Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-30 / 149. szám

Tisztújítás a polgárőrségnél Számaíeres: Tisztújítást tar­tott a napokban község polgár­őr egyesülete. Az előző elnök, Horváth Tamás elfoglaltságaira hivatkozva mondott le posztjá­ról, ezért a megüresedett he­lyére agilis és naprakész veze­tőt kellett találni. A távozó vezető utódjaként a szervezet eddigi titkárát, Tőzsér Gáboort jelölte meg, akit a köz­gyűlés egyhangúlag megvá­lasztott. Az így felszabaduló tit­kári tisztséget a jövőben Pénze Tamás tölti be. A négytagú el­nökség munkájában két tiszt­ségviselő - Tőzsér Viktor alel­­nök és ülés Péter László gazda­sági vezető­­ a korábbiaknak megfelelően vesz részt Az ülé­sen megjelentek a község alapí­tó polgárőrei mellett új, belé­pésre váró jelöltek is, akiket a tagság örömmel vett fel soraiba. A település polgármestere, va­lamint a helyi roma nemzetisé­gi önkormányzat elnöke támo­gatásáról biztosította az elnök­séget, amely a toborzást, a fia­talítást, az eszközfejlesztést, va­lamint a járőrszolgálatok növelését tűzte ki célul. Palacsinta-fesztivál rekordkísérlettel Mátraterenye, a település már két országos rekorddal büszkélkedhet, idén azonban még tovább növelné az első­ségek számát a hatodik alka­lommal megrendezendő Pa­­lacsinta-fesztiválon, amelyet július 17-18-án tartanak meg a nádújfalui községrészben. Öt éve itt sütöttek a legtöb­ben egyszerre palacsintát - akkor 262 fő segédkezett 2013-ban pedig Pokol Kriszti­án 24 óra alatt 7422 darabot készített, ezzel felülmúlva minden előbbi eredményt. A júliusi eseményen egy újabb különleges rekorddal szeret­nének kitűnni a résztvevők, ami a maga nemében eltér az előzőektől, viszont előkészíté­se rendkívül időigényes. Vár­hatóan Magyarország legna­gyobb palacsinta építményét láthatja majd a közönség a második nap végén, ami a bátonyterenyei Gyürky- Solymossy kastély másolata lesz, és egy 1,6x2 méteres te­repasztalon készül majd el. A kísérlet köré szerveződik a fesztivál számos palacsintasü­tő csapattal és több mint száz féle ízű édességgel. A tervek szerint a tavaly bevezetett újfalusi kavicsos palacsintát az idén is meg lehet majd kóstol­ni a „kavicsos sátorban”. Emel­lett a már megszokott színes gasztronómiai és kulturális for­­gatag fogadja a látogatókat. Hazánk legnagyobb pala­csinta építményének alapját július 17-én, pénteken 17 óra­kor teszik majd le, a fesztivál megnyitója másnap, szomba­ton 13 órakor lesz. Ezúttal két porondon zajlanak a progra­mok. A Riska Színpad 14 óra­kor népesül be a Napsugár együttes, illetve Bohács István és barátai előadásával, majd 18 órakor a fiatalok körében népszerű Children of Distance koncertje következik. A nap sztárvendége, a Ladánybene 27 zenekar 20 órakor csap a húrok közé, az éjszakai han­gulatról végül közkedvelt disz­kósok gondoskodnak, köztük Vanilla Creep, Bárány Attila és DJ Dominique. V Terjed a pénzügyi válság híre Az országos sajtó is felkapta a fejét arra a közgyűlési döntésre, miszerint a megyeszékhely ön­­kormányzata pénzügyi nehézsé­gekre hivatkozva szeptembertől nem vállalná tovább oktatási in­tézményei működtetését, ezért a feladatok alóli felmentésre irá­nyuló kérelmet ad be a Belügy­minisztériumhoz. A Napi Gazda­ság „Válságba került Salgótar­ján” címmel közölt cikket a mi­nap, amelyben leírják, hogy a városvezetés több mint félmilli­árdos központi támogatásban bí­zik és megszólaltatták az érin­tett politikusokat is. A térség or­szággyűlési képviselője szerint nemcsak támogatást kell kérni a kormánytól, hanem takarékosan is kell gazdálkodni. Salgótarján: „Több mint 560 millió forint központi működési támogatás megszerzé­sében reménykedik a szocialista vezetésű önkormányzat, amely komoly nehézség­gel küzd a kulturális és településüzemel­tetési feladatok ellátása terén” - írja a Na­pi Gazdaság. A hírportál beszámol arról, hogy a nógrádi megyeszékhely már az idei költségvetését is 7,9 milliárd forint kiadá­si és 6,5 milliárd forint bevételi főösszeg­gel fogadta el, 1,4 milliárd forint hitel ter­vezett felvétele mellett. Fekete Zsolt alpol­gármester nyilatkozata szerint „a működé­si hiány nem az októberben megválasztott vezetés „sara”, mert az a korábbi ciklusok­ban keletkezett. Nem a lehetőségekhez iga­zították a költségvetést, hanem bővítették a szolgáltatási kört, és ezzel növelték a mű­ködési kiadásokat” - tette hozzá. Emlékeztetnek, hogy Salgótarján ön­­kormányzata a működés biztosítására tavaly két ízben is nyújtott be pályáza­tot, azonban kevés sikerrel.­­ A kormány befogadta, számszaki­lag megalapozottnak ítélte az önkor­mányzat működési támogatásra be­adott 600 millió forintos pályázatát, ám annak csupán tíz százalékát juttatta a városnak. A tavaly decemberi másik, önhikis pályázaton pedig egy fillért sem kapott Salgótarján, miközben sza­bad felhasználásra egyes fideszes ve­zetésű városoknak több száz millió vagy éppen milliárdos támogatást ad­tak - jegyezte meg Fekete Zsolt. A nehézségek miatt a város nem vál­lalja tovább oktatási intézményei mű­ködtetését - hangsúlyozza az internetes oldal. A vezetés azzal indokolta a lépést, hogy bár év közben megpróbáltak több­letforrásokat szerezni, de a költségvetés az erőfeszítések ellenére feszültségek­kel terhelt. Megjegyezték azt is, hogy a működési költségek tavaly csaknem 300 millió forintba kerültek, miközben eb­ből az állami hozzájárulás csupán 11,2 millió forintot tett ki. Becsó Zsolt, a választókerület ország­­gyűlési képviselője a lapnak azt mond­ta: attól, hogy Salgótarján irányítása más politikai családhoz tartozik, ő felelőssé­get érez a városért, és a maga részéről minden segítséget megad. - Úgy vélem azonban, hogy a mostani ve­zetés több döntésével nem a probléma meg­oldását, hanem éppen annak fokozását szol­gálta. Nemcsak támogatást kell kérni a kor­mánytól, hanem takarékosan is kell gazdál­kodni. Fájdalmas intézkedéseket is meg kell hozni, mint ahogy azt a korábbi fideszes ve­zetés is megtette” - mutatott rá Becsó Zsolt. Salgótarján vezetése május végén, sajtótájékoztató keretében kérte az országgyűlési képviselőt: járjon közben a város által - a megszokott színvonal fenntartása és a működési nehézségek enyhítése érdekében - a Belügyminisztériumhoz benyújtott támogatási kérelme sik­eréért. Képünkön Becsó Zsolt, Dóra Ottó polgármester és Fekete Zsolt alpolgármester (balról jobbra). Érdekes kalandozásra hívták a hét végén a falu­belieket és vendégeiket a hontiak. Az első alkalom­mal megrendezett Hon­tért hagyományteremtő emléktúrán mintegy hat­­vanan tették meg a nyolc kilométeres utat. Hegedűs - Sztranyovszky Hont. Szombaton délelőtt, né­hány perccel tíz óra előtt érkez­tünk meg a község művelődési házához. A kapuban Gál Magdol­na polgármester, és sárga meg­különböztető mellényt viselő se­gítőtársai fogadták a túrán részt vevő bátor „bakancsosokat”. A gyülekező alatt az épület udva­rán frissítővel szolgáltak a házi­gazdák. Finom lekváros kenye­reket, hagymával ízesített „zsí­ros deszkákat” majszolgattak az emberek, kedélyesen, nevetgél­ve beszéltek - persze miután a regisztrációnál hivatalosan je­lentkeztek, és megkapták a ren­dezvényre készült apró ajándék­­tárgyakat. Néhányan betértek a ház falai közé, ahol a nagyterem­ben Ádámffy Pál budapesti mű­vésztanár Hontról készült képe­it tekinthették meg: az alkotó 1990-ben vásárolt hétvégi lakot a faluban, s az Ipoly-völgy és a Börzsöny kiszögellésében lévő, lebilincselő látványú táj hatásá­ra kezdett újra festeni. A kiste­remben pedig helyi kézművesek munkáiból nyílt tárlat. A szervezők nevében a Hon­tért Hagyományainkért a Holna­pért Egyesület elnöke, Hárosi és­ Hegyeket Hölgyeken barangoló honti túrá ta köszöntötte a túrázókat, és rö­viden ismertette az útvonallal kapcsolatos legfontosabb infor­mációkat. Aztán adott jelre meg­indult a menet: elöl Jancsin Ró­bert hivatalos túravezető haladt, gondosan ügyelve arra, hogy a lassabban lépdelők se maradja­nak le. A község északi határá­nál átmentek a 2-es út túloldal­ára, ahol a pihenőparkoló mö­gött, egy kis patak vízmosásán átkelve eltűntek az erdő renge­tegében. Innentől kezdve fiata­labbakra és idősebbekre kiadós kaptatók, vadregényes helyszí­nek, a zöld jelzés mentén (ami a Mária út része) taposva az ös­vényeket jutottak el a természe­ti ritkaságnak számító állomá­sokig: a honti szakadék, a Kő­máj, a Zátori kút, a Szellő, a Tsitári kápolna, a Rudi árok érintésével érkeztek meg a ki­indulási pontra, ahol a művelő­dési ház udvarán fáradtan hup­pantak le a padokra, vagy a fű­be. Természetesen nem marad­hatott el a záró­ frissítés sem, amit a friss élmények megbe­szélése közben fogyasztottak el a honti zarándokok.

Next