Nógrád Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-01 / 177. szám
Porciunkula ünnepe Mátraverebély-Szent- KÚT. A bátonyterenyei Ezüstfenyő Idősek Otthona, illetve a nemzeti kegyhely immár huszadik alkalommal rendezi meg a szépkorúak, a betegek, valamint a szociális otthonban élők búcsúját augusztus 2-án, szerdán. A helyszínen 8.30 órától fogadják a csoportokat, közben gyónásra is lehetőség nyílik, továbbá közösen elimádkozzák a rózsafűzért is. 10.15 órától dr. Orosz Atanáz, a miskolci görögkatolikus egyházmegye püspöke „A szentképek" címmel tart katekézist 11 órától ünnepi szentmisét mutatnak be a szabadtéri oltár előtt. A katolikus zarándokok a szertartás alatt felvehetik a betegek kenetét is. Ennek feltétele a szentgyónás elvégzése, valamint, hogy a szentséghez járuló súlyos beteg vagy idős állapotú legyen. Mindezek után szabadprogram, ismerkedés várja a Szentkútra látogatókat. A nap 14 órakor litániával zárul, utána pedig megáldják a kegytárgyakat is. És hogy mi is ennek a búcsúnak a jelentősége, kihez, mihez köthető? Augusztus másodika, az Assisiben található Porciunkula-kápolna felszentelésének az emléknapja. Akik ismerik a történetet, tudják, hogy a S. Maria degli Angeli titulusára „keresztelt" kis kápolnát, a Monte Subasio kamalduli remetéinek ajándékát Szent Ferenc mindennél jobban szerette. Ez volt az első rend, vagyis a férfiág bölcsője. Ott vált apácává Szent Klára. Szintén azon a helyen halt meg Ferenc testvér is. A kései legenda szerint - amelyről a Fioretti, sőt a Speculum Perfectionis, de még a XIV. századból származó Jókai (Ehrendfeld)-kódex is hallgat- egyszer Jézus és Mária megjelent a kápolnában Ferencnek. Felszólították, kérjen valami nagy kegyelmet. A Poverello azt óhajtotta, hogy mindenki, aki azt a templomocskát meglátogatja, teljes búcsút nyerjen. A kívánságot Krisztus helybenhagyta, Ferencet pedig III. Flanorius pápához utasította, aki teljesítette akaratát. Augusztus elsejének delétől másnap alkonyatig minden esztendőben - a szenvedő lelkekért is felajánlható - teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik felkeresik a Porciunkula-kápolnát, gyónnak, áldoznak és imádkoznak a pápa szándékára. Idősek zarándoklata NMH-INFORMá Nemzeti kegyhelyünkön, Mátraverebély-Szentkúton augusztus 2-án, szerdán tartják az idősek hagyományos zarándoklatát. A búcsún az elmúlt években rendszeresen részt vettek a szécsényi Ferences Betánia Idősek Otthona lakói, nővérei, gondozói, így lesz ez az idén is. Az otthon lakói különjáratú autóbusszal utaznak a kegyhelyre, csatlakozhatnak hozzájuk időskorú szécsényi lakosok is. 2017. augusztus 1., kedd Szlovák szavak és táncok a tóparton (Folytatás az 1. oldalról) BÁNK. Az égen egy árva felhő sincs, amikor a vasárnap kora délutáni rekkenő hőségben begurulunk az autóval Bánk központjába. Már messziről kitűnik a községháza előtti díszes embercsoport. Nagy a készülődés. Egy anyuka szakavatott mozdulatokkal igazgatja szépen felöltözött lánya hajfonatát, egy másik szülő apró gyermeke cipellőjét varázsolja fényesebbre. Kalapos-csizmás deli fiúk beszélgetnek, kezükben ott az elmaradhatatlan okostelefon - hiába, manapság a régi viselethez is szervesen hozzátartozik a modern kor technikai vívmánya. Irány a tópart! Igazán furcsa kontraszthatást kelt, hogy hol egy fürdőruhás turistacsoport, hol egy népviseletbe bújt társaság sétál velünk szembe. Ahogy az út a víziszínpad felé kanyarodik, a sétány jobb oldalán érdekességre figyelünk fel. Egy sátor alatt vanyarci asszonyok készítik falujuk specialitását, a haluskát, a főkötős néni ékes szlovák nyelven, lelkesen magyarázza vendégének, hogyan is kell főzni ezt az eledelt, hogy a legfinomabb legyen. Nemsokára ismerősbe botlunk. Ivanics András, Bánk polgármestere széles mosollyal köszönt bennünket, és rögvest egy friss hírrel fogad: idén elmarad a látványos felvonulás, mondván a nagy kánikulára való tekintettel a szervezők lefújták a menetelést - belegondolunk, mennyire igazuk van, ezt a tikkasztó meleget még álldogálva is nehéz elviselni a „sok szoknyában", nemhogy még a hosszú séta közben. Így aztán van még néhány perc a négy órai kezdetig, körbenézünk kicsit a forgatagban. Mellettünk egy négytagú zenekar próbál, nem messze onnan hölgyek dalolnak. Feltekintünk a nézőtérre, a lelátó dugig megtelt, egy tűt sem lehetne leejteni a széksorok között, vagy ezer ember foglalt helyet a domboldalon. A színpad előtt különleges kiállítást szemrevételezünk. Bölcsők és babák, gyermekágyak, állókák, járókák tárlatát láthatjuk, pillanatnyi révedezés a talán nem is olyan távoli múltba. Igen, így óvták a széltől is csemetéiket a gondos szülők a szlovák ajkú nógrádi településeken. A fotók is készülnek szépen sorban. A fényképezőgép kattanása előtt még egy utolsó igazítás, a fonott copfból lelógó pántlika végképp nem állhat „csálén". Gyönyörűek a tátrai legények és leányok is. A párocska, aki közeleg igencsak kötődhet egymáshoz, a legény semmiképpen sem ereszti el kedvese kezét. Hamarosan ismét a színpad felé vetjük tekintetünket. Kezdődik a megnyitóünnepség. Fiatal lány lép a mikrofon elé, a muzsikusok pedig rázendítenek a magyarországi szlovákok himnuszára: „Uram, áldd meg ezt a földet, és minden nemzetét..." - szól az ének a tiszta gyermeki torokból és a nézőtérről százak zengik vissza az ismerős dallamot. Ivanics András jár elöl a köszöntők sorában. Megemlíti, hogy immár ötvenegyedik alkalommal adhatnak otthont a nógrádi szlovákok seregszemléjének, és idén a gyermekeket állították a középpontba, ennek apropóján hozták létre ezt a kis kiállítást is. Friszen a jövő nemzedéke számára is fontos, hogy a hagyományok rendíthetetlenül fennmaradjanak, megőrizzék őket a fiatalok. Faludi László, a Nógrád Megyei Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is szól néhány szót a résztvevőkhöz. Ő is kiemeli, mennyire fontos annak a nyelvi - és kultúrkincsnek a töretlen ápolása, amelyet évszázadok óta szállt egyik generációról a másikra, mindig megújulva. Dr. Egyedné Baránek Ruzsenka, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke beszédében hangsúlyozza, azért is lényeges ez a folklórfesztivál, mert így a nemzetiségi dalok és táncok a nagyközönség előtt is bemutatkozhatnak. Balla Mihály országgyűlési képviselő kiemeli, nem csak a magyarországi, de az egész közép-európai térség kultúrájának fontos szelete az, amit az anyaországi és a hazánkban élő szlovákok képviselnek, ráadásul az alaptörvényünk is kimondja, a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők. A gyökereknek minél mélyebbre kell hatolniuk, mert ezek nélkül nem biztosítható a fennmaradás - folytatta a honatya, majd kifejti, több személyes élményre alapozva állíthatja, nagyon jó úton halad a hazai szlovákság kultúrájának kiterjesztése, ezt tapasztalta például Rétságon, és a bánki fesztiválokon is. Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke arra tér ki, hogy ebben az évben a korábbihoz képest megháromszorozódott azoknak a támogatásoknak az összege, amit a szlovák nemzetiségi szervezeteknek juttathatnak a fővárosban és vidéken, éppen ezért felállítottak egy kabinetirodát, amely által szorosabbá és naprakészebbé válhat a kapcsolat a központ és a vidék között. A kabinetiroda vezetését Paulik Antal látja el, aki az elnök asszony szavait követően részletezve ismerteti az eljövendő időszak feladatait. A szónoklatok sorát Ján Varsó, a Határontúli Szlovákok Hivatalának elnöke zárja, aki elmondja, az a cél hogy a szlovák állam a lehető legteljesebb mértékben biztosítsa támogatásáról mindazokat akik Magyarországon kitartóan őrzik a szlovák hagyományokat, valósuljon ez meg akár iskolai nyelvoktatásban, dalok megtanulásában, vagy táncok elsajátításában. A hivatalos beszédek után immár valóban a vidámságé a tér. Miközben az első fellépők benépesítik a színpadot, lassan elköszönünk a fesztiváltól. Ahogy kifelé haladunk a sétányon, messze zeng a szlovák ének... Hegedűs H. - Sztranyovszky B. Készül a vanyarci haluska Balla Mihály köszöntője a háttérben balról Hollerné Racskó Erzsébet Tizenhét szlovákajkú település képviselői voltak a fesztiválon A múltidéző babakiállítás