Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-09 / 234. szám

Tízéves a „könyvespolc” Salgótarján. Kerek évfordu­lóhoz érkezett az „Edit néni könyvespolca” című rendez­vénysorozat. Patakiné Kerner Edit előadóművész, a Zenthe Ferenc Színház tagja könyvtá­rosokkal, pedagógusokkal együttműködve tíz éve tartja nagy népszerűségnek örven­dő programjait elsősorban óvo­dásoknak, kisiskolásoknak a Balassi Bálint Megyei Könyv­tárban. A 2015/2016-os évad­ban szeptember végén, a ma­gyar népmese napján már volt egy összejövetel, a jubileumi rendezvényre viszont az ugyancsak tizedik Országos Könyvtári Napok keretében október 11-én, vasárnap 10 órakor kerül sor a könyvtár­ban. Köszöntő mond Molnár Éva, az intézmény igazgatója. A háziasszony természetesen ezúttal is P. Kerner Edit lesz. Az ünnepi műsort a Kerek Pe­rec Egylet biztosítja. A szerve­zők mindenkit - a már felcse­peredett egykori közönséget is­­ szeretettel várnak. Olvasás éjszakája Az országos könyvtá­ri napok alkalmából bennal­­vós éjjeli programot rendez a Teleki László Könyvtár és Mű­velődési Központ október 10., szombat 19 órától vasárnap reggel 7 óráig. Az olvasás éj­szakáján kalandtúra, nyomo­zás és rejtvény várja azokat a 10-13 év közötti vállalkozó ked­vű gyerekeket, akik érdeklőd­nek a program iránt. A részvé­telhez szülői beleegyezés szükséges! Jelentkezési lapok a könyvtár gyermekrészlegén igényelhetők vagy letölthetők az intézmény honlapjáról. „Nincs értelme az életemnek, ha megadom magam” Bő négy hónap alatt or­szágos sikert aratott Hatala Csenge: Hírzárlat - A balassagyarmati túsz­dráma című, májusban megjelent könyve, amely egészen új megvilágítá­sokban tálalja az olvasó elé az 1973-as hírhedt eseménysort, és a két testvér tettig vezető útját. Az országos könyvtári na­pok rendezvényének elő­adásán, a Madách Imre Városi Könyvtárban a fia­tal szerző néhány kulcs­kérdés köré szőtte gondo­latait. Hegedűs Henrik -Sztranyovszky Béla Ahogy annak idején, a kötet május végi be­mutatóján, a negyvenkét évvel ezelőtti dráma helyszínén, a je­lenlegi Szent Imre keresztény iskolában, most is szép számú közönség előtt beszélt forrásku­tató munkájáról, és a mű kelet­kezési körülményeiről Hatala Csenge. Ezúttal arra voltunk kí­váncsiak, milyen új mozzana­tokkal rukkol elő a szerző, hi­szen akik azóta olvasták a Hírzárlat­ot, minden bizonnyal rengeteg eddig nem ismert in­formációval gazdagodhattak. A vetítőképes előadásban elő­ször a hátteret, a túszejtés gon­dolatához vezető utat, az okokat igyekezett boncolgatni az író. A határőr főtisztként szolgáló, haj­dúsági paraszti sorból szárma­zó apa és a pártapparátusban dolgozó, dunántúli gyökerű anya egyáltalán nem törődött a két Pintye-fiúval, Andrással és Lász­lóval, egyáltalán nem éltek meg­hitt családi közegben, így a sze­­retetéhség különc viselkedési formákat alakított ki a fiatalok­ban. Ahogy László fogalmazott: apja „tizenegy kitüntetést ka­pott... mi meg az utcán cselleng­tünk”. Ez a mondat is kellő ada­lék lehet, hogyan jutottak el ad­dig az ötletig, hogy azon a janu­ár eleji vasárnap estén behatol­janak a lányok kollégiumába. Egyértelműen élt bennük a „le­­lépési vágy”, a szabadulás ebből az országból. De mivel vezető be­osztású személyek gyermekei voltak, aligha hagyhatták volna el legálisan, útlevéllel az orszá­got, ha ezt választják, nincs pén­zük, ellenben ha túszt ejtenek, akkor akad esély a meggazdago­dásra - vélekedtek az elkövetők. Szintén érdekes fejleményként utalt Hatala Csenge arra, milyen pszichés és viselkedési jellemzői voltak a vezér-fivérnek, András­nak. Hazug, arrogáns, nagyzoló, hideg tekintetű, de okos, szárnya­ló fantáziával megáldott - han­goztak el a jelzők. Egyszer úgy csábított ki lányokat a nyírjesi tó­hoz, hogy ott kishajó-vezetésből fog vizsgázni, de ebből egy szó sem volt igaz, miként az sem, hogy kopaszságát a fővárosi vízi­rendőrök erőszakosságának kö­szönheti. A másik testvér, László ennek ellentéte: esetlen, vicces, szerepjátszási hajlamú, jó vita­partner, de rendkívül szűkszavú egyéniség - erről a személyes ta­lálkozó alkalmával is meggyőző­dött a könyv írója. A szélsőséges magatartás tag­lalása során felmerült a dráma napjaiban megmutatkozó visel­kedési formák, megnyilvánulá­sok elemzése is. Dr. Samu István pszichiáter főorvos, aki tárgyalt a fiúkkal, és aki egyedüliként be­mehetett a fogságba ejtett lányok szobájába, egyértelműen úgy fo­galmazott, nem talált Andráson elmebetegségre utaló jeleket, de antiszociális személyiségzavart mindenképpen. Az idősebbik Pintye-fiú teljesen tisztában volt tette súlyával, hiszen úgy fogal­mazott: „ha kimegyek az ajtón és megadom magam, akkor úgy az életemnek nincs értelme.” Ez is utal arra - mondta Hatala Csenge - hogy talán készült is a halálra, és amikor az ablakhoz lépve a halálos találatokat kapta a mesterlövészek puskáiból, már minden mindegy alapon leszá­molt a sorsával. A szerző végül hozzátette, Ma­gyarország történelmének első túszejtő akciójának kezelése és megoldása során a hatóságok több technikai és taktikai hibát vétettek, vagyis nem voltak ilyen jellegű cselekmény elhárítására tökéletesen felkészülve. A balas­sagyarmati események hatásá­ra vonták le a tanulságokat a rendőrségnél, hogy szükség van egy elit kommandós alakulatra, így hozták létre, a mai Terrorel­hárító Központ elődjét, és szület­tek szigorúbb rendszabályok a katonai objektumok fegyveres őrzésére - hiszen a cselekmény előtt András „lazán” kisétált a határőrség épületéből, kabátja alatt a géppisztollyal. Hatala Csenge végül kifejtette: reméli, hogy a Hírzárlat című kö­tet sok hazugsággal, csúsztatás­sal, ferdített fénnyel, és számos tabuval is leszámol, amely négy évtizeden át körüllengte az 1973- as balassagyarmatiitásztörténe­­tet, és a főszereplők megszóltatá­­sával hiteles képet fest, mi tör­tént valójában azokban a téli na­pokban a városközpontban lévő diákotthonban. Hatala Csenge népes hallgatóságot avatott be néhány részletbe Egészségesebbek fogások a közétkeztetésben Szigeti András (Folytatás az 1. oldalról.) NMH-információ.­­ Sajnos az iskolák­ban évről-évre nagymértékben emelke­dik az elhízottak aránya, illetve már ka­maszkorban jelentkezik és szintén nö­vekvő tendenciát mutat a magas vér­nyomás betegség elterjedése. Ezért fon­tos, hogy már gyermekkorban megalapozzuk az ízvilágot és az egész­séges táplálkozást. Az anyukák, amikor a szoptatás után elkezdik táplálni a gyermeküket, talán bele sem gondol­nak, hogy ezzel előkészítik a későbbi íz­lését és táplálkozási szokásait. Megta­nítjuk enni a gyermekeinket tisztán, ka­nállal, majd késsel és villával - de el­mondjuk-e nekik azt is, hogy mit egyen ahhoz, hogy egészséges legyen, s hos­­­szú távon az is maradjon? - vetette fel dr. Surján Orsolya megyei tisztifőorvos. - A magyar ember kevés zöldséget­­gyümölcsöt, tejet-tejterméket, halat, tel­jes kiőrlésű gabonaféléket fogyaszt, azonban kedveljük a magas cukortartal­mú édességeket, üdítőket, az ipari kész­ételeket, továbbá ízesítésként és ételké­szítéshez elterjedten használjuk az igen magas sótartalmú porokat, krémeket. Megyénkben az elmúlt években a kony­hák vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a közétkeztetésben szolgált ételek nem változatosak, túl sok zsírt, cukrot és sót tartalmaztak - tette hozzá. Ezeken a „berögződéseken” próbál­nak változtatni a közétkeztetésben­­ szeptember elsejétől - bevezetett válto­zások, amelyek közül a legfontosabbak: a rendelet rögzíti a diétás étkeztetés sza­bályait, az ételek elkészítésének szemé­lyi feltételeit, szabályozza a biztosítan­dó napi zöldség, gyümölcs, tejtermék mennyiségét, valamint a hatósági ellen­őrzés rendjét. A változás lényege, hogy a közétkez­tetési szolgáltatások táplálkozás-egész­ségügyi minősége közeledjen és előbb­­utóbb elérje a kívánatos, azaz az egész­ségre nem káros szintet. Fontos a válto­zékonysági mutatók javítása is, azaz egymást követő húsz nap főétkezései­ben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. A rendelet értelmében a cukrozott üdítő helyett folyadékpótlás­ként vezetékes ivóvíz és palackozott ás­ványvíz adható, a gyümölcslevekből csak a nem cukrozott, magas gyümölcs­tartalmú levek megengedettek. A változások közül a fogyasztók szá­mára a legnehezebb a só mennyiségé­nek csökkenését elfogadni, azonban a legkisebb korosztályt kivéve (akik íz­lésvilága a legkönnyebben formálható és egészségügyi szempontból a legin­kább védtelenek) ebben a tekintetben a rendelet megengedő, hiszen a célérté­ket csak 2021-re, fokozatos csökkentés­sel kell elérni. A szakember elmondta azt is, hogy azért volt szükség a változások beveze­tésére, mert egyrészt mennyiségi és mi­nőségi szempontból kifogásolható a közétkeztetés, megoldatlan a különle­ges táplálkozási igényű fogyasztók ellá­tása és sablonos az étlaptervezés. Más­részt a megszokott ízek, alapanyagok és konyhatechnológiák dominálnak, il­letve élelmezésvezetői feladatokat tit­kárnő, vendéglátó technikus, felszolgá­ló, boltvezető-üzletvezető, szakács vég­zettséggel is ellátnak. Mindezek mel­lett sok az egészségtelenül táplálkozó, túlsúlyos gyermek, növekszik az étke­zéssel összefüggésbe hozható megbete­gedések száma fiatal és felnőttkorban egyaránt, valamint megoldatlanul ma­radtak a hatósági ellenőrzések által fel­tárt problémák. Az ellenőrző hatóság - fejtette ki a megyei tisztifőorvos - tisztában van az­zal, hogy a rendelet a közétkeztetők szá­mára új feladatokat, betartása kihívást jelent. A felmerülő nehézségek azon­ban nem okozhatják a szemléletváltás elmaradását. Az étkeztetés, egy másik ember, különösen egy gyermek táplálá­sa felelősséget jelent, s ez nemcsak a szülőkre, hanem a közétkeztetőkre is vonatkozik. A témával kapcsolatban megkérdez­tük a diósjenői Szentgyörgyi István Ál­talános Iskola igazgatóját, Nagy Lászlót. - Intézményünk menzáján eddig is az volt és ezután is az lesz a fő cél, hogy jó ízű, tápláló fogásokat főzzenek, ter­mészetesen a normatíva által behatá­rolt lehetőségek szerint. A konyha üze­meltetői tisztában vannak azzal, hogy az étkezők ízlésvilágát nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, tehát a jól bevált fogásokat éppen ezért nem száműzik az étlapról. Mert hiába: aki otthon megszokta az erősen fűszeres, zsíros ételeket vagy éppen a gazdagon cukrozott gyakori tésztafogásokat, az nehezen barátkozik meg a kalóriában és ízekben szerényebb változattal - fej­tette ki Nagy László. Mint mondta, a gyermekek szívesen fogyasztják a számukra megszokott, kedves ételeket (gyümölcsleves, milá­nói makaróni),ezért vannak olyan diá­kok is,­­akik meg sem kóstolják, hogy milyen ízű lehet például a csőben sült brokkoli. Ebből azt a következést von­hatjuk le, hogy a változatosabb ételek­kel szembeni tartózkodás elsősorban szokásokon alapul.­­ Tehát összegezve a tapasztalatokat megállapíthatjuk a tavaly elindított re­formok hosszú távon eredményesek, ugyanis az előző tanév végén a tanuló­ink még kérték a sót, a cukrot, de má­ra megszokták, hogy nincs. S vélhetően ez annak is köszönhető, hogy az étkez­tetés reformját nagyban elősegítette a helyi önkormányzat kertjéből szárma­zó minőségi friss zöldségáru is - fejtet­te ki az alma mater vezetője. Dr. Surján Orsolya Egy másik ember, különösen egy gyermek táplálása felelősséget jelent >­V«

Next