Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ KISZ­MP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II­— XLIII. ÉVF.­ 72. SZÁM Gyökeres változások szükségesek gazdaságpolitikánkban és gazdaságirányítási rendszerünkben Előadás az MSZMP Salgótarjáni Oktatási Igazgatóságán Sípos Aladár akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója párt­munkásoknak és pártpropagandistáknak tartott nagy sikerű előadást szerdán, az MSZMP Salgótarjáni Oktatási Igaz­gatóságán. Az előadás — a szegedi országos elméleti kon­ferencia alapján — gazdaságunk jelenlegi helyzetét és a meglévő hibák kijavításának lehetőségeit taglalta. Az akadémikus rámutatott: az idén sem mérséklődtek gazdaságunk gondjai, s úgy tű­nik, korántsem könnyű a ki­bontakozás. Abban viszont megegyeznek a szakemberek, hogy átfogó reformok nélkül aligha vagyunk képesek jelen­tősebb eredmények elérésére. Adott tehát a feladat: gyöke­res változások szükségesek gazdaságpolitikánkban és gaz­­daságirányítási rendszerünk­ben. Politikai vezetésünk azért nem szánta rá magát eddig e lépésekre, mert a gazdasá­gi struktúra módosításai ko­moly társadalmi változásokkal járnak. Csak az iparban 200 ezer ember munkahelyi át­csoportosítása látszik valószí­nűnek. Tíz évvel ezelőtt sok­­kal könnyebb lett volna meg­lépni a kívánt lépéseket, de most már nem halogathatjuk to­vább az intézkedések megté­telét, mert tovább súlyosbod­­hatnak gazdasági nehézsége­ink. Nagyon fontos, hogy át­fogjuk, minden részletre kiter­jedőek legyenek a tervek, kü­lönben nem érjük el a remélt sikert. Vita van abban, hogyan ja­vítsuk ki gazdálkodásunk hi­­báit, hiányo­sságait. Az MTA Közgazdaságtudományi Inté­zete azt az elképzelést támo­gatja, miszerint a szelektív fejlesztéseket központi útmu­tatásokra, és az önszabályozó piacra hagyatkozva kell elvé­gezni. Vagyis érvényesülnie kell a terv és a piac egységé­nek. Az árupiac mellett gon­dot muszáj fordítani a pénz­piacra, s ezzel az irányzattal a többi szocialista országban is egyetértenek. Az árupiac fejlődéséhez ter­mészetesen bőséges áruellátás­ra, a monopolhelyzet felszá­molására van szükség. A pénz­­piac egyet jelent a vállalko­zással, a befektetéssel, a pénz jó értelemben vett „fiaztatásá­­val”. Ez hozzájárulhat gazda­sági elképzeléseink valóra vál­tásához. Az adórendszer reformja elengedhetetlen, ám önma­gában kevés. A sokféle adó gúzsba köti a vállalatot, ezért lesz üdvös a hozzáadott ér­ték adójának bevezetése. Az új adó alkalmazása csak ak­kor hozza meg a várt haté­konyságot, ha vele egyidőben kerül sor az ár és a bér re­formjára. Csökkenteni kell az egyes termék- és áruféleségek támogatását, hogy világos, át­tekinthető legyen az árrend­szer. A piaci kereslet dönti el majd aztán, hogy mit kell ter­melni, illetve minek a gyártá­sát kívánatos megszüntetni. Az infrastruktúra elmara­dottsága helyenként gátja a termelésnek. Ide sorolható az oktatás és a tudományos mun­ka is, melyek fejlesztése nél­kül elképzelhetetlen a gazda­ság fellendítése. Külkereske­delmünk óriási gondokkal küzd, tulajdonképpen nincs igazi külkereskedelmi politi­kánk. Változások ugyan tör­téntek ez irányban, de mindez kevés. A vállalat jogává kell tenni a külkereskedelmet, így megszüntethető a nehézkes­ség. Rugalmasságra, intéz­ményrendszerre, megfelelő anyagi érdekeltségre van szükség külkereskedelmünk kívánt fejlődéséhez. Az előadás után Sipos Ala­dár a jelenlévők kérdéseire válaszolt. Hazánkba érkezik a bolgár miniszterelnök Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására ma hivata­los, baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Georgi Ata­­naszov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke. A TOT elnöksége tárgyalta A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksé­ge Szabó István vezetésével szerdán megvitatta és érté­kelte a mezőgazdasági szövet­kezetek 1986. évi gazdálkodá­si versenyét A testület az elő­terjesztés alapján kiváló szö­vetkezeti, kiváló gazdasági társulási és miniszteri elis­merő oklevél kitüntető cím adományozására tett javasla­tot az elért eredmények alap­ján. Az elnökség tájékoztatást hallgatott meg a mezőgazda­­sági szövetkezetek V. kong­resszusán elfogadott határoza­tok végrehajtásával kap­csolatban eddig tett és a várható további intézkedések­ről. A testület értékelte az érdekképviselet múlt eszten­dei nemzetközi tevékenységét is. A TOT két nagy nemzet­közi szervezet munkájában vesz részt, így a Szövetkeze­tek Nemzetközi Szövetségében és a Mezőgazdasági Termelők Nemzetközi Szövetségében. Az országos tanács kapcsolódott az SZNSZ fejlesztési prog­ramjához, amely a harmadik világ szövetkezeteinek fej­lesztésére szolgáló pénzügyi forrásokat és szellemi tőkét koncentrálja és koordinálja. ÁRA: 1,80 FORINT 1987. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK Kosdcir János ffo­gadta C. L. Sulzbergert Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán fogadta C. L. Sulzbergert, a New York Times párizsi tudósítóját. (MTI) fl KISZ KB titkára Nógrádban Megyénkbe látogatott teg­nap Nagy Imre, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára. A vendég programja Rétságon kezdődött, ahol Boldvai László, a KISZ Nógrád Megyei Bi­zottsága első titkára tájékoz­tatta a KISZ-kongresszus óta eltelt időszak megyei esemé­nyeiről, beszámolt a megyei bizottság munkájáról, a „Jö­vőnk a tét!” akcióban vállalt feladatairól. Utána Varga Jó­zsef, a rétsági városi jogú nagyközségi pártbizottság el­ső titkára ismertette a hely­beli és vonzáskörzeti szerve­zetek eredményeit. Ezt követően a Börzsöny Áfész kezdeményezéséről tá­jékoztatták a KISZ KB tit­kárát, egy innovációs irodát szeretnének létrehozni, amely felkarolná a vállalatok, üze­mek hatékonyságát és ter­melékenységét fokozó ötleteit. Az elképzeléseket az egész or­szág területéről vásárolja ös­­­sze az iroda, és egy kiadvány­ban terjesztenék. Salgótarjánban Skoda Fe­renc, az MSZMP Nógrád Me­gyei Bizottsága titkára fogad­ta Nagy Im­rét, aki délután Kányásra látogatott, hogy megismerkedjen a bányászfi­­atalok munkájával és felada­taival. Csehszlovák exportra az év első felében négyszázötven bányatámot szállít a Balassagyarmati Fémipari Vállalat, amelyből mintegy hétmilló forint árbevételhez jutnak. Ké­pünkön Koplányi József szerelőlakatos munkában. ---------------------h Q tartalomból: Közlemény a VSZ-in­preierek tanács­ozásáról (2. oldal) (3. oldal) Heti radio­es tensor (5. oldal) Áprilistól megnövekszik a Nógrádi Szénbányák labora­tóriumának feladata; a mosómű indulása után 15 száza­lékkal emelkedik a szénvizsgálat mintaszáma. Tavaly 6000 vizsgálatot végzett el a 15 fős kollektíva, ellenőrizve a mély- és külszíni művelés termelvényeinek előírt minősé­gét. Azt már kevesebben tudják, hogy feladatuk közé tar­tozik a bányalevegő elemzése és a bányákban használatos olajféleségek értékelése is. Emellett környezetvédelmi szempontból folyamatosan vizsgálják a bányai vizeket, ta­valytól pedig a munkahelyek portartalmát. Terveik között szerepel néhány új, speciális feladatokra használható mű­szer beszerzése, köztük egy félipari kísérletek folytatásá­hoz alkalmas berendezés megvásárlása. Fotó: Bencze Péter Ülést tartott a megyei népi ellenőrzési bizottság Egyre kevesebb utas a vonatokon Három évvel ezelőtti népi ellenőrzési vizsgálatot köve­tően tegnapi ülésén a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság a vasúti személyszál­lítás kulturáltságának javítása érdekében tett intézkedések­ről számoltatta be a MÁV miskolci igazgatóságát. A beszámoló jelentést Gál Sándor igazgatóhelyettes ter­jesztette a testület elé. Ma a vasúti személyszállítást az el­szállított utasok számának csökkenése jellemzi. A csök­kenés a tarifa százszázalékos emelése miatt 1984-ben kez­dődött, és azóta az elmúlt két évben is tovább folytatódott. Csupán a miskolci igazgató­ság vasúthálózatán tavaly 927 ezerrel kevesebben utaztak, mint az azt megelőző évben. Az utas­számlá­l­ások azt mu­tatják, hogy elvétve akad csak olyan vonat, ahol a ki­használtság száz százalék fe­letti lenne. Ugyanakkor, sok az olyan vonat, amelynek ki­használtsága nem éri el még a húsz százalékot sem. Az­ utazási igények jobb ki­elégítése érdekében, a MÁV minden menetrendi évben ki­kéri a tanácsok, a vállalatok, az intézmények és az utazókö­zönség véleményét. És a be­küldött, felvetődött javaslato­kat menetrendi értekezleteken vitatják meg, értékelik az új menetrend véglegesítése előtt, így került sor például az eg­ri és salgótarjáni gyorsvona­tok önállósítására. Az előterjesztés szerint min­den száz vonat közül 95 be­tartotta a menetrendet a me­netidőt. Igaz, hogy a Buda­pest—Hatvan, valamint a Hat­van—Somoskőújfalu vonalon a pályaépítések nagymérték­ben befolyásolták a menet­rendek betartását. Megkezdő­dött a hatvani állomáson a vágányhálózat építése és foly­tatódik az idén Hatvan—So­moskőújfalu között egyes ál­lomásközök, illetve állomások átépítése. Ezért néhány vo­natnál késésekre lehet szá­mítani. Foglalkozott az előterjesztés a közbiztonság javításával is, ezek szerint, a MÁV egyezte­tő tárgyalásokat folytat an­nak érdekében, hogy a Hat­van—Somoskőújfalu vona­lon néhány személyszállító vonatot vonatkísérő rendőr­járőrök kísérjenek. Több tervbe vett intézkedést is­mertetett az előterjesztő, aminek következtében az ál­lomásokon az utaskiszolgáló létesítmények felújított kön­tösben fogadnák az utazókat. Ugyancsak több intézkedés történt a személyvonatok­­ rendszeres takarítására is. Az előterjesztés után, Takács István, a közlekedési szak­csoport vezetője kontrollje­­lentésében azt állapította meg, hogy az utasforgalmi­ lé­tesítmények állapota, tisztasá­ga zömében még ma sem megfelelő, a tényleges intéz­kedések ellenére sem. Külö­nösen az esti vonatokon a közbiztonság sem kielégítő. Az előterjesztést követően, több hozzászóló tette szóvá, hogy még ma is kielégítetlen követelmény a pontosság és a tisztaság, s véleményük sze­rint a menetrendtől való el­térés is gyakoribb a nógrádi vonalakon. A lakóhelyeken megnövekedett a társadalmi összefogás jelentősége Megyénk tavalyi társadal­mi m­unkáját értékelte tegnap a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottsága mellett mű­ködő gazdaság- és település­politikai munkabizottság. Az 1906-os nógrádi településfej­lesztési társadalmi munkamoz­galmat Szabó Ferenc, a mun­kabizottság titkára elemezte. Mint elmondotta, a végzett társadalmi munkák értéke to­vábbra is növekszik, több mint tíz százalékkal emelkedett a múlt évben 1985-höz képest. A lakosság munkáinak szerve­zése, lebonyolítása és értéke­lése során javult a HNF-bi­­zottságok és a helyi tanácsi szervek közti együttműködés. A tanácsi gazdálkodás fel­tételei lényegében nem javul­tak, a lakóhelyeken megnö­vekedett a társadalmi össze­fogás jelentősége — hangsú­lyozta Szabó Ferenc. Jelentő­sen bővült az önkéntes mun­kában résztvevők köre. Az eltelt időszakban keve­sebb új óvoda, iskola, műve­lődési ház épült, így inkább a meglévő­ intézmények fenn­tartását segítő társadalmi te­vékenység kapott szerepet. A munka szervezése során két hosszú távra szóló akció is indult Nógrádban, Balassa­gyarmaton a „Miénk a város, magunknak szépítjük” jelszó­val, a megyeszékhelyen pedig az „Ötvenezer munkanapot Salgótarjánért” elnevezésű. Az egészséges ivóvíz bizto­sításában legaktívabban Ris­mócon, Ipolytarnócon és Ta­ron, a gázvezeték építésébe pedig Bátonyterenyén segí­tették a népfrontbizottságok a lakosság kezdeményezéseit. Az utak­ melletti árkok takarítá­sa a tanácsrendelet alapján minden lakos kötelessége, de az árkok ásása, kikövezése már nem. A nagylóciak és a kisterenyeiek azonban néhány utcájukban ezt is elvégezték. A megyében mindenütt nagy gondot fordítottak a helybeliek a kegyeleti helyek karbantartására. A települé­sek parkjainak építése és fel­újítása szinte kizárólag tár­sadalmi összefogással történik. A fásításhoz a népfront, csak­nem félmillió forint értékű anyagot adott, amelyből öt­ven helységbe jutott. Az előterjesztést követően Gecse László, a munkabizott­ság elnöke tett javaslatot a bizottság ez évi üléstervére. A hozzászólások leginkább a társadalmi munkáért adható elismeréseken vitáztak. Véle­ményük szerint, új kitüntetés bevezetésére lenne szükség.

Next