Nógrád, 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-16 / 112. szám
Rivaldafény Opera és balett egy este A debreceni bemutatót követőem Salgótarjánban is felcsendült Leoncavallo világhírű operamuzsikája, a Balazsak. Bár a közönség erejéből csak „fél házra” tellett (a bérlettulajdonosok igen tekintélyes része hiányzott!), ez mégsem rontott a második szereposztás premierjének hangulatán. A megtörtént eseményen alapuló cselekmény, a szenvedélyes muzsika, az olasz zenére jellemző dallambőség, a t giilogo zenekari hangzás, a kórustechnika mesteri alkalmazása elsőrangú zenei anyagot szolgáltatott a debreceni, Csokonai Színház operatársulatának az előadáshoz- A közreműködőimért nemcsak énekes mivoltukat kell bemutatniuk, hanem színészi képességiát éi, adottságukat is. Leoncavallo színpadán minden pillanatnak drámai jelentősége van , a nyers erő keveredik, a már-már könnyekig ható lírával. A zenei naturalizmus minél valószínűbben akar elhitetni egy adott világot, annál inkább megköveteli az előadóktól az élet igazi ismeretét és a szinte tökéletes mesterségbeli tudást. Kertész Gyula színpada mozgalmas , alkalmanként harsogó, máskor visszafogott. A zenei kifejezőére hullámzásával együtt alakul — változik a színpadkép is — a kitűnő kórusteljesítmény következtében. Túlzás lenne azt állítani, hogy az énekkar szolisztikus feladatokat old meg, ennek ellenére azonban a cselekmény áramlása olyan karaktervonásokkal ruházza fel az énekes együttest, amely önálló szólamként szervesen kapcsolódik Canio és Nedda kettőséhez (gondoljunk csak a második felvonás játékból valóság felé haladó színpadára). A hangszeres együttes — létszámából és elhelyezkedéséből adódóan — nem nyújtja azt a hatást, amit Leoncavallo verista zenéje megkövetelne. Az esetenként elhangzó ritmikai pontatlanságok és főként hangzásbeli tisztátlanságok nem kisebbítik Szabó László karmester betanítói munkájának eredményeit. Csongor József a félszeg, kisemmizett, a szép feleség mellett élni nem tudó kisember szerepében kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt. Drámai kitörései hitelesek, különösen második felvonásbeli szerepépítése figyelemreméltó. Nedda szerepét Pallos Gyöngyi alakítja Indiszponált első felvonás után sikeresebb folytatás. A komédiázó színpadi előadásban találja meg saját énjét. Németh József a mindenki által kihasznált és lebecsült Tonio figurájában emlékezetes előadást nyújt. A premier kellemes meglepetése a cirkuszi komédiás hiteles természetrajzát bemutató Korcsmáros Péter egyénisége. Nagy Miklós billo alakjában kissé szenvtelen. Az est második felében a színház balettégy öltése mutatkozott be Klimszkij-Korszakovnak az Ezeregyéjszaka mesemotívumaiból szólt táncjátékával, a Seherezidéval. Barkóczy Sándor koreográfiája lényegretörően és nemes egyszerűséggel mondja el a mesés kelet történéseit. A balettkar egységes együttes benyomását keltette. A technikai alapképzettségnek megfelelően színvonalas, jó előadást kaptunk. (Különösen nehéz technikai elemek nem szerepeltek a lépéskombináciokban ) Kiemelkedő volt Sterba Zsuzsa, Poroszlay Éva, valamint Lakatos Károly és Őry Tibor teljesítménye. A zenekar — Jarmy György vezényletével — dicséretesen igyekezett. A hegedűszóló — különösen a kettősfogások — kevésbé volt megoldott. A Langmár András tervezte díszletek éltek, kitűnően szolgálják mind az opera, mind a balett lényegét. Hasonlóak Greguss Ildikó jelmeztervei, Zaligr István maszkjai a tőle megszokott magas színvonalúak. (Mi „Kajla, rajta, viccinkért harcra” Kórustalálkozó Salgótarjánban A Nógrád megyei kórusok hagyományos tavaszi találkozóját szombaton délután tartották a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési központjában. Egyben ez a hangverseny volt az első ízben megrendezésre kerülő országos Vándor Sándor munkás- és ifjúmunkás énekkari szemle megyei bemutatója, amely módot ad minden dalolni szerető ipari és szakmunkástanulóinak, ifjúmunkásnak és felnőtt együttesnek a hazai és nemzetközi munkásmozgalomban gyökerező dalok avatott tolmácsolására A megyei bemutatót megelőzően januárban összegezték a „Zúgjon dalunk, miként a rergeteg” elnevezésű munkásdalgyűjtő akció eredményét A KÓTA országos központjához beküldött dalok közül a Rajta, rajta, elveinkért harcra címűt — Guthy Éva gyűjtése — András Béla feldolgozásában, a Bányászférfikar előadásában hallhatta a koncert közönsége. A hangverseny műsorában nyolc együttes lépett fel. Bevezetésként a salgótarjáni Mártírok úti zenei tagozatú általános iskola kórusa szerepelt Szilágyi László vezényletével. A veszprémi Forr a világ elnevezésű találkozón résztvevő énekkar különösen Bárdos: Dana -dana és Kodály: Vejnemöjnen muzsikál című darabjának ritmikus és telt hangzású előadásával tűnt ki. Az egri diáknapokra készülő két salgótarjáni középiskolás kórus, a Bolyai Gimnázium leánykara — Rozgonyi István vezetésével, valamint a Madách Gimnázium és Szakközépiskola kórusa — karvezető Orosz Sándorné, változatos programjával és kiegyensúlyozott előadásmódjával aratott sikert. A meghívottként fellépő karancskeszi Röpülj páva kör László László vezetésével bányász- és summásdalokat szólaltatott meg, hiteles tolmácsolásban. A Guthy Éva vezette Megyei Művelődési Központ kamarai kórusa érzelmi gazdagságával, a nagybátonyi 200. sz. Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézet kórusa egységes és tömör hangzásával volt magávalragadó. Elismerésre méltó, kitűnő teljesítményt nyújtott Maróth Gyula irányításával a Bányász-férfikórus. A tizenöt éves fennállását ünneplő salgótarjáni Pedagóguskórus — karnagy Virág László — programjából különösen a jubileumi műsor — Scandelli, Debussy, Bárdos, Bartók egyegy művének előadója volt kiemelkedő. A megyei dalos találkozón résztvevő kórusok megkapták a KISZ Nógrád megyei bizottságának ajándékát A jubiláló Pedagóguskórust Hardy Jánosné, a pedagógus szakszervezet megyei bizottságának titkára köszöntötte. Pál Károly csoportvezető átadta a megyei művelődésügyi osztály jutalmát, Ferencz Imre osztályvezető Salgótarján város emlékplakettjét. (H) Olvasónapló-pályázat A Magyar Úttörők Szövetsége Nógrád megyei Elnöksége és a Balassi Bálint Nógrád megyei Könyvtár közös rendezésében immár negyedik alkalommal tartották meg az úttörők olvasónapló- pályázat döntőjét. A pályázat iránt évről évre növekedett az érdeklődés az általános iskolák felső tagozatos tanulói körében. Míg 1970-ben négyszázötvenen küldték be a pályázati füzetek megfejtéseit a megyei könyvtárba, addig az idén közel ezren válaszoltak a feladatokra Közülük választották ki azt a harminchat pajtást, akik részt vehettek a hétfői döntőn. Az úttörő olvasónapló-pályázat témája ebben az esztendőben Petőfi Sándor élete és munkássága, valamint a nevétől elválaszthatatlan forradalom volt. A József Attila Megyei Művelődési Központ klubtermében megrendezett döntő hat fordulóból állt. Elsőként írásbeli feladatot kaptak a résztvevők. Petőfi: Puszta télen című versét elemezték. Lényegretörő, egyéni megállapításokat tartalmazó dolgozatokat írtak a versenyzők. A legjobb 15 verselemző ezt követően irodalmi kérdésekre válaszolt. (A többiek ezalatt illusztrációkat készítettek Petőfiversekhez, illetve műsort állítottak össze műveiből.) A válaszok nemcsak lexikális ismereteken alapultak, hanem az életrajzi adatok, helységnevek mellett megmutatták a tanulók kombinatív készségét is. A történelmi kérdések kapcsán értékelni kellett egyes események jelentőségét, véleményt kellett formálni a velük kapcsolatos személyek tevékenységéről. Ezek után a megadott versidézeteknek megfelelően arra kellett megfelelniük a versenyzőknek, hogy milyen Petőfi-dalokat zenésítettek meg. A vetélkedő izgalmas barkochba-játékkal fejeződött be. Az olvasónapló- pályázat idei győztese a máfraverebélyi Tóth Julianna lett, egy ponttal megelőzve az ugyancsak mátraverebélyi Erki Máriát. A Rákóczi-bányatelepről érkezett Szomszéd Anna harmadik, a salgótarjáni Gagarin Iskolában tanuló Pirkner Zsuzsanna negyedik lett. Az ötödik helyet az ugyancsak a Gagarin Iskolában tanuló Bejczy Zita szerezte meg, míg a mátraverebélyi Nagy Éva lett a hatodik A verseny résztvevői a könyv- és tárgyjutalmak mellett megkapták a Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából megjelent jubileumi verseskötetet. Az első öt helyezettet pedig meghívták a megyei úttörőelnökség szaktáborába, amelyet az idén Tiszaföldváron tartanak. 4 NÓGRÁB - 1973. május 16., szerda amrmm i MOZI ÉLET I - Tartalmas filmprogram Az új filmhét kivételesen tartalmas filmműsorral szolgál. Balassagyarmaton, a Madách Filmszínházban Fábri Zoltán izgalmas gondolatokat feszegető filmjét, a romániai színészek főszereplésével forgatott Plusz mínusz egy napot vetítik május 17—18-án. A műsor hét lengyel bűnügyi filmmel folytatódik: május 19-én és 20-án kerül közönség elé az eredeti rendőrségi dokumentumok felhasználásával készített Tudósítás az alvilágból című lengyel film. A svéd asszony című szovjetsvéd kooprodukciós filmet május 21—23-án játsszák. Art Kino előadáson a Közöny című olasz—francia filmet mutatják be május 23-án este. A május 20-i matiné előadáson a Harc a fellegvárban című román, háborús kalandfilmet láthatják az érdeklődők. A Sikerfilmek sorozatban a Kincskereső kis ködmön című, Szemes Mihály által rendezett ifjúsági filmet játsszák május 18—18-én és 21—22-én. A salgótarjáni November 7. Filmszínház A svéd asszony című szovjet—svéd filmmel kezdi a műsorhetet. A filmet a nézők május 17. és 19-e között láthatják. A világhírű olasz filmrendező Visconti filmjét, a Közönyt május 20— 21-én vetítik. A Plusz mínusz egy nap című magyar film május 22—23-án kerül vetítésre. Vasárnapi matinén az első magyar színes filmet, a Lúdas Matyit láthatják a mozinézők. Szombat délelőtti műsorban a Serafino című olasz filmvígjáték kerül bemutatásra a népszerű énekessel, Adriano Celentarival a főszerepben. A hét műsorában négy új film kerül a közönség elé. Valamennyi igényes alkotás, Jurij Jegorov filmje, A svéd asszony valós történelmi tényeken alapul, s középpontjában egy szép svéd asszony és egy szovjet diplomata szerelme áll. A film erősségét jelenti a két főszereplő, Bibi Andersson és Vjacseszlav Tyihonov mélyen átélt, kitűnő játéka. A Plusz mínusz egy nap komoly tematikájú, szigorú, feszült vonalvezetésű film. A történet egy háborús bűnösről szól, aki több mint húszévi börtönbüntetését letöltve, felkeresi azt a falut, ahol bűneit elkövette; vajon emlékeznek-e az emberek? Sztárok — amellett jó színészek is — a főszereplő, Visconti Közöny című filmjének, amit Albert Camus hasonló című regényéből forgatott, a legapróbb részletekre terjedő szigorú hűséggel. Az alkotók ítéletet is mondanak: a rühös Marcello Maslhioannii pusztulása jogos, sőt magatartása alapján szükségszerű; saját szenvtelenségének és közönyösségének áldozata. A Tudósítás az alvilágból című lengyel film leánykereskedelemről szól, a bűnügyi filmek megszokott fordulataival. Főszerepét a vonzó megjelenésű Zygmunt Malanowicz játssza, akit legutóbb Wajda: Légyfogó-jában láthattunk. Bibi Andersson, a svéd asszony című film címszereplője. A szécsényi művelődési központ májusi programjából A hónap második felében is gazdagnak ígérkezik a szécsényi művelődési központ programja. Az ELZETT, a járási KISZ- bizottság és a művelődési központ közös rendezése az a fóruma, ahol az ifjúsági törvényről és a végrehajtásából adódó feladatokról hallhatnak a község fiataljai. A járási Krúdy Gyula Könyvtárral közösen szervezik 18-án a Palóc föld-ankétot, ahol a folyóirat munkatársai találkoznak a község lakosságával, az ifjúmunkásklub programja szerint 19-én a járás politikai, állami vezetői válaszolnak a fiatalok által felvetett kérdésekre. Május 20-án rendezik meg a munkásfiatalok vers- és prózamondó versenyét. A Déryné Színház 21-én ifjúsági és esti előadáson mutatja be Jókai Mór: Rab Ráby című regényének színpadi változatát. Üzemi KISZ-vezetők, ifjúsági brigádvezetők találkozóját rendezik meg 24-én. Huszonhetedikén a helyi beat-zenekar közreműködésével Ötórai tea címmel rendeznek táncmulatságot. A Balázs Béla Filmstúdió fiatal alkotói filmvetítéssel egybekötött ankéton találkoznak a község filmkedvelőivel Erre a programra 29-én kerül sor. A Megyei Művelődési Központ fotósklubjának kiállítását 19-én nyitják meg a művelődési központ klubhelyiségében. Sz. V. FEKETE SÁNDOR: PETŐFI ÉLETE ife i'íí««twü8ííS6miwmw*i» MUMiHietiwHHiiiiHnniimii A helység kalapácsa vidám búcsú volt a régitől, a János vitéz a diadalmas új megtestesülése. Tündérmese és népi valóság egybeötvözése. az első elbeszélő mű a magyar költészetben, amelynek nyelve minden ízében ma is érvényes, amelyet valóban a legegyszerűbb ember is megérthet és élvezhet. A Tündérország fejedelmévé emelkedő falusi hős mesés sorsában mindenki felismerhette a példázatot: a költő ezt az emelkedést óhajtja egész népének. Petőfi tehát egyik napról a másikra ismeretlen kis vádorszínészből felkapott költő lett — már csak a szerelem hiányzott ahhoz, hogy élete teljessé legyen. Amikor a szőke hajú, kék szemű Csapó Etelkával (a költőtárs Vachott Sándor tizenöt éves sógornőjével) megismerkedett, nagyon hamar meggyőzte önmagát arról, hogy szerelmet érez a kedves lány iránt A lényéből fakadó lobbanékonyság néhány hét alatt odáig ragadta, hogy már a nősülésre gondolt. Búcsú 1844-től című versében alighanem hamarabb közölte a világgal, mint a kiszemelt kedvessel, hogy milyen tervet forgat a fejében, s hogy „a mennyországnak áll küszöbén”. Nem a mennyország küszöbére került, hanem egy sír szélére: az új esztendő első napjainak egyikén Etelka váratlanul meghal. Ha eddig nem is szerette volna igazán, most olyan fájdalmas szerelem lett úrrá rajta, amit csak egy egész kötetre való vers csitíthatott — így született meg a Cipruslombok Etelka sírjáról című könyv, amely 1845. márciuséban önállóan is megjelent. 1845. április elsején a gyors* szekéren Eperjes felé indult. Úti jegyzeteit erről az 1845-ös felvidéki utazásról írta Petőfi. Sok irigy írótársát bosszantó, s kicsit csakugyan kamaszosan őszinte, de teljesen jogos büszkeséggel számolt be arról, hogy hány helyen köszöntötték fáklyászenével, ünnepi lakomákkal, mennyire szereti a diákifjúság. Minden ember örül a sikernek, különösen a művészember. Petőfi számára azonban a felvidéki diadalút nem egyszerűen arra szolgált, hogy természetes költői hiúságát kielégítse. Az ifjúság iránta tanúsított vonzalma segítette őt abban is, hogy a maga hivatását megértse, rádöbbenjen történelmi feladatára, amely a puszta költői szerepnél többet követel tőle: tevékeny részvételt az ország felszabadításában, a magyar szabadság kivívásában, az elodázhatatlan társadalmi reformok kiharcolásában. Amikor a költő kezdte megérteni, hogy mit vár tőle az ország, azt is felfogta, hogy egyedül nem teremthet olyan irodalmat, amely az időszerű politikai eszmék jegyében vállalja a harcot is. Előbb talán csak ösztönösen, később teljes tudatossággal azt akarta, hogy az ifjú írók zárt tábort alkossanak. Baráti csoportosulások, körök, asztaltársaságok máskor is kialakultak a magyar irodalomban. Petőfi nagy újítása az, hogy mozgalommá fejlesztette baráti körét! Mindezt azért kellett épp felvidéki útja kapcsán elmondanunk, mert az Úti Jegyzetek egyik nagy meglepetése és újítása az a mód volt, ahogyan Petőfi tartózkodás nélkül „reklámozta” barátait és csepülte ellenségeit. Még jobban megrázta, vaósággal elképesztette az irodalmi életet az a mód, ahogyan a régi, elavult költészet elleni támadásait minden teketória nélkül egybekapcsolta a saját népszerűsítésével. A nemesi—úri íróvilágban azt követelte az illemszabály, hogy a költő szerény ábrázattal ajánlgassa „szerény munkacskáját” valamelyik nagy úrnak vagy a „nagyérdemű közönségnek” . Petőfi ezzel szemben azt tartotta, hogy az igazi költőnek joga van szer ténykedési pózok nélkül, ám értéke tudatában megnyilatkoznia — saját magáról is. Ha Pesten az egyhangúságot unta meg, felvidéki utazása során a változatossággal telt el. Rimaszombaton „Isten és Gömör megye kegyelméből” tiszteletbeli táblabíró lett, de azzal meg is elégelte a dicsőséget és kezdett hazafelé kívánkozni. Hazafelé, ami azt jelentette, hogy Pestre. Gyerekként két évet, felnőttként alig egy esztendőt töltött a városban, s mégis már pestinek érezte magát, mert ott zajlott az irodalmi élet. 1845. június utolsó hetében érkezett vissza Pestre, tele új élményekkel, bizakodással, reményekkel. „Engedd meg, hogy szerethesselek.. Háromnegyed év telt el az felemelkedésre nincs példa óta, hogy Petőfi a Pesti Mi irodalmunkban, 1845 tavavatlaphoz állt. E rövid idő uzán azután, mintha csak elalatt tüneményes gyorsaságlenőrizni akarná népszerűségei országos irodalmi nevezesének mértékét, elhatározta, tesség lett — az övéhez ha hogy felvidéki körútra megy. sonló hirtelen és meredek Felmondott Vahot Imrének és(Folytatjuk)