Nógrád, 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVF., 47. SZÁM ÓRA: 80 FILLÉR 1971. FEBRUÁR 25­, CSÜTÖRTÖK Az illetékesek állásfoglalása Főiskola nyílik Salgótarjánban A szakközépiskolások technikusi minősítéséről Szerdán, Lázár György, munkaügyi miniszter elnökle­tével ülést tartott az Orszá­gos Ifjúságpolitikai és Okta­tási Tanács. A testület állást foglalt a szakközépiskolát végzett dolgozók technikusi minősítésének kérdésében. A tanács elfogadta a rendezés általános irányelveit, ame­lyek értelmében a szakközép­iskolát végzett dolgozók leg­alább kétéves szakmai gyakor­lat után megszerezhetik a technikusi címet. A tanács felkérte a tárcaközi szerkesz­tői bizottságot az elfogadott irányelvek egyes részleteinek kidolgozására. Ugyancsak a szerdai ülés napirendjén sze­repel a pénzügyi és számvite­li főiskola tagozatainak léte­sítéséről szóló előterjesztés. A tanács a művelődésügyi mi­niszter előterjesztése alapján jóváhagyta, hogy Zalaegersze­gen 1971. szeptemberében me­zőgazdasági, Salgótarjánban 1972 szeptemberében ipari szakágazati tagozat létesül­­jön­. Az ország és szűkebb ha­zánk, Nógrád megye iparoso­dása, a gazdaságirányítási re­form hatása, a vezetéssel szemben támasztott újabb igények egyre inkább éreztet­ték a felsőfokú közgazdasági képzettséggel rendelkező szak­emberek hiányát.­ A megyei pártértekezlet megállapította, hogy szükséges, jogos igény­ Salgótarjánban minél előbb pénzügyi és számviteli főis­kola nyíljon. Ez a célkitűzés szerepel a megyei tanács fej­lesztési tervében is. Szerdán, az illetékes testület állást fog­lalt, Salgótarjánban 1972 szeptemberében a Budapesti Pénzügyi­ és Számviteli Fő­iskola ipari szakágazatú, ki­helyezett tagozata nyíljon. Ez lesz Nógrád megye első fő­iskolája, és ez a létesítmény jelentős előrelépést jelent me­gyénk kulturális életében, a szakemberképzés és -ellátás javítása tekintetében. Az új főiskola természetesen nem­csak megyénk, hanem Észak- Ma­gyairoi­szá­g gazdasági szak­emberképzését és a továbbta­nulás lehetőségeit segíti elő. Addig, amíg az új főisko­la elkészül, a tervek szerint az oktatást 1972 őszén, az új, Lovász József úti Zeneiskolá­ban kezdik el. Feltétlenül szükséges, hogy a IV. ötéves ■ terv második felében felépül­jön az új főiskola, ahol előre­láthatóan 240 fiatal a nappali tagozaton és 300 levelezőta­gozatos tanulhat. Az 1972—73- as tanévtől kezdve, mindkét vidéki tagozat beiskolázási létszáma: 80 fő nappali és 80 fő levelezőtagozatos hall­gató lesz. KÉT MŰSZAKBAN A közutak tavaszi helyreállításáról Tegnap a KPM Közúti Igaz­gatósága az érdekeltek bevo­násával megtárgyalta a köz­utak tavaszi helyreállításával kapcsolatos megyei elképze­léseket, feladatokat. A megye útjait eddig, a vi­szonylag enyhe és rövid tél nem tette annyira­­ tönkre, mint az elmúlt esztendőben. A javításával foglalkozó út­építőket segíti a jelenlegi ta­­vaszias időjárás is. Ezért az idén már most hozzákezd­hetnek a munkálatokhoz. Ta­valy csak március végén en­gedte szóhoz jutni az időjá­rás megyénk útjavítóit. Amennyiben nem romlik az időjárás, illetőleg tovább ja­vul, a munkálatokat nagyobb ütemben lehet majd végezni. Az időjárás javulásával azon­ban számítani lehet arra is, hogy előjönnek a tél okozta felfagyások, amelyek eddig rejtve maradtak. A tervek szerint először a főútvonalhálózatot (2-es, 21-es, 22-es, 23-as) hozzák rend­be május 1-ig, utána a többie­ket július 1-ig. A feladatokat az igazgatóság saját erejéből kívánja elvégezni. Segítséget csak két szakaszon kér az Egri Közúti Építő Vállalat­tól. Az egyik Salgótarján — Litke — Mihálygerge 5—6—7 —9-es számú útszakasza, a másik a palotási átkelősza­kasz, amely eddig minden évben nagyon felfagyott. Ezt az útszakaszt ebben az esz­tendőben véglegesen meg sze­retnék javítani. A munkálatokat folyama­tosan végzik és már most látszik, hogy egyik napról a másikra nem tudják megva­lósítani a feladatokat. Min­denfajta türelmetlenség, má­sok rovására irányuló indo­kolatlan igény zavarhatja, ne­hezítheti az ütemes, eredmé­nyes munkát. A burkolatromlás megelő­zése céljából az igazgatóság, amennyiben szükséges, for­galomkorlátozást­ léptetne életbe. Lesz, ahol ez a se­besség mérséklését, másutt a szállítható súlyhatárt szab­ják meg, előfordulhatnak azonban olyan útszakaszok is, ahol bizonyos időre rész­legesen, vagy teljesen leállít­ják a forgalmat. Erről idő­ben értesítik az érintett vál­lalatokat. Szóba került az útburkoló­­anyag-ellátás is. A Nógrádi Kőbánya Vállalat az igényelt mennyiségnek csupán egyne­gyedét igazolta vissza, holott a megyében van és a vállalat vezetői is jól tudják, hogy úthálózatunk az országban a legrosszabbak közé tartozik. A 2-es számú Volán Válla­lat a múltban sok segítséget adott az útépítőknek, remél­jük, ez most sem marad el. A MÁV a bitumen folyamatos szállításával tudja segíteni az útépítőket. Az igazgatóság vezetősége úgy határozott, hogy a nap­palok meghosszabbodásával egyidejűleg április végén, il­letve május elején bevezetik a két műszakot. Befejeződtek a magyar—csehszlovák tárgyalások Közlemény a két kormányfő megbeszéléseiről Szerda délután a­z Ország­háziban a Miniszterta­nács ta­nácstermében befejeződtek a magyar—csehszlovák tárgya­lások. A tárgyalások befejeztével közös közleményt adtak rá, a­mely az alábbiak szerint hoátgzik: Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének meghívá­sára 1971. február 22—24. kö­zött dr. Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi kormányá­nak elnöke hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Nép­köztársaságban. Magyarországi tartózkodá­sa során dr. Lufoomir Strou­gal kormányelnököt fogadta Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. A látogatás alatt a két kor­mányéinak megbeszéléseiket folytatott, amelyeken magyar részről Púja Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese, Vince József, a Magyar Nép­köztársaság prágai nagyköve­te, dr. Várkonyi Péter, a kor­mány Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnök­­helyettese és Perczel László, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője; csehszlovák rész­ről Karel Kurka, a külügy­miniszter első helyettese, Frantisek Dvorrsky, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete, Karol Ujházy, az országos tervhivatal elnökhelyettese, Vratislav Vlk, a miniszterel­nökség külügyi főosztályának és protokoll osztályának veze­tője, és dr. Jan Kelar, a mi­niszterelnöki kabinet munka­­társa vett részt. A tárgyalásokon a kormány­­­elnökök tájékoztatták egy­mást országaik belső helyze­téről. A Magyar Népköztár­saság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság között 1968. június 14-én aláírt barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerző­dés szellemében értékelték a két ország kapcsolatainak je­lenlegi helyzetét és vázolták azok további elmélyítésének lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két szocialista ország széles körű kapcsolatai szilárd bázist képeznek az együttműködés bővítésére és hatékonyabbá tételére számos területen. Magasra értékelték a népgazdasági tervek egyez­tetése, a hosszú lejáratú ke­reskedelmi egyezmény előké­szítése, valamint a Magyar— Csehszlovák Gazdasági Együtt­működési Vegyes Bizottság te­vékenysége terén elért pozitív eredményeket. A felek egybehangzóan ki­fejezték, hogy érdekeltek az ipari és a mezőgazdasági koo­peráció, a szakosítás, vala­mint a műszaki-tudományos együttműködés további fej­lesztés­ében- Hangsúlyozták a turistaforgalom bővítésének jelentőségét a két ország né­pének kölcsönös megismerésé­ben és barátságának elmélyí­tésében. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya külön­leges fontosságot tulajdonít a Szovjetunióval és a többi test­véri szocialista országgal va­ló barátság elmélyítésének és az együttműködés szakadatlan fejlesztésének. Készek aktívan közreműködni a Varsói Szer­ződés további erősítése a szó­(Folyta­tás a 2. oldalon) A csehszlovák miniszterelnök szerdán találkozott a magyar sajtó képviselőivel, s tájékoztatást adott tárgyalásai ered­ményeiről, valamint Csehszlovákia belső helyzetéről. Dr. Lubomír Strougal, hivatalos látogatását befejezve hazauta­zott. A Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke és politikai életünk több vezetője búcsúztatta Több mint hétmillió választó­jogosult Harmincezer Hozzávetőleg harmincezer összeíróbiztos járja ezekben a napokban a városokat és a falvakat, végzi a választások előkészítésének egyik legna­gyobb munkáját, a választó­jogosultak adatainak össze­gyűjtését — mondották el a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának illetékesei. — Országszerte megkezdő­dött az összeírólapok kiosztá­sa, s március 5-ig — hozzá­vetőleges számítások szerint — hazánk több mint hétmil­lió nagykorú lakosának ada­tait kell összegyűjteni. Négy évvel ezelőtt a városok és falvak népének mintegy 70 százaléka kapott lehetőséget arra, hogy választások útján gyakorolja állampolgári jo­gait, s ezúttal is csak azoknak nincs voksuk, akik a köz­ügyektől, illetve a választó­jog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt állnak, (szabad­ságvesztés büntetésüket töltik, előzetes letartóztatásban, vagy rendőri felügyelet alatt van­nak, illetőleg elmebetegek). Érdemes megjegyezni, hogy az 1925-ös választójogi tör­vény alapján a lakosságnak mindössze 27 százaléka ve­hetett részt a szavazásban.­­ Az összeíróbiztosok, akik elsősorban a pedagógusok, a nyugdíjasok és a tanácsi dol­gozók közül kerültek ki, jól felkészültek teendőik ellátásá­ra, alaposan megismerkedtek a megfelelő rendelkezésekkel, s minden felvilágosítást meg­adnak az összeírólapok ki­töltőinek.­­ Eligazításukkor arra is ügyeltek, hogy a biztosok ala­pos helyismerettel rendelkez­zenek. Számos tanács külön térképpel is ellátta őket, hogy véletlenül se maradjanak ki különálló házcsoportok, ren­dezetlenebb falurészek. Bu­dapesten, és a nagyobb vá­rosokban kétszer is bekopog­nak a lakásokba, átadják, majd kitöltve elviszik az­ íve­ket. A falvakban és a tanya­világban azonban — általá­ban ott, ahol nagyobbak a távolságok és nehéz a köz­lekedés — arra kérjük az érdekelteket, hogy nyomban töltsék ki a névjegyzék ös­­­szeállításához szükséges nyom­tatványt. Alapvető követel­mény, hogy mindenkiről­ ál­landó lakóhelyén töltsenek ki összeírólapot. Ezért biztosított a lehetőség, hogy azok he­lyett, akik kórházi ápolás, üdülés, munkájuk, vagy egyéb ok miatt máshol tartózkodnak az összeírás időpontjában, hozzátartozójuk, szomszédjuk, vagy maga az összeíróbiztos állítsa ki a nyomtatványt. — Az összeírólap hat kér­dést tartalmaz: a lapokat ma­gyarul kell kitölteni, de szá­moltunk azzal is, hogy nem minden választópolgár anya­nyelve magyar, ezért az ide­gen ajkúak anyanyelvükön válaszolhatnak a kérdésekre. — A közösség érdeke, hogy egyetlen választásra jogosult állampolgár se maradjon ki a választói névjegyzékből, s az is, hogy még véletlenül se kapjanak helyet a listán olya­nok, akiknek törvényeink sze­rint nincs választójoguk. A választásra jogosult ál­lampolgárok összeírása már­cius 5-én zárul. Az összeíró­biztosok a kitöltött nyomtat­ványokat március 6-án adják át a helyi tanács végrehajtó bizottságának, a testület ezek­nek az adatoknak alapján ál­lítja majd össze a választók névjegyzékét. A választásra jogosultak hivatalos listáját március 22—30 között teszik közszemlére, függesztik ki a helyi tanács helyiségében. Ez­zel egyidőben a névjegyzékbe fölvettek mindegyike írásban is értesítést kap szavazójogo­­sultságáról. (MTI) összeírőbiztos járja az országot Ismét futottak a rangerek A Patet Lao fegyveres erői szétverték és megfutamodás­­ra kényszerítették a Laosz te­rületére behatolt saigoni csa­patok egy újabb rohamzász­lóalját — közölték szerdán este Saigonban. A dél-vietnami területen felvonult és laoszi bevetésre "kész további nyolc saigoni rohamzászlóalj a partizánok offenizívája nyomnán „védelmi vonalainak megszilárdítására átcsoportosult” — írja az AFP. Az AP szerda délutáni je­lentése szerint a népi felsza­badító erők heves ostrom alatt tartják a saigoni inter­venciósoknak a 9. számú fő­útvonaltól északra, illetve délre, Laosz területén kiépí­tett két állását. Az amerikai hírügynökség hadijelentése­­ket idézve arról ad hírt, hogy az intervenciósok két ostrom­lott támaszpontja térségében a Patet Lao fegyveres erői szerdán további hat amerikai helikoptert lőttek le, illetve rongáltak meg. A UPI saigoni amerikai szóvivőkre hivatkozva meg­erősíti, hogy F-105 típusú amerikai sugárhajtású repü­lőgépek kedden éjjel és szer­dán rakétákkal lőtték a VDK területén, a demilitarizált övezet közelében levő észak­vietnami légvédelmi álláso­kat. Amerikai repülőgépek egyébként folytatják terror­­támadásaikat a VDK terüle­tei ellen. Saigonban beismer­ték, hogy az Egyesült Álla­mok légiereje kedden és szer­dán három ízben bombázta a Vietnami Demokratikus Köztársaság különböző térsé­geit. Egy amerikai szóvivő azt állította, hogy a támadá­sok a Ban Karai hágó men­tén létesített észak-vietnami rakétarendszerek ellen irá­nyultak. (MTI) Magyar—dán kulturális egyezmény Szerdán délelőtt Koppenhá­gában aláírták a Magyar Nép­köztársaság kormánya és a Dán Királyság kormánya kö­zötti első államközi kulturális egyezményt. Magyar részről a megálla­podásit Péter János külügymi­niszter, dán részről pedig Poul Härtling külügyminisz­ter írta alá. (Az eseményről képet közlünk a 2. oldalon.) A 19 cikkelyből álló megál­lapodás aláírása — mint a magyar külügyminiszter kí­séretében levő személyiségek elmondották — a jelenlegi hivatalos látogatás egyik fon­tos eredménye. A skandináv országok közül hazánknak ed­dig csupán Finnországgal volt hasonló jellegű megáll­apod­á­­sa, s az a készség, amellyel a dán fél ennek az egyezmény­nek a létrejöttében közremű­ködött, meggyőző bizonyítéka a kétoldali kapcsolatokban feltáruló további lehetőségek­nek is. A szerződés értelmében a felek elősegítik a közvetlen együttműködést a kultúra, az oktatás és a tudományok­­ te­rületén. Kölcsönösen ösztön­díjakat ajánlanak fel az egye­temi hallgatók és egyetemet végzett szakemberek,­­ vala­mint tudományos kutatók ré­szére. Az öt évre szóló magyar— dán kulturális megállapodás aláírása után Péter János kül­ügyminiszter megkezdte hiva­talos tárgyalásait Po­ul Hant­­linggal. (MTI)

Next