Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-26 / 72. szám
TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ KISZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II— XLIII. ÉVF. 72. SZÁM Gyökeres változások szükségesek gazdaságpolitikánkban és gazdaságirányítási rendszerünkben Előadás az MSZMP Salgótarjáni Oktatási Igazgatóságán Sípos Aladár akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója pártmunkásoknak és pártpropagandistáknak tartott nagy sikerű előadást szerdán, az MSZMP Salgótarjáni Oktatási Igazgatóságán. Az előadás — a szegedi országos elméleti konferencia alapján — gazdaságunk jelenlegi helyzetét és a meglévő hibák kijavításának lehetőségeit taglalta. Az akadémikus rámutatott: az idén sem mérséklődtek gazdaságunk gondjai, s úgy tűnik, korántsem könnyű a kibontakozás. Abban viszont megegyeznek a szakemberek, hogy átfogó reformok nélkül aligha vagyunk képesek jelentősebb eredmények elérésére. Adott tehát a feladat: gyökeres változások szükségesek gazdaságpolitikánkban és gazdaságirányítási rendszerünkben. Politikai vezetésünk azért nem szánta rá magát eddig e lépésekre, mert a gazdasági struktúra módosításai komoly társadalmi változásokkal járnak. Csak az iparban 200 ezer ember munkahelyi átcsoportosítása látszik valószínűnek. Tíz évvel ezelőtt sokkal könnyebb lett volna meglépni a kívánt lépéseket, de most már nem halogathatjuk tovább az intézkedések megtételét, mert tovább súlyosbodhatnak gazdasági nehézségeink. Nagyon fontos, hogy átfogjuk, minden részletre kiterjedőek legyenek a tervek, különben nem érjük el a remélt sikert. Vita van abban, hogyan javítsuk ki gazdálkodásunk hibáit, hiányosságait. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete azt az elképzelést támogatja, miszerint a szelektív fejlesztéseket központi útmutatásokra, és az önszabályozó piacra hagyatkozva kell elvégezni. Vagyis érvényesülnie kell a terv és a piac egységének. Az árupiac mellett gondot muszáj fordítani a pénzpiacra, s ezzel az irányzattal a többi szocialista országban is egyetértenek. Az árupiac fejlődéséhez természetesen bőséges áruellátásra, a monopolhelyzet felszámolására van szükség. A pénzpiac egyet jelent a vállalkozással, a befektetéssel, a pénz jó értelemben vett „fiaztatásával”. Ez hozzájárulhat gazdasági elképzeléseink valóra váltásához. Az adórendszer reformja elengedhetetlen, ám önmagában kevés. A sokféle adó gúzsba köti a vállalatot, ezért lesz üdvös a hozzáadott érték adójának bevezetése. Az új adó alkalmazása csak akkor hozza meg a várt hatékonyságot, ha vele egyidőben kerül sor az ár és a bér reformjára. Csökkenteni kell az egyes termék- és áruféleségek támogatását, hogy világos, áttekinthető legyen az árrendszer. A piaci kereslet dönti el majd aztán, hogy mit kell termelni, illetve minek a gyártását kívánatos megszüntetni. Az infrastruktúra elmaradottsága helyenként gátja a termelésnek. Ide sorolható az oktatás és a tudományos munka is, melyek fejlesztése nélkül elképzelhetetlen a gazdaság fellendítése. Külkereskedelmünk óriási gondokkal küzd, tulajdonképpen nincs igazi külkereskedelmi politikánk. Változások ugyan történtek ez irányban, de mindez kevés. A vállalat jogává kell tenni a külkereskedelmet, így megszüntethető a nehézkesség. Rugalmasságra, intézményrendszerre, megfelelő anyagi érdekeltségre van szükség külkereskedelmünk kívánt fejlődéséhez. Az előadás után Sipos Aladár a jelenlévők kérdéseire válaszolt. Hazánkba érkezik a bolgár miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására ma hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A TOT elnöksége tárgyalta A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége Szabó István vezetésével szerdán megvitatta és értékelte a mezőgazdasági szövetkezetek 1986. évi gazdálkodási versenyét A testület az előterjesztés alapján kiváló szövetkezeti, kiváló gazdasági társulási és miniszteri elismerő oklevél kitüntető cím adományozására tett javaslatot az elért eredmények alapján. Az elnökség tájékoztatást hallgatott meg a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásával kapcsolatban eddig tett és a várható további intézkedésekről. A testület értékelte az érdekképviselet múlt esztendei nemzetközi tevékenységét is. A TOT két nagy nemzetközi szervezet munkájában vesz részt, így a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében és a Mezőgazdasági Termelők Nemzetközi Szövetségében. Az országos tanács kapcsolódott az SZNSZ fejlesztési programjához, amely a harmadik világ szövetkezeteinek fejlesztésére szolgáló pénzügyi forrásokat és szellemi tőkét koncentrálja és koordinálja. ÁRA: 1,80 FORINT 1987. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK Kosdcir János ffogadta C. L. Sulzbergert Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán fogadta C. L. Sulzbergert, a New York Times párizsi tudósítóját. (MTI) fl KISZ KB titkára Nógrádban Megyénkbe látogatott tegnap Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A vendég programja Rétságon kezdődött, ahol Boldvai László, a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága első titkára tájékoztatta a KISZ-kongresszus óta eltelt időszak megyei eseményeiről, beszámolt a megyei bizottság munkájáról, a „Jövőnk a tét!” akcióban vállalt feladatairól. Utána Varga József, a rétsági városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára ismertette a helybeli és vonzáskörzeti szervezetek eredményeit. Ezt követően a Börzsöny Áfész kezdeményezéséről tájékoztatták a KISZ KB titkárát, egy innovációs irodát szeretnének létrehozni, amely felkarolná a vállalatok, üzemek hatékonyságát és termelékenységét fokozó ötleteit. Az elképzeléseket az egész ország területéről vásárolja össze az iroda, és egy kiadványban terjesztenék. Salgótarjánban Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága titkára fogadta Nagy Imrét, aki délután Kányásra látogatott, hogy megismerkedjen a bányászfiatalok munkájával és feladataival. Csehszlovák exportra az év első felében négyszázötven bányatámot szállít a Balassagyarmati Fémipari Vállalat, amelyből mintegy hétmilló forint árbevételhez jutnak. Képünkön Koplányi József szerelőlakatos munkában. ---------------------h Q tartalomból: Közlemény a VSZ-inpreierek tanácsozásáról (2. oldal) (3. oldal) Heti radioes tensor (5. oldal) Áprilistól megnövekszik a Nógrádi Szénbányák laboratóriumának feladata; a mosómű indulása után 15 százalékkal emelkedik a szénvizsgálat mintaszáma. Tavaly 6000 vizsgálatot végzett el a 15 fős kollektíva, ellenőrizve a mély- és külszíni művelés termelvényeinek előírt minőségét. Azt már kevesebben tudják, hogy feladatuk közé tartozik a bányalevegő elemzése és a bányákban használatos olajféleségek értékelése is. Emellett környezetvédelmi szempontból folyamatosan vizsgálják a bányai vizeket, tavalytól pedig a munkahelyek portartalmát. Terveik között szerepel néhány új, speciális feladatokra használható műszer beszerzése, köztük egy félipari kísérletek folytatásához alkalmas berendezés megvásárlása. Fotó: Bencze Péter Ülést tartott a megyei népi ellenőrzési bizottság Egyre kevesebb utas a vonatokon Három évvel ezelőtti népi ellenőrzési vizsgálatot követően tegnapi ülésén a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a vasúti személyszállítás kulturáltságának javítása érdekében tett intézkedésekről számoltatta be a MÁV miskolci igazgatóságát. A beszámoló jelentést Gál Sándor igazgatóhelyettes terjesztette a testület elé. Ma a vasúti személyszállítást az elszállított utasok számának csökkenése jellemzi. A csökkenés a tarifa százszázalékos emelése miatt 1984-ben kezdődött, és azóta az elmúlt két évben is tovább folytatódott. Csupán a miskolci igazgatóság vasúthálózatán tavaly 927 ezerrel kevesebben utaztak, mint az azt megelőző évben. Az utasszámlálások azt mutatják, hogy elvétve akad csak olyan vonat, ahol a kihasználtság száz százalék feletti lenne. Ugyanakkor, sok az olyan vonat, amelynek kihasználtsága nem éri el még a húsz százalékot sem. Az utazási igények jobb kielégítése érdekében, a MÁV minden menetrendi évben kikéri a tanácsok, a vállalatok, az intézmények és az utazóközönség véleményét. És a beküldött, felvetődött javaslatokat menetrendi értekezleteken vitatják meg, értékelik az új menetrend véglegesítése előtt, így került sor például az egri és salgótarjáni gyorsvonatok önállósítására. Az előterjesztés szerint minden száz vonat közül 95 betartotta a menetrendet a menetidőt. Igaz, hogy a Budapest—Hatvan, valamint a Hatvan—Somoskőújfalu vonalon a pályaépítések nagymértékben befolyásolták a menetrendek betartását. Megkezdődött a hatvani állomáson a vágányhálózat építése és folytatódik az idén Hatvan—Somoskőújfalu között egyes állomásközök, illetve állomások átépítése. Ezért néhány vonatnál késésekre lehet számítani. Foglalkozott az előterjesztés a közbiztonság javításával is, ezek szerint, a MÁV egyeztető tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy a Hatvan—Somoskőújfalu vonalon néhány személyszállító vonatot vonatkísérő rendőrjárőrök kísérjenek. Több tervbe vett intézkedést ismertetett az előterjesztő, aminek következtében az állomásokon az utaskiszolgáló létesítmények felújított köntösben fogadnák az utazókat. Ugyancsak több intézkedés történt a személyvonatok rendszeres takarítására is. Az előterjesztés után, Takács István, a közlekedési szakcsoport vezetője kontrolljelentésében azt állapította meg, hogy az utasforgalmi létesítmények állapota, tisztasága zömében még ma sem megfelelő, a tényleges intézkedések ellenére sem. Különösen az esti vonatokon a közbiztonság sem kielégítő. Az előterjesztést követően, több hozzászóló tette szóvá, hogy még ma is kielégítetlen követelmény a pontosság és a tisztaság, s véleményük szerint a menetrendtől való eltérés is gyakoribb a nógrádi vonalakon. A lakóhelyeken megnövekedett a társadalmi összefogás jelentősége Megyénk tavalyi társadalmi munkáját értékelte tegnap a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottsága mellett működő gazdaság- és településpolitikai munkabizottság. Az 1906-os nógrádi településfejlesztési társadalmi munkamozgalmat Szabó Ferenc, a munkabizottság titkára elemezte. Mint elmondotta, a végzett társadalmi munkák értéke továbbra is növekszik, több mint tíz százalékkal emelkedett a múlt évben 1985-höz képest. A lakosság munkáinak szervezése, lebonyolítása és értékelése során javult a HNF-bizottságok és a helyi tanácsi szervek közti együttműködés. A tanácsi gazdálkodás feltételei lényegében nem javultak, a lakóhelyeken megnövekedett a társadalmi összefogás jelentősége — hangsúlyozta Szabó Ferenc. Jelentősen bővült az önkéntes munkában résztvevők köre. Az eltelt időszakban kevesebb új óvoda, iskola, művelődési ház épült, így inkább a meglévő intézmények fenntartását segítő társadalmi tevékenység kapott szerepet. A munka szervezése során két hosszú távra szóló akció is indult Nógrádban, Balassagyarmaton a „Miénk a város, magunknak szépítjük” jelszóval, a megyeszékhelyen pedig az „Ötvenezer munkanapot Salgótarjánért” elnevezésű. Az egészséges ivóvíz biztosításában legaktívabban Rismócon, Ipolytarnócon és Taron, a gázvezeték építésébe pedig Bátonyterenyén segítették a népfrontbizottságok a lakosság kezdeményezéseit. Az utak melletti árkok takarítása a tanácsrendelet alapján minden lakos kötelessége, de az árkok ásása, kikövezése már nem. A nagylóciak és a kisterenyeiek azonban néhány utcájukban ezt is elvégezték. A megyében mindenütt nagy gondot fordítottak a helybeliek a kegyeleti helyek karbantartására. A települések parkjainak építése és felújítása szinte kizárólag társadalmi összefogással történik. A fásításhoz a népfront, csaknem félmillió forint értékű anyagot adott, amelyből ötven helységbe jutott. Az előterjesztést követően Gecse László, a munkabizottság elnöke tett javaslatot a bizottság ez évi üléstervére. A hozzászólások leginkább a társadalmi munkáért adható elismeréseken vitáztak. Véleményük szerint, új kitüntetés bevezetésére lenne szükség.