolitikáját. Külön főrészt szentel a szovjet—amerikai viszony taglalásának, ami — a „hatalmi egyensúlypolitika” nézőpontjából vizsgálva — vezérfonalként vonul végig az egész tanulmányon. (MTI) Bumedien algériai elnök bejelentette az ország földgázkincsének államosítását, valamint a francia olajtársaság részvénytöbbségének átvételét Nyolcvanezres tömeggyűlés Prágában Gustáv Husák az ünneplők között A csehszlovák fővárosban csütörtökön az Óváros téren megtartott nagygyűlésen emlékeztek meg a februári győzelemnek, a szocialista építés megkezdésének 23. évfordulójáról. A zászlókkal feldíszített teret zsúfolásig megtöltötte a prágai üzemek, hivatalok, intézmények és iskolák több mint 80 000 képviselője. A díszemelvényen foglaltak helyet a párt, a kormány és a Nemzeti Front vezetői. Megjelent Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke és Ludvik Svoboda köztársasági elnök. Az ünnepi beszédet Antonin Kapek, a CSKP KB elnökségének tagja, a városi pártbizottság vezető titkára tartotta. Emlékeztetett arra, hogy a csehszlovák dolgozó nép győzelmének évfordulóját a CSKP kongresszusára való felkészülés időszakában ünnepük. A kongresszus lezár egy bonyolult és nehéz korszakot, s egyben kitűzi a párt és a szocialista állam további politikájának, a szocialista demokrácia fejlesztésének alapelveit, meghatározza a társadalmi szervezetek feladatait, megvitatja ezen kívül az ötéves népgazdaságfejlesztési terv alapelveit is. Antonín Kapek beszéde után a jelenleg Prágában tartózkodó Valentyina Nyikolajeva Tyereskova szovjet űrhajós, a szovjet nőbizottság elnöke üdvözölte a főváros népét Partizánsiker Laoszban A Laoszba betolakodott délvietnami intervenciós csapatok csütörtökön újabb súlyos vereséget szenvedtek: a laoszi határtól mintegy 24 kilométernyire, az úgynevezett „31- es számú dombon” kiépített, támaszpontjuk elesett. A Patet Lao fegyveres erői — három napi tüzérségi előkészítés után — csütörtökön „lerohanták’’ a támaszpontot —, közölték Saigonban. A hazafiak légvédelmének zárótüze miatt amerikai „mentesítő” helikopterek meg sem tudják közelíteni a támaszpontot. Az agresszor egy Phantom típusú repülőgépét lelőtték. Egy amerikai helikopter az ostrom ideje alatt „véletlenül” dél-vietnami állásokat lőtt. Kilenc saigoni zsoldos meghalt, 31 megsebesült. (UPI) Készültség a VDK-ban A VDK hatóságai csütörtökön felszólították az ország lakosságát: vértezze fel magát egy esetleges invázióval szemben. A Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártjának lapja csütörtöki vezércikkében a laoszi hadi helyzettel foglalkozva leszögezi: „Tekintettel az amerikai légierő korlátlan bevetésével való fenyegetőzésre, valamint arra a veszélyre, hogy Észak-Vietnam ellen inváziót hajtanak végre, a VDK népének és hadseregének állandó készültségben kell állnia. (Reuter) Találkozás szovjet katonákkal Edward B&ereik, a LEMP Központi Bizottságának első táskásra. Jaroszewicz miniszterelnök és Jaruzelski tábornok, nemzetvédelmi miniszter szerdán Legmba városában találkozott a szovjet hadsereg északi csoportjának tisztjeivel .ierek és Jaroszewicz a LEMP Központi Bizottsága és a kormány nevében szívélyesen üdvözölte a katonákat a szovjet hadsereg megalakulásának 53. évfordulója alkalmából. (MTI) Az utóbbi évtized egyik legizgalmasabb parlamenti választására kerül sor Indiában február 26-tól március 4-ig. A hatalmas és rendkívül bonyolult országban a korábbinál sokkal egyértelműbben polarizálódtak a poliitikaii erők. Az ország bonyolultsága, amelynek 16 államában az emberek 14 nyelven és 250 dialektusban beszélnek — természetesen nem csökkent. Mégis, az európai átlagember számára minden eddiginél világosabban észlelhető határvonal választja el egymástól a haladás és a reakció, vagy hagyományos értelemben a bal- és jobboldal erőit. A választások megértéséhez óhatatlanul fel kell vázolni, miképpen történt a politikai erőknek ez a csoportosulása. A független India első három parlamenti választásán (1952, 1957, 1962) a függetlenségi harcot annak idején vezető kongresszus párt mindig megszerezte az abszolút többséget. A kongresszus azonban valójában nem volt homogén párt. Soraiban a szocializmus felé hajló baloldaltól a centrumon át a kifejezetten monopoltőr kés, sőt feudális érdekeket képviselő szélsőjobboldalig számos irányzat él együtt. Indira Gandhi 1967 után elismerte, hogy ha a kongresszus továbbra is meg akarja tartani vezető szerepét, meg kell újulnia. Ezért a választások után két esztendeig tartó heves harc bontakozott ki Indára Gandhi és a szindikátus között. Ez a küzdelem 1969-ban történelmi fordulathoz: a kongresszus párt kettészakadásához vezetett! A szindikátus emberei körülbelül 70 képviselőt szakítottak le a parlamenti frakcióból és létrehozták az úgynevezett régi kongresszus pártot. Indira Gandhi a képviselőházi frakció többségének élén az új kongresszus párt számára új politikai programot dolgozott ki. Ez a politikai program 1970 fordulóján jött létre, s a programot megalkotó tanácskozás helyiről „Bombay-programnak” nevezik. Megszületésének időpontjában Indira Gandhi már államosította az ország 14 legnagyobb bankját. A Bombay-program e gyakorlati lépést általánosítva, előirányozta előbb az import, ötéves távlatban pedig az export állami ellenőrzését, a biztosító társaságok és a bankrendszer, valamint a gépkocsiipar és a hajózás államosítását. A Bombay-program a mezőgazdaságban előirányozza a kongresszus régi, eredeti programjában is szereplő, de mindmáig végre nem hajtott radikális földreform megvalósítását és gyorsítását. Indira Gandhi és az új kongresszus párt vezetői ezzel megteremtették a politikai erőik polarizálódásának alapját. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a régi kongresszus és a jobboldali pártok ellenzik ezt a programot. A kommunista pártok és néhány indiai állam helyi pártja pedig (az Indira Gandhi és a kommunisták között fennálló változatlan nézetkülönbségek ellenére) alapvetően támogatják. Inditra Gandhinak és az új kongresszus pártnak azonban tudomásul kellett vennie, hogy az 1967-es, kedvezőtlen választási eredmények alapján nem képes hatásosan kormányozni. Hiszen a parlamentben a kongresszus párt kettészakadása miatt az új kongresszus voltaiképpen kisebbségbe került. Ez volt a magyarázata annak, hogy — noha eredetileg csak 1972 februátjában kellett volna választásokat tartani — Indira Gandhi javaslatára december 27-én az államelnök feloszlatta a képviselőházat és kiírta az új választásokat. A választások kiírása óta lényegében az történt, hogy a régi kongresszus tető alá hozott egy nem teljes jobboldal 11 blokkot a reakciós pártokkal. A baloldalon Indira Gandhi, a reakcióval szembeni akcióban — mindenekelőtt a marxista-leninista politikát folytató, eredeti Indiai Kommunista Párt (CPI), valamint a nyugat-indiai Tamil Nadu államban a rendkívül befolyásos, nyelvi alapon szervezett, a jelenleg 25 mandátummal rendelkező helyi párt támogatására számít. Választások Indiában