Nógrád Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 227-252. szám)

2013-10-18 / 242. szám

„Megcsapolta" a kamiont Mátraverebély/Tar: a rend­őrök a Mátraverebély és Tar kö­zötti útszakaszon vontak ellen­őrzés alá pár napja egy 42 éves penci férfit, aki a munkáltatója teherautójának üzemanyagtar­tályából gázolajat adott el egy 35 esztendős bátonyterenyei fi­atalembernek. Mindkettőjüket előállították a Bátonyterenyei Rendőrkapitányságra.­­ A gyanúsítottak kihallga­tásuk során elismerték a bűn­­cselekmény elkövetését, to­vábbá elmondták, hogy már korábban is tulajdonítottak el üzemanyagot. Ellenük sza­bálysértési értékre, üzletsze­rűen elkövetett lopás vétség megalapozott gyanúja miatt folyik a nyomozás. Elsőként állított jelölteket a Jobbik Nógrád megye. Szűkebb ha­zánk mindkét választókerület­ében indít képviselőjelölteket a 2014-es országgyűlési válasz­táson a Jobbik Magyarország­ért Mozgalom - erősítette meg lapunk értesülését Fábián Gá­bor, megyei kampányfőnök. Mint megtudtuk, az egyes szá­mú, salgótarjáni központú vá­lasztókerületben Kutas József, míg a Balassagyarmatot és kör­nyékét felölelő kettesben Kiss László méreti meg magát az el­lenzéki párt színeiben, amely Nógrád megyében elsőként ál­lított jelölteket. Mind a ketten a Jobbik tagságából kerültek ki, és a jövő hét folyamán sajtótá­­jékoztató keretében mutatkoz­nak be a nyilvánosság előtt. Nem elég a tüneti kezelés... (Folytatás az 1. oldalról.) Bátonyterenye: A szegénység elleni küz­delem világnapja alkalmából tartott sajtó­­tájékoztatón az MTI tudósítása szerint Ko­vács Zoltán arról beszélt, hogy létrejött egy új szervezeti egység, amely kimondottan a mélyszegénységben élők, a halmozottan hátrányos helyzetben lévők, köztük a ro­mák helyzetére figyel, hiszen az államtit­kárság egyik fontos feladata, hogy ezen tár­sadalmi rétegek problémáival, a számukra nyújtható lehetőségekkel foglalkozzon. Az államtitkár elmondta, nem véletlen a helyszínválasztás, a város egyik óvodája, mert a szegénységgel való szembenézés gye­rekkorban kezdődik, a felzárkóztatási stra­tégia lépései is elsősorban a gyerekeket, fia­talokat célozzák meg. Ismertetése szerint az Integrációs Pedagógiai Rendszer keretében közel 18 ezer gyerek kap ösztöndíjat minő­ségelvű szempontok alapján, 1848 közne­velési intézmény és 13 ezer pedagógus vesz részt a programban, amelyben 79 ezer hal­mozottan hátrányos helyzetű tanulót, vala­mint 25 ezer óvodást tudnak ellátni. - Olyan felfogásban harcolunk a sze­génység ellen, amely fenntartható, mű­ködőképes alapokat nyújt az előttünk ál­ló évekre - fogalmazott Kovács Zoltán. Asztalosné Zupcsán Erika, az Emmi szo­ciálpolitikáért felelős helyettes államtit­kára a sajtótájékoztatón a hajléktalanok­ról szólva bejelentette, hogy döntöttek a téli krízisellátás pályázatairól. Eszerint a diszpécserszolgálatra 45 millió, a buda­pesti régióra 186 millió, a vidéki ellátás­ra 145 millió forint pályázati pénzt tud­nak szétosztani.­­ Az étkezésre, egészségügyi ellátásra, vagy a nem rendszeres módon támogatott utcai szociális munkára beadott pályáza­tokat támogatták a legnagyobb mérték­ben - tette hozzá. Becsó Zsolt, a Nógrád megyei önkor­mányzat elnöke, országgyűlési képviselő arról számolt be, hogy a következő hét év forrásainak legalább 60 százalékát Nóg­­rádban is gazdaságfejlesztésre fordítják, miközben - különös tekintettel a térség­ben meglévő mélyszegénységre és mun­kanélküliségre - dolgoznak a társadalmi megújítási programon is. Ennek fő céljai a mélyszegénységben élők számának csökkentése, a munkavállalás esélyeinek növelése és az iskolai lemorzsolódások arányának visszaszorítása. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat alelnöke elmondta, azt tapasztal­ják, hogy a kistérségeken belül, még a le­szakadó és a leghátrányosabb területek kö­zött is óriásiak a különbségek, és más-más beavatkozást igényelnek. Ezekhez kérik, és az elmúlt időszakban meg is kapták az eszközöket - mondta, hozzátéve, nagyon vi­lágossá vált, hogy ha a mindenkori kor­mányzat „nem juttatja el a fegyvereket a végvárakba”, akkor azok nem tudják fel­venni a küzdelmet. A vendégek ellátogattak a városi tanodába is, ahol elismeréssel szóltak az ott, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek érdekében végzett munkáról Régóta erre vártak Salgótarján. Ünnepélyes keretek között átadták használóinak tegnap a zagyvapálfalvai Bercsényi utat. A 16 millió forintból megvalósuló ön­­kormányzati önerős felújítást a lakók hosszú évtizedek óta várták, s ottjártunkkor elmondták: nagyon örülnek az új útnak, most már tény­leg gyönyörű, komfortos helyen él­nek. Székyné dr. Sztrémi Melinda pol­gármester így fogalmazott: az önkor­mányzat a kormány hitelátvállalásá­nak köszönhetőek került olyan stabil anyagi helyzetbe, amely lehetővé te­szi az önerős fejlesztéseket. Képün­kön a szalagátvágás pillanata: balról Reichardt Jenő a kivitelező HEDO Kft képviseletében, Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester és Szekeres Gé­za önkormányzati képviselő. e Ft. Inkotm, saját • ^ F,anszírozTa. i c _____ Jognyilatkozatok a Munka törvénykönyvében Több olvasónk érdeklődött, hogy milyen esetekben köte­les az ő munkaviszonyával összefüggő nyilatkozatait a munkáltatója írásba foglalni. Munkatörvénykönyvünk 22 §-a foglalkozik a jognyi­latkozatok kérdéskörével „A munkaviszonnyal kapcsola­tos nyilatkozatokat - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem ren­delkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha egyébként nem kötelező.” Hatályos munkajogunkban általában nem ér­vényesül az un. forma­kényszer. Számtalan olyan nyilatkozat történhet a munkáltató és a munka­­vállaló között, amelynek írásba­ foglalása szük­ségtelen. Az általános szabály tehát az, hogy a­­ munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat formakényszer nélkül akár szóban, akár ráutaló magatartással is meg lehet tenni. Az írásbeliség előírása akkor indokolt, ha vala­melyik fél érdeke ezt megkí­vánja. Kivételt képez, mint ahogy a törvény ezt leszögezi, hogy a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha ez ugyan nem kötelező, de az írásba foglalást a munkaválla­ló kéri. A munkavállaló ezt szinte bármilyen tartalmú nyilatkozatnál kérheti. Ezen jogának gyakorlásával azon­ban figyelembe kell venni az un. rendeltetésszerű joggya­korlás elvét. Mint ahogy a tör­vény indoklása is említi ez nem vezethet a munkáltató zaklatásához. Fontos leszögezni, hogy ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály formakényszert ír elő, a nyilat­kozatok írásba foglalása nem mellőzhető. Az írás­beliség elmaradásának fő következménye, hogy a kívánt eredmény nem következhet be és a nyi­latkozat érvénytelen. Kötelező írásbeliséget ír elő a Munka Törvény­­könyve (Mt.) a munka­szerződésre akár határo­zott, akár határozatlan idejű, ezek módosítására, a tanulmányi szerződésre, a munkaviszony meg­szüntetésére vonatkozó nyilatkozatokra. Érdemes megjegyezni, hogy a MT szerint a munkaszerződés írásba foglalásának elmaradá­sára csak a munkavállaló hivatkozhat, a szerző­déskötéstől számított harminc napon belül. Az írásbeli jognyilatkozat a másik féllel vagy a nyilatkozat átvételére jogosult más személlyel tör­tént közléssel válik hatályossá. Ez megtörténhet több fajta módon. Mégis a legcélszerűbb forma a közvetlen átadás vagy a postai kézbesítés. Dr. Rafael Károly ügyvéd rV

Next