Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-09 / 234. szám
Tízéves a „könyvespolc” Salgótarján. Kerek évfordulóhoz érkezett az „Edit néni könyvespolca” című rendezvénysorozat. Patakiné Kerner Edit előadóművész, a Zenthe Ferenc Színház tagja könyvtárosokkal, pedagógusokkal együttműködve tíz éve tartja nagy népszerűségnek örvendő programjait elsősorban óvodásoknak, kisiskolásoknak a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. A 2015/2016-os évadban szeptember végén, a magyar népmese napján már volt egy összejövetel, a jubileumi rendezvényre viszont az ugyancsak tizedik Országos Könyvtári Napok keretében október 11-én, vasárnap 10 órakor kerül sor a könyvtárban. Köszöntő mond Molnár Éva, az intézmény igazgatója. A háziasszony természetesen ezúttal is P. Kerner Edit lesz. Az ünnepi műsort a Kerek Perec Egylet biztosítja. A szervezők mindenkit - a már felcseperedett egykori közönséget is szeretettel várnak. Olvasás éjszakája Az országos könyvtári napok alkalmából bennalvós éjjeli programot rendez a Teleki László Könyvtár és Művelődési Központ október 10., szombat 19 órától vasárnap reggel 7 óráig. Az olvasás éjszakáján kalandtúra, nyomozás és rejtvény várja azokat a 10-13 év közötti vállalkozó kedvű gyerekeket, akik érdeklődnek a program iránt. A részvételhez szülői beleegyezés szükséges! Jelentkezési lapok a könyvtár gyermekrészlegén igényelhetők vagy letölthetők az intézmény honlapjáról. „Nincs értelme az életemnek, ha megadom magam” Bő négy hónap alatt országos sikert aratott Hatala Csenge: Hírzárlat - A balassagyarmati túszdráma című, májusban megjelent könyve, amely egészen új megvilágításokban tálalja az olvasó elé az 1973-as hírhedt eseménysort, és a két testvér tettig vezető útját. Az országos könyvtári napok rendezvényének előadásán, a Madách Imre Városi Könyvtárban a fiatal szerző néhány kulcskérdés köré szőtte gondolatait. Hegedűs Henrik -Sztranyovszky Béla Ahogy annak idején, a kötet május végi bemutatóján, a negyvenkét évvel ezelőtti dráma helyszínén, a jelenlegi Szent Imre keresztény iskolában, most is szép számú közönség előtt beszélt forráskutató munkájáról, és a mű keletkezési körülményeiről Hatala Csenge. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, milyen új mozzanatokkal rukkol elő a szerző, hiszen akik azóta olvasták a Hírzárlatot, minden bizonnyal rengeteg eddig nem ismert információval gazdagodhattak. A vetítőképes előadásban először a hátteret, a túszejtés gondolatához vezető utat, az okokat igyekezett boncolgatni az író. A határőr főtisztként szolgáló, hajdúsági paraszti sorból származó apa és a pártapparátusban dolgozó, dunántúli gyökerű anya egyáltalán nem törődött a két Pintye-fiúval, Andrással és Lászlóval, egyáltalán nem éltek meghitt családi közegben, így a szeretetéhség különc viselkedési formákat alakított ki a fiatalokban. Ahogy László fogalmazott: apja „tizenegy kitüntetést kapott... mi meg az utcán csellengtünk”. Ez a mondat is kellő adalék lehet, hogyan jutottak el addig az ötletig, hogy azon a január eleji vasárnap estén behatoljanak a lányok kollégiumába. Egyértelműen élt bennük a „lelépési vágy”, a szabadulás ebből az országból. De mivel vezető beosztású személyek gyermekei voltak, aligha hagyhatták volna el legálisan, útlevéllel az országot, ha ezt választják, nincs pénzük, ellenben ha túszt ejtenek, akkor akad esély a meggazdagodásra - vélekedtek az elkövetők. Szintén érdekes fejleményként utalt Hatala Csenge arra, milyen pszichés és viselkedési jellemzői voltak a vezér-fivérnek, Andrásnak. Hazug, arrogáns, nagyzoló, hideg tekintetű, de okos, szárnyaló fantáziával megáldott - hangoztak el a jelzők. Egyszer úgy csábított ki lányokat a nyírjesi tóhoz, hogy ott kishajó-vezetésből fog vizsgázni, de ebből egy szó sem volt igaz, miként az sem, hogy kopaszságát a fővárosi vízirendőrök erőszakosságának köszönheti. A másik testvér, László ennek ellentéte: esetlen, vicces, szerepjátszási hajlamú, jó vitapartner, de rendkívül szűkszavú egyéniség - erről a személyes találkozó alkalmával is meggyőződött a könyv írója. A szélsőséges magatartás taglalása során felmerült a dráma napjaiban megmutatkozó viselkedési formák, megnyilvánulások elemzése is. Dr. Samu István pszichiáter főorvos, aki tárgyalt a fiúkkal, és aki egyedüliként bemehetett a fogságba ejtett lányok szobájába, egyértelműen úgy fogalmazott, nem talált Andráson elmebetegségre utaló jeleket, de antiszociális személyiségzavart mindenképpen. Az idősebbik Pintye-fiú teljesen tisztában volt tette súlyával, hiszen úgy fogalmazott: „ha kimegyek az ajtón és megadom magam, akkor úgy az életemnek nincs értelme.” Ez is utal arra - mondta Hatala Csenge - hogy talán készült is a halálra, és amikor az ablakhoz lépve a halálos találatokat kapta a mesterlövészek puskáiból, már minden mindegy alapon leszámolt a sorsával. A szerző végül hozzátette, Magyarország történelmének első túszejtő akciójának kezelése és megoldása során a hatóságok több technikai és taktikai hibát vétettek, vagyis nem voltak ilyen jellegű cselekmény elhárítására tökéletesen felkészülve. A balassagyarmati események hatására vonták le a tanulságokat a rendőrségnél, hogy szükség van egy elit kommandós alakulatra, így hozták létre, a mai Terrorelhárító Központ elődjét, és születtek szigorúbb rendszabályok a katonai objektumok fegyveres őrzésére - hiszen a cselekmény előtt András „lazán” kisétált a határőrség épületéből, kabátja alatt a géppisztollyal. Hatala Csenge végül kifejtette: reméli, hogy a Hírzárlat című kötet sok hazugsággal, csúsztatással, ferdített fénnyel, és számos tabuval is leszámol, amely négy évtizeden át körüllengte az 1973- as balassagyarmatiitásztörténetet, és a főszereplők megszóltatásával hiteles képet fest, mi történt valójában azokban a téli napokban a városközpontban lévő diákotthonban. Hatala Csenge népes hallgatóságot avatott be néhány részletbe Egészségesebbek fogások a közétkeztetésben Szigeti András (Folytatás az 1. oldalról.) NMH-információ. Sajnos az iskolákban évről-évre nagymértékben emelkedik az elhízottak aránya, illetve már kamaszkorban jelentkezik és szintén növekvő tendenciát mutat a magas vérnyomás betegség elterjedése. Ezért fontos, hogy már gyermekkorban megalapozzuk az ízvilágot és az egészséges táplálkozást. Az anyukák, amikor a szoptatás után elkezdik táplálni a gyermeküket, talán bele sem gondolnak, hogy ezzel előkészítik a későbbi ízlését és táplálkozási szokásait. Megtanítjuk enni a gyermekeinket tisztán, kanállal, majd késsel és villával - de elmondjuk-e nekik azt is, hogy mit egyen ahhoz, hogy egészséges legyen, s hosszú távon az is maradjon? - vetette fel dr. Surján Orsolya megyei tisztifőorvos. - A magyar ember kevés zöldségetgyümölcsöt, tejet-tejterméket, halat, teljes kiőrlésű gabonaféléket fogyaszt, azonban kedveljük a magas cukortartalmú édességeket, üdítőket, az ipari készételeket, továbbá ízesítésként és ételkészítéshez elterjedten használjuk az igen magas sótartalmú porokat, krémeket. Megyénkben az elmúlt években a konyhák vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a közétkeztetésben szolgált ételek nem változatosak, túl sok zsírt, cukrot és sót tartalmaztak - tette hozzá. Ezeken a „berögződéseken” próbálnak változtatni a közétkeztetésben szeptember elsejétől - bevezetett változások, amelyek közül a legfontosabbak: a rendelet rögzíti a diétás étkeztetés szabályait, az ételek elkészítésének személyi feltételeit, szabályozza a biztosítandó napi zöldség, gyümölcs, tejtermék mennyiségét, valamint a hatósági ellenőrzés rendjét. A változás lényege, hogy a közétkeztetési szolgáltatások táplálkozás-egészségügyi minősége közeledjen és előbbutóbb elérje a kívánatos, azaz az egészségre nem káros szintet. Fontos a változékonysági mutatók javítása is, azaz egymást követő húsz nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. A rendelet értelmében a cukrozott üdítő helyett folyadékpótlásként vezetékes ivóvíz és palackozott ásványvíz adható, a gyümölcslevekből csak a nem cukrozott, magas gyümölcstartalmú levek megengedettek. A változások közül a fogyasztók számára a legnehezebb a só mennyiségének csökkenését elfogadni, azonban a legkisebb korosztályt kivéve (akik ízlésvilága a legkönnyebben formálható és egészségügyi szempontból a leginkább védtelenek) ebben a tekintetben a rendelet megengedő, hiszen a célértéket csak 2021-re, fokozatos csökkentéssel kell elérni. A szakember elmondta azt is, hogy azért volt szükség a változások bevezetésére, mert egyrészt mennyiségi és minőségi szempontból kifogásolható a közétkeztetés, megoldatlan a különleges táplálkozási igényű fogyasztók ellátása és sablonos az étlaptervezés. Másrészt a megszokott ízek, alapanyagok és konyhatechnológiák dominálnak, illetve élelmezésvezetői feladatokat titkárnő, vendéglátó technikus, felszolgáló, boltvezető-üzletvezető, szakács végzettséggel is ellátnak. Mindezek mellett sok az egészségtelenül táplálkozó, túlsúlyos gyermek, növekszik az étkezéssel összefüggésbe hozható megbetegedések száma fiatal és felnőttkorban egyaránt, valamint megoldatlanul maradtak a hatósági ellenőrzések által feltárt problémák. Az ellenőrző hatóság - fejtette ki a megyei tisztifőorvos - tisztában van azzal, hogy a rendelet a közétkeztetők számára új feladatokat, betartása kihívást jelent. A felmerülő nehézségek azonban nem okozhatják a szemléletváltás elmaradását. Az étkeztetés, egy másik ember, különösen egy gyermek táplálása felelősséget jelent, s ez nemcsak a szülőkre, hanem a közétkeztetőkre is vonatkozik. A témával kapcsolatban megkérdeztük a diósjenői Szentgyörgyi István Általános Iskola igazgatóját, Nagy Lászlót. - Intézményünk menzáján eddig is az volt és ezután is az lesz a fő cél, hogy jó ízű, tápláló fogásokat főzzenek, természetesen a normatíva által behatárolt lehetőségek szerint. A konyha üzemeltetői tisztában vannak azzal, hogy az étkezők ízlésvilágát nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, tehát a jól bevált fogásokat éppen ezért nem száműzik az étlapról. Mert hiába: aki otthon megszokta az erősen fűszeres, zsíros ételeket vagy éppen a gazdagon cukrozott gyakori tésztafogásokat, az nehezen barátkozik meg a kalóriában és ízekben szerényebb változattal - fejtette ki Nagy László. Mint mondta, a gyermekek szívesen fogyasztják a számukra megszokott, kedves ételeket (gyümölcsleves, milánói makaróni),ezért vannak olyan diákok is,akik meg sem kóstolják, hogy milyen ízű lehet például a csőben sült brokkoli. Ebből azt a következést vonhatjuk le, hogy a változatosabb ételekkel szembeni tartózkodás elsősorban szokásokon alapul. Tehát összegezve a tapasztalatokat megállapíthatjuk a tavaly elindított reformok hosszú távon eredményesek, ugyanis az előző tanév végén a tanulóink még kérték a sót, a cukrot, de mára megszokták, hogy nincs. S vélhetően ez annak is köszönhető, hogy az étkeztetés reformját nagyban elősegítette a helyi önkormányzat kertjéből származó minőségi friss zöldségáru is - fejtette ki az alma mater vezetője. Dr. Surján Orsolya Egy másik ember, különösen egy gyermek táplálása felelősséget jelent >V«