Nógrádi Krónika, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

2 Tunisz/Párizs - Negyven­re emelkedett az Algír köz­pontjában hétfőn elkövetetett pokolgépes merénylet halálos áldozatainak száma - jelentet­te be az algíri rádió kedd dél­után. A sebesültek száma leg­alább 256, közülük 55 sérült állapota válságos. Hírügy­nökségi jelentések arról szá­moltak be, hogy a merényle­tet egy „öngyilkos terrorista” követte el. A férfi a több mint 100 kilogramm TNT-vel megrakott lopott fehér Fiattal egyenesen a rendőr-főkapi­tányság épületébe hajtott. Bukarest - Az Európa Ta­nács kisebbségi keretegyez­ményének szerdai aláírásával rendkívül fontos lépést te­szünk annak érdekében, hogy megteremtsük a Romá­nia és Magyarország közötti kétoldalú jószomszédsági és együttműködési szerződés véglegesítésének és aláírásá­nak minden feltételét - jelen­tette ki kedden Teodor Meles­­canu román külügyminiszter azelőtt, hogy elindult volna Strasbourgba. Az okmány alá­írásával Románia bebizonyít­ja, hogy nem csupán elvben, de gyakorlatban is vállalja az összes ráháruló kötelezettsé­geket, hogy minden kisebb­ségnek biztosítsa a legmaga­sabb európai normák szerinti lehetőségeket - mondta. Washington­­ Az utóbbi hetekben, de különösen az „unió helyzetéről”, elhang­zott elnöki beszéd óta jelentős mértékben javultak Bill Clin­ton teljesítménymutatói. A The Washington Post keddi számában ismertetett - az ABC News-zal közösen készít­tetett - felmérés adatai szerint a megkérdezettek ötvennégy százaléka elégedett az elnök tevékenységével. A mutató ki­lencszázalékos emelkedést je­lez a három héttel ezelőtti helyzethez képest, s hat hó­nap óta először többen he­lyeslik az elnök ténykedését, mint ahányan elvetik. New York - Az Egyesült Nemzetek Szervezete nem hívja meg a megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre Kurt Waldheim volt főtitkárt, de a tisztségben őt követő Ja­vier Pérez de Cue­sart sem. A határozatot Butrosz Gáli jelen­legi főtitkár hozta. Az ENSZ a volt német tiszt Waldheimet nyilvánvalóan II. világhábo­rús náci tevékenysége miatt nem hívja meg, bár hivatalo­san ilyesmi nem hangzott el a világszervezet székhelyén. A Gáli döntését nyilvánosságra hozó szóvivő csak annyit kö­zölt, hogy a főtitkár úgy dön­tött, nem hívja meg elődeit a júniusi San Franciscó-i és az októberi New York-i ünnep­ségekre. Nógrádi­­ Krónika TUDÓSÍTÁS A KIÉGETT PALOTÁBÓL Harcok Csecsenföldön Az orosz csapatok kedden reggel folytatták Groznij cse­csen ellenőrzés alatt álló részeinek ágyúzását. Ugyancsak lőtték Groznij mellett Csemorecsje települést. Ingus for­rások szerint a csecsenek a Szunzsa folyó hídját visszafog­lalva előrenyomultak a groznij­i kőolajipari főiskola felé, amely egy kilométerre van a szétlőtt elnöki palotától. Ugyancsak harcok folytak Argun közelében, Szamaski te­lepülés mellett, 60 kilométerre nyugatra Groznijtól. Orosz helikopterek rakétatámadást intéztek a település ellen. Itt húzódik egyébként a Groznijt Nazrannyal összekötő közút. Az MTI moszkvai tudósítója, Köti Lóránt, elkísérte az EBESZ küldöttségét Csecsen­­földre. Útinaplójából adjuk közre most néhány részletet. * ...A harmadik napon Groznij­­ba utazik a delegáció. A repü­lőtérre időről időre Szuhoj Szu-25-ös vadászbombázók szállnak le újabb bombákért és rakétákért. Nem tudni, hogy éppen milyen célponto­kat támadnak. A felszállás után félórás a repülőút. Fent­­ről jól láthatóak a város körüli orosz egységek sátrai és harc­járművei. A tavaly szétbombá­zott repülőtér betonját hely­reállították, viszont a fogadó­­épület ablakok nélkül tátong és szétbombázott utasszállító repülőgépek torzói láthatók a kifutópálya mellett. ...A következő megálló a Groznij központját ellenőrző Ivan Babicsev tábornok főha­diszállása. Az egyik pincében kialakított parancsnoki harc­­álláspont végtelenül puritán. Egy íróasztal, néhány szék és egy prices. Babicsev pontosan fogalmazott mondatokban ecseteli a helyzetet, szinte ál­landóan csöng az asztalon a telefon. A legsürgetőbb fel­adat a pincékben élő 150 ezer ember megsegítése. Nincs víz, élelmiszer, villany és fűtés, és már most kolera és pestisfer­tőzések fordulnak elő. ....A páncélozott szállító harcjárművek periszkópjá­nak résén egyre súlyosabban sérült házak láthatók, ahogy közeledünk a központhoz. Az első megálló a stadion, ahol állítólag Dudajev embereinek kilőtt és kiégett harckocsijai láthatók. Váratlanul megfor­dul egy páncélozott szállító harcjármű. A torony géppus­kája fenyegetően a megfigye­lőkből álló csoportra szegező­­dik. A páncéloson ülő kiskato­­nák fegyvereiket babrálják. Egy pillanatra átvillan az agyamon, hátha valamelyik parancsnok Babicsev elbeszé­lése után meg akarja akadá­lyozni az igazság kiderítését. A gondolatot igyekszem el­hessegetni, de a többieken is észreveszem a zavart. A következő ház pincéjé­ben egy letakart, haldokló férfit mutatnak, akinek a ne­mi szervét állítólag a csecse­nek levágták. Távolabb levá­gott emberi végtagokat, illet­ve egy holttestet mutatnak, amelynek hiányzik a fél kopo­nyája. Sikerül hátulról megköze­líteni az elnöki palotát. A kö­zelben egy ép lakóház nincs, minden csupa korom, az ab­lakok helye üresen tátong. Gyarmati István és még né­hány vállalkozó, köztük e so­rok írója futólépésben meg­közelíti Dudajev egykori szék­helyét. A csecsen mesterlövé­szek ugyanis állítólag tűz alatt tartják a környéket. A biztosí­tó géppisztolyos katonák ébe­ren fürkészik az épületek ab­lakait. Szerencsére senki sem lő, csak távolról hallatszik ágyúzás zaja. Visszafelé vala­mi furcsa tárgy tűnik fel. Kö­zelebb érve látom csak, hogy egy halott fekszik a romok kö­zött. Távolabb még egy. Az utcán a szétlőtt lakásokból ki­repült használati tárgyak kö­zött egy macska teteme hever, mellette egy családi fotóal­bum. Visszafelé mindenki magá­ba fordul. A repülőtér mellet­ti tábori étkezdében a pléh­­bögrében felszolgált „szío­gramm” azaz egy deci vodka valamelyest segít legyűrni az émelygést. A felszálló repülő­gép ablakából látszik, amint nyomjelzős lövedékek hasít­ják a sötétedő égboltot a há­borús Groznij felett, s lassan mögöttünk marad a háború pokla. Elesett társuk holttestét szállítják az orosz katonák Megtalálták Nagy Sándor sírját Megtalálták Nagy Sándor sírját az egyiptomi nyugati siva­tagban lévő Szíva-oázis mellett - közölte kedden az egyip­tomi régészeti hivatal főtitkára, Abdel Halim Nureddin, aki a hét végén személyesen látogatott el a felfedezés hely­színére. Hozzátette, hogy a múmiára még nem bukkantak, de min­den jel arra utal, hogy egy ki­rály sírjáról van szó, s nagy valószínűség szerint az illető uralkodó Nagy Sándor volt. A hírt szombaton jelentette be egy görög régészcsoport. Az ókor legnagyobb hódítójának a sírját a régészek történelmi dokumentumok alapján Ale­xandriába helyezik, bár ma­gát a sírhelyet sohasem talál­ták meg. Lena Szuval­i görög régész a Kairótól 750 kilométerre nyugatra lévő oázistól 25 kilo­méterre egy „tipikus mace­dón” temetkezési helyre buk­kant három kőtáblával, ame­lyek egyikén közvetlen utalás található Nagy Sándorra. A felirat szerint állítólag Nagy Sándor a halála előtt Babilon­ban arra kérte hadvezérét, a későbbi I. Ptolemaios egyip­tomi uralkodót, hogy az Amon-jóshelynek otthont adó Szíva-oázisban helyezzék örök nyugalomra. Az első híradásokból hoz­záférhető információk szerint a felfedezett görög feliratok annyit bizonyítanak, hogy a Szíva-oázisban ez az épület Nagy Sándor kultuszhelye volt, ahol más istenekkel, pél­dául Zeusz-Amonnal együtt itt tisztelték a nagy királyt. ZSIRINOVSZKIJ BOTRÁNYT OKOZOTT AZ ET az orosz felvételről tárgyal Edouard Balladur francia miniszterelnök szerint Oroszor­szág a csecsenföldi katonai beavatkozás miatt nem felel meg az Európa Tanácshoz való csatlakozás feltételeinek. Mindezt Balladur abban az interjúban jelentette ki, amely kedden jelent meg egy francia vidéki lapban, a Les Derni­­eres Nouvelles d’Alsace-ban. A kormányfő úgy vélte: az a módszer, ahogy Oroszország a csecsen kérdésben fellépett, súlyos ellentmondásban van mindazzal, amit Moszkva az emberi jogok tiszteletben tar­tása terén az Európai Bizton­sági és Együttműködési Érte­kezlet keretében vállalt. Mint mondta, támogatja Oroszor­szág felvételét az emberi jo­gokkal foglalkozó nemzetközi szervezetbe, a strasbourgi székhelyű Európa Tanácsba, de „csak akkor, ha teljesíti a szükséges feltételeket”. Eközben az Európa Ta­nács most folyó parlamenti közgyűlésén, amely a felvétel kérdését is megvitatja, máris sor került Vlagyimir Zsirinovsz­­kijnak, az orosz ultranaciona­lista erők vezetőjének első botrányára: a politikus - aki a meghívottként jelen lévő orosz küldöttség tagja - egy bizottsági meghallgatáson rá­támadt Szergej Kovaljovra, Jel­cin elnök emberi jogi tanács­adójára. Mivel Kovaljov ellen­zi a csecsenföldi beavatkozást, Zsirinovszkij viszont az akció egyik leghangosabb támoga­tója, Zsirinovszkij Kovaljovot a meghallgatáson nyilváno­san „árulónak” minősítette, amikor pedig a tanácskozá­son elnöklő holland politikus ezért kikapcsoltatta mikro­fonját, kijelentette: „Kovaljov züllött alak, akinek nem Strasbourgban, hanem egy koncentrációs táborban lenne helye”. Zsirinovszkij egyébként nem örvend nagy népszerű­ségnek az Európa Tanácsban: tavaly tavasszal - amikor szin­tén részt vett a parlamenti közgyűlés egyik ülésszakán - leköpte az épület előtt ellene tüntetőket, utána kioktatta a demokrácia szabályaira a francia hatóságokat. Gorbi háza Mihail Gorbacsov, a Szov­jetunió utolsó elnöke visszakapja szülőházát a dél-oroszországi Privor­­nijban. Marija Pantyele­­jevna, Gorbacsov anyja a bíróság előtt sikeresen tá­madta meg az Andrej Ra­­zinnal, a népszerű énekes­sel kötött vételi szerző­dést. Marija asszony három évvel ezelőtt - fia bele­egyezése nélkül - adta el a házat a Laszkovij Máj ne­vű ismert rockegyüttes ve­zetőjének. Most Razin 18 millió rubeles (7200 már­kás) kártérítésre számít, ennyit költött ugyanis az épületre. Gorbacsov anyja azért szánta el magát a ház eladására, mert fenntartá­sa túl sok kötelezettséget rótt rá. 1995. FEBRUÁR 1., SZERDA HADGYAKORLATON NEM VESZNEK RÉSZT Ausztria is békepartner Az osztrák kormány keddi ülésén úgy döntött, hogy Auszt­ria - 25. államként - csatlakozik a NATO békepartnerség programjához. A minisztertanács után a döntést ismertet­ve Vranitzky kancellár hangsúlyozta, hogy Ausztria nem vesz majd részt a NATO hadgyakorlatain, hanem minde­nekelőtt a békefenntartó műveletek, a humanitárius akci­ók és a katasztrófa-elhárítás terén kíván együttműködni az Atlanti szervezettel. A hadgyakorlatok, a konkrét katonai együttműködés kér­désében az utolsó pillanatig vita volt a kormánytagok kö­zött. A minisztertanács utáni sajtóértekezleten az is kide­rült, hogy Vranitzky közlése ellenére nem tekinthető vég­legesnek a döntés ebben a kérdésben. Alois Mock kül­ügyminiszter ugyanis célzott arra, hogy az osztrák részvé­tel pontos területeit megne­vező keretegyezmény négy­hat héten belül készül el, s egyelőre nem eldöntött, tar­talmaz-e ez a dokumentum katonai vonatkozást is. Mind Mock, mind a kato­nai együttműködést szintén szorgalmazó Werner Fassla­­bend védelmi miniszter alá­húzta: a csatlakozás a NATO békepartnerséghez nem érinti Ausztria semlegességét. Mindketten utaltak arra, hogy korábban is létezett együttműködés Ausztria és a NATO között. A csatlako­zási okmányt Mock február 10-én írja alá Brüsszelben. Tűzszünet a határon Az ecuadori külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy a quitói vezetés egyoldalú tűzszünetet hirdet a perui határ mentén kialakult fegyveres konfliktus rendezése ér­dekében. Az ecuadori lépésre Peru még nem reagált. A fegyvernyug­vás kedd éjjel lép életbe. A döntés négy ország - Argentí­na, Brazília, Chile és az Egye­sült Államok - közvetítésével született meg. A tervek sze­rint a tűzszünetet Peru, Ecua­dor és a négy közvetítő ország képviselőiből álló bizottság felügyelné. A két latin-amerikai ország között csütörtökön kirobbant határmenti összetűzésben már több mint ötvenen vesz­tették életüket, több tucat pe­rui és ecuadori katona megse­besült. Funar folytatja Gheorghe Funar, a kormányban részt vevő Román Nemze­ti Egységpárt elnöke nyilatkozatban válaszolt Ion Iliescu hétfői állásfoglalására. Ebben az elnök olyan „irracionális és szélsőséges” magatartással vádolta őt, amely súlyos kárt okoz Románia érdekeinek. Visszautasítva az elnök érté­kelését, Funar azzal vádolja Iliescut, hogy „semmit sem tett a romániai románok el­­magyarosításának megakadá­lyozása érdekében”. Szerinte „az RMDSZ akcióinak száma és kiterjedtsége jóval kisebb lett volna”, ha az elnök rá hallgatva „betöltötte volna ál­lamfői szerepét”. Funar az illetékes helyi és a központi állami hatóságok cáfolatai ellenére kitart állítá­sa mellett, hogy Hargita, Ko­­vászna, Maros, Szilágy, Bihar, Szatmár és Máramaros me­gyékben az RMDSZ már úgy­mond megvalósította az „etni­kai alapú területi autonómi­át”, és arra szólította fel Ilies­cu elnököt, a kormányt és a parlamentet, hogy erről és az RMDSZ akcióiról általában sürgősen tájékoztassák az eu­rópai szervezeteket. Két választás Oroszországban Az orosz központi választási bizottság illetékese kedden bejelentette, hogy parlamenti választást idén december­ben, elnökválasztást pedig jövő júniusban tartanak Orosz­országban. Alekszandr Ivancsenko, a válasz­tási bizottság elnökhelyettese keddi moszkvai sajtóértekez­letén beszélt erről. Ivancsen­ko sürgette, hogy a duma fo­gadja el mihamarabb az új vá­lasztási törvényt. Hangsúlyoz­ta, hogy az alsóház hivatott dönteni arról is: milyen típu­sú választási rendszer szerint válasszák meg a mai törvény­­hozás utódját. Tavalyelőtt de­cemberben vegyes rendszer, azaz pártlistán, illetve egyéni választókerületekben induló jelöltekre voksolhattak a sza­vazópolgárok. Ugyancsak döntenie kell a dumának a felsőházi, illetve elnökválasz­tási, valamint a népszavazás­ról szóló törvényekről. A jelenlegi orosz tör­vényhozást két évre választot­ták 1993-ban. Jelcin elnök ötéves mandátuma pedig 1996. június 12-én jár le. KÉT ORSZÁGBAN TOVÁBB ÁRAD A RAJNA Százezres kiürítés Hollandiában Folytatódnak az árvizek Nyu­­gat-Európában. Franciaor­szágban valamelyest csökkent a folyók vízszintje, de Német­országban még mindig igen magas a Rajna, amely több város, köztük Köln és Kob­lenz alacsonyabban fekvő tér­ségeit is elöntötte. A legsúlyosabb jelenleg a helyzet Hollandiában, ahol kedden késő délutánig már csaknem 100 ezer embert - közülük 65 ezret a Rajna menti térségből - evakuáltak az 1953-as nagy déli gátszaka­dás óta az ország törté­netében példátlannak minő­sülő mentőakció keretében. Elszállítottak több mint 120 ezer haszonállatot is, de a ha­tóságok máris arra készülnek, hogy százezer embert kell ki­­menti gátak két oldalán haza­telepíteni fontolgatja a Rajna dó „mélyföldi” térségekből. Vízben áll a templom a németországi Koblenz mellett

Next