Nógrádi Krónika, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-02 / 102. szám

2 Hongkong - A kínai hatósá­gok pénzt nem kímélve igyek­szenek a lehető leghosszabbra nyújtani az egykor minden­ható agg kínai vezető, Teung Hsziao-ping életét - jelentette szerdán a Reuter egy hong­kongi lapra hivatkozva. A l­eng életének meghosszabbí­tásán fáradozó orvoscsoport napi 1200 dollárt költ a 91 éves politikus kezelésére. A Kínai Kommunista Párt állí­tólag elrendelte, hogy min­den lehetséges eszközt hasz­náljanak fel a kínai reformok atyjának számító Teng élet­ben tartására. Orvosok és ápolónők injekció formájá­ban adják be neki az életben maradáshoz szükséges összes létfontosságú anyagot, és na­pi 24 órán át megfigyelés alatt tartják a beteg politikust, aki a Parkinson-kór előrehala­dott stádiumában van. Hamburg - Az üzemanyag olcsóbbodására számíthatnak a német autósok, miután a kemény tél, az élénk kereslet és az erős dollár az Öböl-há­­ború óta nem tapasztalt ma­gasságba hajtotta a benzin­árakat Németországban. Kedden országos átlagban 1,22 márkába került a dízel­olaj literje, ami az Esso olaj­­társaság kimutatás szerint 3 pfenniggel kevesebb az áprili­si csúcshoz képest. Az első ta­vaszi napok beköszöntével máris alábbhagyott a kereslet a fűtésre is használható gáz­olaj iránt. A jelenleg 1,60 márkás normálbenzin és az 1,71 márkás szuperbenzin árában későbbre várható a csökkenés, de szakértők sze­rint az elkövetkező hetekben itt is normalizálódni fog a helyzet. Mérsékelheti az ára­kat az is, hogy Clinton elnök az amerikai stratégiai készle­tek egy részének piacra dobá­sát rendelte el - az amerikai piac alakulása ugyanis rendre visszahat az európai árakra is. AZ EBESZ MONITORING-RENDSZERE KELLENE Tabajdi Csaba svájci megbeszélései Jakob Kellenberg svájci külügyi államtitkár nagyon tájé­kozott a magyarországi és a kelet-európai térség ügyeiről. Kedden a Bernben tartózkodó Tabajdi Csabától, a Minisz­terelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkárától a Romániában, a Szlovákiában és a Vajda­ságban élő magyar kisebbség problémáiról érdeklődött. Tabajdi Csaba a svájci külügymi­nisztérium illetékeseivel az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosi tevékenysé­ge kiterjesztésének módozatai­ról, valamint az Európa Tanács monitoring (figyelő) rend­szerének működéséről folyta­tott­ megbeszélést. Az államtit­kár elmondta: az volt a benyo­mása, hogy Svájc az EBESZ so­ros elnökeként kész az ET-ben és az európai szervezetben erő­síteni a kisebbségi jogok védel­mét és az ellenőrzési mecha­nizmusokat. A magyar és a svájci fél sokat vár az EBESZ választott bíróságától, amely a közeljövőben kezdi meg tevé­kenységét, és a kisebbségek védelmének egyik lehetséges eszközeként működhet. Tabajdi Csaba a két ország lehetséges konzultációs, tudo­mányos kutatási területei között megemlítette az Európában működő kisebbségi oktatási rendszerek összehasonlító elemzését, a nyelvi közösségek együttélése európai tapasz­talatainak feldolgozását, a ha­tármenti együttélés nyugat­európai gyakorlatának felmé­rését, és a regionális autonó­miák összehasonlító vizsgála­tát. A miniszterelnökségi állam­titkár hétfőn érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Svájcba. Megbeszélést folytatott Lia Ro­­mantschuval, a Rétoromán Liga nevű civil szervezet elnökével. Az államtitkár közölte: tárgya­lópartnerével megállapodott, hogy Magyarország a rétoro­­mánokkal együtt nemzetközi konferenciát rendez Budapes­ten a szórványban élő kisebbsé­gek nyelvhasználatáról, amely­re egyébként meghívják a fin­neket is. FELKELTETTE A NYUGAT FIGYELMÉT Francia lap a magyar médiaprivatizációról A médiatörvény megszavazása nyomán Magyarország megnyitja audiovizuális szektorát a befektetők előtt, s a té­vé második csatornájának tervezett privatizálása különö­sen felkeltette a külföldi cégek érdeklődését - írja legfri­­sebb, szerdán megjelent számában a L’Expansion című francia gazdasági hetilap. Az újság úgy tudja, hogy a júni­usban kibocsátandó tenderfel­hívás legfőbb érdekeltjei a fran­cia TFl cég (Franciaország leg­nagyobb magántévéje), a lu­xemburgi CLT médiaóriás, va­lamint a korábbi budapesti amerikai nagykövet, Mark Pal­mer vállalata, a CME lesz: ez utóbbinak már van tévécsator­nája Csehországban, illetve Ro­mániában.­­ A magyar televíziós piac számos aduval rendelkezik: a háztartások 40 százalékába be van vezetve a kábeltévé, 60 szá­zaléka pedig (s ez a térség egyik legmagasabb ilyen aránya) tud­ja fogni a műholdas adásokat. A lakosság egynegyede rend­szeresen nézi a második csator­na adásait, s a két állami csator­na együttesen 70 százalékos né­zettséget biztosít. Ráadásul a magyarországi hirdetési piac is fejlettebb, mint a szomszédos országokban: 1996-ban a televí­ziók reklámbevételei várhatóan elérik majd a 200 millió dollárt, azaz a GDP 0,5 százalékát, ami éppen a kétszerese a csehorszá­ginak - úja a francia lap.­­ A befektetők most arra várnak, hogy az illetékes ma­gyar hatóság, az ORTT milyen áron akarja koncesszióba adni (hat vagy hét évre) a második csatornát. Mivel azonban a tör­vények tiltják, hogy egy-egy cég a tőke 49 százalékánál többet szerezzen, szövetségkötésekre lesz szükség - szögezi le az új­ság, megírva, hogy máris soka­sodnak az ilyen megálapodá­­sokra vonatkozó híresztelések,­­ így például a CLT­ állítólag egyszerre folytat tárgyalásokat a német médiakonszernnel, Bertelsmann-nal, s egy bajoror­­­szági, a Süd Deutsche Verlag, illetve a Süd Deutsche Rund­funk körül tömörülő konzorci­ummal - közli a francia gazda­sági hetilap. KOMMUNISTA DEMONSTRÁCIÓ Békés május elseje Moszkvában Az előzetes híresztelésekkel ellentétben békésen zajlottak a május 1-jei megmozdulások Moszkvában. A szakszerve­zetek, illetve a kommunista és baloldali szervezetek külön ünnepeltek. Az előbbi megmozduláson Borisz Jelcin elnök saját magát népszerűsítette, és arról beszélt, hogy a válasz­tók jól fognak dönteni, mert ettől az ország sorsa függ. A kommunista tüntetés szónokai pedig Gennagyij Zjuganov elnökjelöltségét támogatták.­ Moszkvában a Tverszkaja ut­cán a szakszervezetek hívásá­ra mintegy 10-15 ezren ünne­peltek. Borisz Jelcin elnök ar­ról beszélt, hogy a nyári el­nökválasztás tétje Oroszor­szág jövője. Az, hogy sikerül-e a reformokat végigvinni, jó­részt attól függ, hogy „helye­sen választanak-e a szavazó­polgárok június 16-án.” Közben az Oktyabrszkaja téri Lenin-szobortól a Nagy­színházzal szembeni Marx­­szoborhoz vonultak a kom­munista tüntetők, mintegy húszezren. A tér szélén nagy­számú belügyi katona állt ké­szenlétben, de rendbontás nem történt. Akárcsak az el­múlt évtizedekben, vörös zászlókat, Lenin-portrékat magasba tartva vonult a tö­meg. A korábbiakhoz képest annyi volt a különbség, hogy szép számmal vol­tak láthatók Zjuganov- és Sztálin-portr­ék, illetve Jel­cin elnököt szidalmazó plakátok. A himnusz szovjet el­hangzása után a kommunista vezetők, köz­tük Gennagyij Szeleznyov du­maelnök, Vik­tor Anpilov, a szélsőbalolda­li Dolgozó Oroszország veze­tője, valamint a moszkvai egyetem kommunista diák­­szervezetének vezetője nagy tetszésnyilvánítás közepette arra buzdította a jobbára nyugdíjasokból álló tömeget, hogy szavazzanak Zjuganovra. A kommunisták vezetője be­szédében egyebek közt arra figyelmeztetett, hogy elha­laszthatják, illetve meghami­síthatják a választások ered­ményét. Zjuganov azzal vá­dolta Jelcint, hogy teljesen az ellen­őrzése alá vonta az elektronikus médiát, és agyonhallgatják a kampá­nyát. Ennek ellenére azt állí­totta, hogy kortesútjai során széles támogatást tapasztalt. Mindamellett moszkvai meg­figyelők emlékeztetnek: a leg­utóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint Jelcin népsze­rűség dolgában megelőzte Zjuganovot. A tüntetésről nem hiá­nyoztak a már megszokott színfoltok. Mintha csak a mau­zóleumból lépett volna elő, ott volt Lenin pöttyös nyak­­kendős hasonmása, akivel fényképezkedtek a tüntetők. Kaphatók voltak kommunista szamizdatok, köztük a „Bolse­vik igazság”, de árulták az orosz fasiszták lapját, az „Orosz egységet” is. Zjuganov, akinek Jelcinnel szemben élvezett ed­digi közvéleménykutatási előnye fogyatkozóban van, megkísérelte a maga javára fordítani a de­monstrációt. Itt magabiztosan int hívei tömegéből a kamerának BRIT ELEMZÉS A Hezbollah békevágyáról A Hezbollah nevű liba­noni síita szervezet - amellyel Izrael az elmúlt hetekben véres különhá­­borút vívott - kész elis­merni a zsidó államot, ha az visszavonja erőit Dél- Libanonból - erősítette meg a The Timesnak adott nyilatkozatában az iszlám csoport egyik ve­zetője. Kudar Nurdin sejk az első számú londoni napi­lap hasábjain kifejtette: a Hezbollah „nem felejti ugyan el” az izraeli had­műveletet, tagjai azon­ban „realisták és békét akarnak”. A síita vezető szerint ennek záloga az, hogy a szervezet „vissza­kaphassa területeit”. A The Times kom­mentárja szerint egyelő­re kérdés ugyan, hogy a Hezbollah példátlan ajánlata Izrael hivatalos elismerésére utal-e, min­denképpen tartalmazza azonban valamely formá­ját az elismerésnek, hi­szen „az ellenséggel csak úgy lehet tárgyalni, hogy a felek elismerik a másik jogát a hivatalos megálla­podás megkötésére”. A Hezbollah-vezető javaslata ennek alapján jelzi, hogy a síita szerve­zet elfogadja Izraelt, mint olyan tárgyalópart­nert, amellyel jogi érvé­nyű egyezmény köthető - írja a brit napilap. A The Times szerint Izraelben óvatosan fo­gadják a Hezbollah béke­jobbját, de azt elismerik, hogy Nurdin magas ran­gú személyiség a szerve­zeten belül, s nyilvánva­lóan nem beszél saját sza­kállára, a felső parancs­nokság jóváhagyása nél­kül. Jeruzsálemben és Washingtonban most azt próbálják kielemezni, hogy a javaslat valós for­dulatként értékelhető-e, vagy pedig csak taktikai húzás, amelynek célja a Hezbollahra nehezedő nemzetközi nyomás eny­hítése - írta elemzésében a The Times. 1996. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK OSZTRÁK-MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉS Mellénypróba Cipruson A cipruson szol­gálatot telejesítő osztrák-magyar ENSZ-békefenn­­tartó alakulathoz látogatott a két honvédelmi miniszter. Keleti György itt egy magyar gyártmányú golyóálló mellényt próbál fel osztrák kollégájára, Werner Fasslabendre. A biztonsági berendezés­re szükség is van - de egyúttal mintegy „a mellényt is újra gombol­ják”: a közös zászlóaljban növekedni fog a magyar kontingens lét­száma. Katonáink mindeddig sikerrel őrizték meg a békét Aphrodité szigetén WOLFGANG SCHÜSSEL INTELMEI Az EU­ bővítése és a kisebbségi jogok Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár-külügyminiszter az Európai Unióba igyekvő államokkal szemben támasztandó feltételekről nyilatkozott az osztrák televízió keddi késő es­ti híradójában. Kifejtette: egy tucat ország szeretne belép­ni, de nem mindegyik felel meg a gazdasági normáknak, sem pedig az általánosan elfogadott kisebbségi és a politi­kai mércének. Az osztrák politikus utalt a kop­penhágai csúcstalálkozón elfo­gadott nyilatkozatra, amely - megítélése szerint - pontosan meghatározta, hogy mindazok­nak, akik EU-tagok akarnak lenni, éppúgy tiszteletben kell­­ tartaniuk a demokrácia politi­kai normáit, az emberi jogokat és a kisebbségek védelmét, mint az export és a tőkeáramlás sza­badságát. Wolfgang Schüssel sze­rint az EU-tagoknak világosan meg kell mondaniuk, hogy a bővítéssel nem instabilitást akarnak importálni, hanem sta­bilitást exportálni. Az alkancellár-külügymi­­nisztert annak kapcsán faggatta a híradó műsorvezetője, hogy a múlt héten Schüssel szlovákiai látogatása előtt egy rádióinter­júban kifejtette: ha Szlovákia az EU tagja akar lenni, akkor az eddigieknél többet kell tennie ennek érdekében. Hozzátette: „Aki csatlakozni akar az Unió­hoz, annak az EU teljes jogi rendszerét és ezzel együtt a vi­lág legmagasabb szintű emberi jogi normáit kell elfogadnia.” Még aznap Franz Vranitzky kancellár - szintén egy rádióin­­terjúban - „rendreutasította” külügyminiszterét. Kijelen­tette: Ausztriát többek között azért vették fel az EU-ba, hogy segítse a reform­­országok csatlakozását, nem pedig azért, hogy akadályo­kat gördítsen eléjük, és meg­próbáljon nyomást gyakorol­ni rájuk. A kancellár egyéb­ként megjegyezte: ő maga is jelezte Vladimír Meciar szlovák kormányfőnek, hogy az EU- nak és Ausztriának fenntartásai vannak a szlovákiai emberi jogi helyzettel szemben. Kedd esti nyilatkozatában Schüssel annak a meggyőződésé­­­nek adott hangot, hogy egy ki­csit eltúlozták a közte és a kan­cellár közötti nézetkülönbsé­get. Az alkancellár-külügymi­niszter egyébként úgy vélte, hogy Ausztria nagyon helyesen döntött, amikor belépett az EU-ba, mert más belülről meghatározni a dol­gok menetét, mint kívülről várni mások döntéseire. Schüssel utalt Svájc helyzetére, amely nem tagja az EU-nak, de elengedhetetlennek tartja az európai integráció megte­remtését. Hozzátette: termé­szetesen az EU nem maga a para­dicsom, hanem igen sok munká­val és erőfeszítéssel jár. ÚTONÁLLÁS, ERŐSZAK, MENEKÜLTEK Amerikai nézet a boszniai incidensekről A washingtoni külügyminiszté­rium szóvivője keddi sajtótájé­koztatóján elítélően nyilatko­zott azokról az erőszakos cse­lekményekről, amelyek hazaté­rő boszniai muzulmán mene­kültek és útjukat álló szerb cso­portok között történtek. Nicholas Burns leszögezte, hogy Washington véleménye szerint az incidensek ellenté­tesek a daytoni békemegálla­podás betűjével és szellemé­vel. - Arra sürgetjük a feleket, hogy tartsák be az egyez­ményben foglaltakat. Csak a megállapodás következetes végrehajtásával lehet elkerül­ni a jövőbeli vérontásokat - mondotta. Közlése szerint John Menzi­­es, az Egyesült Államok bosz­niai nagykövete találkozott mind a muzulmánok, mind a szerbek képviselőivel, és tu­domásukra hozta a washing­toni kormányzat álláspontját. Boszniai muzulmánok a helyi svéd IFOR-erők helikopteres se­gítségét kérve próbálják kimene­kíteni azt a társukat, akire szer­­bek rálőttek a bajrám ünnepén

Next