Nógrád, 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

Szovjet kormánynyilatkozat Szüntessék be az agressziót A szovjet kormány az Egye­­sült Államok laoszi interven­ciójával kapcsolatban nyilat­kozatot adott ki, amelyet rö­vidítve közlünk: " A szovjet kormány határo­zottan elítéli a Laosz elleni fegyveres intervenciót, mint az Egyesült Államok újabb bűnös cselekm­ényét amely durván m­isérti az általáno­st n el­ls( 2­­ .) nemzetközi jog­szabályokat és jogelveket, el­lenkezik azokkal a kötelezett­ségekkel, amelyeket az Egye­sült Államok az ENSZ alap­okmánya néven vállalt. Az Egyesült Államok lábbal ti­porja az indokínai rendezésre vonatkozó 1954-es genfi meg­állapodásokat és az 1962-ben Lac*ara vonatkozólag eltoga­dott genfi egyezményeket, amelyek jó alapot teremtettek az ország helyzetének békés rendezésére. A légihaderő és tüzérség fel­használásával történő támadás ugyanolyan bűntett, mint a szárazföldi csapattok támadá­si. A halálba küldött laoszi­ak számára nem lényeges kü­lönbség, mitől halnak meg, puskagolyóról­ e vagy repülő­gépről leszorít bombáktól. Eb­ben a vonatkozásban az Egye­sült Államok nem számíthat semmiféle enyhébb elbírálás­ra. Február 17-i sajtóértekezle­tén Nixon amerikai elnök egy­értelműen kijelentette, hogy nincs kizárva az amerikai lé­­giha­derő újabb bevetése a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság ellen. Az Egyesült Álla­mok vezetői úgy látszik, hoz­zá akarják szoktatni a közvé­leményt ahhoz, hogy az Egye­sült Államok Indokínában büntetlenül járhat el, s hogy az amerikai agresszorok min­dent megúsznak szárazon. Veszedelmes tévedés ez, amely a legkomolyabb követ­kezményeket vonhatja maga után, mindenekelőtt magára az Egyesült Államokra nézve. Az Egyesült Államok már vi­selt széles kö­rű légi háborút a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen. Jól ismeretes, mivel végződött ez a meg­gondolatlan kaland: teljesen kudarcot vallott az a számí­tás, hogy így megtörhetik a VDK népét. Most is kudarc vár az Egye­sült Államoknak arra a tervé­re, hogy az Észak-Vietnam el­len­ irányuló katonai provoká­ciók útján éri el célját. A Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság a szocialista család tag­ja. A Szovjetunió és a többi szocialista állam segítséget nyújt ezután is a testvéri vi­etnami népinek az Egyesült Államok agressziójának vis­­­szaverésében. Az Egyesült Államok, ami­kor olyan könnyen sutba dob­ja a ma­gára vállalt nemzet­közi kötelezettségieket, e cse­lekményeivel aláássa azokat az alapokat, amelyekre az ál­lamközi kapcsolatok épülnek. Az Egyesült Államok súlyos felelősséget vállal a nem­zetközi helyzetben mutatkozó újabb bonyodalmakért. Emlí­tett cselekményei nem múlhat­nak el nyomtalanul a szovjet— amerikai kapcsolatokat illető­en sem. A szovjet kormány újibó­l le­szögezi, hogy az indokínai probléma megoldásához min­denekelőtt az amerikai agres­­­szió beszüntetése, valamint e térség népei azon elidegenít­hetetlen nemzeti jogainak tényleges elismerése szüksé­ges, hogy külső­­ beavatkozás nélkül alakíthassák sorsukat. A Szovjetunió nem hagyhat­ja figyelmen kívül az ame­rikai agresszió újabb eszkalá­cióját. A szovjet nép kész to­vábbra is megadni minden szükséges segítséget a testvé­ri Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, az indokínai hazafiaknak, akik törvényes jogaikat védelmezik, létfon­tosságú érdekeik és vágyaik megvalósításáért harcolnak. Nem kétséges, hogy Viet­nam, Kambodzsa és Laosz né­peinek igazságos ügye diadal­­maskodnii fog. (MTI) Fontos lépés az enyhülés útján Csütörtökön a dániai hiva­talos látogatáson tartózkodó Péter János külügyminiszter folytatta hivatalos tárgyalá­sait, majd megismerkedett kett nemzetközi hírű dán ipar­­válla­la­ttaL K. Helveg Petersen kulturá­lis és leszerelésügyi miniszter ezúttal utóbbi minőségében vett részt a magyar külügy­miniszterrel folytatott csak­nem egyórás megbeszélésen. A beszélgetés során szóba ke­rült, hogy márnákét fél öröm­mel fogadta a tömegpusztító fegyvereket a tengerfenékről kitiltó szerződés aláírását és kifejezte érdekeltségét a bi­zalom légkörének megterem­tésében, amely lehetővé teszi a további lépéseket az eny­hülés felé vezető úton. (MTI) Az NDK újabb kezdeményezése Berliinben csütörtökön nyíl­ vamultságra hozták annak a levélnek a szövegét, amelyet Willi Stoph, az NDK mi­nisztertanácsának elnöke in­tézett Klaus Schütz nyugati­­berlini kormányzó polgármes­terhez és amelyet az NDK miniszter­tanácsának megbí­zottja szerdán délelőtt adott át Nyugat-Berlinben. A levél hangsúlyozza, hogy az NDK kormánya nagy fontosságot tulajdonít a közép-európai helyzet eny­­hítésére és Nyugat-Ber­­lin helyzetének normali­zálására irányuló jelenlegi erőfeszítéseknek. Kifejezi szi­­lárd meggyőződését, hogy ezek az erőfeszítések nem csak szükségesek, hanem eredményesek is lesznek, ha a résztvevők a szükséges jó­akaratot tanúsítják és kölcsö­­nösen tiszteletben tartják egymás törvényes jogait és érdekeit. • Wik­i Stoph az NDK kor­mánya nevében javasolja, hogy­ az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus kezdjen tárgyalásokat egy­mással a nyugat-berlini lako­sok NDK-beli utazásáról, ide­­értve az NDK fővárosának meglátogatását is. Az ebben a kérdésben kötött megálla­podás természetszerűleg csak abban az esetben valósítható majd meg, ha más nyugat­­berlini kérdésekről szóló meg­­állapodások — amelyekről megfelelő tárgyalások foly­nak — hatályba lépnek — hangoztatja a levél. A konkrét megállapodás feltételeiről az NDK és Nyu­­gat-Berlin képviselői tárgya­lóasztalnál tanácskozhatnak. „Az NDK kormánya készsé­gét nyilvánítja a látogatá­sok kérdését úgy megoldani, hogy Nyugat-Berlin polgárai­nak az NDK ugyanolyan vendégjogot biztosít, mint a Német Demokratikus Köztár­saság más látogatóinak” — írja levelében az NDK mi­­miniszterelnöke. Klaus Schütz, Nyugat-Ber­lin kormányzó polgármestere válaszolt az NDK miniszterel­nökének hozzá intézett leve­lére­­, közölte csütörtökön este a nyugat-berlini szenátus szóvivője. A levelet pénteken délelőtt hozzák nyilvánosságra. Mérlegelni és dönteni (Folytatás az 1. oldalról.) támasszon a számviteli appa­rátussal szemben, s tegyen erőfeszítéseket annak érdeké­ben, hogy ezt a rendkívül fontos munkát valóban hozzá­értő emberek végezzék. A sza­­rancslapujtői szövetkezet el­nöke, Tórák Sándor, a holló­kőd Mikula Kálmán és Győri János, a karancssági terme­lőszövetkezet vezetője,­­Cseh Adolf, a szövetség titkára, a munkaerő- és bérgazdálkodás­ban összefüggő, legszüksége­sebb tenniva­lókait hangsúlyoz­ták. Herertcsényi József, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese töb­bek között a haté­konyabb belső ellenőrzésre hívta fel a területi szövetség, valamint a mezőgazdasági üzemek vezetőinek figyelmét. A szövetkezeti dolgozók szo­ciális helyzetét,, a várható in­tézkedéseket ugyancsak meg­vitatták az elnökségi ülésen. NÓGRÁD — 1971. február 26., péntek Nixon üres üzenete Nixon elnök washingtoni idő szerint csütörtökön dél­ben az amerikai kongresszus elé terjesztette kötetnyi terje­delmű külpolitikai üzenetét „Az Egyesült Államok kül­politikája az 1970-es években — a béke építése” címmel. A 180 sűrűn gépelt oldalon mintegy 65 000 szót tartalma­zó tanulmány felolvasása legalább 10 órát venne igény­be, ezért a törvényhozás tag­jai írásban ismerkednek meg az elnök üzenetével, amelyhez Nixon rövid szóbeli bevezetőt mondott. A szokatlanul nagy terje­delem ellenére az elnöki üze­net legmeglepőbb vonása, az, ami hiányzik belőle: a folya­matban levő laoszi invázióra csupán a „vietnamizálási” program keretében utal. Az üzenet 6 fő részben és 14 fejezetben tárgyalja az USA külpolitikáját. Külön fő­részt szentel a szovjet—ame­rikai viszony taglalásának, ami — a „hatalmi egyensúly­politika” nézőpontjából vizs­gálva — vezérfonalként vo­nul végig az egész tanulmá­nyon. (MTI) Bumedien algériai elnök bejelentette az ország földgázkincsének államosítását, valamint a francia olajtársaság részvénytöbbségének átvételét Nyolcvanezres tömeggyűlés Prágában Gustáv Husák az ünneplők között A csehszlovák fővárosban csütörtökön az Óváros téren megtartott nagygyűlésen em­lékeztek meg a februári győ­zelemnek, a szocialista épí­tés megkezdésének 23. évfor­dulójáról. A zászlókkal feldí­szített teret zsúfolásig meg­töltötte a prágai üzemek, hi­vatalok, intézmények és isko­lák több mint 80 000 képvi­selője. A díszemelvényen fog­laltak helyet a párt, a kor­mány és a Nemzeti Front ve­zetői. Megjelent Gustáv Hu­sák, a CSKP KB első titká­ra, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke és Lud­­vik Svoboda köztársasági el­nök. Az ünnepi beszédet Antonin Kapek, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, a városi pártbi­zottság vezető titkára tartotta. Emlékeztetett arra, hogy a csehszlovák dolgozó nép győ­zelmének évfordulóját a CSKP kongresszusára való felkészülés időszakában ün­nepük. A kongresszus lezár egy bonyolult és nehéz kor­szakot, s egyben kitűzi a párt és a szocialista állam további politikájának, a szocialista de­mokrácia fejlesztésének alap­elveit, meghatározza a társa­dalmi szervezetek feladatait, megvitatja ezen kívül az öt­éves népgazdaságfejlesztési terv alapelveit is. Antonín Kapek beszéde után a jelenleg Prágában tar­tózkodó Valentyina Nyikolaje­­va Tyereskova szovjet űrha­jós, a szovjet nőbizottság el­nöke üdvözölte a főváros né­pét Partizánsiker Laoszban A Laoszba betolakodott dél­vietnami intervenciós csapa­tok csütörtökön újabb súlyos vereséget szenvedtek: a laoszi határtól mintegy 24 kilomé­ternyire, az úgynevezett „31- es számú dombon” kiépített, támaszpontjuk elesett. A Patet Lao fegyveres erői — három napi tüzérségi előké­szítés után — csütörtökön „le­rohanták’’ a támaszpontot —, közölték Saigonban. A haza­fiak légvédelmének zárótüze miatt amerikai „mentesítő” helikopterek meg sem tud­ják közelíteni a támaszpontot. Az agresszor egy Phantom tí­­­pusú repülőgépét lelőtték. Egy amerikai helikopter az ost­rom ideje alatt „véletlenül” dél-vietnami állásokat lőtt. Kilenc saigoni zsoldos meg­halt, 31 megsebesült. (UPI) Készültség a VDK-ban A VDK hatóságai csütörtö­kön felszólították az ország lakosságát: vértezze fel ma­gát egy esetleges invázióval szemben. A Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártjának lapja csütörtöki vezércikkében a laoszi hadi helyzettel foglal­kozva leszögezi: „Tekintettel az amerikai légierő korlátlan bevetésével való fenyegetőzés­re, valamint arra a veszélyre, hogy Észak-Vietnam ellen in­váziót hajtanak végre, a VDK népének és hadseregének ál­landó készültségben kell áll­nia. (Reuter) Találkozás szovjet katonákkal­ Edward B&ereik, a LEMP Központi Bizottságának első táskásra. Jaroszewicz minisz­terelnök és Jaruzelski tábor­nok, nemzetvédelmi miniszter szerdán Legmb­a városában ta­lálkozott a szovjet hadsereg északi csoportjának tisztjei­vel .ierek és Jaroszewicz a LEMP Központi Bizottsága és a kormány nevében szívélye­sen üdvözölte a katonákat a szovjet hadsereg megalakulá­sának 53. évfordulója alkal­mából. (MTI) Az utóbbi évtized egyik legizgalmasabb parlamenti választására kerül sor Indiá­ban február 26-tól március 4-ig. A hatalmas és rendkívül bonyolult országban a koráb­binál sokkal egyértelműbben polarizálódtak a­­ poliitikaii erők. Az ország bonyolultsága, amelynek 16 államában az emberek 14 nyelven és 250 dialektusban beszélnek — ter­mészetesen nem csökkent. Mégis, az európai átlagember számára minden eddiginél vi­lágosabban észlelhető határ­vonal választja el egymástól a haladás és a reakció, vagy hagyományos értelemben a bal- és jobboldal erőit. A választások megértéséhez óhatatlanul fel kell vázolni, miképpen történt a politikai erőknek ez a csoportosulása. A független India első három parlamenti választásán (1952, 1957, 1962) a függetlenségi harco­t annak idején vezető kongresszus párt mindig meg­szerezte az abszolút többséget.­ A kongresszus azonban való­jában nem volt homogén párt. Soraiban a szocializmus felé hajló baloldaltól a centrumon át a kifejezetten monopoltőr kés, sőt feudális érdekeket képviselő szélsőjobboldalig számos irányzat él együtt. Indira Gandhi 1967 után elismerte, hogy ha a kong­resszus továbbra is meg akar­ja tartani vezető szerepét, meg kell újulnia. Ezért a vá­lasztások után két esztendeig tartó heves harc bontakozott ki Indára Gandhi és a szindi­kátus között. Ez a küzdelem 1969-ban történelmi fordulat­hoz: a kongresszus párt ketté­szakadásához vezetett! A szindikátus emberei körülbe­lül 70 képviselőt szakítottak le a parlamenti frakcióból és létrehozták az úgynevezett régi kongresszus pártot. In­dira Gandhi a képviselőházi frakció többségének élén az új kongresszus párt számára új politikai programot dolgo­zott ki. Ez a­­ politikai program 1970 fordulóján­ jött létre, s a programot megalkotó tanács­kozás helyiről „Bombay-prog­­ramnak” nevezik. Megszületé­sének időpontjában Indira Gandhi már államosította az ország 14 legnagyobb bank­ját. A Bombay-program e gyakorlati lépést általánosít­va, előirányozta előbb az im­port, ötéves távlatban pedig az export állami ellenőrzését, a biztosító társaságok és a bankrendszer, valamint a gépkocsiipar és a hajózás ál­lamosítását. A Bombay-prog­­ram a mezőgazdaságban elő­irányozza a kongresszus régi, eredeti programjában is sze­replő, de mindmáig végre nem hajtott radikális földreform megvalósítását és gyorsítását. Indira Gandhi és az új kongresszus párt vezetői ezzel megteremtették a politikai erőik polarizálódásának alap­ját. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a régi kongresszus és a jobboldali­­ pártok ellenzik ezt a programot. A kommunista pártok és néhány indiai állam helyi pártja pedig (az Indira Gandhi és a kommunisták között fennálló változatlan nézetkülönbségek ellenére) alapvetően támogatják. Inditra Gandhinak és az új kongresszus pártnak azonban tudomásul kellett vennie, hogy az 1967-es, kedvezőtlen választási eredmények alap­ján nem képes hatásosan kor­mányozni. Hiszen a parla­mentben a kongresszus párt kettészakadása miatt az új kongresszus voltaiképpen ki­sebbségbe került. Ez volt a magyarázata annak, hogy — noha eredetileg csak 1972 februá­­tjában kellett volna választásokat tartani — Indi­ra Gandhi javaslatára decem­ber 27-én az államelnök fel­oszlatta a képviselőházat és kiírta az új választásokat. A választások kiírása óta lényegében az történt, hogy a régi kongresszus tető alá ho­zott egy nem teljes jobboldal 11 blokkot a reakciós pártok­kal. A baloldalon Indira Gandhi, a reakcióval szembe­ni akcióban — mindenekelőtt a marxista­-len­inista politi­kát folytató, eredeti Indiai Kommunista Párt (CPI), va­lamint a nyugat-indiai Tamil Nadu államban a rendkívül befolyásos, nyelvi alapon szer­vezett, a jelenleg 25 mandá­tummal­­ rendelkező helyi párt támogatására számít. Választások Indiában

Next