Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-22 / 18. szám
XXIV. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 2013. JANUÁR 22., KEDD 4. OLDAL HASZNOS VEZETÉSI TIPPEK TÉURE AVARTÁK A RÉSZMEGÁLLAPODÁST 5. OLDAL HATVANBAN NYERT A PULC Médiapartnerünk a FM radio 100,4 A NAP HÍRE Jelentős fennakadások Berlin. Jelentős közlekedési fennakadásokat okozott hétfőn Németországban a havas, fagyos téli időjárás. Frankfurtban, a legforgalmasabb német repülőtéren a tervezett 1190 járat közül csaknem 500-at kellett törölni. Az ország második legnagyobb légikikötőjében, Münchenben nagyjából 200 járatot töröltek a menetrendből. A frankfurti és müncheni fennakadások miatt több más német repülőtéren is késések, járatkimaradások voltak hétfőn. A legnagyobb német légitársaság, a Lufthansa két Frankfurtból, és egy- egy Düsseldorfból, illetve Münchenből Budapestre tartó járatát is törölte hétfőn. i _^ IDŐJÁRÁS köpönyeg.hu 15 napos időjárás-előrejelzés i Kedden a viharossá fokozódó szél hatására egyre inkább szilárd halmazállapotú lehet a csapadék, miközben csökken a mennyisége... ii ; Ii :I::; NAPI AJÁNLÓ Itt a farsang! - Népszokások 3. OLDAL Győztesek: Észak Kapuja, BTB és a Caffé Orchidea 11. OLDAL ÜGYELETEK ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ: BÁLI DÁNIEL (20/248-4828) HIRDETÉS, TERJESZTÉS: TEL.: 32/418-190 FAX: 32/418-191 RÓLUNK SZÓL Értesítés hullik ki a postaládából: a szolgáltató embere dobta be, kinn volt napközben, senki nem nyitotta ki az ajtót (ami amúgy nem meglepő, napközben dolgozni szoktunk mi is...), így nem tudott hitelesíteni, egy telefonszám az alján, hívjam, egyeztessünk. Hívom este, nem veszi fel. Hívom másnap este, még mindig nem. Harmadik nap reggel sikerül elérni, egyeztetünk: ő másnap, tíztől kettőig jönne valamikor, én ragaszkodom a reggel nyolchoz, mivel hát ezért nem vennék ki egy nap szabadságot. Duzzogva tudomásul veszi. Eszembe jut, rákérdezek, hogyhogy nem értem el két napig. A válasz lehengerlő: Ja, igen, én a telefont csak munkaidőben veszem fel. ” 1301 19 *771215 901000 „Beszédes" adatok a T. Ház elmúlt évéből Húsz felszólalással és hetvenegy beszélt perccel a jobbikos Farkas Gergely lett - legalábbis a „szavak szintjén” - a legaktívabb Nógrád megyei országgyűlési képviselő az elmúlt esztendőben. Mindössze két perccel maradt el tőle a Kereszténydemokrata Néppártban politizáló dr. Nagy Andor. Az ellenpólust a fideszes Bíró Márk képezte... „Beszédes” adatok a Parlamentből, 2012-ből. (Folytatás a 2. oldalon.) HIRDETÉS czkivagyonv Tűzzománc képek Salgótarján. A nyáron 23. alkalommal rendezték meg a salgótarjáni Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Rt. gyárában a zománc művészeti tábort. A táborban, amelynek Presits Lujza a művészeti vezetője, megyénkből és az ország különböző részéről vettek részt alkotók. Hagyomány, hogy az alkotók minden évben egy közös kiállításon mutatkoznak be a nyilvánosság előtt. A XXIII. Salgótarjáni Zománcművészeti Alkotó Tábor kiállítói: Bakos Jánosné, Balázs Ferenc, B. Gedeon Hajnalka, G. Lóránt Lujza, Gressai Ferdinánd, Gressai Mánuel, Hertelendy Zsuzsanna, L. Presits Lujza, Losonczy Ildikó, Lőrincz Róbert, Maldrik Gábor, Romhányi Olga, Szabó Anett, Szenográdiné Végh Erzsébet, Sztremen Krisztina, Újhelyiné Csincsik Orsolya és Vidra Réka munkáiból január 22-én (ma) 10.20 órakor nyílik kiállítás a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola Derkovits Gyula Iskolagalériájában. A kiállítást Földi Gergely festőművész nyitja meg és ajánlja a tűzzománc alkotásokat az érdeklődők figyelmébe. A tárlat február 15-ig látogatható. 1823. január 22. Himnusz született „A költő kivételes érzékenysége tudta összesűríteni tökéletes tartalmi és formai egységbe mindazt, ami egy nép sok évszázados történelmében fontos. A vers olyan érzelmi telítettségű, hogy egyesek pesszimizmust, mások egyenesen a jövő további eredményes harcaiban való bizakodást olvasnak ki belőle.” Nógrád megye. A Magyar Kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy - a kézirat tanúsága szerint - Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát, ez utóbbi tanúsága szerint. A nemzeti himnuszok elődei azok a fennkölt hangulatú versek és egyházi énekek voltak, amelyeket a XVI. századtól kezdve Európa-szerte énekeltek a templomokban. Ezekből a dallamokból alakultak ki az egy-egy nagy közösségben énekelt néphimnuszok, majd szerencsés esetben a nemzeti himnuszok. Magyarországon a XVIII. században két néphimnuszként énekelt vallásos dal is elterjedt, sokan ismerték, tartalmát mélyen átérezték, egyetértettek vele. Régi énekeskönyvekben megtalálható volt az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” és a „Boldogasszony anyánk” kezdetű ének; az egyaránt fontos fohászokat együtt tudták énekelni. A XIX. század elején hivatalos alkalmakkor Magyarországon is az osztrák császárhimnusz csendült fel mint az országot jelképező közösségi dal. De ebben az időben már gyakran felhangzott a Rákóczi-nóta vagy a Rákócziinduló is, mint a magyarság kifejezője. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-re keltezve írta meg a „Hymnus”-t. Azt a versét, amely egymagában örökre megőrizte volna nevét, ha semmi mást nem is írt volna. Irodalomtörténészek kimutatták, hogy a költemény valószínűleg nem egyetlen napon született. Egyes gondolatok, kifejezések fellelhetők Kölcsey korábbi műveiben, más gondolatok pedig a még korábbi magyar irodalomban. A költő kivételes érzékenysége tudta összesűríteni tökéletes tartalmi és formai egységbe mindazt, ami egy nép sok évszázados történelmében fontos. A vers olyan érzelmi telítettségű, hogy egyesek pesszimizmust, mások egyenesen a jövő további eredményes harcaiban való bizakodást olvasnak ki belőle. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és tovább adjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Az emléknapokon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá - 1993 óta - az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat. Apáczai Csere János-díj Brunszvik Teréz-díj Éltes Mátyás-díj Karácsony Sándor-díj Kiss Árpád-díj Németh László-díj Szent-Györgyi Albert-díj A Magyar Kultúra Lovagja cím adományozását az 1997-ben létrejött Falvak Kultúrájáért Alapítvány kezdeményezte 1998-ban a határon belüli, illetve határokon túli közművelődési, irodalmi, zenei, művészeti teljesítmények elismerésére. Az ismertetés szerint a díjakat önkormányzatok, társadalmi szervezetek jelölése, valamint az alapítvány tanácsadó testületének javaslata alapján ítélik oda. A címet minden évben január 22-én, a Magyar Kultúra Napján adják át. Információnk szerint megyénkben Pál István, a tereskei dudás, Ember Csaba, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója és Mátyás Levente karnagy, a művészeti iskola tanára kapta meg korábban ezt a kitüntetést. (Forrás: www.nemzetijelkepek.hu)